Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-07 / 236. szám
NÉPLAP ISS5 október 7. péntek Gyorsítsuk meg a betakarítást A dolgozó parasztemberek, ha szépen fejlődő vetésüket, kukoricájukat dicsérjük és bő termést jövendölünk, szerényen azt szokták mondani: „No, majd meglátom, ha zsákban lesz, mert sok éjszaka kint kell még annak hálni addig.“ Bizony igaz, az a biztos, amit betakarítunk. Mostmár me- gyeszerte javában folyik a tengeritörés, a krumpliásás, a csutkavágás és minden gondos, előrelátó gazda azon igyekszik, hogy minél kevesebb éjszaka háljon kint, ami még kint van me-' zóiken. Sok az elfoglaltság, a munka, a járni való ilyenkor, de ne halogassuk az őszi betakarítást azokra a régen történt példákra hallgatva, amelyek szerint valamikor még november végén is töretlen volt a kukorica, földben volt a krumplira répa, lábon állt a csutka és nem történt baja. Lehet, hogy látszólag nem történt, de az biztos, hogy megsínylette az utána kerülő vetés, a következő évben vékonyabb volt a kenyérkaraj. A közelmúlt években is' tapasztalhattunk ilyet, ha a határt jártuk: Sokszor egymás mellett, azonos minőségű földben is láthattunk jó és gyengén fejlődő vetéseket, bő és gazdag termést takarítottak be, az elkésett vetésnek kevesebb volt a termése. A tapasztalatok és az idő arra intenek, hogy ha magasabb termést akarunk az ideinél — már pedig erre törekednünk kötelességünk és pártunknak, államunknak tett ígéretünk is kötelez rá — sietnünk kell a betakarítással. Az idei időjárás következtében őszi kapásaink termése is később érett be a szokottnál. Az időeltolódást az őszi betakarítási munkák jó megszervezésével, gyors végzésével: a gyors krumpliásással, kukoricatöréssel, szárvágással és az ezt nyomon követő talajelőkészítéssel kell és lehet ellensúlyozni. Megyénkben eddig a krumplinak még csak a felét ásták fel, a kukoricatörésben pedig még itt sem tartunk, pedig a vetés sürget. Kormányhatározat, vállalásunk, a népes saját érdekünk teszi kötelességünké, hogy a mag, jó mag- és talajelrkészítés után határidőre földbe kerüljön. Gépállomásaink legtöbbje egész gépi erejével segítségére van termelőszövetkezeteinknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak is. Sajnos, vannak azonban helyek, ahol ezt a segítséget, a gépeket nem egészen vagy nem a leghalaszthatatlanabb munkák végzésére veszik igénybe. Gépállomásaink egynéhánya pedig belemegy ebbe a játékba, Ezt mutatja az. is, hogy több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, ahelyett, Hogy csillagfürtjét közös szérűre hordva csépeltetné. külön, külön az udvaron akarja és ezzel szántás-vetésre alkalmas erőgépet von el a legfontosabb őszi mezőgazdasági munkából: a szántásból, vetésből. Körülbelül 100 erőgép csépel a megyében csillagfürtöt. Ezek a traktorok szánthatnának, vethetnének, a csillagfürtcséplést villany- ] motorral, vagy csak hely benjáró erőgéppel is lehet, ne végezni. Pártszerveze. Több, mint 70.000-en nézték meg megyénkben a „Harag napja" című filmet A „Harag napja“ című film a Magyar Tanácsköztársaság hős korszaka egy részét mutatja be. Dolgozóink e filmből megismerhették a salgótarjáni munkások harcát a Tanácsköztársaság függetlenségének megóvásáért. A megye mozijai között verseny bontakozott ki azért, hogy minél többen megtekintsék e filmet. Szabclcs-Szatmár- banaz utóbbi két hónap alatt több - mint 70.000-en nézték meg a „Harag napjá“-t, ezzel a Megyei Moziüzemi Vállalat 156.6 százalékos eredményt ért el —, első lett a többi megyék között. Ez a 70.000-es szám annyit jelent, hogy megyénkben kb. minden nyolcadik ember, beleértve a csecsemőket és az öregeket is, megnézte ezt a filmet. Szép eredmény ez. Bizonyítja, hogy igen nagy az érdeklődés az ilyen témájú filmek iránt. A pártszervezetek is saját ügyüknek érezték e film népszerűsítését. A hivatásos előadóművészi működési engedélyekről Mit keres a fodrászmester a tsz-ben? Teszik fel sokan a kérdést. Egyszerű a válasz. Éppen azt,, amit a többi szakember. Kovács, kerékgyártó, géplakatos . . . A fodrászra éppen Olyan szükség van, mint más szakemberre. Gellér Dezső már évek óta tagja az ököritófüípösi Vörös Csillag Termélőszö- vetkezetnek. A 107 tag már egészen természetesnek veszi, hogy fodrász is legyen közöttük. Hiszen szombaton, vagy vasárnap a tsz. tagjait nyírja, borotválja. A többi tsz-taghoz hasonlóan, munkaegységre dolgozik. Minden hajvágásért két tized, borotválásért pedig egy tized munkaegységet kap. Gellér elvtárs nemcsak mesterségbeli tudását vitte a termelőszövetkezetbe. Hétköznapon, amikor ráérő ideje van, a gyümölcsösben dolgozik, melyért a végzett munka után járó munkaegységet megkapja. Azt mondja Gellér Dezső, mióta a tsz-ben dolgozik, nem cserél három magániparossal sem. Itt mindene megvan. Amíg pedig magániparos volt, kommenció- ra dolgozott, mint a többi fodrászok is. Mindig attól kellett tartania, megadják-e a kuncsaftok a tartozást, vagy sem? A készpénz munka mellett pedig kevés jövedelemre számíthatott, így aztán nincs biztonságosabb élet, mint a tsz-ben. — Nem csalódtam, hogy ezt az utat választottam. — mondogatja. — S éppen ezért merem a többi szaktársaimat is arra buzdítani, hogy kövessék példámat. Lépjenek be, én biztos vagyok abban, hogy éppen úgy megtalálják számításukat, ahogy én megtaláltam. Gábor István. A marxizmus-lenin izmus megvilágításában a zene és ének társadalomátalakító, társadalomformáló szerepe és ereje teljesen világossá vált s ennek megfelelően a benne rejlő erőt ma már tudatosan a társadalom forradalmi átalakításának szolgálatába kell állítani. Hogyan és mi módon szolgálja a zeneművészet a szocializmus építését? Érzelmileg alátámasztja és elmélyíti az új szocialista társadalmi tudathoz fűződő- érzéseket, mint pl. az igaz hazaíiság, proletár-nemzetköziség, a munkához való megváltozott viszony stb. E célnak az elérésére felhasználja első sorban a saját népi anya- nyelvét, a magyar népdalt s az ebből fakadt magas műzenét (Bartók, Kodály zenéje), felhasználja a mindennapi életünkkel összefüggő és azt megéneklő mozgalmi tömegdalokat, a baráti népek, elsősorban a Szovjetunió dalait és a haladó hagyományokat, valamint a klasszikus zenét. Végül kiknek az érdekében történik mindez? A dolgozó tömegek érdekében, hogy t. i. minél szélesebb tömegekben felkeltsük a szép muzsika iránti érdeklődést, neveljük, emeljük zenei ízlésüket, sőt, lehetőleg minél nagyobb tömegeket vonjunk be az aktív zenélésbe (énekkarok, zenekarok). Hiába vannak nekünk világraszóló nagy művészeink. úgy komponisták, mint előadók, ha a dolgozók tömegei nem értik, nem hallgatják, nem élvezik művészetüket. A kultúrfcrra- dalomnak egyik elsőrendűen fontos feladata és célja a nagy tömegek műveltségének, így zenei műveltségének is a megalapozása, fejlesztése, minél magasabb nívóra való emelése, zenei igényének kielégítése. Nem mindegy tehát, hogy kitől milyen zenét és hogyan hallja azt a dolgozó. A legszebb és legértékesebb zenét is agyon lehet ütni, csúnyává lehet tenni rossz előadás által. Ez pedig nem lehet cél. Sőt! Egyenesen harcolni és küzdeni kell a dilettantizmus ellen. Sajnos, itt még igen-igen sok feladat vár megoldásra. Sehol sem harapózott el olyan nagy mértékben a dilettantizmus, mint éppen a zenében. A könnyebb megélhetés kedvéért igen sok zenét oktató és zenei előadó rontja a rábízott tanítványokat, vagy rontja a hallgatók zenei ízlését. Ennek az áldatlan állapotnak végére akar íárni kormányunk akkor, amikor működési engedélyhez köti úgy a zenetanítást, mint a tömegek szórakoztatását célzó zenei előadást. Ezek az engedélyek nemcsak a zenét tanuló és zenét hallgató tömegek érdekében fontosak, hanem a zenészeknek is érdeke, hogy ne vegyék el megélhetési lehetőségüket a kontárok, legyen munkalehetőségük és alkalmuk, hogy tudásukhoz mérten szabadon dolgozhassanak, taníthassanak vagy zenélhessenek. A Népművelési Minisztérium már intézkedett, hogy úgy a zenét oktatók, mint a zenét szolgáltatók csak működési engedély ellenében folytathassák munkájukat. Ügy az oktatók, mint a zenét szolgáltatóknak működési engedéllyel való ellátása most van folyamatban. Működési engedélyt eddig mindenki kapott, aki kért. Ez csak azért volt, hogy felmérjék a területet. Most következik a végleges engedély megadása, mely természetesen vizsgához van kötve. Ügy a népzenészek, mint a tánc-zenészeH, valamint a komoly zene előadói október—december hónapokban tesznek vizsgát arról, hogy méltók a hivatásos előadó- művészi engedélyre. Az erre vonatkozó értesítések már kimentek az illetékeseknek. Minden ideiglenes működési engedéllyel Rendelkező zenész, sőt még olyan is, aki most akarja megszerezni az engedélyt, jelentse be igényét a megyei vagy járási népművelési osztályon, ahol megtudja a vizsga ideiét, .hollétét, valamint a fizetendő djj nagyságát (nép- és lánczenészeknek 35 forint, komoly zenét művelőknek 56 forint). Aki elmulasztja a mostani alkalmat, attól . a működési engedélyt visszavonják. Érdeke tehát minden hivatásos zenésznek, mielőbb érdeklődni és jelentkezni az okMI ÚJSÁG A NYÍREGYHÁZI EPITKEZESEKEN Elkészült a füszerraktár a Símai úton. Vele szomszédságban épül az emeletes textilraktár. Az építést a Megyei Építőipari Vállalat dolgozói végzik. Dankó István kőműves-brigádja már a vakoláson dolgozik. Rodoloszki Sándor munkavezető mondotta, hogy november 7-re átadják rendeltetésének a textilraktárt is. Újjáépítik a hidat az Érpatak Kiss Ernő utcai kereszteződésénél. A híd 1944- ben a bombázás alkalmával súlyosan megrongálódott. Az új híddal végre ezt a háborús emléket is eltüntetjük. * Víztároló és gépház épül a Toldi utcán, az Érfolyó mentén. A munkát a 6. sz. Mélyépítő . Vállalat dolgozol végzik. A munkások között kitűnik jó munkájával Szabó Lajos kőműves, aki szeptember utolsó 10 napjában átlagosan 174 százalékot teljesített. ★ Nyolc összkomfortos lakást adnak át november 7-én a Vízügyigazgatóság dolgozói részére. A vállalat az Árpád utca elején építette- fel az egy emeletes épületet. melybe november 7-re j lalat jelenlegi irodái lakás a vállalat nyolc vidéki dolgozójának családja fog beköltözni. * Elkészült az SZTK-rcn- delő a Bocskai utca végén, a megyei kórház hátánál. A 23. sz. Építőipari Vállalat dolgozói már átadták műszakilag az épületet. Kisebb pótmunkákat végeznek még, s úgy számolják, hogy november 7-ig teljesen készen adják át megyénk dolgozóinak az új SZTK-ren- delőt. Hozzákezdtek a csecsemőrendelő építéséhez, illetve befejezéséhez. * A Semevál Irodaház építkezést a 6. sz. Mélyépítő Vállalat dolee.zói végzik. A Dózsa György utcán épülő emeletes Irodaháznak már egy hónapja el kellett volna készülni. Azonban már másodszor történik meg, hogy határidő halasztást kért a vállalat. Az irodaházban 20 iroda, vendégszoba, étkező és kultúrterem van biztosítva a válialat dolgozói réskére. Fontos lenne, hogy az építőipari vállalat dolgozói minél I előbb befejezzék az építkezést, mert a Semevál Valii és egyéb célra szabadulnának fel. * Épül a Városi Színház. A színház átépítését és korszerűsítését a Megyei Építőipari Válialat dolgozói végzik. Hudák János művezető irányításával 30 munkás végzi a bontást és az alap- árkek ásását. Eddig a . tervben szereplő munkákat határidő szerint végzik. át • 44 férőhelyes bölcsőde épül az Öz utcán, — bizóny elég régen. A Megyei Építőipari Vállalat dolgozói tnost már két hónapon belül át akarják adni rendeltetésének a bölcsődét. ,, . . # A Megyeháza tatarozását Cserbák József brigádja, az Épületszerelő és Tatarozó Vállalat dolgozói- • -végzik. Ügy számítják, hegy november 1-re befejezik’ az épület tatarozását. Tatarozzák a korház . bőr- gyógyászati épületének homlokzatát. Itt7 dolgozik ez Épületszerelő jós Tatarozó Vállalat legjobban teljesítő kőművese, — Psmp János, — aki átiagosan 170— 180 százalék között teljesít. és keresete 1800—2000 forint között van. * Apa és fia versenyez a Vécsei utcai csatornaépítésnél. Közel egy esztendeje. hogy idős Simku Mihály kubikos magával vitte Mihály nevű fiát. a munkába. A fiú kedvet kapott és beállt csatornát ásni. Ott is maradt és azóta a 6-os Mélyépítő Vállalat dolgozója, miként az édesapja is. Most is együtt dolgoznák, de ifjú Simku Mihály már külön brigádot alakított a fiatal kubikusokból. A két és fél méter mély árokban alig 10 méter választja el a két brigádot, apját a fiától. S mi több, ifjú Simku Mihály brigádja szorosan az idős Simku Mihály brigádjának teljesítménye mögött van. Hárem százalék választja él őket a 150 százalékot teljesítő „öregektől“. — Lehagyjuk mi még e.páékat-1 — mondja a fiú magabiztosan. — Persze, azért nem lesz könnyű dolog. Az apa a ■ fiával együtt versenyez abban is: ki visz haza több pénzt a családnak és hogy ki nyeri el előbb a „Kiváló Dolgozó“ jelvényt? tóber 25-én meginduló vizsgára, melyen a végleges engedélyt nyerheti el. VIKÁR SÁNDOR, áll. zsneisk. igazgató. Nagy károkat okoz a gondatlanság A közelmúltban több gondatlanságból származó tüzeset fordult elő. Sok szülő felügyelet nélkül hagyta játszadozó gyermekét, gondatlanul előtte hagyta a gyufát, más gyújtóeszközt. Szeptember 26-án. Terem községben lakó Juhász János földműves két gyermekét hagyta őrizetlenül. A gyerekek gyufával játszották, felgyújtották a dohánypajtában lévő kisebb mennyiségű kendert s ennek következtében a pajtában felkötözött 4 mázsányi dohány a tűz martaléka lett. Ugyancsak szeptember 26-án a nyírmadai Mogyorósi tanyán Mozga Bertalan gyermeke játszadozott gyufával, amelyet a konyhából csent el. Meggyújtotta az udvaron lévő 30 mázsányi szalmát. Tuzséron Révész G. János 5 éves gyermeke vitte ki a konyhából a gyufát, és játék közben tüzet okozott- A keletkezett tűztől meg-1 gyulladt és leégett egy gazdasági épület és 15 mázsái takarmányszalma. Szeptember 30-án Nyírszőlősön G. Csernyik András 4 éves fia gyújtotta fel' a szalmakazlat. A tűz áttér-; jedt a szomszédok pajtájára is, és így szintén káreset, érte özv. Balogh Eleknét, Keszegji Bálintot, Balogh Kálmánt, özv. Vörös And- rásnét. A felsorolt esetekből láthatjuk, hogy egyetlen nap alatt 3 tűzeset keletkezett komoly kárértékkel — a gyermekek játékából, jobban mondva, a szülők gondatlanságából. Nem . lettek volna tüzek, ha a szülők a mezőre való távozás előtt a magukra hagyott játszadozó gyermekek elől a gyufát, gyújtóeszközt éltették volna. A szülő, aki igazán szereti gyermekét, nem ad lehetőséget arra, hogy katasztrofális károkat okozzon a gondatlanság. Vállalták — teljesítették A Debreceni öntözési és Talajjavítási Vállalat Sza- bclcs-Szatmár megyei ki- rendeltsége (Vitka) május 24-én felajánlást tett November 7. tiszteletére. Felajánlásukban vállalták a dolgozók, hogy évi tervüket, illetve a terítési tervet száz holddal túlteljesítik. Felajánlásukat, katasztrá- lis holdban szeptember 24-én, egész évi tervüket pedig október 1-én 113 százalékra teljesítették. SZABÓ ISTVÁN, igazgató. <■* teink a népnevelők segítségével győzzék meg erről a dolgozó parasztokat, a gépállomások pedig gondoskodjanak arról, hogy minden traktor szántani, vetni induljon. A gépállomásoknak a' szántás, vetés jól megszervezett és gyorsan végzendő munkája mellett a betakarításban is jelentős segítséget kell adniok a termelő- szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak: azokat az újításokat — átalakított fűkasza, kombájn stb. —, | amelyeket létrehoztak, egy-j re tömegesebb mértékben, a lehetőségek teljes kihasználásával a betakarítás szolgálatába állítsanak. A termelőszövetkezetek és az egyéni dolgozó parasztok pedig a jövő évi kenyér, az ideinél is bővebb termés érdekében gyorsan végezzék gépállomási segítséggel és saját erejükből is a betakarítást. A pártszervezetek a betakarítás haladéktalan elvégzésére, a szántás-vetés gyors, határidőre való befejezésére mozgósítsák a dolgozókat. Borbély a termelőszövetkezetben
