Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

1955 október 5, szerda N É r L A P Almassüret egy téesshen Alkonyodott. A berkeszi országúton egy őszes hajú, a napi munkától kicsit fá­radt ember ballagott sze­kere mellett. A berkeszi er­dőn túl, a Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezet gyü­mölcsöséből vidám ének­szó hangzott. A lenyugvó nap sugarai bíborszínűre festették a gondtól terheit arcán végighúzódó baráz­dákat. Az élet ekéje 60 ke­mény esztendő alatt húzott arcára ilyen mély nyomo­kat. Mégsem élt egy igazán vidám napot, s nem köny- nyen ül ma sem mosoly arcára, mert életében csak a hajszát ismerte, kora haj­naltól, késő éjszakáig. Felcsillant a szeme, s mosolygott, amikor meg­hallotta a termelőszövetke­zet szüretelő lányainak, le­gényeinek vidám nótázását. Hirtelen, mintha valami történt volna, leszállt sze­keréről, s a tehenek elé sietett. — Hó — hó — hó! A járomszöget igazgatta, de nem volt annak semmi baja. Ezt csak azért tette, hogy közben körülnézzen: nem jön-e valaki utána, mert éppen a termelőszövet­kezet gyümölcsösében akart szétnézni. Nem jött senki. Egy-két lépés, s"máris benn volt a fák lcoyött. Nem győzte eleget . .csodálni a gyönyörű fákatv na vérvörös Jonathán és a mosolygó Batul almák földig húz­ták a hatalmas ágakat. Egy- egy fán 6-7 mázsa. Megcsó­válta a fejét: „Ez igen! Ez gazdaság!“ Kasztor Margit, a tsz. da­los pacsirtája ott énekelt egy fa tetején: „Viszi a víz a berkeszi hidat, rajta viszi az én galambomat... “ A szomszéd fáról legények szedték az almát, s talán közülük szólt valakihez az a nóta •.. Amikor a nótá­nak -vége lett, megszólalt a dalos pacsirta: — Julikám, vedd el tő­lem és írdd be: ez a nyolc­vanegyedik kosár. A tolvaj módjára beosont őszes bácsi leshelyéről me­resztette szemeit. „Tyüh, az angyalát! Nyolcvanegyedik kosár.“ A lány új nótába kezdett: „Két út van előt­tem, melyiken induljak el... “ A nóta ritmusa még gyorsabb, mint az előbbi volt, de a fürge kezű lá­nyok még gyorsabban szed­ték az almát. A legények akartak lemaradni a lá­nyoktól. mert hiszen ez szégyen lenne rájuk. — Jancsi, hallod? — szólt az egyik legényke. Még le génytoll sem pelyhedzett az álián, de már arra gon­dolt, hogy kinek is szól a Margit nótája. — Ez a Pisti nótája — mondta. Erre elkezdték a legények is a nótát, hogy válaszoljanak a dalos pa­csirtának: „Édesanyám pa- naszkodok valamit, Gom­bolja ki sej a lajbim ele- jit, Nézze meg, hogy mi szúrja a szívemet, Elra­bolták tőlem a szeretőmet“. Azért kezdte el Pista ezt a nótát — szólt az egyik, — mert a Pista anyja hallani sem akar Margitról. Na, jött erre élcelődés, nevetés, így folyt ez reggeltől késő éjszakáig, mert amikor be­sötétedett, a lányok, legé­nyek ismét találkoztak a dörzsölőben. Erről sok sró esett az almaválogatók és a szállítók között is. Mé­hész Erzsébet keresztülha­jolt a válogató asztalra ra­kott ládák tetején és oda­súgta barátnőjének. — Ha ott lettél volna teg­nap este a dörzsölőben: .Ját­szottunk „kútba estem“_et, párosjátékokat. Meglátszott, hogy ki a legény a talpán... Felsóhajtott. De nem árulta el, kit tart annak. Majd az almás ládára siklott tekin­tete. Látszott csintalan sze­meiből, hogy megint vsla- mi huncutságon töri a fe­jét. ö a legvidámabb s leg­gyorsabb a tsz. lányai kö­zött. -Erről tanúskodik is a Bán Mária füzete, mely­be szorgalmasan számon- tartja, ki hány láda almát válogatott és osztályozott ezen a napon. Egy láda szé­lén ült, s haját néha-néha felcsapta homlokára az al­konyat szele. De ő ezt ész­re sem vette, csak számolt, számolt... — G. Nagy Lászlóné és Miklóssi Erzsé­bet száz ládával az elsők — kiáltotta a szorgoskodó nők felé. — Már az ezredik láda almát válogatjátok ma, lá­nyok! Meggyőztük a sze­dőket — mutatott a maga­san tornyosuló három láda- oszlopra. Vagy tíz vagonra való szállításra vár. Mind export minőségű. Csupán vagy 100 ládával jött ki belőle belső fogyasztású áru. Ment a munka szapo­rán. Több, mint százan dol­goztak ezen a napon a ber­keszi Bajcsy-Zsilinszky Ter­melőszövetkezet gyümölcsö­sében. Ahogy a brigádveze­tő számolgatta, kell is eny- nyi dolgos kéz az almaszü­rethez, mert csak fehér al­mából 25 vagonnal kerül elszállításra,, holott csak 16 vagon Batul almára számí­tottak. — De ha sorra ke­rül a Jonathán is — akkor látszik meg igazán, hogy mit fizet a gyümölcsös. Előbb úgy saccolgatták. hogy negyven vagonnal lesz, de most már látszik, hogy ötvennél is több. Az öreg egyéni gazda megvakarta a fejét, s hom­lokára tolta zsíros kalapját Talán éppen arra gondolt, hogy hova teszik ezek a tsz. tagok azt a rengeteg pénzt, amit ezért az almáért kap­nak. Hiszen neki öt év alatt sem lesz annyi jövedelme, mint itt egy szedőlánynak. De azért nem kérdezte meg, csak hallgatott, fülelt. Azt gondolta, így a színigazsá­got tudja meg. Papp Mária azonban nem tűrte szó nél­kül. — No hát akkor, bri- gádvezető elvtárs — kér­dezte — mennyi lesz egy munkaegység értéke?-----Lesz vagy hatvan fo­rint — felelte a brigád ve­zető. — Akkor... — a torkán akadt a szó. — No, mi van akkor, Ma­riska? — kérdezte a bri­gádvezető. A lány elvörösö­dött, de kimondta, ha mór belekezdett: r — Hát, akkor meglesz a stafirungra való ... A többi lányok kuncog­tak. — Ó, de gyermek vagy —• mondta az egyik. — Miért kotyogod ki, ami a szíve­det nyomja? — Erre neve­tés tört ki. — Nem szégyen az — mondta a brigádvezető. — Gazdag , menyasszonyok lesztek és kész. A kíváncsi egyéni dolgozó paraszt nem bírta tovább szó nélkül. — Ej, ha én még legény volnék, közü- letek vennék feleséget. — mondta. Megigazította ka­lapját és szomorúan, szinte sajnálva a feje felett elro­bogott 60 évet, gondolkodva ballagott szekeréhez. Az úton újra nóta érte utol. „Este viszik a meny­asszony ágyát.. • “ — da­lolták és a fiúk „Nem vagy legény Berci, nem mersz meölelni. ,. “ — felelték a lányok. Ahogy távolodott, fokról- fokra fülében a dal, egy má­sik hang ébredezett egyre erősebben a szívében: „Ej, hiszen nem vagyok még olyan öreg . . . Beengedné­nek tán maguk közé? . . . Ujlaky Vilmos. Ü E H Ü 1955. október 5» Szerda Aurél Jlwél ujaj tj t fi k 6 ('SÍD (izetek őz KEDVES SZAKTÁRS! Ha visszaemlékszel, né­hány nappal ezelőtt, ami­kor Kállósemjén mellett ta­lálkoztunk, eléggé hangos szóváltás keletkezett köz­tünk. Sajnos, az idő rövid­sége miatt nem tudtuk a köztünk felmerült vitát kellően tisztázni. Azóta so­kat gondolkoztam, ezen a problémán s végül elhatá­roztam, hogy levélben írom meg véleményemet. Most Kora reggel volt. A seni­lem dolgozó parasztok sze­kereken, gyalog, csoporto­san igyekeztek a határba. A kanász, gulyás, ki-ki a rábízott nyájat terelte a le­gelőre. Szóval, az az idő- j szak volt — ha lehet így mondani — amikor a falun j legnagyobb a forgalom. Te | mentél elöl gépkocsival és én utánad. Éppen előzni akartalak, amikor észrevet­tem, hogy egy csoport liba megy át az úttesten előtted és Te, Barátom, lelkiisme­retlenül közéjük gázoltál. Kettő ott maradt megdögöl­ve, összelapítva. Nagyon Szomorú kép volt. A pa­rasztok megdöbbenve álltak meg, arcukon nem annyira haragot, mint sajnálkozást lehetett látni. És láttam, hogy éppen olyan jól tud­ják mint én, aki utánad mentem, hogy ezt a gázo­lást el lehetett volna ke­rülni. Amikor elhaladtam köztük, nagyon szégyeltem magam, helyetted is. Ter­mészetesen Te mindezt nem láttad és mint aki jól vé­gezte dolgát, tovább hajtot­tál, talán még hátra sem pillantottál. Amikor meg­állítottunk és megláttam a libacombot a kezedben — éppen reggeliztél — és köz­ben fölényesen magyaráz­tad. hogy libára nincs tör­vény, nagyon sok mindenre következtettem. Dehát nem­csak erről akarok neked ír­ni, hanem a törvényről is. És pedig arról a törvényről, ami nem papíron, hanem, belül van az emberben. A szívnek, a becsületnek, a lelkiismer ettük a törvényé­ről. Szerintem itt kezdődik az ember. És, ha ez nincs meg benned, Barátom, elve­szett ember vagy. Hogy csak egy számot említsek Várható időjárás szerdán estig: Változó felhőzet, több helyen kód, legfeljebb néhány helyen ködszitálas, vagy kisebb eső. Mérsékelt déli szél. Enyhe idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 8— 11, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 18—21 fok között. Ügyeletes orvosi szolgálat: Luther utca 13. Ügyeletes gyógyszertári szolgálat; Dózsa Gy. n. 3. A Magyar Tudományos Akadémia október végén ünnepi ülésszakot rendez. Ezen Somos András akadé­mikus összefoglalja azokat az eredményeket, amelyeket Micsurin tanainak alkalma­zásával hazánkban elér­tünk. * A mátészalkai Zalka Má­té Termelőszövetkezetben dolgozik Tarnóczi Ferenc. Ezideig 620 munkaegységet szerzett, amire több mint 43.000 forintot kap majd zárszámadáskor. * A nyírmadai Dózsa Ter­melőszövetkezetben 60 fo­rint lesz egy munkaegység értéke. Ez érthető is, hisz csupán a halastó 50.000 fo­rint jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. * Megyénkben jelenleg 319 színjátszó, 265 tánccsoport, 120 énekkar, 53 zenekar és sok más művészeti csoport folytat rendszeres tevékeny­séget. # Vasúti kocsikban elhelye­zett vándor-atomkiallítást készít elő az Országos Béke­tanács és a TTIT. A tervek szerint a vándor-atomkiállí- tás e hó második felében kezd; meg útját. A kiállí­tás előzetes tervek szerint három hónapig járja az or­szágot, a nagyobb városo­kon és ipari központokon kívül felkeresi azokat a községeket is, amelyeknek állomásán kitérő vágány van, sőt iparvágányon me­zőgazdasági üzemekbe is el­jut. * A Nyíregyházához közeli felsősimái Béke Termelőszö­vetkezetben az idén 40 hol­don vetettek kukoricát. A négyzetesen vetett és géppel négyszer megkapált kukori­cát most törik és előzetes számítás szerint 40—44 má­zsás csövestermést várnak egy-egy holdról. ♦ A baráti országokból áru­csere keretében sokféle ru­házati és egyéb közszükség­leti cikk érkezett hazánkba. Az NDK-ból kötött alsóne- műek, női kesztyűk, haris­nyák érkeztek. Importál­tunk férfi bokafix és gyer­mek térdzoknikat is. Pamut­függönyök, műselyem bélés­szövetek is . érkeztek az NDK-ból. Bulgáriából kar­tont. szatént és puplin inganyagokat kaptunk. Az Állami Árnház dolgo­zói forgalmi tervüket a II. negyedévben 100 százalékon alul teljesítették. Most a III. negyedévben 100.6 szá­zalékos eredményt értek el. * „Utazás Szabolcsban“ cím­mel 20 perces termelőszö­vetkezeti kisfilm készült, amelynek bemutató előadá­sa ma délután 3 órakor lesz; a Gorkij-moziban. A veti-, test vita követi, amelyen résztvesz a film rendezője és operatőre is. A film fel­vételei Ibrány. Nagykálló. Nyírbogát, Vámosoroszi. Nyírbogdány és Ófehértó termelőszövetkezeteiben ké­szültek. * A Jászai Mari Színház művészei ma este Mátészal­kán játszanak. Móricz Zsig­mondi „Sári bíró“ című szín­művét mutatják be. * Rendkívül keresettek a; baráti országokból behozott vas-műszaki áruk, optikát és fotócikkek, bútorok és, ajándéktárgyak. Szívesen vásárolják a rozsdamentes' evőeszközt, villanyborotvát. Az Óra- és Ékszerboltok a' Szovjetunióból 5.000 kar­órát, az NDK-ból pedig mintegy 50.000 kar-, zseb-' és ébresztőórát kaptak. # Megkezdte üzemeltetését a Szabolcsmegyei Növény­olajipari Egyesülés nyírbá­tori telepe. Az újtermésű napraforgóból az első na­pokban több, mint 60 má­zsa olajjal teljesítették túl a naponkénti tervelőirányza­tot. ezalatt figyelték; hogy te- j pedig szeretnélek emlékez tik a lánjmk kosára. NemUeíni a történtekre. Ki felel a 200 mázsa hagyma romlásáért ? A laskodi Vorosilov Ter­melőszövetkezet szerződést kötött a földművcsszövet- kczettcl az* idei hagyma- termelésre. A tsz. dolgozói rendkívüli szorgalommal és gondos munkával igye­keztek jó termésered­ményt biztosítani. Munká­juknak meg is volt a lát­szata, hiszen 200 mázsa hagymájuk termett, ame­lyet a földművesszövetke­zet felszólítására ezelőtt egy hónappal felszedtek. A termést azonban még a mai napig sem vették át! 90 mázsát elszállítottak a felszedés után három hét­re, amiből az állás követ­keztében 15 mázsa meg­romlott. A 110 mázsa pe­dig azóta is ott hever a földön, csomóban, esőnek és kedvezőtlen időjárás­nak kitéve. A termelőszö­vetkezet tagjain kívül sen­ki nen törődik azzal, hogy megromlik a rengeteg hagyma, amely annyi fá­radságos munkát igényelt a dolgozóktól. Nem beszél­ve arról, hogy állandó munkaerőt von el a ter­meléstől, a sürgető őszi munkától. mivel őrizni kell a kupacokba rakott hagymát. Több megbecsülést vár­nánk a dolgozók munkája iránt! Tűrhetetlen álla­pot, hogy a nehéz munka eredményét így semmibe­veszik. Mi ez, ha nem a népgazdaság vagyonának meg nem becsülése? Ami­kor az országnak minden szem terményre szüksége van, egyes helyeken pedig a készt hagyják tönkre­menni! Nem beszélve ar­ról, hogy ezzel a dolgozó­kat is megkárosítják. Ki fizeti ki a termelőszövet­kezetnek a megromlott 15 mázsát? Meg a többit? — Jó volna gondolkozni ezen a dolgon. S azon, hogyan lehetne a legrövidebb, időn belül átvenni a többi, még egészséges állapotban lévő hagymatermést! SZABÓ JÓZSEF, Baktalórántháza. Tiszateleken Molnár Er­zsébet két asszonyt szerve­zett be a termelőszövetke­zetbe a kölcsön jegyzési agi- tációs munka során. Az újfehértói MNDSZ- szervezet vasárnap jól sike­rült bált rendezett. Tuzséron az asszonyok öt olvasó-kört szerveznek, ut­cánként vonják össze az asszonyokat. Tisza vas vári ben az elmúlt héten 50 holdon aratták le az asszonyok a rizst. Házi­asszonyok is résztvettek az aratásban. Megyénk gépállomásain 1950-ben 399 traktor volt. 1955-re a traktorok száma csaknem megkétszereződött. Most 767 traktor áll t^rmelöszövelkezetsink és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztságunk rendelkezésére. neked. Képzeld el a me­gyébe futó 300 gépkocsi, ha minden héten csak egy baromfit gázol is el, — ez a szám egy év alatt ak-! kor is eléri a 15.600-at. Sze-1 retném ha erre is gondol- j ' nál. Kedves Szaktárs! Ha vezetés közben ezt í I fogod szemelőtt tartani és nemcsak az írott törvénye­ket, akkor leszel csak iga­zán hasznos tagja és épí­tője szocialista államunk­nak. És ami szintén nagyon fontos, s amire talán nem is gondoltál, — a munkás­paraszt szövetség. Már pe­dig, ha mi ilyen nemtörő­döm módra fogunk kocsi- kázni a falvakban, a dol­gozó parasztok vem fognak bennünk mást látni, mint rosszakaratú egyéneket, akik passzióból gázolják a nehezen felnevelt barom­fijukat. Remélem, ezt Te J sem akarod. Üdvözlettel: FALCSIK FERENC, j f/ittte túU UcMbrddqnik, mmténfckn. «>

Next

/
Thumbnails
Contents