Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

NÉPLAP

1955 október 2, vasárnap

Mindannyian segítsük az új termelőszövetkezeteket

Az országban elsőnek Szabolcs-Szatmár megyében rendezték meg az új termelőszövetkezetek elnökeinek, párttitkárainak, agronómu- sainak és a megye legjobb termelőszövetkezetei elnökeinek kétnapos tapasztalai csere-értekezletét.

Az értekezlet részvevői előtt Bán György, a Megyei Tanács szövetkezeti osztályának vezetője ismertette a termelőszövetkezetek szabályzatát, s elmondta, milyen intézkedéseket kell tennie a termelőszövetkezet új vezetőségének, s hogyan kell gazdálkodnia, hogy biztosíthassanak középparaszti életszínvonalat tagjaiknak. Többek között a következőket. mondotta:

— A fejlett nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének első feltétele a megfelelő vezetés, és az, ■ hogy minden munkaterületnek meg legyen a maga felelőse, akik a közös munkát helyesen szervezik és szakszerűen irányítják. A lermeiő- szövetkezeti gazdaságokban olyan munkaszervezetet kell kialakítani, amely biztosítja a feladatok végrehajtását, megvan a biztosíték arra, hogy érvényesül a szilárd munkafegyelem.

Beszélt a tervszerű irányításról, az állattenyésztés, a növénytermelés fellendítéséről, amely alapja a nagyüzemi többtermelésnek. Hangsúlyozta azt is, hogy milyen fontos szerep vár a termelőszövetkezeti agro- nómusokra. Az agronómu- sokon keresztül elérhetik a termelőszövetkezetek, hogy a paraszti színvonal termelését jóval túlszárnyalják.

Az értekezlet első hozzászólója Bodrogi András, a balsai Vörös Csillag agro- nómusa volt. Elmondotta, hogy, július végén 13 családdal 55 hold földdel alakult meg e termelőszövetkezet. Azóta 31 tagra, 130 kát. hold földre gyarapodott. Az új termelőszövetkezet tagsága még csak néhány nappal ezelőtt fogott munkához és örömmel látja, hogy szívesen fogadják tagjai a szakemberek irányítását. Már bevezették a Westsik-féle négves vetésforgót, melynek első tábláiba rozs, majd csillagfürt tarlóba, burgonya, csillagfürt magnak és búza kerül vetésre. Szorgalmas emberek a termelőszövetkezet tagjai, akik vállalást tettek arra, hogy 8 nap alatt elvetik az összes őszi kalászosokat. Beszélt arról is, hogy a vencsellői Szabadság, a ra- kamazi Szikra és a tímári Petőfi termelőszövetkezetek 20 mázsa rozs-vetőmaggal, 26 mázsa búzával cs 100 kilogramm bükkönnyel segítettek az új termelőszövetkezetnek, hogy megkezdhessék az őszi vetést.

P.' Balogh András, a ro- kodi Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke így beszélt:

— 1949 óta mindig próbáltuk megalakítani a termelőszövetkezetet, ami csak az idén sikerült. 312 hold földdel megkezdtük a közös gazdálkodást. Versenyre hívtuk a megye összes- új termelőszövetkezetét és párosversenyre a cégénydá- nyádi Petőfi Termelőszövetkezetet. ígéretet lettünk arra, hogy idejében elvetjük az őszieket és megtisztítjuk az eddig elhanyagolt egyéni parcellákat a szinte szöve- dékes gyemtől. Azóta örömmel, odaadással dolgozik szövetkezetünk minden tagja. S úgy érezzük, hogy valamennyien gazdák vagyunk, s egy cél van előttünk, a jobb élet.

Majd Gulyás Lajos, a ti- szaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezet e'nöke gazdag tapasztalatából mondott el néhány jó módszert az új termelőszövetkezeti elnököknek és a tagok nevében ígéretet tett arra. - a lőhető legmesszebbmenőkig támogatják a szomszéd községben. Tiszaadonvban nem rég alakult Alkotmány nevű termelőszövetkezetet, s vállalják, hngv iWp+orővei vetőmaggal, vagy énpen ;ió tanáccsal segítik felemelkedésüket.

A kisszekeresi Előre Termelőszövetkezet elnöke, G. Nagy Sándor szinte örömmel mondta el, milyen harcot kell- folytatnia termelő- szövetkezete tagságának a község kulákjai és ellenségesen megnyilvánuló közép- oarásztjaival szemben. Többek között a kővetkezőket mondotta:

—r Néhány héttel ezelőtt alakult meg szövetkezetünk, elsőnek Kisszekeres községben. A termelőszövetkezet, megalakulásának hírére többen felkerestek gazdatársaim, s élén a kulákok- kal és a következőket mondották: „Ennek te vagy az oka, hogy termelőszövetkezet alakult Kisszekeresen, de megmutatjuk, úev sem tudt«-': lábraállni, elvesztek még megindulás előtt!“ Ezután összehívtam az új tagokat. s elmondtam mit hallottam. Elhatároztuk: Bár jószágállományunk nincs, de háztáji teheneinket ösz- szefogjuk. hogy megkezdhessük a közös munkát, hogy ne maradjunk el az ős i vetéssel. A tervünkben 60 hold őszi vetés szerepel, de mi hetvenet vállalunk. Ebből már 10 holdat bevetettünk őszi árpával, s hatvan holdra pedig búzát vetünk. Géppel akarjuk művelni összes földünket, mert meggyőződtünk a gépi munka előnyeiről a szomszédos

termelőszövetkezetek munkájából — mondotta G. Nagy Gábor.

Áldott István, a Megyei Gépállomás Igazgatóság igazgatója G. Nagy Gábor felszólalása után nyomban ígéretet tett arra, hogy a legrövidebb időn belül gépeket küld az új termelő- szövetkezet földjére.

Vágó Sándor, a nagykál- lói Rákosi Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: Nem szabad megengedni, hogy az új termelőszövetkezetek ugyanolyan küzdelmesen kezdjék a szocialista gazdálkodást, mint ahogy mi kezdtük. Az újszülött termelőszövetkezetek a mi nyomdokainkat követik, s elsősorban nekünk kötelességünk segíteni őket vetőmaggal, szaktudással, a nagyüzemi gazdálkodás tapasztalataival. s nem utolsó sorban rendelkezésünkre álló gépekkel szerszámokkal.

— Szövetkezetem nevében ígéretet teszek arra, hogy szomszédságunkban megalakult Rákóczi Termelőszövetkezetet egész éven keresztül patronáljuk. A segítségnyújtást már az idei ősszel megkezdjük. Néhány nap múlva két vetőgépet, vetőmagot fogattal küldünk a Rákóczi TSZ-nek. Megajándékozzuk őket egy sertés szabadszálláshoz szükséges faanyaggal, takarmánynyal és alomszalmával is, hogy ne szűkölködjenek az átteleltetés ideje alatt.

Vágó Sándor hozzászólása után valamennyi termelő- szövetkezet elnöke vállalást tett arra, hogy az új termelőszövetkezeteknek a tőlük telhető legnagyobb segítséget nyújtanak.

Vágó Sándor, a nagykál- lói Rákosi Termelőszövetkezet elnöke ismét szólásra emelkedett, s Szabolcs-Szatmár megye megerősödött

termelőszövetkezetei nevében felhívást intézett az ország valamennyi termelő- szövetkezetéhez. A felhívás többek között így szólt:

— Megerősödött termelő- szövetkezetek tagjai! Jó nevelő munkátokkal hassatok cda, hogy a szocialista mezőgazdasági szektorok mind jobban erősödjenek. Világosítsátok fel az elavult gazdálkodási rendszerben dolgozó egyéni gazdákat a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről s legyetek azon, hogy minél több egyéni parcella olvadjon be a táblás szövetkezeti gazdálkodásba. Jó nevelő munkátokkal segítsétek elő, hogy a szocializmus építésében élenjáró termelőszövetkezeti gazdálkodás napról napra gyarapodjon és új termelő- szövetkezetek kezdjék meg a jobb élethez vezető gazdálkodási formát. Kövessétek példánkat. Vállaljátok védnökséget az újonnan alakult, termelőszövetkezetek felett. Segítsétek őket a munka megszervezésében. Tanítsátok meg őket az agrotechnikai eljárások mind szélesebb körben elterjedt formáinak alkalmazására. Legyetek őrei politikai és gazdasági felemelkedésünknek.

Mi, Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezeti küldöttek felkérjük nazánk minden megerősödött termelőszövetkezetét, csatlakozzon „Ki segíti jobban az új termelőszövetkezetet?'’ mozgalomhoz.

Szabolcs-Szatmár megye tsz. elnökei.

*

Ezután végétért a termelőszövetkezeti tanácskozó s első napja. Október elsején pedig útra keltek s meglátogatták a tiszalöki Szabadság TSZ gazdaságát.

Ezüst- és bronzjelvényes olvasómozgalmat indítanak, dal- és zenei versenyeket rendeznek a DISZ-szervezetekben

Az új tsz-vezetők a tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezetben

A Szabadság Termelő- szövetkezet tagjai örömmel fogadták őket, a vendégeket, s beszámoltak eddigi eredményeikről. Megemlítették, hogy a tagok szorgalma és a gépi munka eredményeként az idén búr. gonyából 130 mázsát, cukorrépából 250 mázsát, a négyzetesen vetett kukoricatáblákról pedig 35 mázsát várnak holdanként.

A vendégek a kérdések százaival halmozták el a szövetkezetieket. Érdeklődtek az állatállomány létszámáról az új agrotechnikai módszerek alkalmazásáról, a gépi művelés és a vetésforgórendszsr bevezetéséről s nem utolsó sorban a szövetkezet asszonyainak, családtagjainak munkájáról és eredményeiről. Miután minden kérdésre kielégítő választ kaptak, meglátogatták a szövetkezet gazdaságát, állatállományát és a most épülő istállókat, amit saját erejükből építenek 30 számosállat befogadására. Megnézték a termelőszövetkezet keresztso- rosan vetett őszi árpáját, a rozs- cs búzaföldeket, amelyeknek talaját úg3' készt-1 tették elő, hogy kombájnnal arathassanak majd.

A vendégek közben beszélgettek a szövetkezet tagjaival, asszonyaival. Az asszonyok elmondták, hogy átlagosan 300 munkaegységet szereztek az idén. Egy- egy család kő-30 000 forintra számít, de van olyan is, amely közel 70.000 forint jövedelemhez jut.

A vendégek ezután megtekintették a Tiszalöki Erőművet és a Keleti Főcsatornát. Többen kifejezték azt a véleményüket, hogy ezekkel a hatalmas létesítményekkel felbecsülhetetlen értéket kaptak a termelő- szövetkezetek és dolgozó parasztok.

A kétnapos tapasztalat- csere részvevői gazdag tapasztalatokkal tértek haza, amelyeket hasznosítanak majd saját szövetkezetükben. Vjlaky Vilmos.

A DISZ Központi Vezetőségének Intézőbizottsága az ifjúság olvasómozgalmának és zenei műveltségének fejlesztése érdekében meghatározta a DlSZ-szer- vezetek legközelebbi feladatait.

November 15-től a DISZ alapszervezetekben — a helyi* könyvtárak segítségével — elindítják a József Attila jelvényszerző olvasómozgalmat. A bronzfokozatnál 6, az ezütsfokozatnál 10 könyvcsoportból egy-egy művet válaszhatnak a részt vevők elolvasásra s DISZ alapszervezetükben beszámolnak az olvasás során nyert élményeikről. A jelvények kiosztását jövő év április 11-én, József Attila születésének évfordulóján kezdik meg s ugyanakkor rendezik meg az országos ifjúsági könyvnapot is. Az olvasómozgalom irányítása a DISZ-szervezetek, továbbá a szakszervezeti és az iskolai könyvtárak közös feladata.

Az ifjúság zenei művelődésének fejlesztésére a DISZ alapszervezetekben még az idén népdal- és tömegdalversenyeket szerveznek. A mozgalmat a budapesti Vendel utcai tanítónőképző DISZ-szervezetének és a VIT-en résztvett énekkarának felhívására Bartók

Béla halálának 10. évfordulója alkalmából indítják el. Ezzel kapcsolatban a DISZ- Központi Vezetőségének Intézőbizottsága felhívja az üzemi és az egyéb énekkarokat: segítsék rendszeresíteni a DISZ alapszervezetekben a daltanulást, a közös éneklést, hogy a fiatalok minél több népdalt, régi forradalmi dalt. mai tömegdalt tanuljanak meg, énekeljék a világ ifjúságának dalait, klasszikus dalokat, kánonokat. Segítsék elő, hogy ebben az évben sek fiatal lépjen az énekkarok tagjai közé s hogy különösen a falusi és az iskolai' szervezetek új énekkarokat alakítsanak. A határozat értelmében ebben az évben meghirdetik az ifjúsági' énekkarok versenyét, a tavasszal pedig ifjúsági dalosünnepeket rendeznem.

A fiatalok zenei műveltségének fejlesztésére a DISZ és az Országos Filharmónia üzemekben, kul- túrotthonokban, iskolákban — neves fiatal előadóművészek részvételével — cl- csóárú ifjúsági hangversenyeket rendez. Tartanak tc-j vábbá ingyenes és egészen olcsó ifjúsági koncerteket, amelyeknek rendezésében a zeneiskolák DlSZ-szerveze- tei is részt-vesznek.

iél fizetnek az őszi kapások a káHósemjéni üj Ételben

Erről a szövetkezetről az elmúlt évben nem sok jót hallottam. Baj tolt a munkát egy elemmel s termese sem volt olyan, amilyen lehetett volna. Az idén örömmel írhatom ennek az ellenkezőjét.

Egész tavasztól mostanáig fegyelmezetten dolgozott a tagság és meg Is van a jó munka eredménye. Siket- siker után születik. A jó cséplés után a kapásokból is jó termést takarítanak be. A dohányt alig győzték, tie végül is diadalmaskodott a jó összefogás. Pajtában szárad már a holdanként legalább 8 mázsával fizető Szabolcsi. Szerényen számolva is, 10—11.000 forintot hoz holdanként a termelőszövetkezet tagjainak.

Az őszi vetéseket rövidesen befejezik. Most korábban és szakszerűbben végzik azt, mint eddig bármikor, mert így lesz még több termés. A betakarítás is nagy lendülettel folyik. Az eddigi eredmények szerint cukorrépából 200, burgonyából 120, takarmányrépából 250, kukoricából 25 mázsa az átlagtermés.

BENKE LÁSZLÓ' agronómus, Nagyhallá.

Harminc év Penészlek történetéből

„Jajkiáltás a magyar falvakból" 1930 szeptember 11-én ezt a címet adta cikkének Radnóti István. A cikk a „Hangya“ című újságban látott napvilágot.

Azokból az évekből meríti tárgyát, amelyekben a magyar falvak dolgozó népe olyan nyomorban élt a gazdasági válság következtében, amilyet csak a kapitalista országokban láthat az ember.

Ac írás második része érdemel különösen figyelmet, mivel megyénk egyik községének, Penészlek paraszt- jainak éleiét tárja fel.

Ezzel kezdi:

„Kétségbeesett leveleket hoz mostanában a posta. Falusi tanítók, papok, vagy egyszerű polgáremberek írják. Minden soruk cgy-egy jajkiáltás. minden betűjük a szenvedésnek, a nyomorúságnak pgy-anv kő:i.iye..."

„ ... Érző, látó, falujuk minden baját ismerő ... emberek kiáltanak segítségért ezekben a levelekben, falujuk kétségbeejtő helyzetével adnak hírt, hogy segítsük, míg nem késő.“

Az idézet elég ahhoz, hogy ízelítőt kapjunk arról a hangulatról, amely általában a falvakat nyomta.

Penészlekről így ir:

„A múltkor egy Szatmár megyei, határszéli faluban jártam. Per.észlek a neve. Az ottani vezetők írtak nekünk szomorú hangú, kétA felvétel 1930-ban készült. Ilyen volt K. Kiss János lakóháza Penészlekcn. Hasonló földbcvájí kunyhóban clt számtalan paraszt- család. Földnclkiili. földönfutó szegények a falu szélén vagy kinn a pusztaságban, itt kerestek menedéket rongyos, táziódó, chczö gyermekeikkel.

ségbeejtö levelet: nézzük meg milyen mélyre süllyedt le a mai kínnal, bajjal terhelt időben egy magyar falu.

Sok faluban megfordultam már, sok falu panaszát és baját tapasztaltam

10—12 éves gyermek segédkezett a szülésnél...

... Az iskolaépületek a legrosszabb állapotban vanIlyen földbeásotl kunyhókban laktak Penészleken a gazdak. A középkor világa elevenedik fel benne. Az egészségtelen kunyhókba befolyt a víz, átnedvesedett a föld, télen elborította a hó. Ilyen körülmények között a gyermekbetegség és halálozás nagy méreteket öltött. Nem volt mentség, az úri világ felemésztette a házikó árát. Alig tudták tengetni életüket a parasztok. Az adó. a végrehajtó kifizetése után maguknak nem maradt semmi.

nak. A tetőzet a tantermek közepén álló faragatlan fatörzsekkel van alátámaszl- (Folytatás a 3. oldalon.)

•jt

I saját szememmel. Amit I azonban Penészleken lát- ! tam és hallottam, felülmúl minden elképzelhető nyomorúságot.“

... A vasútállomás , 3n kilométerre van tőlük. Eny- nyit kell homokbuckákon bekocsizniok Nyírbátorba. A járási székehly, Mátészalka 50 km. távolságra van tőlük. Nyirábrányba is vezet út, de az még járhatatlanabb, mint az előbbi.

... Járnak a kereskedők is a faluba, de azok csupán 5 pengőt fizetnek ■ a rozs mázsájáért. Mii csináljon a szegény gazda, akinek adót kall fizetni, ruhát venni, csizmát csináltatni?... Ha végigmegyünk a falun, a szegénység lerí a nádfede- les, alacsony kis házakról. Vannak gazdák, akik föld- bevájt kunyhókban, állataikkal együtt laknak. A gyermekágyas anyák már a hét végén kint dolgoznak a mezőn. Pár hetes csecsemőt is kénytelenek magukkal vinni a mezőre. Nem csoda tehát, ha nagy a gyermek- 1 halandóság. A községben I nincs orvos. A bába kél i hónappal ezelőtt halt meg tüdővészben. Azóta a szülések 70—80 százaléka orvos, szülésznő nélkül történik.

' Sokszor megtörtént, hogy