Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

i)ila$ ^fifőZéldefái egyesüljelek f

A mai számban <

Arcátlanok — a törvény elé velük! (2. oldal) Szabclcs-Szatmári Ifjuaági melléklet (3—4. oldal)

A Minisztertanács határozata az öntözéses gazdáik»» dás megjavításáról (5. oldali Sport (6. oldal)

XII. évfolyam, 235. szám

ARA 50 FILLER

1955 október 6, csütörtök

Szerződés a jólétre

A felszabadulás előtt, különösen ilyenkor, ősszel, aligha volt olyan perce egy-egy napnak, hogy megyénk valamelyik részén fel ne sóhajtottak volna a dolgozó parasztok: hát ezért dolgozok éri? Ezért hajtom magam és ezért gürcölök? A sok gonddal, küzdelemmel átdolgozott nyár, amikor meghozta gyümölcsét, a dolgozó paraszt tehetetlenül állt mellette — hogy adja? Ingyen!? Az árat az állomások magtárai előtt ácsorgó kereskedők szabták meg, akik pár hór ap alatt annyit tudtak „keresni“, hogy esztendőn keresztül, az új szezonig, fényes életben lebzseltek. A negyvenes években Nagyecseden, az egyik dolgozó paiaszt felháborodva mondta a kukoricájában íinnyáskodva turkáló kereskedőnek, hogy az újság magasabb árat ír. A kereskedő elnevette magát és gúnyosan felelte: adja akkor az újságnak!

'be nemcsak a terményféleségek, hanem a nagy- nehezen felnevelt, meghízlalt állatok értékesítése is szűntek" bizonytalanságban tartotta a dolgozó parasztot. A kupecek serege lepte el a vásárokat s a községeket is és ők irányították, diktálták az árakat a még nagyobb kupecek parancsai szerint. Itt is tehetetlen volt a gazdálkodó ember. A „párolás vásár“ és „nagyíröccsös áldomás' után hosszú éjszakákon át töprengett, kesergett szép süldői, gömbölyűre hizlalt disznai után, mert még azt sem kapta meg értük, amit fektetett velük.

Most újra ősz van. Gazdag, bőterméses ősz. De most nem kupecek hadára bízzuk drága termésünk, s eladó állataink sorsát, hanem magunk gazdálkodunk azokkal. S mi jól akarunk gazdálkodni. A saját hasznunkra, az egész dolgozó nép javára. Éppen ezért a Minisztertanács néhány nappal ezelőtt rendeletben szabályozta a szerződéses sertéshizlalási; és a kukorica állami felvásárlását. Természetes, hogy ez a nagyjelentőségű határozat megyénkben is általános helyeslésre talált, mert nem kisebb célt szolgál az, mint dolgozó népünk zsírral, húsfélékkel való zavartalan ellátásának biztosítását.

Megyénkben mir.d több és több termelőszövetkezet s egyéni dolgozó paraszt él a minisztertanácsi rendelet adta előnyökkel és lehetőségekkel. Bizonyítja ezt az, hogy ahol helyesen magyarázzák a tanács, valamint a begyűjtés dolgozói a nagyjelentőségű rendeletet, ott a dolgozó parasztság szívesen köt sertéshizlalási és kukoricaszállítási szerződést. Porcsalmán az elmúlt vasárnap csupán pár óra alatt 44 sertéshízlalásra és 150 mázsa kukoricára kötöttek szerződést a dolgozó parasztok. Az encsencsi Ifjúság TSZ 170, a nyírgyulaji Petőfi TSZ 80 sertésre kötött hízlalási szerződést. Az egyénileg dolgozó parasztok között nem egy van olyan, mint j Nyírbélteken Zákány Mihály, aki 6, vagy Penészleken 1 Bába János, aki 5 darab sertést szerződött le az állammal hizlalásra. Márkén és Váilajon a terményforgalmi telep és a földművesszövetkezet dolgozóinak jó népnevelő munkája során több, mint 600 mázsa kukoricára kötöttek szállítási szerződést a dolgozó parasztok. Nagycserkeszen már ezidóig is 450 mázsa a leszerződött kukcrica-mennyiség.

Mindennek ellenére nem mondhatjuk azonban azt, hogy megyénkben minden rendben van a sertéshizlalási és kukoricafelvásárlási szerződések kötése terén. Nem egy községben és járási tanácsnál felületesen, vagy teljesen közömbösen foglalkoznak ezzel a nagyfontosságú kérdéssel. Ezen pedig sürgősen változtatni kell! Mert nem véletlen az, hogy Gáván, Vencsellőn, Szabolcson és Balsán, e négy községben mindezideig alig 30 mázsa kukoricára kötöttek szállítási szerződést. (!) De Nagyhalászon és Fehérgyarmaton sem sokkal nagyobb az eredmény. Különösen pedig a bak- talórántházi, a nyírbátori és a mátészalkai járásokban kell szorgalmazni, lelkiismeretesebben végezni ezt a munkát. A járási és községi tanácsok, begyűjtési hivatalok kérjék a pártszervezetek, a népnevelők segítségét. Mondják el, magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak a minisztertanácsi rendelet szükségességét, fontosságát, de ugyanakkor ismertessék a szerződéskötések feltételeit, előnyeit is. Azt pedig semmiképp ne tűrjék meg, hogy a kulákok „magyarázzák“ a rendeletét, azaz, a sertéshizlalási és kukoricaszállítási szerződéskötés ellen agitáljanak. Leplezzék le azonnal az ellenséget, aki mint annyiszor, már felszabadulásunk óta, most is megpróbálja veszélyeztelni közellátási' rendünket.

Már csak pár hónap és megkezdjük második ötéves tervünket, mely még lendületesebb erővel fogja előrébb vinni hazánk felvirágzását, dolgozó népünk jólétét. Ehhez pedig az kell, hogy a párt- és kormányhatározatokat mindenben maradéktalanul teljesítsük! S most, amikor megyénk dolgozó parasztsága is sertéshízlalásra és kukoricaszállításra köt szerződést az állammal, hogy ilymódon járuljon hozzá dolgozó, alkotó népünk több zsírral, hússal való ellátásához, valójában a saját jobblétére szerződik. (A. B.)

H^wedüs András, a Minisztertanács

elnöke és Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökének helyettese fogadták a Magyarországon tartózkodó japán parlamenti küldöttséget

Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke, október 5-én, szerdán délben fogadta Haruzsl Tahara. Szeido Onisi és Kei Hoasl japán parlamenti képviselőket. A fogadáson jelen volt Apró Antal, a Minisztertanács elnökének helyettesé.

A magyar államférfiak és a japán parlamenti képviselők szívélyes eszmecserét folytattak a két nép közötti kapcsolatok kiépítésének lehetőségeiről.

Gépállomásaink

a gyors betakarításért

Gépállomásaink dolgozói minden esgitséget megadnak a termelőszövetkezeteknek az őszi munkálatok. a szántás-vetések gyors befejezésében. Érzik, nekik is nagy szerepük van abban, hogy a kenyérmagvak mikor kerülnek a földbe, a burgonya, kukorica, cukorrépa felszedését mikor fejezik be termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztjaink.

újabb belépőkre lehet számítani.

A népnevelők a termelőszövetkezeti tagokkal ellátogatnak az egyéni dolgozó parasztokhoz, s elmondják, mennyi jövedelmük volt eddig, mennyi kenyérgabonát kaptak és milyen jöveUj’obb hórom községet villamosítottak megyénkben

Szabolcs-Szatmár hajdani urai szívesebben időztek a borospoharak társaságában, mintsem szavukat hallatták volna a sárban és sötétségben taszított falvak kultúrájának fejlesztéséért. így nem is csoda, hogy a felszabadulás előtti fél évszázad alatt a megye jelenlegi 231 községe közül Nyíregyházán kívül csak 5 községbe jutóit el a villanyfény. Persze, csakis oda, ahol a befektetett pénz hamarosan busás haszonnal megtérült. Ma már a megye legtávolabbi községeibe is gyors egymásután jelennek meg a

sudár villanypóznák és az utóbbi hat év alatt közel 80 községben gyulladt ki a kultúrát jelentő villanyfény. A napokban Turcsan Andrással, a TITÁSZ építési osztályának vezetőjével beszélgettünk és örömmel újságolta, hogy most újabb községekben fejezték be a szerelési munkát.

— Csütörtökön — mondta — ICisnamény, Darnó és Jánkmajtis községekben adjuk át közhasználatba a villanyhálózatot. Ezenkívül még ez év folyamán villanyt kap Nyírvasvári és Vámosatya.

A vencsellői gépállomás dolgozói nagy segítséget adnak az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek, — mint a gávai 'Tiszamenti Napsugár TSZ-nek is az őszi vetésben, a betakarításban. Eddig az ideig a gépállomás gépei több mint 600 holdon vetették el az árpát, rozsot, búzát a téesz- ekben.

A betakarítási munkát ésszerűsítésekkel, újításokkal is elősegítik. Szentesi János traktorvezető a répa felszedését módosította. Géppel meglazítja a kemény földbe gyökerezett cukorrépát, ami azt jelenti, hogy nem kell kézi erővel, ásóval kiforgatni a talajból. Ezzel az eljárással ősz-; szehasonlíthatatlanul szaporábban megy a munka, meg könnyebb is. Úgyhogy Szentesi János az elmúlt tíz nap alatt hatvan hold vetőszántás elvégzése mellett 8 hold cukorrépa betakarítását is elősegítette,

— Ebben az évben összesen 10 községbe vezettük be a villanyt. Ebből a tervezett nyolc és terven felüli kettő. Ez utóbbi két község — Eperjeske és Tiszamogyo- rós — csak jövőre kapott volna villanyt. A falu villamosításon dolgozó Varga Sándor, Áfra László és Boj- tor Gyula brigádjai Nyitrai János és Király Gyula művezetők irányítása mellett; no meg a műszaki értelmiségiek jó munkájának eredményeképpen az említett két község már ez évben, élvezheti a kultúra áldását — a villanyfényt.

Lesz-e elég aimásíáda ?

Szakemberek becslése szerint az idén csupán a megyében hatezer vagon alma- termés várható, ilyen szép termésre még soha nem volt példa, s bizony nem kis gondot okoz a sok alma tárolása. Különösen a Gcn- gyölcgellátó Váüa'at áll most r.agy feladat előtt, hiszen ők látják el ládával a termelőket. De vajon szá- mítottak-c erre?

— Természetesen, — mondja Pergc János, a vállalat nyíregyházi kirendeltségének vezetője. — Mi mindig figyelemmel kísérjük a mutatkozó almatermést. Mér tavasszal tudtuk, hogy bő termés várható. Ennek megfelelően már akkor megkezdtük az új göngyölegek gyártását, valamint a sérült ládák kijavítását.

kenőmentes legyen, szükséges, hogy a termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek, állami gazdaságok és felvásárló telepek fokozzák a göngyölegek forgási sebességét, vagyis csak any- nyi ládát kérjenek, ameny- nyi feltétlen szükséges és a megüresedett ládákat azonnal küldjék vissza telepeinkre, mert csakis így tudjuk biztosítani a zavartalan göngyölegellátást. Ez azért is fontos, mert amint az eddigi eredmények mutatják, almatermésünk fele exportképes s ennek elszállítása különösen nagy feladat elé állítja úgy a termelőket, mint a szállító szerveket.

TÓTH ÁRPÁD,

v SflB uw« Iíbéb(éf iáéti

'IÄT' K w MR IuMHMQV ■■ Mpf

R t |HK ki mm

v* B h ^B, B M ^B B Bű

l i M mi Mi , nM m m H wlmS W t# düv'm ■'

ÉSBMB f# Jfit y jÉ

I szabolc^^z^^árhecve^izqttsácána^lapja^B

Hét nyírlugosi dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára

delemre számítanak az év végén? Ezek a baráti beszélgetések sok egyéni gazdát megnyernek ügyünknek. De nem sajnálták a fáradságot, ha a dolgozó parasztok jövőjéről volt szó.

Páka Ferenc Nyírlugos.

A nyírlugosi pártszervezet vezetői és a tanács dolgozói jó munkát végeztek a békekölcsön-jegyzés ideje alatt. Jó agitációs munkájuknak meg is lett az eredménye. A község dolgozó parasztjainak több mint 80 százaléka lejegyzett. Hogy ilyen eredményt értek el a békekölcsön-jegyzésben, az elsősorban a népnevelők munkájának tulajdonítható. De különösen az agitáció jó megszervezésében érdemelnek dicséretet Babály Sándor, Swarcz Lajos és a többi népnevelők, akik a békekölcsön-jegyzés ideje alatt sem feledkeztek meg mezőgazdaságunk legégetőbb kérdéséről, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. A két munkát összekapcsolták, aminek az iett az eredménye, hogy az elmúlt héten nemcsak a békekölcsön-jegyzés jelentőségét értették meg a lu- gosi dolgozó parasztok, hanem a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeit is. öt család hét taggal választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját.

A nyírlugosi termelőszövetkezetek a népnevelők jól megszervezett munkája révén nap-nap után erősödnek, számbelileg is gyarapodnak. Nincs olyan hét, hogy új belépőkről no adnának jelentést. Most is

Kössünk cukorrépatermelési szerződést

A szerencsi cukorgyár szerződéskötői már most

megjelentek megyénk falvaiban, hegy a termelőszövetkezetekkel és egyéni gazdákkal cukorrépatermelésre

kössenek szerződést. Azokban a községekben, ahol a

tanács is segítségét nyújt jól is halad a munka.

A cukorgyár kamatmentes kölcsönként biztosít vetőmagot. Szerződött és ténylegesen bevetett terület mentesül a terménybeadási kötelezettség alól, 50 százalékban mentesül az állat-, tojás- és baromfibeadási kö-: telezettség alól is. Ha a leszerződött terület be van; vetve és a cukorrépaterület' kellően beállott, ki is van; egyelve, akkor holdanként 240 forint művelési előleg igényelhető. Az átvételi ár is emelkedett. A termelő választása szerint vagy 27,60' forint készpénzt, vagy 18.30j forintot és 1 küosramm, kristálycukrot, vagy 9 forin- tot és 2 kilogramm kristály-' cukrot fizet a gyár mázsán-, ként. Amennyiben a terme-; lő termése holdanként meghaladja a 100 mázsát, úgy: az átvételi áron felül több-’ termelési jutalomban része-! sül. 100—125 mázsáig 6 forint, 125—150 mázsáig 12' forint, s 150 mázsán felül minden mázsa után 20 forint többtermelési prémiumot kapnak a szerződést- kötő gazdák.

[ — Nagy almatermésre | számítottunk, az igaz, — I mondja mosolyogva. — de I ilyenre nem. Az idei termés bizony messze felülmúlja az 1953-as év nagy termését is. Pernze, mi azért mindént megtettünk, hogy fennakadás ne legyen a göngyölegei látásban. Elsősorban a létszámot háromszorosára emeltük és ennek megfelelően a tavalyi 2400 ládával szemben most 8.000 készül naponta. Ez azt jelenti, hogy a szezon befejezéséig háromszor annyi ládát gyártunk, mint 3P51- ben. A mi dolgozóink megértették a göngyölegellátás fontosságát és erre az időre szívesen vállalták a 10 órás műszakot. Persze, ezzel teljesen még nem oldottunk meg minden problémát. Ahhoz, hegy a ládaellátas zök-