Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-09 / 238. szám
1955 október 9, vasárnap NÉPLAP 3 MI történt az ©Imáit 24 órában a külpolitikában? A Német Demokratikus Köztársaság ünnepit megalakulásának 6. évfordulóját A Német Demokratikus ] Köztársaság kormánya október 7-én nagyszabású fo- j gadást rendezett Berlinben a köztársaság megalakulásának 6. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent M. A. Szuszlov, a szovjet kormányküldöttség vezetője, az SZKP Központi Bizottság elnökségének tagja, az SZKP Központi, Bizottságának titkára, a szovjet kormányküldöttség tagjai, A. A. Grecsko, a Szovjetunió németországi csapatainak főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja. Számos ország kormányküldöttségének vezetője és tagjai, számos európai ország testvéri kommunista pártjainak az ünnepségekre érkezett képviselői. Max Reimann, a Német Kommunista Párt első titkára, a párt nevében üd- vöziőtáviratot intézett Wilhelm Pieck köztársasági elnökhöz a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 6. évfordulója alkalmából. A péntek esti sajtó szerint a helyzet Marokkóban változatlanul „rendkívül feszült”. A kormány nagyarányú erősítéseket küldölt a helyszínre az utak ellenőrzésére. Tizi-Uzli még mindig be van kerítve. A helyőrséget repülőgépről élelmezik és látják el fegyverekkel. — Pénteken az idegenlégió egy alakulata elindult felszabadítására. Az alakulatot repülőgépek és a tüzérség támogatja. Boyer De Latour tábornok, miután két napot töltött Aknul és Burend környékén, visszatért Rabatba. Sajtóértekezletén a fran- ccista spanyol hatóságokat azzal vádolta, hogy a Riff- hegységben működő marokkóiakat felfegyverzik. A mgdridi külügyminisztérium cáfolta ezt a hírt. Vihar a fraueia nemzetgyűlés péntek esti ülésén Gilles Gozard szocialista [visszatérjenek hazájukba a Politikai megfigyelők szerint lehetséges* hogy ennek az ügynek további fejleményei lesznek. E megfigyelők szerint a francoisták világos célja az, hogy kiterjesszék befolyásukat Marokkóban. A Paris Presse péntek este cikket közöl katonai szakértője tollából. A cikkíró azt állítja, a francia hadsereg fele már Eszak- Afrikában van. A France Soir roueni tudósítója jelenti: — Egy légelhárító tüzérezred behívott katonái csütörtökön, amikor Eszak-Af- rikába kellett volna utaz- niok, bezárkóztak a kaszárnyába. A tudósító szerint a kaszárnyát rohamrendőrök veszik körül, nehogy az oda bezárkózott 500 ember zavarokat _ keltben. ... képviselő élesen támadta a kormányt „tehetetlenségének és megoszlásának“, megnyilvánulása miatt. André Pierre független szélső jobboldali képviselő támadta a kormányt, amely gyengének mutatkozik Észak-Afrikában és így „elveszti egész Észak-Afrikát“.. E gyengeség példájaként, hangoztatta: „önök még egyetlen halálraítéltet sem végeztek ki". July, a marokkói és tuniszi ügyek minisztere közbevágott, hogy a kormány jelentős erősítéseket küldött Marokkóba, megerősítette a rendőri karhatalmat és 35 halálraítélt közül 18-at már kivégeztek, addig azonban, amíg a „terroristák — mint mondotta — cinkosság- ban vannak a marok- *4 kői néppel“ nem lehet a „terrorizmust“ leküzdeni. Francois Billoux komrriui( nista képviselő, a Francia Kommunista Párt titkára nagy beszédben vázolta a párt politikáját az északafrikai kérdésben. Hangsúlyozta, hogy ez a politika Franciaország nagyságának igazi politikája, s öt pontban lehet összefoglalni: 1. Abba kell hagyni a háborús és megtorló politikát Marokkóban. Ez azt jelenti, hogy véget kell vetni a megtorló műveleteknek, a rendőri terrornak, a gyarmatosító gengszterek terrorjának, szabadon kell bocsá tani a politikai foglyokat és meg kell engedni, hogy száműzött marokkói hazafiak, így Ali Jata, a Marokkói Kommunista Párt titkára. Nem szabad végrehajtani a halálraítélt marokkói hazafiakon az ítéletet. Meg kell szüntetni az ostromállapotot, biztosítani kell a szabadságjogokat, a sajtó és gyülekezés szabadságát. Abba kell hagyni a fegyverszállításokat, a rendőri karhatalom erősítését és vissza kell hívni a legutóbbi időben odaküldötte- ket; 2. tárgyalni kell a marokkói nép hivatott képviselőivel. Ben Arafa távozásával eltűnt az egyik akadály, Létre kell hozni a kormányzótanácsot. %'Olyan marokkói kormányt kell alakítani, amely képviseli a marokkói közvélemény minden irányzatát; 4. meg kell engedni a ratrokkói népnek, hogy al- kötmányozó nemzetgyűlés választása útján maga döntsön?'a sorsáról; 5. politikai, gazdasági és kulturális megállapodásokat kell kötni, amelyek a két-ország teljes egyenjogúsága'' alapján lehetővé te- szrbofújabb kapcsolatok létesítését Franciaország és Marokkó között, és így tartós és erős francia-marokkói barátság kifejlődését. tv. Ez Franciaország és a Francia Unió legfontosabb érdeke — hansűlyozta Francois Billoux. A .nemzetgyűlés pénteki ülését ezután berekesztették. Érdekes hírek A SZOVJETÜNKBŐL A bátor életmentő A Kalinyin-területi Csen- ci falu közelében, ahol a Medvegyica folyó igen sebessodrású és í mély, nemrégiben súlyos baleset történt. Egy személygépkocsi a kompról belezuhant az 5 méter mély vízbe. A vezető még idejében kiugrott a kocsiból, a hátsó ülésen tartózkodó, beteg L- M- Kudrjad- cev azonban még az ajtót sem tudta kinyitni. A kompon tartózkodott V. I. Kerbunov, a Kaljazini gépállomás pártszervezetének titkára is. Kerbunov azonnal lebukott a mélybe,' hogy Kydrjadcevet kimentse, de a kocsiajtót nem sikerült kinyitnia. Kerbunov elhatározta: késsel kivágja a kocsi vitorlavászon tetejét: és azon menti ki a bentrekedt utast. A bátor párttitkárnak tízszer is alá kellett merülnie, míg végre felhozta az] eszméletlen embert, akinek már a szívverése is elállt., de a mesterséges légzéssel sikerült életrekelteni. Vísalatti halászpuska Az idén nyáron érdekes látványt lehetett megfigyelni a Dnyepr folyó partjairól: vízalatti ,, puskával felfegyverzett búvármaszkos halász szállt a, vízbe. A halász előbb különleges gumicipőt . húzott, amely a vízimadarak lábához hasonlított. Kezén gumihártyával ellátott kesztyű feszült. Ez az öltözék lehetővé tette, hogy a halász nagy gyorsasággal ússzon. A halász a folyó egyik pontján a víz alá merült és a víz alatt megkezdődött az érdekes halászat. A halász búvármaszkos feje pár perc múlva előbukkant a vízből... A vízalatti lövésé: egy jól meg„ termett halat húzott ki zsinóron maga után. Az egyik kievi gyárban készült vízalatti. puska sikeresen kiállta a 'próbát. A halászpuska elsősorban nagy halak elejtésére alkalmas. A puskacső könnyű alu-: miniumból készült és ravasza, pisztoly-nyele van. Á puskacső gumilökhárítós irányítófejben végződik. Ez: a rugalmas „íj“ megfeszül és lövésnél acélszigonyt lök ki. A szigony — amely vékony zsinórral van a pits-’ kához erősítve — csaknem;j öt méter távolságra repiil-\ hét. Kilövés után a szigonyí függőleges irányban a vízj felszínére tud úszni, minti az úszóparafa. Vízbemerülésnél a halász búvármaszkot ölt, hátárut a maszkkal egybekapcsolti kis oxigéntartályt erősít, s. így hosszabb időt tölthet a\ víz alatt. A vízalatti „halvadászat'“ érdekes módszere nagy feltűnést keltett a horgászok ■ körében. Kievben rövidesenj meg is indul a vízalatti ha-i lászpuskák sorozatgyártása.', A Saar-vidék lakosságának 72 %-a elutasítja a statútumot Az Emnid-intézet újabb közvéleménykutátást végzett a Saar„ vidéken. A megkérdezettek 72 százaléka kijelentette, hogy az október 23-i népszavazáson elutasítja a párizsi szerződé, sek egyik lényeges pontját alkotó Saar-statutumot. NEMZETKÖZE SZEMLE A kör négyszögesítése avagy a Saar-vidék „európaizálása“ „A kör négyszögesítése“ — így jellemezte a londoni Times október 6-i számának vezércikkében azokat a nehézségeket, amelyek á Saar-kérdés „európai“ alapon történő megoldásának útjában állnak. A tekintélyes angol lap szemleírójának és a nyugati kommentárok seregének Adenauer bonni kancellár és Faure francia miniszterelnök október 5-i luxemburgi találkozója adott alkalmat, hogy ismételten tollúkra tűzzék a hosszú évek óta vajúdó Saar-kérdés egész problémáját. Ezen a találkozón a két kormányfő külügyminisztereik részvételével megbeszélést folytatott a saarvidéki helyzetről. A francia és a nyugatnémet államférfiak tanácskozására a küszöbönálló október 23-i saarvidéki népszavazás kilátásai vetettek árnyékot. Tudvalevő ugyanis, hogy a Saar-vidék 900.000 főnyi lakosságának ezen a napon kell döntenie arról, hogy elfogadja-e, vagy elutasítja az úgynevezett Saar-statutumot. Ez a szabályzat a Saar-vidék „cui'ópaizálásának“ fügefalevele alatt a francia-saarvidéki gazdasági unió további fenntartását írja elő. A paktum pontosan egy évvel ezelőtt, az akkori francia miniszterelnök, Mendes France és Adenauer között lezajlott hosz- szas és kemény alkudozások eredményeképpen jött létre. Emlékezetes, hogy a háborús párizsi szerződések tető alá hozásánál a saarvidéki kérdés különleges szerepet játszott. Sokáig úgy látszott, hogy a Saar- kérdés rendezetlensége fogja megbuktatni az egész nyugati unió szervezetét. Végül is a rendkívül erős angol—amerikai nvomás hatására sikerült látszatmegegyezésre jutni. 'SZÉGYENTELJES ALKU A S- 'dék hatalmas vasérc- és szénkincsei, igen jelentős ipari potenciálja és nem utolsó sorban a német munkáskezek százezrei ebben az alkuban a kézizálog szerepét játszották. A kézizá- . logot Adenauer kancellár adta a francia nagytőkének, hogy elnyerje a francra nemzetgyűlés hozzájárulását a nyugatnémet újrafelfegyverzéshez. Ez a paktum arculcsapása volt mind a német, mind a francia nép alapvető nemzeti érdekeinek! súlyos megsértése a potsdami szerződésnek, arrriv félreérthetetlenül előírja Né* metország demokratikus alapokon történő újraegyesítését, beleértve a Saar-vidéket is. '’r? E szégyenletes alku ingatag alapján valósult meg a párizsi szerződések ratifikálásához vezető francia—nyugatnémet együttműködés. A Mendes-France és Adenauer között egy esztendeje létrejött hiegyezés azonban csak kendőzte, ideiglenesen áthidalta a rendkívül éles francia —nyugatnémet gazdasági és hatalmi ellentéteket, de semmit sem oldott meg azokból. J A francia és a nyugatnémet nagytőkének a Saar-vidékért folytatott versenyfutása továbbra is a nyugateurópai „egység“, szorosabban véve pedig a francia—nyugatnémet együttműködés achillesi sarka maradt. A LUXEMBTJRGJ TALÁLKOZÓ Hogy ez mennyire így van, arra éppen Adenauer és Faure mostani luxemburgi találkozója vet éles fényt. Ezt a megbeszélést francia részről követelték. hogy rábírják Adenaudrt a Saar-vidék „európai statútuma“ melletti ismételt kiállásra. A luxemburgi megbeszélés után a tárgyalófelek közös nyilatkozatot adtak ki, , amelyben áJlástfr dalnak a Saar-statutum mellett és hangsúlyozzák az erre vonatkozó francia—nyugatnémet egyezmény fontosságát. Edgar Faure tehát látszólag elérte célját. A párizsi megfigyelők azonban rámutatnak, hogy a luxemburgi tár- •’gyalások nem váltották' be azokat a reményeket, amelyeket a francia kormány fűzött hozzájuk. A francia miniszterelnöknek ugyanis nem sikerült elérnie olyan közös francia—nyugatnémet nyilatkozat-,közzétételét, amely feltétel nélkül heíyeselte volna a Saar-vidék úgyneve- 2:ett. „európai statútumát“ és — főleg — amely felhívta volna a Saar-vidék lakosságát, hogy szavazzon erre a küszöbön- álló népszavazás alkalmával. ■ A luxemburgi találkozó a francia ve- Zetöfcörök szempontjából tehát a szoká* sbs „néző'"•'■—csság“ ködös fogalmazású megerősítésén kívül semmit sem eredmég nyezett. De vajon miért ragaszkodptt a francia kormány oly erőteljesen e találkozó létrehozásához? Talán olyan rosszul az „európaizálás“ szénája a saarvidéki,. lakosság körében7 Nos, a nyugati megfigyelők egyöntetű véleménye szerint -— nagyon rosszul! A New Nork Herald Tribune saarvidéki különtudósítójának óvatos becslése szerint is a lakosság 55—. 60 százaléka szavaz majd az „európaizálás“ ellen.. Más megfigyelők pedig még nagyobb arányú kudarcot jósolnak.-, Ezek a kilátások súlyos aggodalommal töltik ,el a francia uralkodó köröket, mivel kicsúszni látják kezükből azt a váltságdíjat,. amit a nyugatnémet milí tarizmus katonai és politikai pozícióinak megerősítéséhez való hozzájárulásukért cserében kaptak. tvnr. A NVTTG.4TT , EGYSÉG“ Másfelől viszont a bonni vezetőkörök magatartásának kettősségét a jelenlegi helyzetben az határozza meg, hogy a Sasr-egyerményt csak suba alatt és főleg az „európaizálásl“ élesen ellenző saarvidéki német pártok támogatása útién szabotálják, míg a nyilvánosság előtt Adenauer kénvtelen az egyezmény mellett állást foglalni. A bonni kancellárt ugyanis köti az az ígérete, — s ezt a párizsi egyezmények is előírják, — hogy előmozdítja az „európai statútum'* jóváhagyását. De még fontosabb szerepet játszik az a körülmény, hogy Adenauernak tekintettel kell lennie a közelgő genfi, külügyminiszteri értekezletre, ahol a szövetségi kancellár minden áron biztosítani szeretné á német kérdésben elfoglalt álláspontjának francia támogatását. A meg-: figyelők többsége azon a véleményen van, — amint az a DPA nyugatnémet hírügynökség tudósítója megírta a luxemburgi tárgyalások befejezése után, — hogy „még a közös nyilatkozat sem tud valójában a szavazati arányon változtatni a Saar-szabályzat javára“. A Saar-egyezménv bukásának lehetősége valósággal megrémíti a nyugati vezetőköröket.. Ezek a körök nem egészen három héttel állnak a - genfi külügyminiszteri értekezlet előtt. Most különösen érzékenyek a nyugati „egységnek“ leg-( alább is látszólagos fenntartására. Az. európai statútum elvetése a saarvidéki népszavazáson „rettenetes bajokat okoz-. , na“,— írta a Times említett cikkében. — „Igen feszült helyzet jönne létre, — magyarázza a londoni lap, — mert újból felszínre kerülnének azok a problémák, amelyek alapvetően befolyásolják a két ország közötti kapcsolatokat...“ Ezért a Times azt javasolja, hogy ne várják kar- batett kezekkel az események alakulását, hanem a nyügateurópai unió tagállamai rríár most tegyenek erőfeszítéseket avég- ből, hogy „miképpen lehetne megoldani a kör négyszögesítésének nehéz problémáját“. Nos, mint tudjuk, ez még eddig senkinek sem sikerült. S azok a politikusok sem számíthatnak jobb eredményre, akik a Saar-kérdést az „európaizálás“ hitelei- veszteit jelszava mögött a francia és a nyugatnémet nagytőke érdekeinek összeegyeztetésével, a francia és a német nép rovására próbálják „megoldani“, Marokkóiján rendkívül fpsscült a lielyzd
