Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-01 / 231. szám

iftsstáethiStn &§■ ktifutsolat A tanácstagok területi munkáját tárgyalta Mátészalkán a járási tanácsülés Ai elmúlt hét szombat Ián járási tanácsülés volt Matesrai. hán, ahol a Me£y«! Tanacs V »Bi'eiiajtóbizcttságanali hatiro- ntt irtai (neben a tenáestaxok területi raunUáJa került megvi­tatásra. Közöljük a »eszi mord résiSeteit ajzr! a eéllal. hcsv az októberben megtartandó taniosiilések elűliésiitésénél hasz­nosítsák. egyik szakosztálya, hogy menjenek a megyéhez in­tézni. Ezt a panaszt helyben is elintézhették volna. Marosi, Zoltán és Sarka- di járási tanácstagoknak: személyesen kellett beutaz­ni, ha valamilyen, ügyet akartak elintézni, mert az általuk beküldött panaszo­kat különben nem intézték el. Mindezekért elsősorban a járási tanács végrehajtó bi­zottsága, a végrehajtó bi­zottság vezetője a felelős. Felelősek vagyunk azért, hogy a tanácstagok válasz­tás utáni aktivitása, igye­kezete és lelkesedése alább­hagyott, mert nem segítet­tük őket. Nem támaszkod­tunk több évtizedes- élet- tapasztalatukra, akár a ter­melésben, akár a politikai munkában. Nem támasz­kodtunk állandó bizottsá­gainkra. Sem a végrehajtó- bizottság. sem a szakosztá­lyok nem kérték ki rend­szeresen az állandó bizott­ságok véleményét. (A beszámolót, amelyet Gombás Sándor elvtárs mondott él, a követke­ző számunkban folytat­juk.} tanács szakosztályának te­vékenységét. Nagyon sok tanácstagunk végzi a vá­lasztóival szembeni köteles- ségérzettel munkáját, de sajnos, ehhez nem kap min­dig segítséget. Joggal mond­ja el Hanusi Gyula nyírká- tai járási tanácstag, hogy nem érdemes fogadóórát tartani, mert már 8 jogos panaszt adott be a község­hez, a járáshoz és nem in­tézték el egyiket áem. Nagy Árpádné kántorjánosi ta­nácstag arról tett említést, hogy a dolgozók általa köz­vetített javaslatokat nem veszik figyelembe az illeté­kes szer-vek. Kosztin és Czine hodászi tanácstagok joggal kifogásolták a ta­nács vezetőinél azt, hogy mióta tanácstagok, még egyáltalán nem beszélget­tek velük a járás vezetői úgy, mint tanácstagokkal. A Győrteleken lakó járási tanácstagoknak igazuk van, amikor kifogásolják: az ál­taluk beadott panaszügyet azzal adta vissza a járás A legutóbbi vajSfi községi tanácsülésen a tanácstagok­nak csak a fele jelent meg, pedig a választások alkal­mával valamennyien foga­dalmat tettek arra, hogy hű­séggel, szorgalommal, oda­adással látják el feladatai­kat. Vajon, hogy tolmácsol­ta választókörzetének kí­vánságát, javaslatát az a 23 tanácstag, aki hiányzott a tanácsülésről? (SÉRA GERGELY} * Baráth, István bak túló­rán (.házi megyei tanácstag megválasztása óta mindoaz- sze egyszer — áprilisban — tartott fogadóórát. Tanács­tagi beszámolót egyszer sem mondott el választói előtt, a tanácsüléseken nem vese részt. Csak az alakuló ta­nácsülésre jött el. Baráth Istvánt azzal a re­ménnyel választották meg tanácstagnak, hogy lelkiis­meretesen teljesíti köteles­ségét. Mi a véleménye Ba- t ráth elvtársnak a választók bizalmáról? Mert a válasz­tóknak igen rossz vélemé­nyük van Baráth elvtávs kötelessé gteljesításéről * Pártóson c címzettnek — tsvegy akinek inge, vegye magéra Az alábbi történet pontos helyéröl és szereplőiről nem írunk, mert sajnos, fel kell tételezni, hogy máshol is ta­lálkozunk hasonló jelenség­gel Legjobb lesz, hogyha valaki ingének érzi, magára, veszi. A községi tanács két al­kalmazottja, fiatal lányok, akiknek még masában kel­lene hordaniuk a hajukat, vidáman trécseltek az iro­dában. Az iroda falán pi­ros betűkkel kipingalt tábla lógott és az írás ezt hirdet­te: „Az alkalmazottaik van­nak az ügyfelekért — így van a nép államában." A lányok éppen a legv.tóbbi filmet beszélték meg s egy­öntetű lelkesedéssel szö­gezték le, hogy Swing Tóni óriásit alakított. Eközben halk és szerény kopogtatás hallatszott. A lányok, mint­ha nem is hallották volna. Még kétszer hangzott ko­pogtatás, aztán nyílt az aj­tó, s jámborarcú, idősebb l bosszankodva hámozta le a férfi lépett be. Illedelmesen megállt az egyik lány tintá­val telerajzolt íróasztala mellett és köszönt. A lány egy futó pillantást vetett rá, gyorsan felmérte az ügyfelet, de miután látta, hogy egyszerű, csizmás hon­polgárról von szó, fejéi sem biccentette. Barátnőjéhez fordult. — Bizony isten, megcsi­náltatom azt a kockás ru­hát. Klassz lesz, mi? S újra összebújtak, röhé- cseltek, s a szegény ügyfél­re fittyet hánytak. Pedig az kétszer is, négyszer is köz­be akart szólni, de elnéztek felette. Az ügyfél végül is megunta, újra köszönt és el­távozott. A lányok a köszö­nését sem. fogadták, — úgy vették, mintha be sem lé­pett volna az irodába. Másnap portás csomagot hozott á posta a községi ta­nácselnök címére. Az elnök papírt a csomagról és egy frissen festett tábla, került elő. Ez volt ráírva: „Az ügy­felek vannak az alkalma­zottakért — ez van a mi tanácsházunkban!“ Levél volt mellékelve: „Kedves el­nök elvtársi Legyen szíves az elvtársnők szobájában kicserélni a táblát a mellé­kelt táblával, mert így nem fogja meglepetés érni az ügyfeleket és majd tudják mihez tartani magukat. Elv­társi üdvözlettel Kovács Já­nos, megyei instruktor, tisz­teletbeli ügyfél." Mert a látogató nem ügy­fél volt, hanem valóságos eleven instruktor, csak ép­pen nem volt nála aktatás­ka. Kíváncsi volt rá: mit je­lent ebben a községben szürke, hétköznapi ügyfél­nek lenni. Megtudta. 3 i í . r Béda Ferenc vb. titkár levele a tanácsakadémiáról Kótaj dolgozóihoz Kedves kótaji dolgozók! Cajnos, nem lehetek közöttetek most, amikor a falu becsületéről, helytállásáról van szó, itt tanulok a tanácsakadémián, Budapesten, de azért gon­dolatban mégis otthon vagyok. Kíváncsian lesein itt, Budapesten is a kótaji békekölcsön-jegyzés eredmé­nyeit. Remélem, nem kell szégyenkeznem majd — ez egész község egy emberként jegyez! Jz' edves kótaji barátaim! * *- 1933-ban kerültem ebbe a községbe és már igazi kőtajinak számítok. Hiszen veletek együtt éltem át a múlt minden nyomorúságát és megaláztatottságét. Jól emlékszem a Reizmanok, Rónaiak, Jár mink ide­jére. Azokra az ínséges napokra, amikor kenyér he­lyett lángost kapott minden cseléd a péküzemben. Munkáskéz lett volna bőven, de munkaalkalom annál kevesebb. Ügy-e, ti is emlékeztek még azokra a siral­mas napokra, amikor SO fillérért dolgoztunk, de még az ilyen munkához is protekció kellett?! Az újfalusiak pedig az erdöbényei kabikolásokra gondolhatnak visz- sza. A hiányos táplálkozás, a hiányos orvosi kezelés miatt szinte minden nap meghalt egy csecsemő, ember- palánta. Szórakozás? Csak kocsma volt. fi/fanapság más az élet Kótajban. A község minden lakosa dolgozhat a megszépült községben. Kul- túrházat építettünk. Bölcsődénk, napközi otthonunk, szakorvosi rendelőnk, új leütünk, hidunk van. Jövőre bővíteni fogjuk az iskolát — az óvodát már az idén korszerűsítettük. Manapság alig hallani csecsemőhalál­ról, A nép állama már születéskor gondoskodik a kis ember virágokról. A község eddig 100.000 forint érték­ben kapott csecsemőkelengye-utalványt. Gyermekeink tanulhatnak. Németh Bandi, egy termelőszövetkezeti tag gyermeke, külföldön tanulhatott, s most egyetemi tanár. Gondoltatok-e minderre, kótaji barátaim, amikor felkeresett benneteket a népnevelő és megkérdezte: y,mennyit adsz~kölcsön az államnak?!'“ Gondoljatok arra, hogy az eddig elért eredménye­ket is segítették a jegyzéssel és gondoljatok arra: még szebbé kell tenni a jövőt! Abban a reményben búcsú­zok tőletek, hogy derekasan kiveszitek részetek a jegyzésből. Levelemet zárom és kívánok minden kótaji dolgo­zónak és kedves családjának jó egészséget: BÉDA FERENC, vb. titliár, a tanácsakadémia hallgatója. A isez8fi62Ée$iH!i álíaitóó bizottságok ügyeimébe: készüljenek n »árszámadási eredmények népszerűsítésére Egyes helyeken azt gon­dolják a mezőgazdasági ál­landó bizottságok, hogy nekik csak a mezőgazda­sági munkákkal kell tö­rődniük — most az őszi vetéssel, csávázással, elő- csiráztatással stb. — Sok­szor elfeledkeznek arról, hogy fontos, nagyon fon­tos feladatuk a termelő­szövetkezeti mozgalom elő­segítése. Mondani sem kell, hogy elsősorban pél­damutató cselekedettel — másrészt a szövetkezeti gazdasági eredmények ál­landó népszerűsítésével. Már most felhívjuk az állandó bizottságok figyel­mét: készüljenek a zár­számadási eredmények népszerűsítésére, kérdez­zék meg a szövetkezeteket % várható eredményekről és ezekről az eredmények­ről beszéljenek falisszerte. Mondják cl a vetésre, csá- vázásra való buzdítás, a határiátogaíások közben: eredményesen, bőségesen és jövedelmezően zárják az évet a község szövetke­zetei. Ne csak a jó gazdálko­dási tapasztalatokra ta­nítsák meg a dolgozó pa­rasztokat, hanem arra is: aki jó gazdának tartja ma­gát, belép a termelőszö­vetkezetbe! Melyik választókerület lesz az első Kocsordon? A keesordi tanácstagok többsége ha­zafias lelkesdéssel látott hozzá a kölcsön. jegyzéshez, felvilágosító munkát folytat­nak választókörzetükben. Kocsord meg­lehetősen gazdag község, annál is inkább, mert a felszabadulás után több létesít­ménnyel növekedett. Az első és legfonto­sabb dolog, hogy vasbetonhíd épült, a Krasznán. A kismagyarok is kényelme­sebb körülmények között tanulhatnak, mert ké'ttantermes új iskola épült — ma már húsz férőhelyes bölcsőde, két kilo­méter hosszú betonjárda is van a község­ben.­Ami a lakosság jövedelmét és jólétét Illeti: csupán tejből 900.000 forint bevé­tele volt a község dolgozóinak az elmúlt 8 hónapban. 1955-ben 31 új lakás épült s a felszabadulás óta 46-ról 500-ra növeke­dett a kerékpárok száma. Már a tanyai tesz 28 családja közül is tizenegynek van rádiója. A tanácstagok elhatározták, hogy vá­lasztóik kívánsága szerint a kölcsönjegy- zési összegből visszamaradó 50 százalék­ból hozzákezdenek a kultúrház felépíté­séhez. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi lakos becsületesen jegyezzen. A tanácstagok elhatározták, hogy válasz­tókerületenként versenyre lépnek egy­mással. Bakos elvtárs kezdeményezte ezt a versenyt. Szalacsi és Simái elvtársak is párosversenyre hívták egymást. Vajon me­lyik választókerület lesz az első a köl- csönjegyzésben ? Szentesi Miklósné. Közgazdaság T Adjanak tanácsaink töfcfc segítséget a Mázast gyorsabb megvalssításáboz Községi és járási tanáV csaink általában segítséget' adnak egy-egy beruházás megvalósításához. Ezáltal lehetővé válik, hogy a léten sítmények gyorsabban, ol-j csobban, jobb minőségben’ készüljenek el. A megia-, karított összegből gyakran' újabb beruházásokra nyí­lik alkalom. Porcsalmán a múlt év folyamán a lakos-' ság több mint százezer fo­rint értékű társadalmi munkával segítette elő az út megépítését. j Ez a jó példa azonban nem általános. Tíszatelek és a kemecsei járás együtte­sen harcolt egy makadám­út megépítéséért, minden lehető társadalmi munkát Ígértek mindaddig, míg a beruházást meg nem kap­ták. Utána az Ígéretből nem lett semmi. Az út hitel hiányában nem készülhetett el és még ma is hiányzik háromszáz méternyi útsza­kasz megépítése. Hasonló tapasztalatunk van a mátészalkai baromfi- keltető építkezésénél. Az előirányzott hiteleket fel­használhatnák, ha a járási és községi tanácsok a kivi­telező vállalat részére biz­tosítanának segédmunká­sokat. A kivitelező építőipari vállalatok sem kérik min­den esetben a helyi szervek segítségét. Ehelyett akadá­lyokat jelentenek be és ké­rik a határidő meghosszab­bítását. összegezve: községi, já­rási tanácsaink és vállala­taink, több esetben jogosan harcolnak egyes beruházá­sokért, azonban a harcot a beruházás engedélyezése­kor általában abbahagyják. Nem mozgósítják megfele­lően a község dolgozóit, vagy egyáltalán nem fog­lalkoznak a beruházások­kal, mondván, hogy az a felsőbb szervek feladata.; Nem érvényesül általában a társadalmi ellenőrzés sem* Pedig a helyi erőforrások felhasználása azt eredmé­nyezi, hogy a megtakarí­tott összegekből újabb lé­tesítményeket lehet a dol­gozók szociális, kulturális igényeinek kielégítése szol­gálatába állítani. Kocsis Lászlói megyei vb, tagj Tanácstagjaink területig munkája kihat népi dérnek-^ ráciánk építésének mindenj munkaterületére. A község- politikai • terv végrehajtásá­nál, egy-egy termelőszövet- kezet, állami gazdaság, vagy, gépállomás feladatának vég-j rehajtásánál azonnal kidé-1 rül: jól vagy rosszul dol­goznak-e a tanácstagok. A tanácstörvény 5. reje-( zete világosan leszögezi: „A tanácstagoknak a ta-i náesokban és a választóké-; rületükben végzett mun-j kája a választók bizalmán alakuló megtisztelő tevé­kenység“. „A tanácstag roű-j hüdése során a lakosság törvényes érdekeinek kép-; viseletével előmozdítja az; állami feladatok megváló-! sítását.“ Ügy kell dolgozni tanácstagjainknak, hogy. lássa járásunk 40 ezer vá­lasztópolgára: az általa megválasztott 60 járási ta­nácstag pártunk és kormá­nyunk politikájának követ­kezetes harcosa. Példamu­tató munkánkra azért van szükség, mert rajtunk kí­vül ebben a járásban még 864 községi tanácstag dol­gozik, akik lépten-nj-omon szemmel kísérik munkán­kat és tőlünk akarnak ta­nulni harcosságot, lelkese­dést, példamutatást. Rovicki elvtárs. a len­gyel államtanács tagja egyik cikkében így ír: „Küzdelem a népi tanácsok munkájának megélénkíté- séévt és megjavításáért, egyidejűleg küzdelem min­den egyes tanácstag jobb és a területtel szorosabb kap­csolatban álló munkájáért." Ránk is vonatkoznak e megállapítások. Tanácstagjaink területi munkája az elmúlt idők munkájához viszonyítva összehasonlíthatatlanul jobb. Tanácstagjaink következe­tesen igyekeznek harcolni a tanácstörvényben biztosí­tóit jogaik és kötelességeik érvényesüléséért. Nem egy esetben szárnyalta túl ta­nácstagjaink ilyen irányú aktivitása irányító szervek munkáját, többek közölt a járási tanács végrehajtó- bizottságának és a járási 2

Next

/
Thumbnails
Contents