Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-13 / 241. szám
1955 október 13, osiitörtök N fi P L A P í* Zárszámadásra készülnek az újfehértói Rákóczi TSZ tagjai külföldi hírek Üjíehértó határát is megsimította már íestékes tenyerével az ősz. Éjszakánként — bár messze vannak ide a hegyek — idáig kóborolnak a közelgő tél rakoncátlan kölykei, a csípős, levélbarnító szelek, csavargó fattyúként lopják a növények zöld színét a hajnali fagyok, derek. Megkopaszodnak a fák, kiürülnek a mezők, mert bogár-serény seggel szántanak, vetnek a gépek, hordanak a szekerek, sü- ■ rögnek, forognak az emberek. A Rákóczi Termelőszövetkezet földjein is gyors ütemben halad a munka, a tagság készül a zárszámadásra. Azt akarják, hogy a zárszámadás napjára minden betakarí- tanivaló bent legyen, a jövő évi kenyárnekvaló pedig a földben. A jövő hét szerdájára letörik a kukoricát, nem lesz iábon csutka. A cukorrépát éppen ma egy hónapja elküldték a cukorgyárba. A tartozásukat is kiegyenlítik: tegnap tettek eleget a kukoricabeadási és szabadfelvásárlási tervnek. A termelőszövetkezet vezetősége pedig amellett, hogy teljes erővel segít az őszi mezei munkák végzésében, a zárszámadásra igyekszik naprakész állapotba hozni a könyveket, számvetéseket, mert így lehet csak tisztán látni, mennyi a szövetkezet jövedelme, mennyivel emelkedett a közös vagyon és mennyi haszonnal zárják ezt az évet a tagok. A termelőszövetkezet tagjai is számolnak. Ki-ki számolja — sokan fejben, sokan papíron — mennyit kap még, hány munkaegység van, hány lesz még, hány forintot kap kézhez a zárszámadáson. Ügy számolnak, hogy munkaegységenként a sok-sok természetbenin felül 15.5 forintot kapnak pénzben. Dóczi István például, aki harmadmagával dolgozik a szövetkezetben. 1.200 munkaegység után számolja a jövedelmét. Cséplés után csak búzából 58 mázsát kapott, Pocsai József másodmagával dolgozik, ő hétszáz- hétszázötven munkaegység után kap a szövetkezet jövedelméből. A termelőszövetkezet elnöke — Bajusz Imre elvtárs — több. mint 26 ezer forint jövedelemre számít. . A termelőszövetkezet tanyája közelében élő Á Magyar Népköztársaság nevében Elítélték o kisvárdai járás üzérkedő spekulánsait A hét elején mondott ítéletet a megyei bíróság Nagy-'íanácsa a kisvárdai járás üzérkedő spekulánsai felett. A bíróság Balogh Gyula kisvárdai kupec- hentest folytatólagosan és üzletszerűen folytatott üzérkedés miatt, valamint több- rendbeli közokirathamisítás miatt 7 évi börtönre, 10 évi jogvesztésre, 1000 forint pénzbüntetésre, valamint 5000 forintnyi vagyonelkobzásra ítélte. Balogh Ferenc, szintén kisvárdai ku- pec 5 és félévi börtönt, 1000 forint pénzbüntetést, 4000 forintnyi vagyonelkobzást kapott. Tóth István volt földbirtokos büntetése: hat évi börtön, 1000 forint pénz- büntetés, 5000 forint vagyonelkobzás. Czibere Miklós porcsalmai kupee-pa- rasztot 4 és félévi börtönre, 7 évi jogvesztésre, 1900 forint pénzbüntetésre, valamint 4000 forint vagyonelkobzásra ítélték. 4 és fél évi börtönt, 6 évi jogvesztést, 1000 forint pénzbüntetést, 3000 forintnyi vagyonelkobzást kapott Kosztyi Ferenc, az Állatförgalmi Vállalat kisvárdai kirendeltségének volt vezetője. Kovács Ferencet és Karádi Sándort 2 évi börtönre, jogvesztésre, pénzbüníe.és- re és vagyonelkobzásra ítélte a bíróság — számosán, Pekola Miklós, Lázár Ferenc,, Csépke Péter, Sza- niszló Ferenc, Albert István, ölbei Árpád, Szilágyi Vilma, Farkas József, Szilágyi Ferenc kaptak még büntetést. Hartmann Béla bűnösségét a bíróság megállapította, de a kiszabást mellőzte. ¥ A fentiek a bírósági ítélet röviden összefoglalt tényadatai egy többhétig tarló tárgyalás után. Már e rövid összefoglalásból is kiderül, hogy a per fővád- lottai nem megtévedt, de egyébként jóérzésű emberek, akiket anyagi nehézség, rendkívüli körülmény vitt a bűnözés útjára. Nem! Ami a per fővádlottait illeti: valamennyien megrögzött piaci hiénák, vagyonharácsoló spekulánsok. Ezek a spekulánsok, a Ba- logh-család, Tóth István, Czibere és társaik kihasználták a Nagy Iinre-fcle jobboldali elhajlás nyomán elburjánzó fegyelmezetlenséget, a lanyhuló éberséget s úgy érezték: kisütött a napjuk, megtömhetik zsebeiket. Sertéssel, szarvas- marhával kezdtek ku pecked ni fortélyos, csalafinia módon. Felhajíóik útján kiderítették Szabolcs-Szat- már, Borsod, Hajdú és más megyékben: kik azok a dolgozó parasztok, akik nem teljesítették beadási kötelezettségüket. Ezeknek azt mondták: — Cseppet se törődjön a beadással! Adjon nekünk ennyi és ennyi pénzt, mi teljesítjük a beadást! Ne törje magát a jószágneveléssel, hizlalással. Itt vagyunk mi! Ott voltak mindenütt, ahol üzletet szimatoltak. A beadási mesterkedéssel sertésenként 150—200 forintot kerestek. Balogh Gyula mintegy 170 mázsa sertést, 120 mázsa marhát vettadott. Még amikor eltörte a lábát, akkor is folytatta az •üzletelést telefon, táviratok útján. Méltó tanítványa volt a fia. Balogh Ferenc, aki már háromszor ült, s aki sokkal nagyvonalúbb volt apjánál. Nem elégedett meg sertéskupeckedés- sel — egyszerre 40—30 csikót vásárolt s adott... S méltán sorakozik melléjük Tóth, a földbirtokos, akinél nagy tömegű dollárt s találtak, Czibere a porcsalmai kupec, akinek a keze Borsodba is elért és így tovább . .. Sajnos, több mint két éven keresztül szabadon folytatták mesterkedéseiket. Üt kisvárdai járásbeli tanácselnök adott nekik megbízólevelet. Igaz, hogy fondorlatos módon csalták ki ezeket, de nagyobb éberséggel elejét lehetett volna venni a bűnszövetkezet ga- ládságainak. S ott ült még a vádlottak padján néhány begyűjtési megbízott is: Pekola Miklós Pátroháról, ölbei Árpád Dögéről, Szilágyi Vilma Komoróról. Ök a kupeckedés megakadályozása helyett felhajlóik, kérdőik voltak Baloghéknak, Tóthéknak. A kupec-banda súlyos károkat okozott a lakosságnak. Mesterkedéseikkel akadályozták az állatállomány fejlesztését, a lakosság hús- és zsírellátását. Ezt a szakértők is egybehangzóan állították. Megérdemelten kerültek a vádlottak padjára s megérdemelten kapták büntetésüket! egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is nagy érdeklődéssel figyelik a termelőszövel kezet fejlődését, a tagok jövedelmét, [ gazdagodását. Szeretik is a szövetkezetét már csak azért is, mert sok segítséget kaptak ebben az esztendőben. Például most a vetés idején vetőgépet, ezt, azt kérnek kölcsön. Ha tanácstalanok, akkor is megkeresik a szövetkezetieket és megbeszélik mit, hogyan kell. A zárszámadásra ők is készülnek. Ott is lesznek, mert látni akarják, hogy „ki, mit visz haza". Azt már azonban most is ludják, hogy a szövetkezet tagjai jobban, könnyebben élnek, szebben járnak. A szövetkezet elnöke mondta, hogy ez az ’skolás gyermekeken is meglátszik: öltözködés urán ki lehetne válogatni az iskolába menő vagy onnan jövő gyerekek közül, kinek a szüleje egyéni és kinek tsz-tag. (Akadt már egyéni gazda, aki ezt a válogatást meg, js tette és sikerült is, pedig a gyerekeket nem ismerte.) A zárszámadás napja nagy nap lesz, nemcsak a jövedelemosztás, hanem a termelőszövetkezet fejlesztés napja is. A szövetkezetiek úgy készülnek, hogy több egyéni gazda szomszéd lép majd közéjük. Vigye is őket a meggyőződés és az előrelátás arra az útra. amin haladva a Rákóczi TSZ tagjai olyan szép eredményeket értek el, gazdag .öveds- lemhez jutottak és emberi életet élnek. Dzsakarta, (TASZSZ) Ok tóber 11-én nyilvánosságra hozták Aiditnak, az Indonéz Kommunista Párt főtitkárának a szeptember 29-i parlamenti választások előzetes eredményeivel kapcsolatos nyilatkozatát. Aidit nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a reakció és a gyarmatosító hatalmak minden erőfeszítése ellenére „a demokratikus erők meggyőző diadalt arattak.” Rámutatott a kommunista párt sikerének jelentőségére. Az Indonéz Kommunista Párt már az előzetes adatok szerint is 5,07.5.000 szavazatot kapott. A választások bebizonyították — mondotta az Indonéz Kommunista Párt főtitkára, — hogy a kommunista párt hatalmas erő az országban. A kommunista párt sikere az egység szellemének győzelme. Aidit hangsúlyozna, bogy most a választások eredményeként minden lehetőség megvan arra. hogy igazi nemzeti koalíciós kormányt alakítsanak. New-York, (TASZSZ) A társadalmi, humanitárius és kulturális bizottság október 10-én befejezte az ENSZ menekültügyi főbiztosa jelentésének vitáját. A bizottság elé két határozati javaslat került. Az egyiket a Szovjetunió küldöttsége, a másikat pedig 9 ország (az Egyesült Államok, Anglia stb.) terjesztette elő. Az utóbbi határozati javaslat — mint szövegéből kitűnik, — arra irányul, hogy elodázza a menekültek hazatérése problémáinak megoldását. A vita során a bizottság figyelme főként a Szovjetunió küldöttségének határozati javaslatára összpontosult. Több arab és ázsiai ország támogatta a hontalanok és menekültek önkéntes hazatelepífésének a határozati javaslatban foglalt elveit. Az Egyesült Államok, Anglia és néhány más ország képviselői azonban kitértek az elől, hogy megkeressék a kérdésre vonatkozó megegyezéses döntés alapját. A 9 ország határozati ja-; vaslatát 42 szavazattal el-! fogadták. 14 küldöttség] (Szovjetunió és mások). tar-' tózkodott a szavazástól. * Párizs (MTI): Párizsban Faure miniszterelnök és Pierre July, a tuniszi és marokkói ügyek minisztere fogadta Ben Szliman marokkói nacionalista vezetőt, akinek — hírek szerint — a kormányelnöki tisztséget kínálják fel és ugyancsak fogadták Si Bckkait, aki a marokkói nacionalisták megbízottja lenne a felállítandó kormányzótanácsban. A tárgyalások a kormányzótanács felállításáról folytak, de még mindig nem állapodtak meg véglegesen a kormányzótanács három tagjának személyében. A kormányhoz közelálló körök szerint a kormányzótanács felállítása a hét végére várható. Ennek megtörténte után Ben Jusszuf azonnal elhagyja Madagaszkárt, hogy Franciaországban telepedjék le. A kormány marokkói politikájának ellenzői mind Párizsban, mind Marokkóban változatlanul folytatják tevékenységükéi. A tissalöíil öniözörentlsser ii. Ha az öntözőrendszer teljesen kiépül, a folyam nem lesz elég az Alföld öntözéséhez és mint említettük, a Körösök völgyében már ma is szembetűnő a vízhiány. Ezért szükséges a vízelosztás gazdaságos megtervezése. Az Akadémia megbízásából Mosonyi Emil akadémikus vezetésével a Vízügyi Tervező Iroda el :s készítette a vízmérnpfci kar oevonásával az úgynevezett országos vízgazdálkodási keretterv első vázlatát, mely a többi között az egész Tiszántúl öntözésének megoldására, valamint a tiszai vízhiányok pótlására (Dunából való vízátvezetés, síkvidéki vagy hegyvidéki víztárolás alkalmazása) is javaslatot ad. A tiszalöki öntözőrendszer kialakítását nehezíti, hogy a tervezés és a kivitelezés — a későbbi fejlődés biztosítási céljából — ésszerűen a nagyból a kicsi félé halad, mig a szükséglet a kicsiből a nagy felé jelentkezik. Ezért a gyakran rendszertelenül, s nem a már megépített ön tózőmü vekhez rlkalmazko- dóan jelentkező öntözési igénye!; kielégítésére sokszor idei gíe oes. később feleslegessé váló építményeket kell létesíteni. Az 1954 áprilisában üzembe helyezett tiszalöki vízlépcső által duzzasztott vizet a tervek szerint két nagy csatorna osztja szél: a Keletf öntöző- és hajózótöcsatorna és a Nyugati- főcsatorna. A KELETI FŐCSATORNA Tiszalöknél ágazik ki a Tiszából és Hajdúnánás, Hajdúszoboszló érintésével Ba- konszegnél torkollik a Berettyó folyóba. A Nyugatifőcsatorna Tiszavasvárinál ágazik ki a Keleti-fő'Matornából, és majd ha megépül, a nagyiváni tárolóba torkollik. miután a Hortobá- gyot nyugat felé ölelte át. A hatalmas méretű — kereken 110 kilométer hosz- szú — Keleti-főcsatorna 1000 tonnás uszályok hajózására is alkalmas. A jelenlegi fő cél, hegy ez a főcsatorna mielőbb és mind nagyobb területet öntözzön. Ezért helyenként- ideiglenesen szűkített szélességgel épül, ideiglenes duzzasztók beépítésével. Érdekességként említendő meg, hogy a Keleti-főcsatorna már a .iszalöki vízlépcső elkészülte előtt is nd tiszavjzst. bonyolult csatornarendszeren keresztül. így vált lehetővé a hajdúnánási tsz-sk számára a rizstermelés, amelyhez ezóta is ragaszkodnak. Tavalv ir-'r n > „a’cki duzzasztó szivattyúzás nélkül adta a friss t szta vizet. Akik manapság Hajdúszoboszló ha.árában utaznak, a vonat ablakából láthatják a távolban ;■ főcsatornán dolgozó serleges, lépő és vonó-vedres nagy kotrók egyikét, amint a mederből kiemelt földet a partra rakja. A két főcsatornából az öntözővíz nem közvetlenül jut az öntözött területre, hanem a még mindig elég nagyméretű fürtfő-csatorná- kon át. Ezekhez illeszkednek — mint szőlői űrt okhoz a bogyók — az egyes öntözőtelepek. amelyeket együttesen öntözőfürtöknek nevezünk. A Keleti-főcsatornára 12 öntözőfürt települ. Közülük a K. I., K. III., K. IV., K. VI., K. VII., K. VIII., K. IX. jelű részben vagy egészben már készen van. Most lássuk a Nyugati- főcsatornát! A NYUGATI-FÖCSA- TORNA tervezett hossza 60 kilométer. A középső részén jelentkező öntözési és halastóigények kielégítésére — bár a véglegesnél kisebb keresztszelvénnyel — a hároméves tervben jelentős szakaszon megépült. E szakasz vízellátása azóta is a tiszakeszi szivattyútelep útján a Tiszából történik. A Nyugati-főcsatorna táplálja ma a 4100 kát. holdnvi hortobágyi halastavakat ellátó halastói főcsatornát, valamint az öntözési célokat szolgáló Hortobágy-íőcsatornát. A Nyugati-főcsatorna öntöző fürtjeinek száma terv szerint 15 lesz. A Nyugati-főcsatorna déli végén, Nagyiván község közelében tervezett 8030 kát. hold nagyságú — vagyis a Velencei-tóval közel egyenlő méretű — tároló további öntözőrendszer vízforrása lesz. A tároló ugyanis a Tisza téli és tavaszi nagyobb vízmennyiségét gyűjti össze és az öntözési idényben majd ezt hasznosítják. A tiszalöki öntözőrendszer megépítéséhez izüksé- ges földmunka méreteit úgy érzékelhetjük talán a legjobban, ha arra gondolunk, hogy csupán a jelentősebb csatornákból kikerülő földmennyiséggel a Margitszigetet (amelynek területe kereken 100 kát. hold) a Gellérthegynél is magasabbra lehetne egyenletesen feltölteni. E roppant munkát nagyfokú — csaknem teljes — gépesítéssel végezzük. A sokszor mostoha időjárás mellett, lakott helytől távol folyó óriási munka nagy szívósságot, ötletessé- 2eí, lelkesedést követel a felmérő, tervező és kivite-' lező dolgozóktól. Ujfajía selyemkészítmények Két újfajta ripsz-selyem készítését kezdték meg ebben a negyedévben a Kispesti Hungária Jacnuard- Szövőgyárban. Újfajta se- lyemkülönlegesscgcket gyártanak itt a női estélyi ruhákhoz is. Ezenkívül sza- tén-lavabl nevű olcsó fehérnemű-anyag. nagymennyiségű mintás paplan-brokát é-s műselyem nyakkendő- anyag készül.
