Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-19 / 246. szám

NÉPLAP 1955 október 1.9, sv-eH* Helyi adatok a „Pártunk története"-tanfolyam számára A Horthy korszak első napjai A „Pártunk története” című tanfolyam hallgatói és propagandistái számára közlünk az alábbiakban helytörténeti adatokat. —• Nemcsak azért tesszük ezt, hogy segítséget nyújtsunk vele, hanem azért is, hogy felhívjuk a figyelmet: gyűjtse, kutassa mindenki az ilyen adatokat és anya­gokat. A tanfolyam másodéves hallgatói a Horthy-uralom első esztendejéről tanulnak. Ez az időszak az ellenfor­radalom hatalomra kerülé­sétől, a Horthy-rendszar vi. szonylagos megszilárdulá­sáig tart. Véres terror jel­lemzi ezt az időszakot. A Nyírvidék 1920. január 1-i száma közli Horthy Mik­lósnak egy nyilatkozatát: A hóhérok hóhéra ezeket mondja: „Az utcának nincs szava, az utcának ma már nincs joga politikai Kinyi­latkoztatásokra.” Ezzel szin­te összefoglalja politikai programját: kíméletlenül elnyomja a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, a dolgozó népet. A január 4-i újság arról tudósit, hogy a Horthy különítményesek el­fogták Szamuclly Lászlót, Szamuelly Tibor fivérét, aki Nyíregyházán az V. vö­rös hadosztály politikai megbízottja volt, majd Korvin Ottó mellett mű­ködött. Szamuelly Lászlót január 28-án végezték ki ’— erről szintén az újság tudósít bennünket. Érdekes cikk jelent meg a január 23-i Nyírvidékben Nyír­egyházáról. Ez a cikk el­árulja, hogy az egyszerű emberek nem felejtették el a Tanácsköztársaságot, s elárulja azt is, milyen ter­ror fenyegeti az embere­ket: „A napokban bizal­masan arról értesült a rendőrség, hogy a Deák Ferenc-utcai Lakatos-féle korcsmában gyanúsan ösz- szebúvó emberek a kom­munista világ visszajövete- léről beszélgetnek és szö­vögetnek terveket. A rend­őrségnek sikerült a társa­ság közelébe férkőzni, az ólálkodókat kihallgatni, s érzésvilágukról, eszmekö­rükről és szándékukról pontos értesülést szerezve őket leleplezni. Azóta a társaság valamennyi tagja letartóztatásban van. Leg­többje vasutas.” Az újság február 1-i száma közli a buji 19-es kommunisták perét. A bíróság elé állították ifj. Nagy Mihályt, ífj.Cser- venák Györgyöt, Szolonyik Miklóst, ifj. Kovács Györ­gyöt, Nagy Győri Imrét és Laub Andrást — buji nap­számosokat. A vád ellenük az volt, hogy védelmezték a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság idején Bistei Béla buji jegyző lá­nya rágalmazta a kommu­nistákat és akasztófával fe­nyegette őket. Veress Bá­lint, a jegyző veje ezt mondta a Tanácsköztársa­ság kormányáról: „csavar­gók kormánya”. A jegyző másik veje, Furman n Géza 'gyvéres összeesküvést szervezett a kulákok között a nép hatalma ellen. A munkás-őrség Bisteit és Verest letartóztatta, majd rövid kihallgatás után el­bocsátotta. Ez a „zaklatás” volt a vád a buji napszá­mosok ellen. Horthyék bí­rósága súlyos fegyházra ítélte a Tanácsköztársasá­got jogosan és törvényesen védelmező buji napszámo­sokat. Az újság február 5-cn Frenkel Sándor peréi közölte. Frenkel Sándor a Rétközön volt megbízott a Tanácsköztársaság idején. A kormánybiztos 10 má­zsa lisztet utalt ki a pa- szabi éhező lakosoknak. Két kulák megtagadta a liszt behozatalát. Frenkel Sán­dor erélyesen rájuk kiál­tott. EZ volt a bűne, s ezért ítélte el a burzsoá bí­róság. A miniszterelnök, Hu­szár Károly, Horthyhoz ha­sonlóan kinyilvánította a kormány politikáját: „Az egész világ iránti kötelessé­günk, hogy a bolsevizmus újabb íellobbanását lehe­tetlenné tegyük. E cél el­érésében nem lehet kész­ít. Tegnapi számunkban fog­lalkoztunk az újjáválasztó gyűléssel és a hozzászólá­sok első részével, most to­vábbi hozzászólásokat köz­lünk: Pányik János elmondotta hozzászólásában, hogy a szakszervezet az utóbbi he­tekben engedett a harcos- ságából. Nem olyan lelkes a munkaverseny az üzem­ben, mint régen. Ennek oka, hogy az üb. hétről- hétrs elnézi: a vezetőség nem gondoskodik a dolgo­zók kellő foglalkoztatásá­ról. Egyszer nincs szab­vány, másszor hiányzik a cérna és ilyenkor nagyon sok. állóóra, illetve terme­lési kiesés adódik. „Tizen­három napja csellengünk! Dolgozni és nem pedig lógni jöttünk az üzembe. — Szervezzék meg jobban a munkákat” — mondotta és azt kérte az új szakszerve­zeti vezetőségtől, hogy el­sőrendű feladatnak tekint­sék ennek a hibának sür­gős megszüntetését. A JELÖLÉSEK A jelölő bizottság Kilenc dolgozót jelölt a szakszer­vezeti bizottságba. Kékedi János műszerészt, Buskó Gyulát, Hurai Mihályt, Vá- radi Borbálát, Gőcze Ist- vánnét, Harastyák Feren­cet, Erdősi Jánost, Ba­logh Lenkét, és Maleczki Andrást a régi üb. elnö­köt. A jelölő bizottság el­nöke minden jelöltről kü- lön-külön elmondotta, hogy milyen érdemek alapján javasolja a dolgozót az üb-be. A tagság egyenként szavazott a jelöltekre, il­letve arra, hogy a jelölte­ket a szavazólapra felve­gyék. Hasonlóan történt az üb. póttagok, valamint a számvizsgáló bizottság tag­jainak jelölése is. Jelölés után a vita to­vább tartott, majd Varga elvtárs, a textilruházati dolgozók szakszervezete el­nökségének kiküldöttje is hozzászólt. A SZAVAZÁS A jelölő bizottság által javasolt elvtársak nevét a szavazólapokra gépelték, ezután a számvizsgáló bi­zottság elnöke bejelentette, hogy az üzem 239 szak­szervezeti tagja közül 210 van jelen. A tagság 70 szá­zalékának van szavazati joga. A választást levezető el­nök ismertette a szavazás módját, majd a. szavazati joggal rendelkező szak- szervezeti tagoknak kiosz­tvűs kézzel eljárni...” — Nem is jártak el xesz'yűs kézzel. Nyíregyházán, Bak- talórántházán, Vaján hó­hérok gyilkos fegyverei dö­rögtek, s a falusi tanácsok munkás tanácsok, vörös őrségek derék tagjai, a nép legjobbjai omlottak földre, meggyilkolva. A városban a hirhedt Buda- házi különítmény garáz­dálkodott, s hurcolta meg­kínozni, halálra gyötörni az ártatlan nyíregyházi em­bereket, a különítmény Báthori-utcai halálpincéjá- be. Már a kapitalista világ is felfigyelt arra a terror­ra, amely Magyarországon tották a szavazólapokat. A dolgozók a szavazati lapon törölhették azt a névet, akinek jelölésével nem ér­tettek egyet és helyette más jelölt nevét írhatták be. A szavazólapot urnába dobták. A szavazatszedő bi­zottság feladata volt meg­állapítani az érvényes sza­vazatok számát, — azt, hogy a jelöltekre hányán szavaztak. A szavazók többsége szavazott a szak- szervezeti bizottságokba je­lölt dolgozókra. A TANULSÁG A Ruhaüzemi szakszerve­zeti vezetőség újjáválasztás tanulságul szolgál más üzemeink üb-inek. A vá­lasztás értékelésében in­kább a hibákról szeretnénk szólni. A választáson sok dolgozót zsúfoltak egy te­rembe, akik közül sokan álltak. 5—6 órát állni na­gyon kényelmetlen volt a dolgozóknak. Eredménye­sebb lett volna a választást műszakonként megejteni, úgy termékenyebb iett volna a vita is. Az üzemi bizott­ság beszámolója foglalko­zott az üb. jó munkájával, de keveset beszélt a hibák­ról. A beszámoló nem volt önkritikus. A jelölés an­A Kisvárdai Vulkán Vas­öntöde szürke öntödéjében termelési értekezlet volt a napokban. Megbeszélték a harmadik negyedévben vég­zett munkájukat. A vezető­ség a jó munkát végzett dolgozóknak pénzjutalmat osztott ki. Miután a dolgozók meg­ismerték soronlávő felada­taikat, elhatározták, hogy továbbra is munkaverseny­ben dolgoznak, és a negye­dik negyedévi terv teljesí­tése érdekében iovább fej­lesztik az üzem három csoportja közötti páros versenyt. November 7. tisz­teletére értékes felajánlá­sokat tettek, amelyeknek megvalósítása biztosítani fogja tervük teljesítését, a selejtcsökkentést és az ön­költségcsökkentést. A III. számú csarnok dolgozói nevében Kiszela András formázó, a szakma kiváló dolgozója november 7 tiszteletére felajánlást tett, .mely' szerint a csar­nok dolgozói útlagleljesit­dühöngött. És Horthy, aki oly nagy hangon dicseke­dett azelőtt „vaskezével”, most kénytelen volt hazud­ni. A tényeket : zemérmet- lenül meghamisítva, ezeket mondotta a Chikágó Tri­bune tudósítójának: .Ma­gyarországon nincsen fehér terror, és nincsen mészár­lás.” Ez a szemérmetlen ha­zugság hűen kifejezte Ma­gyarország akkori ural­kodó osztályának 'elküle- tét, erkölcsi mocsarát, nép­ellenes gyűlöletét, — de egyben félelmét is a forra­dalomtól. nak ellenére, hogy a jelölt elvtársak ellen valóban nem sok kifogást emelhet­tek a dolgozók, — mégis mechanikus volt. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a jelöl­tek jelölése mellett, vagy ellen egyetlen dolgozó sem emelt szót. A választáson az is megmutatkozott, hogy a dolgozók sok olyan ter­melési problémával foglal­koztak, amit a termelési értekezleten kellett volna elmondani. Rossz megoldás volt a szavazásnál az ur­nát a szavazóhelyiségben elhelyezni. Jobb lett volna, ha külön szavazó fülkébe, vagy szobába helyezték volna el, tapasztaltuk, hogy több dolgozó zavarban volt a szavazáskor, és nem mert módosítani a szavazólápon. Nem minden dolgozó sza­vazott le a szavazás nap­ján és így az - eredmény hirdetés csak másnap mun­kaközben történt meg. Szakszervezeti bizottsá­gaink okuljanak ebből a választásból. A jó tapaszta­latokat -használják fel üze­mükben. a szakszervezeti vezetőség újjáválasztásá- ban. O. A. ményüket 140 százalékra emelik, a selejtet 8 száza­lékra csökkentik, tovbbá a munkamódszerátadás és a munkás patronázs-mozga- lom fellendítésével bizto­sítják, hogy a csoportban 100 százalék alatt teljesítő munkás nem lesz. (Jelenleg még hét van). Az I. és a II. számú csar­nok dolgozói a fentihez ha­sonló felajánlást tettek. — Azt is megbeszélték azóta az öntöde dolgozói, hogy hogyan akarják vállalásu­kat teljesíteni. Versenyük­höz a műszakiak is csatla­koztak. A szürke öntöde dolgo­zóinak példája az öntöde I, a szereldc és a gépműhely dolgozóit is arra serkentet­te, hogy ők is megszervez­ték a november 7, tiszte­letére folyó munkaversenyt és csatlakoztak a szürke öntödeiek versenymozgal­mához. Sípos Gyula és Papp András üzemi tudósítók. A szakszervezeti vezetőség újjáválasztás tanulságai a Ruhaüzemben A Kisvárdai Vulkánból jelentik Országos első lett megyénk fö Id mű vessző vet k czeti kiskereskedelme a III. negyedévi tcrvtcljcsítésbcn A földmüvesszövetkeze- tek kiskereskedelme pár­tunk és népi demokratikus államrendünk állandó támo­gatásának eredményeként jelentős növekedést ért cl a szocialista kereskedelem fejlesztésében, a falu dol­gozóinak áruellátásában. — Megyénkben is állandóan nő a földművesszövetke­zeti üzletegységek száma és növekszik a forgalom. 1955. év XII. negyedévi tervét a földművesszövet­kezeti kiskereskedelem 109.9 százalékban teljesí­tette és ezzel a tervleljesí- léssel országos első iett.— Kiemelkedő a földműves- szövetkezeti vcndéglátóipari tervteljesítésünk is, mely; terv 121.8 százalékban lett teljesítve. Múlt év hasonló­időszakához viszonyítva, 44 millió forinttal több1 árut hoztunk forgalomba.- Czutrin Miklós kereskedelmi főosztály vezető, MÉSZÖV. , A bortermelőket érintő legújabb rendeletről Lapunk október 6-i szá­mában ismertettük a bor­termelők jogait és köteles­ségeit. Ezek egyrésze azon­ban a legújabban megje­lent 16/1955. P. M. számú rendelet értelmében meg­változott. Ezért szükséges­nek tartjuk az eltérésekre röviden kitérni. A termésbeieleniési kötelezettség módosítása A szüret befejezését kö­vetően nem négy, hanem 6 napon belül kell a ter­melés színhelye szerint il­letékes pénzügyőri sza­kaszhoz bejelenteni a lak­hely területén, vagy más helységben termelt szőlő­ből (lugasról is) préselt musttermés összes mennyi­ségét, beleértve az előző­leg értékesített, beadott, át­adott, elszállított, stb. mennyiségeket is. Be kell jelenteni a vásárolt, vagy más címen szerzett szőlő­ből származó mustot is. Vörös-, vagy Medoc-bor készítése, illetőleg direkt-, termo szóló levének cefren történő erjesztése esetén a szőlőcefre mennyiségét kell jelenteni. Ugyancsak a készletben lévő óbort, vagy más bármilyen címen szerzett mustot, óbort, a termett, vagy megszerzett erjesztett gyümölcslevet es törkölybort. Más - szervhez tett bejelentések érvénytet. lenek. 1 - ! • A kedvezményeknél cSöforduió változások A saját termésű bor — kedvezményes tételű bor- forgalmi adó fizetése mel­lett — csak a vona.kozó gazdasági évben fogyaszt­ható el. Adokedvezmeny csak azt a termelőt illeti meg, aki szőlőjét saját ma­ga műveli meg. Feles, vagy haszonbérleti , jogviszony esetében csak a felest, vagy haszonbérlőt illeti meg az egyénileg gazdálko­dó termelők részére meg­állapított kedvezmény. En­nek mértéke 180 liter a vele közös háztartásban élő 16 éven felüli, állandó munkaviszonyban nem álló családtag után 50—50 li­ter, de családonkint 300‘ litert nem haladhatja meg. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek és csoport- tok közül azok, amelyek­ben a szőlőt közösen mű­velik és a termést munka­egységek arányában osztják: szét az alapszabálynak megfelelően — tagjaik szá­mára munkaegységenként 0.5 liter, személy ankim- azonban egy gazdasági év­ben legfeljebb 200 liter bort (mustot) oszthatnak, szét literenkint 0 40 forint kedvezményes adófizetés mellett. A készleiíeivéielezéssei kapcsolatos újabb tudnivalók Ha a készletfelvétel al­kalmával az önként meg­mutatott must, vagy bor­készlet 20 százalékkal több a bejelentett mennyiségnél, vagy a különbözet eléri a 10 hektolitert, akkor az egyéb­ként járó adókedvezményt annyival kell csökkenteni, ahányadrésze a be nem je­lentett többlet a bejelen­tett mennyiségnek. Aki musttermését nem jelenti be, kedvezményben nem részesülhet. A készletfelvé­Egyáb mi Borseprőből, törkölyből, Vagy bármilyen más anya­gokból cukor, víz és élesz­tő hozzáadásával, erjesztés­sel alkoholtartalmú italo­kat sem saját fogyasztásra, sem fcrgalombahozatal cél­jára előállítani nem sza­bad. Tilos a termelők által készíthető törkölyből' . for- galombahozatala, a terme­lőktől megszerzett seprő­ből vagy törkölyből a bor­tellel kapcsolatos bármine­mű panaszt azonnal, vagy a: készletfelvételt (ellenőrzést) követő 24 órán beiül írás­ban kel! megtenni az ille­tékes pénzügyi szakaszhoz. Az ezután tett panaszokat nem veszik figyelembe. A pénzügyőri szakasznak a borforgalmi adóra vo­natkozó határozata, vagy intézkedése ellen 15 napon belül lehet fellebbezni az illetékes megyei pénzügyőri parancsnokságnál. készítés és ezeknek forga- lcmbahozatala is. — A bor, must, törkölyöd' cuk- rozásának, vagy egyéb meg nem engedett anya­goknak hozzákeverése ese­tén a bortörvény alapján indítható büntető eljáráson felül — az illető borfajtára érvényes adótétel ötszörö­sét kell megállapítani bor­forgalmi adóként, «*• •r

Next

/
Thumbnails
Contents