Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

NÉPLAP

1955 szeptember 16. péntek

PARTÉPÍTÉS

is így kezdte: „Nagyon keveset tettünk azért, hogy

Eddigi eredményeink k ivívásában nélkülözhetetlen erőt jelentett a kommunisták példamutatása és meggyőző nevelőmunkája. Nem más a helyzet a termelőszövetkezetek megszilárditáa és számszerű fejlesztése terén sem. Ott, ahol a kommunisták a szövetkezeti mozgalom élére állnak, ahol érvényesül a személyes példamutatás — ott mind több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik a nagyüzemi gazdálkodást, a szebb, boldogabb élet útját választják. ■' Helyesen látta ezt a tiszavasvári községi pártbizottság, amikor kibővített pártbizottsági ülésen vitatta meg a kommunisták fokozottabb részvételét a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében.

Az értekezleten részt vettek a termelőszövetkezetek párttitkárai és elnökei, a tanács és egyéb tömegszervezetek vezetői, az üzem és az állami gazdaság vezetői és legjobb aktívái. Részt vett és felszólalt az értekezleten Markai elvtárs, a járási pártbizottság első titkára is.

A községi pártbizottság beszámolóját Kiss László elvtárs, a pártbizottság titkára mondta el. A beszámoló. többek között foglalkozott a község termelőszövetkezeteinek életével, fejlődésével és elért eredményeikkel. Hangsúlyozta, hogy a . téeszek termelési

eredményei jóval felülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. A szövetkezetek kenyérgabona átlagtermése meghaladta a 12 mázsát — míg az egyéniek 7-8 mázsát értek el. Hasonló a helyzet a kapásnövények várható termés- eredményeiben ' is.

Dolgoxsanak a szövetkezeti népnevelők-Ezután a termelőszövetkezetek, a község kommunistáinak tevékenységével foglalkozott. Megállapította, hogy a község kommunistáinak egy része lelkes agitá- ciót folytat a termelőszövetkezeti mozgalomért. Mások viszont — főleg a téeszek kommunistái nem folytatnak szívós, .türelmes agitá- ciót szövetkezetük számszerű gyarapításáért. Példa- mutatásukkal nem mozgósítják eléggé a termelőszövetkezetek tagságát az egyénileg dolgozó parasztok meggyőzésére. Nem ismertetik a termelőszövetkezetek eredményeit, az egyes tagok jövedelmét. Az egyéniektől való elzárkózás jellemzi a termlőszövetkezete- ket — mint az Űj Élet és a Kossuth TSZ-t — amihez hozzájárul a kommunisták egyéni magatartása is.

—Ezt a hibát sürgősen

fel kell számolnunk — hangsúlyozta a beszámoló. — Ahhoz, hogy eredményt érjünk el a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén, a kommunisták lelkes, odaadó munkájára van szükség. A kommunisták álljanak a szövetkezeti mozgalom élére, hogy példamutatásuk, meggyőző munkájuk nyomán minél több dolgozó paraszt válassza a nagyüzemi gazdálkodás útját. Ha ezt tesszük — az eredmény, a siker nem maradhat el.

A kibővített pártbizottsági ülésen többen felszólaltak. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a kommunisták tevékenysége nem volt kielégítő a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Az első felszólaló Vinginder elvtárs, a Kossuth TSZ elnöke

Ezután Balázs elvtárs a földművesszövetkezet i észéről szólalt fel. Elmondta, hogy ő is és a szövetkezet több dolgozója kevés társadalmi munkát végeztek a szövetkezet számszerű növekedéséért. „A jövőben azon leszünk — mondotta —, hogy az értekezletek csökkentésével, munkánk jobb megszervezésével — a termelőszövetkezetek tagságával karöltve harcos agi- tációt folytassunk az egyéni parasztok meggyőzéséért.“ Tárnái Gyula és Gazdag Lajos, az Alkaloida dolgozói arról beszéltek, hogy az üzem kommunistái aktiI vabb munkát fognak kifejteni a szövetkezeti mozgalomért. Meggyőzik a dolgozó parasztokat arról, hogy többet termelni csak a nagyüzemi gazdálkodás, a korszerű agrotechnika segítségével. lehet. Mindketten hangsúlyozták, hogy türelmes agitációra van szükség. Sok dolgozó paraszt ma még kételkedik, vajúdik magával. Nem tudja eldönteni: melyik

utat válassza. Nos, a kommunisták, a téesz tagok fogják meg kezüket és vezessék rá őket az életüket szebbé, boldogabbá tévő új útra.

Ne feledkezzünk el az osztály-harcról

Többen, de különösen Tündik elvtárs helyesen foglalkozott a kulákság és egyéb ellenséges elemek szövetkezet ellenes agitáció- jának leleplezésével. Tisza- vasváriban — csak úgy, mint másutt — a kulákság nem nézi ölhetett kézzel a termelőszövetkezetek egyre rohamosabb fejlődését. Nem áll ki nyílt uszítással a tszéek ellen — de a becsületes dolgozó parasztok félrevezetésével, alattomos rémhírterjesztéssel igyekszik ellenállni. Itt is a kommunisták legyenek szószólói és leleplezői a kulákok mesterkedéseinek. Helyi példákon keresztül mutassák meg: hogyan akarják meggátolni a dolgozó parasztok boldog jövőjét.

Harkal elvtárs, a járási pártbizottság első titkárának felszólalása igen gazdag és tartalmas módszereket adott a kommunisták munkájához. Elmondta, hogy a szövetkezetek eredményeinek feldolgozásával, a szemléltető agitáció alkalmazásával nagyban elősegíthetik a dolgozó parasz- tok meggyőzését. Aztán arról beszélt, hogy a kommunisták lelkesedését, meggyőző, türelmes, agitációját semmi sem pótolhatja. Éppen ezért a község valamennyi kommunistája legyen harcos, fáradságot nem ismerő katona a párt politikája végrehajtásában.

Többen szólaltak még fel. Valamennyi felszólaló szavaiból kicsendült: teljes erővel, kommunista akarással részt kivánnak venni a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséért folyó harcban. A tiszavasvári kommunisták jól tudják, hogy a dolgozó parasztok új életéért vívott harc nem lesz könnyű. Sok ellenvetést, a kulákság különböző hazugságait kell leküzdeniük. De bátran vállalták ezt a feladatot, mert tudják, hogy a termelőszövetkezetekért, a dolgozó parasztok virágzó életéért folyó harc győzni fog. BÁLINT LAJOS.

GÁZOLÁS

f ,

(Uj magyar film)

A Gázolás című új magyar film szokatlan, érdekes rendezési stilusban, egy bűnpert dolgoz fel. Dr. Csanádi András, a közlekedés- rendészeti biróság fiatal bírója ezzel a tárgyalással, ennek az ügynek a tisztázásával válik igazán az igazságot szenvedélyesen kereső bíróvá. A film azzal kezdődik: hogy dr. Csanádi egy esős éjszaka felkeresi felettesét és arra kéri, hogy a másnap tárgyalásra kerülő ügyet vegye ki a kezéből. Dr. Pálházi Jenő, a biróság elnöke meghallgatja a fiatal bíró érveit és az egész történetet. Így elevenedik meg előttünk Csanádi Andrásnak és a per vádlottjának, Zenthe Juditnak a kapcsolata. Az egyik budapesti sportclubban ismerkednek meg. Zenthe Judit eleinte közömbösen fogadja <t fiatal bírót. Majd hirtelen változás történik, keresi vele a találkozás lehetőségét.

Zenthe Judit egy volt gazdag család tagja. Jelenleg gépkocsivezető egy állami vállalatnál. Egyik útja alkalmával a Mártírok útján elgázol egy idős munkásasszonyt. Csellel rábírja a fiatal bírót, hogy kérje magához az ügy aktáit. Minden eszközzel igyekszik egyre jobban és jobban behálózni Csanádi Andrást, hogy biztos legyen a dolga- ban, s így meneküljön meg a törvény ítélete elől. Csanádi András hosszú . ideig nem tud szabadulni, harcot vív önmagával. A film igen nagy erőssége, hogy e harcot jól érzékelteti. A filmen igen nehéz hosszabb gondolatokat érzékeltetni, de itt sikerült. A néző megérti, megérzi a fiatal bíró töprengését, melynek hatására a néző már a film közepe táján maga is különböző megoldásokat keres gondolatban.

A fiatal biró az első időkben mentegeti maga előtt a vádlottat. A vádlott kedvezően próbálja pszseallita- ni a tanúkat, a tanúvallomásokat is így teszi latra. Nem látja, hogy ő maga is csak játékszere Zenthe Juditnak. Megismeri ugyan a környezetet, amelyből következtethetne, de nem tud szabadulni a szerelemtől, amely rabul ejtette, amely pedig a másik fél számára csak játék. Igen hosszú út vezetett oda, hogy ő maga megértse, kivel áll szemben. Még a tárgyalóteremben is kétségek közt lép, pedig már mögötte van az éjszakai beszélgetés a biróság elnökével, s mögötte van az az elhatározás is, hogy mindenképpen az igazságot keresi meg, de csak a tárgyalóteremben, amikor ő maga is meglátja a meztelen valóságot, akkor döbbent rá; hogy sejtése — hogy őt is félrevezetik, eszköznek használják — való- ság. S szíve, s esze szerint az igazsághoz híven ítélkezik. Kiállja a próbát.

Vajda István, a filmregény írója, amikor hangjátékká dolgozta munkáját, József Attila Pásztorénekek, költeményét adta mottóul. „Aki dudás akar lenni, .pokolra kell annak menni. Ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni." Ez. a mottó teljes igazolást nyert a filmen.

A színészek, akik megelevenítik a vásznon Vajda István „Az A—3SS-as eset‘‘ című regényének filmváltozatát, hiteles színekkel, jó játékkal egyik legjobb magyar film tolmácsolói. Külön dicséret illeti Darvas Ivánt, aki Csanádi bírót alakítja, és Ferrari Violettát, aki naivan, szerepe után, egy olyan szép asszonyt alakít, akiből ezenfelül valami rothadás árad, mely jellemzője a régi úri osztály szívtelen, mindenből kivetkőzött tagjainak.

SZÜLÖK ISKOLÁJA

Vasárnap délután sült ki,, hogy Ildi nem tud olvasni. Már harmadikos és mégis kínlódva döcögted a mondatokat; úgy olvas, mint ahogy a beteg ember megy az utcán: ket- tőt-hármat lép, megáll, nyögdécsel, megint nekirugaszkodik.

Apa éppen befejezte a vasárnap ebédutáni alvást, anya a vasárnap ebéduláni mosogatást, amikor Öcsi rimánkodni kezdett Ildinek, hogy olvasson neki mesét. „Nem olvasok!” „Olvass már!” „Nem olvasok!” „Ildikó, te már nagy lány vagy, harmadikos, öcsi még pár hete jár az elsőbe, olvass neki a Kisdobosból!”— szólt rá rnya. — „Fáj a fejem” — mondta Ildi és olyan elgyötört képet vágott, hogy szánalom volt • ránézni. Apának be kellett avatkoznia: „Ildi, olvass öcsinek!”

S ekkor derült ki, hogy a harmadikos nagy lány, aki remekül számol, tisztán és szépen ír — nem tud olvasni.

Apa anyára nézett. Tekintete megdöbbenést és íelelősségrevonást fejezett ki. Hogy lehet, ez? SzeCsahuli ügy

gény anya zavartan pislogott néhányat. Igen, mi- ■ kor a gyerek elsős volt, mindennap együtt tanult vele, de bizony tavaly megváltoztak a munkaviszonyai, sokszor volt este is elfoglaltsága, s megnyugodott abban, hogy Ildikó a tanulóotthonban végzi el minden leckéjét. Hisz úgyis az alapvetés volt a fontos, az első osztály. Persze azt tudta, hegy a tanulóotthonban nem tudnak a gyerekekkel egyenként foglalkozni, de. . szóval eltelt az év, 8 a bizonyítvány sem mutatott különösebb bajt.

S Ildi nyögdös, erőlködik, szégyelli, hogy akadozik, ettől persze még rosszabbul megy az olvasás, szemüvege felett anyára pislog ijedten, már könnyeket nyel le — két szót kiolvas, a harmadik előtt hallgat, köhög, megtörli a szemüvegét, megvakarja a lábát, — nem megy, nem megy. Apa szigorúan nézi.

— „Az a baj, hogy későn vettem észre, hogy a gyerek nem lát. jól. Elsős korában év elején elmaradt a többitől. Nehezen kaptuk meg a kicsi szemüveget is. S ezt nem tudja behozni” — mondja anya bizonytalanul. — „Meg a nyáron ..

Apa belevág: „Megírtad nagymamáéknak, hogy olvastassák a gyereket a vakáció alatt?

„Nem, nem írtam erről, igazat szólva, nem is írtam nekik . . . hisz te vitted haza a gyereket, meg néhány napig vele is voltál anyáméknál. Biztosan elfelejtetted mondani ügye?”

„Elfelejtettem?! Az embernek van 5 napja, hogy a szüleinél egy kicsit pihenjen!”

Ildi már nyugodtabban nyögdécsel, mert érzi, hogy nem figyelik, öcsi elmsrülten hallgatja, a kis gyerekasztal szélére könyökölve öklével felnyomja fél képét, ügy, hogy egyik szeme kisebbnek látszik; olyan így, mint egy kövérarcú, álmos törpe.

„Kellett volna venni neki meséskönyvekst, hogy szabadidejében is olvasson” — szól apa. — „Biztosan nem vettél neki egyet sem!”

„Mindig megveszem a Kisdobost, meg kapott

ajándékkönyveket Jó- zsiéktól is. Ott vannak a szekrényében. Meg te is vettél neki júniusban a bizonyítványkiosztás után. Van könyve éppen elég!”

„Hiába van, ha nem olvassa! Mindennap — a leckén kivül is kell olvasnia” — szigorúskodik apa.

„Igen” — sóhajtva és az elrontott ügy bűntudatával szál! el az az igen anya szájáról. — „Hallgasd csak, mintha egy kicsit jobban menne neki!”

„így nem olvashat egy harmadikos!” — jelentette ki újra apa és idegesen feljebb emelte a gyerek fejét a könyvtől. Szegényke sokszor közelhajolt a sorokhoz, azt hívén, hogy nem látja jól a betűket és azérl nem olvas folyamatosan.

„Itt csak az segit, ha a gyerek minden délután legalább fél órát olvas hangosan, felügyelet mellett. Le kell szoktatni arról is, hogy az orrával szántsa a somsat” — így apa.

„Csak ha hazajövök a munkahelyemről, a vacsorát készítem... tudod, hogy korán kell lefeküdniük. Meg amikor tovább maradok benn . .

„Lassan belátod síívem, hogy meg. kell oldanunk családi életűnk problémáit. A gyerekek sokat

vannak magukban. Ildi durván beszél, öcsi a múltkor az udvaron köpködött és még most ez az olvasás is. Ezt csak egyféleképpen lehet megoldani!” — ezt úgy mondta el apa, mint amire már légen felkészült, csak ki kellett várni az alkalmat. Anya tudta, hogy az egyetlen megoldás apa szerint micsoda. Félbe akarta szakítani, de apa szájáról haiározottan és meggondoltan hangzottak a szavak:

„Itthon keli maradnod a gyerekekkel. Más is megél egy fizetésből, majd jobban beosztod a nenzt és legalább tudom, hogy jól tanulnak a gyerekeim!”

Öcsi a másik kezére könyökölt, felszabadult fél arcán piros nyomokat hagytak ökölben tartott ujjal. Hosszú barna szempillái árnyékká! röppentek le időnként szeme alá. Ildi megfeszült, izgatott tartása elfáradt, két szan- dálos lábát a kis asztal alá nyújtotta, a szék támlájához dűlt és kövér karját ölébe engedte. Olvasott. Még mindig rosszul. A szakaszok végén sóhaj szakadt fel kis melléből és a mozdulattól megcsillant szemüvege,

Anya kis hallgatás után szólt: „Tudod, hogy nagyon szeretem a munkámat, s azt is tudod, hogy többre vagyok képes, mint amit a konyha,' a szoba, a mosás, a vasalás jelent. Hivatalom mellett minden házi munkát rendesen ellátok. Csak ez a gyerekekkel való tanulás nem jön ki az időből. — Kis szünetet tarlóit, élénken folytatta: — De ezt meg lehetne úgy oldani, hogy délután egy órát te foglalkoznál velük, öcsinek nagy papírt adnál, hogy azon gyakorolja a számokat, akkor nem reszketne minden számnak a lába, mint a beteg kiscsirkéé, Ildivel olvasnál és megnéznéd a számtan példáit. Én meg azalatt rendbehoznám a ruháikat, jó vacsorát készítenék. A vasárnapokat vállalom! — s itt már mosoly simult a szavakhoz. — Ügyis minden héten le kell mérnünk, hogy mit jelent az. ha a szülök együtt nevelik a gyerekeket.”

Jó, hogy éppen ekkor megszólalt a csengő, mert anyának már nem is volt több mondanivalója. Apának viszont gondolkozni kellett a dolgok felett.

dali.

szövetkezetünkbe minél több dolgozó parasztot szervezzünk be. Ilyen agitációt a szövetkezet tagsága, sőt kommunistái sem folytatnak. Ez elsősorban a nu hibánk. De azon leszünk, hogy e hibát kijavítsuk. Vállaljuk, hogy szív is, türelmes, meggyőző munkával meggyőzzük dolgozó pa- i raszttársainkat.“

Türelmes agitációra van s%iikség

„A kommunisták álljanak s szövetkezeti mozgalom élére...”

Kibővített ülést tartott a tiszavasvári kdzséoi oártbizottsáa