Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

1955 szept. 11, vasárnap w % r L a. r* Feltétlenül növelnünk kell mind a búza, mind a rozs termelését (Folytatás az 1. oldalról.) sorban ne őszi árpát vesse­nek, hanem búzát , vagy ro­zsot. t A termelőszövetkezetek­ben és az egyéni gazdálko­dóknál más a helyzet. Az irányelv azonban számuk­ra is kötelező. Csak végső esetben lehet megtűrni, hogy a kalászos után vessenek kenyérgabonát — ebben az esetben is elsősorban árpa után — de ilyenkor külön­leges előkészítésről kell gondoskodni. A jó magágy készítésének legfőbb kérdése, hogy milyen eszközöket al­kalmazunk e munkánál- Bebizonyosodott, hogy ko­rábban, mélyen megszán­tott területen feltétlenül . a1 sekélyebb művelés a leg­célravezetőbb, arra alkal­mas területen pedig a szán­tás elhanyagolásával tárcsá­val lehet legjobban ered­ményt elérni. Ezért ezen .az őszön minden terület felelps. szakemberének kell a leg­jobb előkészítési módszere­ket kialakítani és eszerint kell a munkákat irányíta­ni. Feltétlenül ajánlani kell a tárcsa nagymértékű. é£; sokoldalú használatát. A legnagyobb figyelmet | azokra a területekre, kell fordítanunk, ahol kukorica vagy egyéb kapásnövény az elővetemény. Az ilyen he­lyeken mind a vetés előké­szítésének a módja, mind az előkészítés gyorsasága kü­lönleges figyelmet kíván, hogy a vetés késedelem nél­kül végrehajtható legyen. A gabonavetés előkészí­tésének másik döntő tényezője a helyes trá­gyázás. Szerves trágyára általában ritkán kerül sor kenyérga­bona alá, azonban ha elke-, rülhetetlen a kalászos utáni vetés, akkor feltétlenül hasznos fél adagú, lehetőleg érett szervestrágya kiszó­rása; A kenyérgabona ve­tésterületének nagyobb ré­szén azonban a műtrágya helyes felhasználásával kell a jó terméshez szükséges1 talajerőt biztosítani. Figye- lembevéve az őszi vetés mostani körülményeit, min­denekelőtt arra kell töre­kednünk, hogy a szükséges őszi alaptrágyázását meg ad­juk \a kenyérgabonának. Ez pedig elsősorban a szuper­foszfát alkalmazását köve­teli meg, s emellett'a kö­rülményekhez képest szük­séges kisebb mennyiségű nitrogén műtrágya kiszó­rása is. Mindenütt, ahol na­gyobb mennyiségű tarlóma­radvány vagy gyom kerül lerántásra, feltétlenül szük­séges, hogy vetés előtt foszfor- és nitrogénműtrá­gyát együttesen alkalmaz­zunk. Biztosíthatjuk mind az állami gazdaságok, mind ' a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyéni gazdálkodók részére a szükséges mennyi­ségű szuperfoszfátot és 'kp-:, sebb mennyiségben a nitro­génműtrágyát. Feltétlenül ajánlanunk kell emellett a fejlettebb, élenjáró gazdasá­goknak, hogy tegyenek pró­bát a . szerves és a műtrá­gya Liszenko-féle kisadagiS együttes alkalmazásával. A gabonatermés másik döntő tényezője a vető­mag és- a vetés. Feltétlenül csirázási próbát kell alkalmazni mind saját gazdaságban termett, mind a központi készletből ka­pott vetőmagnál. A jó vetőmag további fel­tétlen követelménye a kellő tisztítás és a csávázás vég­rehajtása. A tisztításban je­lentősen segítenek a gépál­lomások: kötelességük, hogy a tisztítógépeket minde­nütt időben és a leg- ■_ jobb minőségű munkát biztosítva, bocsássák a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálko­dók rendelkezésére. A vetőmagcsávázásra eb­ben az esztendőben különle­ges gondot kell fordítani. Mindenütt meg kell köve­telni, hogy nedves csává­zási alkalmazzanak, a leg­jobban bevált kosaras csá­vázási. A következő elengedhe­tetlen követelmény a szük­séges vetőmagmennyiség el­vetése. Különösen ’ két té­nyezőt kell figyelembe ven­ni. Egyik az, hogy az idén a gabona hektoliter súlya négy, emiatt ezer mag sú­lya eltérő a szokástól, tehát valamivel nagyobb mennyi­ségű vetőmag alkalmazása szükséges. Ugyancsak rá kell készülnünk arra |is, hogy a betakarítás különle- ges viszonyai miatt alacso- j nyabb lehet a csiraképes­ség, ezért ez is ,az elveten­dő vetőmagjnennyiség vala­melyes növelését követeli. Az elvetés módja is kü­lönleges jelentőségű. Végül különösen súlyos kérdés ebben az évben a vetés ideje. A vetés egyik legfőbb parancsának kell tekintenünk az idejében va­ló elvetést. Végső határidő- nek azt kell tekintenünk, amit az 1953. decemberi ha­tározat előirt, tehát október 1 31-ét. Ezen belül a vetés , legjobb idejének a megvá-1 lasztása már mindenütt a helyi körülményektől függ. Mindenesetre a rozs vetését — az őszi árpáéval együtt — ezek­ben a napokban már teljes erővel kell foly­tatni. Erdei Ferenc hangsúlyoz­ta, hogy a jövő évi jó gabo­natermés a mezőgazdaság minden dolgozójától külön­leges figyelmet, gondosságot igényel. A termelőszövetkezetek­ben a kenyérgabonatermés természetesen elsősorban a szövetkezetek vezetőin és tagjain múlik, -— mondotta a továbbiakban, — Különleges felelőssége van azonban a szövet­kezetek gabonatermé­séért a gépállomások­nak. Határozataink többször is 1 nyomatékosan hangsúlyoz­nák, hogy a gépállomások felelősek a termelőszövet­kezetek termeléséért, a meg­tervezett terméshozamok el­éréséért, sőt túlteljesíté­séért. Ennek különösen ■nagy jelentősége van éppen a kenyérgábortóftérmélésbén, ahol az összes döntő mun­kákat' a gépállomások'gé­péi végzik el. Ez azt' jelenti, hogy minden gépállomási igazgatónak, fó’mezőgazdász­nak és minden termelőszö­vetkezetben' dolgozó gépál­lomás! mezőgazdásznak, de minden traktorosnak is,^ az , most a legfőbb kötelessége, hegy mind az elővetemé- nyek betakarítását, mind a vetéshez való talaj előkészí­tést, mind a vetés összes munkálatait a lehető leg­jobb minőségben és ,a lehe­lő leggyorsabban végezzék el. legfőbb feladatuk: a gé­pek jó munkáját és teljes kihasználását minden kö­rülmények' között biztosi- j tani. — Az állami gazdaságok- j ban ugyanilyen módon a ! gazdaság vezetőinek, fizikai I dolgozóinak és a gépeken dolgezó munkásainak köte­lessége mindent megoldani. — Az egyéni gazdálkodók a maguk viszonyai között hasonló munkát kell, hegy végezzenek. Ehhez jelentős segítséget adnak a gépállo­mások is. Nagy figyelmet kell fordítani árra, hogy he­lyesen és idejében megálla­pítsák minden egyéni gaz­dálkodó kenyérgabona ve­tési kötelezettségét. Számos olyan hely is van., ahol ko­moly hibák vannak.a vetési kötelezettség megállapításá­nál. A községi tanácsok vég­rehajtó bizottságának, a já­rási és a megyei mezőgaz­dasági irányítóknak a köte­lessége ezt mindenütt gyor­san kijavítani. — Sok és fontos feladat van jövő évi terveink telje­sítésében a helyi mezőgaz­dasági irányító szerveknek. Legeiső feladatuk, hogy a munka . minőségét sokkal jebban ellenőrizzék, mint eddig tették. Törvényes jog­szabályok teszik kötelessé­gévé minden' megyei és já­rási főagronómusnak és be­osztott mezőgazdásznak a munkák minőségének ellen­őrzését. A helyi tanácsok minden mezőgazdasági 'fele­lősét az vezesse, hogy mun­kájukat döntően az méri: milyen eredményesen dol­goznak termelési terveik tel­jesítéséért és végeredmény­ben mekkora termést taka­rítanak be. — Fontos feladataik van­nak a mezőgazdasági tudo­mány szakembereinek is mind a jövő évi gabonater­més növelése, mind gabo­natermelésünk továbbfej­lesztése terén. hogy a beadási kötelezettsé­gek teljesítése során min­den termelőnek vetésre pl- kalmas minőségű gabonája maradjon vissza. Fontos té­nyezője a kenyérgabonater­més fokozásának mindeze­ken túl az is, hegy haté­kony állami intézkedések történtek a kenyérgabona jövedelmezőségének a meg­javítása érdekében. Egyik ilyen, hogy a beadási kötelezettség teljesítése ellenében korpajuttatásban része­sülnek a termelők, ami magának a beadási kö­telezettségre termelt ke­nyérgabonának az ellen­értékét is jelentősen nö­veli. Az ezen felüli kenyérgabo­nái felvásárlása során pedig Államunk sokoldalú gondoskodással segíti elő gabonatermésünk sikeré! olyan árat fizettünk ebben az évben a gabonáért, ami már teljes mértékben bizto­— Ezek közül legfőbbek: I nőségi vei ómag. Ugyancsak a gépállomások gépei, mi- ‘ gondoskodtunk arról is, sítja e növény jövedelmező­ségét. Ennek a következménye az, hogy az állami felvásár­lás teljes sikerrel járt. s számos helyen a tervezett mennyiségen felüli árugabo­nát adtak el mind az egyé­ni termelők, mind a terme­lőszövetkezetek, illetőleg a termelőszövetkezeti tagok. — Teljes mértékben rajj tunk áll, — mondotta befe­jezésül Erdei Ferenc mi­niszter, — hogy a munka helyes megszervezésével, a munka egyes mozzanatai­nak lelkiismeretes elvégzé­sével biztcs alapot teremt­sünk arra, hogy jövő évi kenyérgabonatermésünk jobb legyen, mint az idei; s a tervet, amit pártunk es államunk meghatározott, feltétlenül teljesítsük. Ez kötelessége és becsületbeli ügye a mezőgazdasag min­den dolgozójának, (A tanácskozás ma foly­tatódik.) A Minisztertanács határozata a kukorieaértékesítési és sertéshizlalási szerződésekről A Minisztertanács az or­szág hús- és zsírellátásának biztosítása érdekében — a bőséges kukoricatermésre és a megnövekedett sertésállo­mányra való tekintettel — legutóbbi ülésén határoza­tot hozott a kukoricaérté- kesilési és sertéshizlalási szerződések rendszeréről. A Minisztertanács hatá­rozatában felhívja a mező- gazdasági termelőket, hogy kukoricaértékesítésre és sertéshízlaiásra ' kössenek szerződést. A kykoricaérié- kesítési szerződést kötő ter­melők a töréstől számított 8 napon belül szállítóit kuko­ricáéit — májusi morzsolt­ra átszámítva — mázsán­ként 240 forint készpénz­árat kapnak, melynek felét már szerződéskötéskor fel­vehetik. Ha a kukoricaérté- kesítési szerződést kötő ter­melők iparcikkre, építési anyagra tartanak igényt, akkor az átvételi ár májusi morzsolt kukoricára átszá­mítva — mázsánként 200 forint. A termelők a szerző­désen kívül felvásárolt ku­koricáért — májusi mor- zsoltra átszámítva — má­zsánként 220 forint vétel­árat kapnak. A sertéshízlaiásra szerző­dést kötő termelők az át­adott sertés minőségétől függően 18—22 ft/kg. kész­pénzárat kapnak, vagy pe­dig 16—18 forint kilónkénti készpénzár mellet 100—230 kiló kukoricabeadási ked­vezményben részesülnek. A szerződés megkötésekor ser­tésenként a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket 600 forint, az egyénileg dolgozó parasztokat 400 forint hiz­lalást előleg illeti meg. A kukoricaértékesítési és szerződéses se'rtéshízlalási terv teljesítéséért a taná­csok végrehajtó bizottságai és a begyűjtési szervek fe­lelősek. A szabadpiaci ér­tékesítés jogát az a Község kapja meg, amely mind a beadási, mind a kukorica- értékesítési szerződéses ter­vét hiánytalanul teljesítet­te. A tanácsok végrehajtó bizottságai azokat a terme­lőket, akik a jó kukorica- termés és a megfelelő ser­tésállomány ebenere gazda­sági erejükhöz mérten nem kötnek szerződést, kukori­cakészleteik egyrészének az állam számára való eladá­sára kötelezhetik. A Minisztertanács hatá­rozata alapján a termény- forgalmi és az állatforgalroi vállalatok, valamint á föld­mű vesszövetkezetek a,szer­ződéskötést megkezdik. TANÁCSAINK ÉLETÉBŐL, A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata a tanácstagok aktivitásának fokozására A megyei tanács végre­hajtó bizottsága elmúlt heti ülésén a tanácstagok vá­lasztókerületi munkájával foglalkozott. Megállapította, hogy növekszik a tanácsta­gok aktivitása, nagyrészt azonban még mindig nem végeznek megfelelő munkát kerületeikben. Egyes tanács­tagok nem élnek jogaikkal s Item teljesítik elég lelkiis­meretesen kötelességeiket, Egyes helyeken a végrehaj­tó bizottságok sem támo­gatják megfelelően a ta­nácstagokat. Vannak tanácstagok, akik nem mutatnak példát a kö­telezettségek teljesítésében, a társadalmi munkában, ta­nácsülések és állandó bi­zottsági ülések előtt nem kérik ki a választók véle­ményét. javaslatát. Éppen ezárt a végrehajtó bizottság multheti ülésen a követke­ző határozatot hozta: L Elő kell segíteni, hogy a községi tanácstagok a ha­vi tanácsülések előtt vá­lasztókerületükben tartsa­nak fogadóórát 1 a válasz­tók részére legalkalma­sabb időben és a napiren­di pontokat illetően kér­jék ki a választók véle­ményét. El kell érni, hogy a tanácstagok minden eset­ben tartsák meg beszámoz lóikat és fogadóóráikat. — Ebben segítsenek a közsé­gi végrehajtó bizottságok. A beszámolókon és fo­gadóórákon elhangzott ja­vaslatok, panaszok, ver­senyfelhívások, munkafel­ajánlások intézéséről, állá­sáról a tanácsüléseken na­pirend előtt be kell szá­molni. Elő kell segíteni, hogy a tanácstagok saját válasz­tókerületükben rendszere­sen ellenőrizzék a tanácsi és végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásai. 2, Tájékoztatni kell a ta­nácstagokat a lakosságot érintő jogszabályokról, ta­nácsi és végrehajtó bizott­sági határozatokról, azok végrehajtásáról. A megyei és városi tanácstagok írás­ban kapják meg a tájékoz­tatást. Szeptemberben minden járás egy községében tűz­zék tanácsülést napirendre a tanácstagok választóke­rületben végzett munkájá­nak alapos értékelését, majd e tapasztalatok alap­ján októberben minden községi tanacs tűzze ezt napirendre. Mátészalkán bölcsőde nyíl! meg — Kemeesén tovább épül! a sportpálya — Fehérgyarmaton járda készüit — mindezt jól szervezett társadalmi munka segítette Tanácsaink a községpoli- tikai tervek végrehajtása során figyelembe veszik a la­kosság lelkes aktivitását is. A jól szervezett, társadalmi munka szép eredményeket hozott. Néhány hete nyűt meg Mátészalkán egy húsz férőhely- bölcsőde, ame­lyet nagyrészt társadalmi munkával létesített a ta­nács. Kemeesén többezer forintnyi társadalmi mun­kát adott a község lakossá­ga a sportpálya továbbépí­téséhez. A fehérgyarmati járásban ebben az évben különösen az utak és járdák rendbehozására irányították figyelmüket tanácsaink. Fe­hérgyarmaton nemregiben készült el mintegy 800 meteres járdaszakasz 40.000 forintps költséggel. A lakos­ság a -járda építésénél 13 ezer forint értékű társadal­mi munkával segített. SOLTÉSZ ISTVANNÉ. ■ ————»1^—H—— -­Beszel© szémek 2

Next

/
Thumbnails
Contents