Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-08 / 237. szám

NÉPLAP

1955 októbcP 8. szombat

Kapcsoljuk össze a politikai ismeretek propagandáját az élettel

Irta: T. NYIKITYINA, moszkvai textilkereskcdelmi vállalat propagandistája

H moszkvai textilkerés- kedelmi vállalat pártszervezetének egyik. taggyűlésén a legjobb kereskedelmi dolgozók közt említették Tamara Krjúkova ellenőr és Valja Zamolodcsikova el- árusitónő nevét. Nagyon jól esett hallanom ezt a dicséretet. Egy esztendeje még egészen másként beszéltek a két leányról: munkájukat csak immel-ámmal végezték, a vevőkkel sem bántak túlságosan kedvesen.

Eszembe jutott azonban egy más dolog is. Tavaly előtt ezek a- leányok .tocb társukkal együtt beiratkoztak a párttörténetet tanulmányozó körbe. Az első fo!g> lalkozáson elmondtam, milyen anyagot kell az oktatási évben 4tv°oir';i I;, •' hogy an szervezzük meg a -foglalkozásokat. Szerettem volna hallgatóimat bevonnia beszélgetésbe, hogy ők is elmondják óhajaikat. * Ehelyett azonban Tamara Krju- koVa arról' beszélt, miiyen nehéz lesz reggelente bejönni a foglalkozásokra, hi-: :zeh sokán a varoson kívül laknak, s tavaly is résztvet- tek a politikai kör munkájában, de ez vajmi keveset adott nekik, mivei a beszélgetések unalmasak voltak, s javarészt a brosúrára szorítkoztak ..; •

BESZÉLGETÉS

A HALLGATÓKKAL

Elekor elhatároztam, hogy komolyan elbeszélgetek a leányokkal. Beszélek nekik az első öléves tervek kom- szomolistáiról, azokról a nehézségekről, . amelyeket a munkában és a tanulásban is le kellett gyözniök, elmondottam nekik néhány esetet saját életemből, propagandista munkámból.

Észre sem vettük, hogy mennyire, belemerültünk a beszélgetésbe. A hallgatók íeszélyezettségének egyszerre nyoma veszett, kérdéseket kezdtek feltenni, beszámoltak mi n' - í j tikról. Gyorsan, szinte észrevétlenül telt el a foglalkozásra szánt két óra.

Ez az első beszélgetés megtörte a propagandista, a politikai kör iránti bizal- matlansá'* iegét. De ez még kevés volt. A következő foglalkozások meggyőztek arról, hogy -igen megfeszített munkát kell végeznem: sok hallgató tájékozatlan volt a politikai eseményekben. Különösen Valja Zamolodcsikova maradt le. A foglalkozásokon minduntalan közbeszólt: „Várjon egy kicsit, még nem tudtam lejegyezni!“ feleletei zavarosak voltak, mégis az volt az érzésem, hogy igyekszik megérteni az anyagot.

Valja Zamolodcsikova, Nyina Manjakina, Tamara Krjúkova és a kör csaknem minden hallgatója a második esztendő végére már el- méllyedt a b-'i-ttortée^t tanulmányozásában, megértette napjaink politikai eseményeit, szükségesnek tartotta az időszaki sajtó figyelemmel kísérését, politikai könyvek olvasását. — Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy foglalkozásainkat összekapcsolni ilyen harc folyik "e maradványok ellen és hogyan kell abban résztvenni! Valja Zamolodcsikova - kért

szót:

■ — Nálunk a boltban van egy leány, aki sohasem mondja meg nyíltan társainak, ha valami hibát észre vesz, hanem elmegy és panaszt tesz, ő maga pedig mindig á sötétben. marad. Ezt a leányt senki sem Szereti, s nekem az a véleményem,-hogy az embereknek igazuk van. • . ‘

Vita keletkezett: egyések ú£y vélték, hogy a' leánynak igaza van, — a. hibákat jelenteni kell, — mások azt tartották, hogy először- annak kell szólni, ’ aki hibát követ el, ha pedig ez nem segít, csakis akkőr. kell mindenről nyíltan ' beszámolni a kollektívának..

Gyakran támadtak .ilyen viták, s iáttam, hogy a ieá“- ryok egyré helyesebben ítélik meg társaik, valamint önmaguk viselkedését .. és munkáját. Hallgatóimban feltámadt a vágy -az ismerejtek, a tudás iránt. Többségük elhatározta,: hogy folytatja, a tanulást. -Tamara Krjúkova beiratkozott a munkásiíjúság iskolájának nyolcadik osztályába. Valja Zamolodcsikova hozzálátott a kereskedelmi gazdaságtan tanulmányozásához, néhány hallgató pedig technikumi diák lett.

Ezekben a napokban a propagandisták ezrei látnak munkához. Ahhoz, hogy hallgatóikat tanítani tudják, nekik, maguknak kell többet tudniok. Uöbbet ol- vasniok, s érdeklődést ' tanúsítani az’ irodalom,, áső- lorban a politikai irodaion! iránt tanulmányozni hallgatóik' érdeklődési .körét, fényeit. S ha ezt megteszik, propagandist jük kapcsolata az; élettel egyszerűvé és természetessé válik.

Fogadóórákat tart Bodánszki Tibor főmérnök a megyei Építőipari Vállalat munkahelyein az újítók számára

A megyei Építőipari Vállalatnál hosszú ideig az volt a szokás, hogy a főmérnök a beadott újítási javaslatokra mindössze ezt írta rá: „Elfogadható“ . — vagy „Nem alkalmas ' bevezetés- ívű E szűkszavú' vélemények nem adtak segítséget az újítóknak;" Ezért határozta el Bodánszki Tibor, a vállalat főmérnöke, hogy ezentúl valóban segíteni fogja az újítókat.' hiszen a dolgozók alkoto, , teremtő kezdeményezései nagy segítséget jelentenek a munka termelékenységének emelésére.

A főmérnök ma már

minden munkahelyen

fogadóórát tart az újítók számára.

Itt nemcsak megbeszéli a kész újításokat,; hanem tanácsokat ad: milyen területen van szükség leginkább újításokra. A főmérnök ezenkívül" ‘ - rendszeresen . ellenőrzi, hogy a munkahelyeken bevezetik-e a munkások kezdeményezéseit. Nemrégiben Brinczken György javaslata került a kezébe. Az újító vascsőből előállított >' összecsukható bakállványt tervezett, mely- lyel az ácsolási faanyagot helyettesíteni lehet. <

A főmérnök jónak találta az elgondolást;, s néhány megjegyzést tett,

azt tanácsolta, hogy Brinczken készítse könnyebb anyagból az állványokat és növelje a merevítés biztonságát. Azt is javasolta, hogy tervezzen rá korlát deszkát a balesetek megelőzése szempontjából.

Brinczken György a tanácsok alapján kiválóan oldotta meg a problémát.

Üjítását bevezetik.

Az utóbbi időben meglehetősen kevés újítás került a vállalati újítási megbízott elé. A fogadóórák óta azonban egy hónap alatt 11 jelentős ötletet nyújtottak be a dolgozók. Mind -a 11 megvalósítható.

Kultúrotthon élet nélkül Csengerben

Hideg januári este volt. „Az utca csöndes, „ a házak mélyen süppedtek hójehér ■takarójukba és álmosan pisloglak áblakszemeikkel. Távolabb az utca sötétjéből két fényes abldk világított, a kultúrotthoné. A kultúrotthon minden este tele volt szórakozni vágyó, művelődni akaró emberekkel, öregekkel, fiatalokkal egyaránt. Vidám élet folyt, lelkes 'munkások, hozzáértő emberek munkája nyomán. De a mostani állapotok annál szomorúbbak.

A nagyterem közepén kopott ping-pong asztal, — a megszokott játékosokon kívül más nem használja. Előadást, nem is tudjuk, mikor tartottak benne! A Faluszinházat el is felejtették az emberek. Ennek egyik fö oka, az az emlékezetes est, amikor a Mont- martrei ibolya előadása kétszeri kitűzés után is elmaradt. Hogyan vonatkozik ránk az a mondata Gacsó élplársnakt amelyet a Néplap január 9-i szántában írt: „Rendet teremtünk“ címmel, . „Juttassunk műsort Csengtrbe ... és a megye kisebb helyeire is; mert a falu dolgozói is ^ boldogan megnéznék a nivósabb műsorokat’.“ — Bizony, megje lenne rendet teremteni a kultúrotthonban, a népművelési csoportnál, hogy segítsenek a dolgozók művelésében. A eßengeri kultúrott- honra is vonatkozik Darvas elvtárs megállapítása: „a termettét, a begyűjtést, általában a szocialista építést közvetlenül támogató kulturális agitációs munka, mind az- üzemekben, mind a falvakban alábbhagyott“. Nálunk teljesen meg is szűnt.

Hol vannak a színjátszók, népi tánccsoportok, énekkarok? A dolgozók jó munkáját víg rigmusokban meg- éneklő kultúragitációs csoportok?

Jó lenne, ha az illetékesek végre már több gondot fordítanának a csengeni járás kultúr otthonának sorsára. Hogy fogják tudni megvalósítani a, Központi Vezetőség márciusi határozatát, a kut- túrmunka megjavítására kitűzött feladatokat? Hogyan segítik élő a kultúrotthonok hármas feladatának valóra- váltását?

A most újonnan szerveződő, községi DISZ-szervezet vezetősége gondoskodjon arról, hogy a fiatalok a DlSZ-en keresztül

is együtt szórakozzanak a kultúrotthonban és ne a kocsmában töltsék estéiket. Ott a zenegép, lemezjátszó a kultúrotthonban, csak használni kell azokat. A DISZ-szervezet tagjain, a vezetőkön múlik jórészt, hogy élettel töltsék: meg a kultúr otthont.

BALOGH LÁSZLÓ Csenaer, járási tanács.

tűk az élettej. a hallgatók ügyes-bajos dolgaival.

MIÉRT NEVEZIK A

propaGandistat

PROPAGANDISTÁNAK? 1 :

Tizenhat éve vagyok propagandista. Tapasztalataim meggyőztek arról, hogy ha a prop'agandistp szavai csupán a .tankönyv tartalmára szorítkoznak, akkof nem tud megbirkózni •'feladataival. Tulajdonképpen a propagandistát azért nevezik propagandistának; • mert hallgatóit nem egyszerűen megismerteti, az eseményekkel, a párt és a kormány határozataival,- hanem megmagyarázza példákkal illusztrálja, s igyekszik. tudatosítani azokat. Ezt pedig úgy -lehet a- legjobban. megtenni,' ha mindig az,élethez, olyan jelenségekhez fordulunk,.' amelyeket ■ a hallgatóié ismer- nek_és értenék.;

Egyik foglalkozásúkon az SZKP „ Központi Bizottsága- januári teljes ülésének határozatait tanulmányoztuk. Hallgatóimmal ■ megismertettem a határozatok egyes pontjait, beszéltem arról, hogyan vélekedett Vlagyimir Iljics Lenin a nehézipar szerepéről. Ezután elmondottam, hogyan épültek az első ötéves tervek éveiben az ipari óriások, milyen hősiességről tett tanúságot az ifjúság ezeken az építkezéseken, majd megkértem hallgatóimét, szóljanak hozzá.

— Nem tudnának néhány.! példát mondani, amely megmutatni, mílyén; jelentőségű a nehézipar1 a népgazda-' ság minden ága, mondjuk a, könnyűipar fejlesztése szempontjából?, — .kérd értéin hallgatöiifiaú ‘—' Hiszen Önök, kereskedelmi dolgozók,' könnyűipari termékekkel ! foglalkoznak.

Nem {véletlenül'- vetettem fel ezt a kérdést. -APravda el ő napi vezércikkének ugyanis ez volt a címe: „Több jóminőségű szövetet.“ Szerettem volna tudni, vajon hallgatóim pjvassák-e a lapokat. Zina fylerkulova .kért szót. ;V

— A népgazda ág minden ágát a nehézipar látja lel elsőrendű' gépekkel, —’'mondotta. — Természetesén, ha

mi nem fejle^ztenénk- sikérésén nehéziparunkat,- akkor a többi iparágak "és a "mezőgazdaság is egyhelyben topogna. Lám; mii szövetet, textilárut aduink • a lakosságnak. • Vajon rendelkeznénk-e sole szövgetek ha a gyárakban néni lpnne korszerű berendezés? Erről szól a Pravda tegnapi számának vezércikké, is'. :

A BOÍil BÁN ...“

„NÁLUNK,

,. Az egyik foglalkozáson a XVII. . pártkongresszusról beszélgettünk. A Központi Bizottság beszámolójában arról volt szó, hogy a szocializmus építésében elért hatalmas sikerek mellett az ideológiai munka terén, a kapitalizmus " máradvá- nyainak leküzdésében bizonyos elmaradás mutatkozik.

A beszélgetés során részletesen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Beszéltem "a ka- pi talizm us m araejv áriyainak káros voltáról, elmondtam.

Hogyan lendítette lel Kiss János boltvezető a 33. sz. üzlet torjaimat

A nyíregyházi , Vécsei utca és környékének házi-- asszonyai küldöttséget menesztettek a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójához. Követelték," hogy- Kiss János boltvezetőt helyezzék vissza a 75, sz. boltba. Ám- a háziasszonyoknak bele kellett nyugodni, hogy Kiss János elkerült tőlük a Dózsa úti .33. számú boltba, mert az új helyén nagyobb szükség van lelkiismeretes, és tapasztalatokban gazdag munkájára. "Egyébként Kiss János önként vállalta, hogy új munkahelyén rendet teremt, felvirágoztatja e bolt hírnevét.

Kiss János clvíárs megszerzi a vásárlók bizalmát

Kiss János vezérelve éz: mindent a vevőkért. A boltot átszervezte.. Az áruféleségeket csoportosította, majd a legfontosabb cikkekből, sóból, lisztből, cukorból félkilós, egykilós' és kétkilós csomagolhat készített. Azelőtt nem volt kéziraktár — most van. Ha a vevő nagyobb •mennyiségű •' árut kíván valamiből, nem kell várakoznia, míg a nagyraktár-'

ból behozzák, mert a ké- <

ziraktárban mindig elegendő, áll rendelkezésre.,

A háziasszonyok tudják ,a legjobban, hogy bosszúságot okoz, ha. az eladó ezt kérdezi:

■ •— Nem lehet ot dekával több? Nem tudna ráfizetni még 59 fillért?

A 33. sz. boltban ilyen kérdések nem" hangzanak el: Kiss János megköveteli á pontos- mérést, és a fillérnyi pontos . blokkolást.

S ma már nagyobb a forgalom, a környékbeli

háziasszonyok pedig nem győzik dicsérni a bolt alkalmazottait. A minap egy fiatalasszony jött be a boltba, és iekete Silvia- krémet' kért.' Nem volt. Bosszúsan ráncolta össze homlokát az.asszonyka.de megenyhült, amikor a boltvezető megígérte, — másnap már rendelkezésre áll a Silvia.

— Ha megígéri, akkor biztosan lesz, — bólintott az asszony.

Oőrcmletés a boltban és a bolt Körzetében

További tervei vannak a boltvezetőnek. Mielőbb szeretné megvalósítani az.- clőrerendelés rendszerét. Ez egyrészt abban áll, hogy a vásárlók íi boltban felírják azl , is, hogy legközelebb mire lesz •' • szükségük,. S mire másnap

újra betérnek a boltba, már becsomagolva várja őket a kívánt áru. Am ez csak a kezdet. Az igazi clőrerendelés akkor válik valóra, amikor majd a bolti alkalmazottak meg- . látogatják a körzet házi- ■ -asszonyait/ és már otthon félírják' a rendeléseket.

íme, valóban úgy van, hogy a 33. számú bolt vezérelve: mindent a vevőkért. •

Az eredmények biztatóak, éj a .negyedév végére valószínűleg sztahanovisták lesznek a 33. számú beit alkalmazottai.

Jól sikerült

a rörösfeeressfe«*

nap

Tiszasxalkán

A Vöröskereszt tisza- szalkai szervezete még az elmúlt hónapban igen jól sikerült Vöröskeresztes napot rendezett, amelyet összekapcsoltak a Búzaka- lasz Termelőszövetkezet által szervezett szövetkezeti nappal. Már kora reggel érkeztek a vendégek, hogy megtekintsék a Bú- zákalász TSZ öntözéses gazdálkodását, és egyéb szép eredményeit. Este 8 órakor a Vöröskereszt kultúrcsoportja műsoros előadást tartott, amely után hajnalig tartó bál következett. Ez volt az első Vöröskeresztes nap Ti- szaszalkán és ez jól sikerült.

DEMARCSEK FERENC kulturoühon-igazgato.

2*

; néznénk! (Nem egészen olyat, mint amit az Ifjúsági Cirkusz nyújtott.)

A kisterem, ahol régen a szakköri foglalkozásokat tartották, most üres, kietlen. Egyedül az igazgatói irodában berendezett községi könyvtár bonyolít le forgalmat, de' az is milyen körülmények között?:A? könyvtáros Osváíh Sándor, szereti a mesterségét; harcol a könyvtár állandó gyarapításáért. De meg kell mondanunk, nagyobb harcot viv az olvasók toborzásáért. Nemcsak azért, mert ez fontosabb. hanem azért is, mert az új könyveket nem tudja hová tenni, s örül, ha kiviszik, kevesebb zsúfolódik a szekrénybe. A könyvek egymás hegyén-hátán sorakoznak a polcokon. Az olvasóknak minden könyvért szét kell szedni az 'egész szekrény könyvet.

A kultúrotthon lassan féléve igazgató nélkül van. A járási népművelési csoport is csak két emberből áll, vezető nélkül. A megyénél azt a feleletet kaptuk: „nem kényszeríthetünk senkit, hogy Csengérbe menjen kul- lúrmunkásnak“. Ezzel a mi problémánk „elintézést“ nyert. Lassan újra eljönnek a hosszú őszi, téli esték, ide-