Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

NÉPLAP 1955 október 18, kedd Vasárnap volt a „Különös ismertetőiéi' díszbemutatója Kedves vendéget üdvö­zölt vasárnap Nyíregyháza város mozilátogató közön­sége. A „Különös ismetrető- jel” című film írója Vészi Endre, rendezője Várironyi Zoltán Kossuth-díjas érde­mes művész, egyik fősze­replője Szemere Vera és az Országos Moziüzemi Igaz­gatóság részéről Kemény János volt városunk ven­dége. Megérkezésük után, még délelőtt felkeresték a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet, ahol a szövetkezet tagjaival be­szélgettek a film jelentősé­géről és készüléséről. Kö­zös ebéden vettek részt a művészek és a tsz-tagok, majd délután személyesen is résztvettek a Béke-mo­ziban megrendezett dísz- bemutatón. Az MDP megyei bizottsá­ga részéről Szigetvári La­jos elvtárs üdvözölte a megjelent művészeket és a mozilátogatókat, majd utá­na Szarvas Jenő elvtárs tartott ünnepi bezédet. — Felszólalt Vészi Endre, a film írója, aki arról be­szélt, hogy milyen nagy igyekezettel munkálkodott az egész művészkollektíva azon, hogy méltóképpen tudják bemutatni a párt harcát, az 1941—42-es évek­ben, a fasizmus legvadabb dühöngése közben. A film rendezője, Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas érdemes mű­vész azt mondotta el a díszbemutatón résztvevők­nek, hogy újszerűén, nagy művészi gonddal készítet­ték el a „Különös ismerte- tőjel”-et. Szemere Vera ar­ra kérte a látogatókat, hogy fogadják olyan szeretettel ezt a filmet, mint amilyen szeretettel ők dolgoztak rajta. Az ünnepség kedves je­lenete volt, amikor úttörő pajtások virággal köszön­tötték a film alkotóit. Az elhangzott beszédek után kezdték vetíteni a ..Különös ismertetőjel” cí­mű új magyar filmet, amit nagy érdeklődéssel, feszült figyelemmel néztek végig a díszbemutató résztvevői. Román vízügyi szakértők látogatása megyénkben Megyénk árvíz- és bel­vízvédelmi biztonságát a Nyíregyházi Vízügyi Igaz­gatóság nemcsak saját közvetlen munkájával szol­gálja, hanem az Országos Vízügyi Főigazgatóság által kiépített nemzetközi kap­csolatok lehetővé teszik, hogy az Igazgatóság egyre jobb és eredményesebb együttműködést biztosítson a szovjet és .román vízügyi szervekkel. Ennek fontos­ságát röviden azzal jelle­mezhetjük legjobban, ha rámutatunk arra, hogy a Felsőtisza és mellékfolyói­nak dombvidéki vízgyűjtő területeiről rendkívül gyor­san vonulnak le az árhul­lámok Szaboics-Szahnár megye mélyebb fekvésű sik területe felé. A fenye­gető veszély ellen így- csak a baráti államoktól kapott előjelzések birtokában és együttes felkészülés, közös program alapján végrehaj­tott vízépítési munkák ré­vén tudtunk igazán ered­ményesen védekezni. Ez a baráti együttműkö­dés nyilvánult meg a kievi és uzsgorodi szovjet víz­ügyi szakemberekkel szep­tember hóban lefolytatott tárgyalások és az ezzel kapcsolatos felsőtiszai szemleút során is. október 15—17 közölt pedig Cso- rika Jón és Fucsanszki Grisa, a Román Népköz- társaság temesvári és nagy­váradi kerületi vízgazdál­kodási hivatalainak mű­szaki vezetői látogatták meg a Nyíregyházi Víz­ügyi Igazgatóságot és vizs­gálták meg a magyar-ro­mán határon megegyezés szerint végrehajtott árvíz- védelmi és belvízvédelmi munkákat. valamint az Igazgatóság felkészültsé­gét. A román vendégek vasárnap megtekintették 5 éves tervünk legnagyobb vízügyi létesítményét, a tiszalöki duzzasztóművet is. A baráti légkörben le­bonyolított helyszíni szem­lék és megbeszélések úgy szovjet-magyar, mint ro­mán-magyar viszonylatban hasznos tapasztalat-cserére adtak alkalmat és ezáltal hozzájárultak a vízügyi szolgálat színvonalának biz­tosításához és korszerűsí­téséhez. Zboray Károly főmérnök, vízügyi igazgató. A szakszervezeti vezetőség újjáválasztás tanulságai a Ruhaüzemben A nyíregyházi Ruhaüzem­ben már megtörtént a szak- szervezeti vezetőség újjá­választás, A választásra eljött Varga József elvtárs, a Textilruházati Dolgozók Szakszervezeti elnökségétől. A nagyhalászi, a porcsal- mai, a tukai és a komádi kenderrostkikészítő üzem, a debreceni Textilművek és még több üzem üb. elnöke is megjelent, hogy a vá­lasztáson szerzett jó ta­pasztalatokat hasznosítva folytassák le majd üze­mükben is a vezetőség új- jáválasztást. A varrodában gyűltek össze a ruhaüzemi munká­sok. Virányi Sándor lerem- mestert választották meg a vezetőségválasztó gyűlés levezetésére. Megválasztot­ták a három tagú jelölő bi­zottságot, a mandátumvizs­gáló bizottságot, valamint a szavazatszedő bizottságot is. Ax üb. elnökének besxámolója Maleczki András üb. el­nök tartotta meg a beszá­molót. Beszélt a Szakszer­vezeti Világszövetség jelen­tőségéről és a szövetség működéséről, a nemzetközi helyzetről, — majd az üb. munkájáról számolt 1-e. El- moldotta, hegy a pártszer­vezetnek milyen nagy sze­repe van abban, hogy az üb. eredményeket ért el a munkáiéban. A pártszerve­zet irányításával, az üb. a Zöldellő vetések a nyírmeggyesi Petőfi TSZ földjein Szeptember első napjai­ban a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezetben jár­tunk. Azt vizsgáltuk: ho­gyan készült fel a tsz. az ősziek vetésére. A tapasz­talat kedvező volt. Már ak­kor pontosan tudták, hogy miből mennyit, s hova vet­nek. Gondoskodás történt arra vonatkozóan, hogy biz­tosítva legyen a szántás és a vetés gyors menete. E hó 14-én ismét voltunk ebben a tsz-ben. Most azt néztük meg: mire haladtak, mennyiben tettek eleget a maguk és az Ország érdeké­nek. Resxéljenek elősxör a sxámok (Október 14. állapot szerint.) Vetésterv: őszi búza 97 hold rozs 75 hold őszi árpa 15 hold takarmánykeverék 10 hold biborhere 24 hold Teljesítve: 74 hold 78 hold 30 hold 7 hold 24 hold Mindenáron igyeksxenck betartani ti vetési határidőket A Minisztertanács idejé­ben hozta meg és tette közé az ősziek vetésének határ­idejét. A nyírmeggyesi Pe­tőfi TSZ vezetősége és tag­sága igyekszik is betartani a határidőket. Nagyon jól tudják, hogy a nép kormá­nyának minden határozata, intézkedése a dolgozó nép javát, az egész országét, s így az övékét is szolgálja. Éppen ezért olyan törvény az, amit teljesíteni kell! A 30 hold őszi árpát még szeptember első napjaiban elvetették. De nem is bán­ták meg. Gyönyörű zöld, erősbokrú a vetés azóta. Szépen kifejlődve, vagyis, amint mondani szokták: jól beállva várja a telet. Rozsuk, sőt a korábban vetett búzájíik is zöldell már. És persze, nem akár­hogyan, rongyosan-foltosan. A búzavetőmagot előcsiráz- tatták, hogy mennyit vesse­nek belőle egy holdba. (Az előcsiráztatás eredménye: 98 százalék lett.) Az árpa vetéséhez teljes mennyiség­ben, a rozs vetéséhez pedig 40 holdba ólomzárolt minő­ségi vetőmagot használtak. Mindenképpen dicséretére válik a tsz. vezetőségének, hogy erről idejében gondos­kodtak. A még hiányzó 23 hold őszi búza vetését e hó 25-re feltétlen be akarják fejezni. területéért mindenki fele­lősséggel tartozik egész a betakarításig. így természe­tes, hogy az őszi betakarí­tásnál sem merül fel ko­molyabb nehézség. Minden­ki úgy igyekszik területe betakarításával: nehogy szégyenkeznie kelljen. (Ezt mutatja az a példa, hogy a múlt hét péntekéig 45 hold burgonyából 42 holdat szed­tek fel és másnap teljesen végeztek a krumpliszedés­sel.) Korán munkába áll­hatták a traktorok a tsz. földjén, hogy megkezdjék a vetőszántást anélkül, hogy egymásba torlódva összeka- varodtak volna az őszi munkák. Hogy hamarabb menjen a szántás, a két traktor mel­lett még 3 ökörfogatot is eke elé fognak. A vetés gyor­sabbá tevésére pedig a tsz. 3 tizenkét soros vetőgépét lófogataival huzattá. A minőségi munka végzé­sére kijelölték az erre leg-, jobban megfelelő fogatoso- kat, akik önként vállalkoz­tak és nagy gyakorlatuk van a vetésben, a vetőgépek kezelésében. mint Antal Péternek, Bunya Mihály­nak és Illés Sándornak. Ezt azért tartották szükséges­nek, hogy a fogatosok a ve­tés területéért, a vetés mi­nőségéért teljes felelősség, gél legyenek. Nehogy a ve­tés csíkosán, egyenetlenül keljen. A csávázásra is fe­lelősöket osztottak be: Ha­jas Mihályt és Török San tíornét. S így természetes.! hogy mindenki a munkája j legjavát igyekezett adni. szervező és mozgósító, va­lamint íeivilágosító mun­kával sikerekhez vitte az üzemben a munkaversenyt. Ennek eredménye megmu­tatkozik abban is, hogy a vállalat rendszeresen telje­sítette a tervét, s többek között abban is, hogy két év alatt kettőről 34-re sza­porodott a sztahanovisták szájma. A beszámoló megdicsér­te Hornyák István műszaki dolgozót, és Perjéssi Ká­roly DISZ-titkárt, akik rendszeresen segítették az üzemi bizottságot egy-egy feladat sikeres megvalósí­tásában. Majd felsorolta a beszámoló, hogy a szak­szervezel hogyan törődött a vállalat dolgozóival, hogyan harcolt jogaikért, és a se­gítség között mennyi pénzt fordítottak a dolgozók se­gélyezésére, szociális és kulturális helyzetük meg­javítására. A kultúrfelelős és sportfelelős bizony nem végzett kielégítő munkát. Megvoltak az adottságok, hogy kultúrműsorokat ren­dezzenek, hogy sportolhas­sanak, de két futball, röp­labda és egyéb sportfelsze­relést a szekrényben hagy­ták porosodni. Egyedül a teke-csoport működött igen szép eredménnyel. A be­számoló bírálta a szakszer­vezet területi bizottságát, mert kevés segítséget nyúj­tott munkájukhoz. A vita Mielőtt az üb. beszámo- ’ója felett vitát nyitottak, az ellenőrző bizottság elnö­ke beszámolt arról, hogyan működött a bizottság. Ez a beszámoló alapos és rész­letes volt. A jelölő bizott­ság tagjai elhagyták a he­lyiséget, hogy megbeszéljék a jelölést. Elsőnek Kovács Miklós műszaki dolgozó szólt hoz­zá a beszámolóhoz és arról beszélt, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot for­dítson az üb az újító-moz­galomra, a technika fej­lesztésére, — ami nagyon el van hanyagolva a vállalat­nál. Hónapokig elfekszenek újítások anélkül, hogy ér­tékelnék azokat és az el­fogadottakat sem vezetik be különböző okok miatt. Bírálta az üb-t azért, hogy nem harcolt eredményesen a dolgozók jó ivóvízzel való ellátásáért. A víz hiá­nya miatt kihasználatlanul van az üzemi fürdő. Egy másik hozzászóló, Barkóczi András személy- szerint az üb. elnököt bí­rálta, azért, hogy szakszer-; vezeti tagkönyvét sokáig nem kapta meg. Buskó Gyula bizalmi, utána pedig Papp Károly és Gajdos Jó-; zsef hozzászólása követke­zett. Szakszervezeti tagsá­guk előnyeiről szóltak és kijelentették, hogy a régi üzemi bizottság néhány Hi­bától eltekintve jól végezte feladatát és érdemes arra, hogy továbbra is bizalmat nyerjen. (Folytatjuk.) Burgonycrt az iparnak Megyénkben ebben az esztendőben közel 80 ezer kát. holdon termeit burgo­nya. A 100 mázsás burgo­nyatermesztésért indított mozgalom sikerrel járt. A gondos munka eredménye­képpen állami gazdasá­gaink, termelőszövetkeze­teink, és az egyénileg gaz­dálkodók holdanként 100 mázsán felüli burgonyater­hónapja kezdték meg az új burgonya feldolgozását. — Készítményeiket az értéke­sítő és a továbbfeldolgozó1 vállalatok nagyon várják. A gyár munkásainak iel-: kesedésében, tervtelj esítá-j sében nincs hiánju Ám elő­fordul, hogy várniok kell az ipari célra küldött bur­gonyára, s a várakozás ki­4 legfontosabb cél: magas termésátlag biztosítása Hogyan sxervexték u ssántás-vetés munkáját ? Szervezetlenséggel, kap­kodással aligha értek volna el ilyen eredményt. Miképp csinálták? A szervezettség alapja a koratavaszból indult el. Ugyanis, a művelet alatt álló területet okos előrelá­tással pontosan felosztották egymás között. Kimondották: A termelőszövetkezet az ősziek vetésének gyors és időben való végzése mellett nagy gondot fordít a lehető legmagasabb terméseredmé­nyek elérésére. És erre a szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás minden felté­telt előnyösen biztosít. így például a tsz-nél egy négy­szögölnyi területre sem ke- rtjl olyan őszi vetés, ahol az idén is ugyanaz termett. Az árpát az öt évi termés után most feltört lucerna után vetették. A rozs elővetemé- nye csillagfürt, silócsalamá- dé. borsó, kukorica és csibe- húr volt. Az őszi búza mag­va dohány, zab és kukorica után kerül a földbe. Különösen nagy súlyt fek­tet a tsz. arra, hogy a be­vetett földben megfelelő táperő legyen. Ennek érde­kében 40 hold búza alá is­tállótrágyáztak, a többi ve­tések területein pedig mű­trágyázást végeztek. Egy holdon 150 kilő szuperfosz­fát. 10 kiló kálisó és 20 kiló pétisókeveréket mun­káltak — a még hiányzó bú­zavetés alá munkálnak — bele a talajba. S ugyancsak a jövő évi magasabb termés érdekében vetettek kereszt- sorosán 40 hold őszi búzát és 31 hold rozsot. * A nyírmeggyesi Petőfi TSZ-ben nemcsak egyszerű „soron lévő“ munkának te­kintik az ősziek vetésének gyors és jó minőségben való befejezését, hanem becsü­letben! kérdésnek is. Öle így mondják ezt: „A becsü­letünk függ tőle, hogy jól és idejében vetünk-e és mi nagyon vigyázunk arra, hogy csorba ne essen azon“. Valóban jól vigyáz­nak. — A. B. — mést takarítanak be. Ösz- szesen mintegy 5 millió mázsa burgonya terme'.t a megyében. A jó termésből telik a fogyasztásra, de jut ipari célra is. Sok egyéb más mellett- cukrot, keményítőt, krumplicukrot és sokféle csokoládé gyártásához szük­séges anyagot készítnek. A demecseri burgonyake- ménvitőgyárban alig egy esést okoz a termelésben. Azok, akik burgonyát termeltek, segítsék a gyár dolgozóit azzal, hogy ide­jében eladják államunknak a szükségletükön felüli bur­gonyamennyiséget. Így -ide­jében és több burgonya jut el ipari üzemeinkbe. Több cukrot és más burgonyából készült árut vásárolhatnak a dolgozó parasztok, s ve­lük együtt egész dolgozó népünk.

Next

/
Thumbnails
Contents