Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
1955 szeptember 1, csütörtök NÉPLAP Teljesítsük a silózási tervet Silótakarmányok, készítésével sok olyan növényféleséget lehet a takarmánybá- zis növelésére felhasználni, amelyek a takarmányozásra amúgy nem alkalmasak, vagy nem a legjobbak. A silózott takarmány pótolja a zöldtakarmányt, a legelőt, biztosítja a szervezet vitaminszükségletét, növeli a tejhozamot, biztosítja a jó kondíció fenntartását és fokozza az állatok betegséggel szembeni ellenállóképességét. Sok termelőszövetkezet ezt megértve, évről-évre gondoskodik elegendő mennyiségű és jóminőségű silótakarmány készítéséről. Vannak azonban olyan tsz-ek is, amelyek nem tulajdonítanak kellő fontosságot ennek. A vásárosnaményi és a fehérgyarmati járás területén több helyen még most is van olyan nézet, hogy „minek nekünk siló, hiszen van takarmányunk." Téves és káros nézet ez. Figyelemmel kell lenni arra, hogy éppen a fehér- gyarmati járásban a takarmányok ötven százaléka a sok eső következtében kilúgozódíjtt és elvesztette tápértéke jelentős részét. Ezt silótakarmánnyal kell pótolni. Különben állataink leromlanak, jövedelmezőségük minimálisra csökkenhet. A járás termelőszövetkezetei ezt már belátták és eddig több, mint 1500 köbméter silógödör építéséhez igényeltek anyagot. Vannak azonban olyan járások, ahol a termelőszövetkezetek közül még nagyon kevesen silóztak. A vásárosnaményi járásban például 41 termelőszövetkezet közül csak 3 tsz. silózott. Pedig az elmúlt télen ezek a termelőszövetkezetek takarmányhiánnyal küzdöttek. A vitkai Kossuth TSZ az elmúlt év őszén is arra hivatkozott, hogy nem szükséges silózni, mert van elegendő szálastakarmánya, a tavasz folyamán csak szűkösen tudta állatainak a szükséges takarmányt biztosítani. Ugyanígy járt az olcsvai Béke, és a Vörös Csillag, a tivadari Vörös Hadsereg, a gergelyiugornyai Rákóczi és Győzelem TSZ. Ha nem si- lóznak, az idén is hasonló • veszély fenyegeti állatállományukat. Ezek a termelőszövetkezetek tanulhatnának saját elmúlt bajaikból és követhetnék a jó példát: a beregsurányi Dózsa TSZ 200, a gulácsi Petőfi 200. a tiszaszalkai Boldogulás 300 köbméter silót készített eddig. Ezeknek a tsz-eknek lesz bőségesen takarmányuk. Tavaly is silóztak és nem volt takarmányozási nehézségük a tél, sem a tavasz folyamán. A rossz példák azt mutatják, hogy a vásárosnaményi járásban a kihelyezett agronómusok, a járási mezőgazdasági osztály, nem éreznek kellő felelősséget járásuk állatállományáért. Nem is adnak elég segítséget, tanácsot a termelőszövetkezeteknek. Felmerül a kérdés, hogy veszik lelkiismeretükre azt, ha a télen és tavasszal takarmány nélkül mai'ad a járás állatállományának jelentős része?! Ha erre gondolnak, biztosan felmerül bennük a felelősségérzet. Rájönnek maguk is, hogy azzal az indokolással, hogy „még folyik a cséplés és más munkák, emiatt nincsen idő silózásra“, nem lehet a silózást halogatni — az állatokat jóltartani sem. Fordítsanak nagyobb gondot a munkaszervezésre, az időbeosztásra és biztosítsák a silózási tervek teljesítését. Most a silózásban a legutolsó a járás. Okuljon a mezőgazdasági osztály —, de a vezető szakemberek is. Megyénkben a legtöbb termelőszövetkezet tagsága felismerte és megtanulta a. jó és rossz példákból, hogy menyT- nyíre fontos a silózási terv időre való teljesítése. Különösen fontos most, amikor egész évben olyan időjárás járt. hogy sok pil-. l.angós és egyéb szálastakarmányt nem lehet szénává . szárítani. Ha azonban ezeket a takarmányokat be- silózzuk, akkor jó takarmány lesz belőlük. Termelőszövetkezeteink gondoskodjanak arról — a járási mezőgazdasági osztályok, szakemberek, a kihelyezett agronómusok pedig szorgalmazzák —, hogy számosállatonként legalább 10 köbméter jóminőségű silótakarmányt készítsenek. Ezzel fokozni tudjuk a tejtermelést, a gyapjúhozamot és tartalékot tudunk biztosítani az esetleg rossz takarmánytermő esztendőkre is. Majoros Ferenc megyei takarmánygazdálkodási felügyelő. Cserlovszki főssel kordélyos ráfizetett a táppénz csalásra Cserlovszki József Nyíregyháza, felsősimái lakos, a budapesti kordélyos vállalat nyíregyházi kirendeltségének dolgozója ez év január 10-től 16-ig táppénzes beteg volt. Január 16-al az orvos kiírta munkára. Ö azonban csak 26-án jelentkezett munkahelyén. A keresőképtelenséget tanúsító igazoláson a keresőképes rovatot január 16-ról 26-ra javította. A meghamisított igazolásra a vállalat kifizette - a táppénzt, és így Cserovszki József jogtalanul jutott 350 forint 85 fillérhez. Hamisítására rájöttek és törvény elé állították. A nyíregyházi járásbíróság nyilvános tárgyaláson foglalkozott a hamisítási és táppénzcsalási üggyel. — Cserlovszki Józsefet össz- büntetésül 8 hónapi börtönre, a jogtalanul felvett táppénz visszafizetésére és a tárgyaláson felmerült költségek megfizetésére ítélte. atajnjyxii — Más bajod van neked. Ülj csak le, — mondta Tóth és leültette feleségét. Olyan ember ő, aki tudja, hogyan kell a feleségétől valamit megtudni, meg egy kicsit világéletében mindig többet adott az asszony szavára, akaratára, mint mások. A z asszony nem akarta megmondani, de nem ülhetett ott szótlan, mert a munka sürgeti, az ura meg fel nem engedi állni, míg mindent el nem mond. Elmondta aztán, hogy mit is látott, aztán sírva azt is, amit gondolt. Tóthban is megállt az ütő. Még a keze is lecsúszott felesége válláról a meglepettségtől. Érezte, hogy hirtelen valami megdagad a torkában. Alig tudott szólni. — Híjába... máma az ilyeneknek ... ezek többre mennek, mint a magamfor- májú... — mondta csendes keserűséggel. A másik pillanatban, amikor a 15.000-es megjelent a képzeletében előtte, valami tűz szaladt végig a testén. Feszült benne az indulat. Nem tudta, mit csináljon. Reszketett, úgy nézte az ócska gerendákat. „Nagy Jóskának új háza lesz... új háza lesz, új háza lesz...“ — nevetett benne valaki, még az arcot is látta cs az nagyon hasonlított Nagy Jóskához. — Meggyújtom ezt a kunyhót... — ugrott fel. Valami szörnyű nagyol, de megkönnyebbitőt akart mondani, de csak sóhajtott. — Jani, Janikám.., jajjaj ... Jani te ... — fogta meg az asszony zokogva és megrémülve. JUem készült el az ebéd, L T de enni sem tudtak volna, ha elkészül is. Tóth se ment délután dolgozni, mert verje meg az isten, úgysem tud ő az ötről, a hatra menni, ahova az a rongyos Nagy Jóska. Pedig neki nyolc holdja van. Saját földje. Az apósának van tizenkettő, de az sem hunyja be a szemét... Olyan egészséges, hogy talán még tíz évig is elél. Hogy az a... — Te meg mit bőgsz? — förmedt a feleségére. — Se ... sem ... mit... — nyögte az asszony és méginkább rázendített. — Hiába igyekszünk ... semmink ... — Akkor eriggy haza ... fojtsd meg az apádat, vagy adja ki a jussod... Oszt lesz neked is, mint Bartha Ilonnak... — mondta mérgesen. Meg is bánta mindjárt. Tehet arról ez a szegény asszony, hogy nem úgy boldogulnak, mint szerelnék? Nem dolgozik ez eleget? Jót, sokat akar, dehát ez nem baj, hiszen ő is azt akarja ... Megáll mellette, hűséges hozzá ... ezt mégsem érdemli. — De minek engedted oda azt a jányt... — bosz- szankodott, de most már inkább magára. — Hát... te ... tehetek én róla, hogy oda... ment... Azt hiszed, hogy szól... ha menni akar... — zokogta az asszony. Ú szrevctte, hogy a férje megenyhült. Odanézett hát rá. Tóth felkelt az asztaltól és lefeküdt a dikóra. Tarkója alá tette két öklei és úgy nézte az asszonyt. Megsajnálta. Ügy érezte, hegy mégis csak ő az oka, ő a gazda, ő nem tud előrehaladni. — Gyere csak ide, — hívta az asszonyt és beljebb húzódott a dikón. Az asszony odament. Leült. Tóth két vállát átfogva, lefektette. — Nem boldogulunk, nem nagyon gyűlik az a kis pénz sem ... hogy és mii csináljak? — Nem ... nem tud ... dóm... — akadozott még mindig az asszony hangja. ói Néplap elintézte intézkedett a Maslermeltetfi Váilalat Suba Mihály, Papos, Kossuth-úf 11. szám alatti lakes levelében kérte, hogy legyen segítségére ügye intézésében a Néplap. — A Magtermeltető és Vetőmag- ellátó Vállalattal szerződést kötött 1954. évben magkender termelésére. — Ügy számolta, a beadott kender után 65.10 forintot fog még kapni. De ez nem így történt, mert a vállai lattól értesítést kapott, hogy fizessen be 34.S0 forintot, mert ennyivel többet fizetett ki részére a vállalat. Az elszámolásban fel volt tüntetve 100 forint művelési előleg is, —amelyet nem kapott meg. Szerkesztőségünk intézkedett ügyében és a napokban Suba Mihály a következő levelet írta: „Ürömmel értesitem, hogy eredményesen intézkedtek. Megállapítást nyert, hogy a vállalat követelése jogtalan volt, mivel a 100 forint művelési előleget tévesen írták nevemre. A 65.10 forintot elküldték, amit már meg is kaptam.” Elszámolták Szőke János 160 (orintját Szőke János, Csillag-út 9. szám alatti lakos személyesen kért segítséget a szerkesztőségtől. Elmondotta, hogy a városi tanács oktatási osztálya 180 forintot vonatott le tőle. Már többször kérte, hogy írják adószámlájára az összeget, de a pénzügyi osztályra az átirat nem érkezett meg. Bejelentését továbbítottuk és ». következő választ kaptuk. „Szőke János bejelentése alapján intézkedtünk, hogy a helyes csekkszámlára utalják át a 380 forintot, hogy így elszámolható legyen az összeg. Kiss Elek Városi Tanács Pénzügyi Osztály vezetője. Tóth felkönyökölt. Nézte a feleségét. Milyen szép is igy, kis vékony ruhájában. És ő nem kedvezett neki.., f nem sokat törődött, hanem csak szaladt, szaladt mindig a dolog után. Szegény asszonyka. — Elmenjek az elnökhöz ... te, te kis . .. bogár — mondta és mellére szorította a felesége fejét. Az úgy bújt meg, mint vihar után a megázott madár az ág alatt. — Menjek? He? — Ne ... majd, reg ... reggel... — mondta az asz- szony és még jobban odabújt. Rászorította forró arcát az ingnyíláson férje mellére. — Jani, Janikám... te, te falat kenyér'vagy ... — suttogta az asszony és úgy csillogott a szeme, mint felhő után a napsugár a vízcseppekben. Hangja meleg, asszonyi volt. Ügy bújt férjéhez, mint egy doromboló cica. — Jó... hehe — nevetett felszabadultan most már Tóth is — oszt annak a kis büdös jánynak is vegyél valamit ... a kis büdösnek .. . te kis ... óh .. — morogta és úgy megszorította az asz- ■ szonyt, hogy annak elakadt a lélegzete, de nem szólt most, nem jajgatott, odaengedte magát a szorításnak, mert most már nemcsak. Jóskáéknak lesz „aranya“. I (—ó. G—.)! Levelezőink írják ess A párt és a kormány határozatai nyomán • • . Itt Nagyrcrsányban termelőszövetkezetünk a cséplést augusztus 19-én befejezte. A kalászosokból az idén átlagban kétszeresét termeltük a tavalyinak. Például a búzából a múlt évi 6,6 mázsa átlaggal szember. 10, rozsból 5,8 mázsával szemben 8, az 5 mázsás árpaterméssel szemben pedig 10,45 mázsa lett az átlagtermésünk. A jobb termésnek megfelelően a kenyérgabonaelőleg is nagyobb a tavalyinál. Munkaegységenkint 4,60 kilót osztottunk ki. Árpából még prémium is járt a jól dolgozó tagoknak. Az egyéb előleggel együtt az idén 31.80 forint értékűt osztottunk ki munkaegységenkint. A kapásokból még jobb eredményeket várunk. Például a jelenlegi becslések alapján 30 mázsa kukoricát, 95 mázsa burgonyát, ISO mázsa cukorrépát, 180 mázsa takarmányrépát fogunk, holdankint betakarítani. Mindezek figyelembevételével zárszámadáskor 50 forint lesz egy munkaegység értéke. Minek köszönhetjük idei jobb eredményeinket? Kétségtelenül az időjárás sokat lendített, de mi döntőnek tartjuk azt a változást, amely a márciusi és a júniusi határozatok után bekövetkezett vezetőségünk munkamódszerében és a tagok munkaviszonyában. Ezek a határozatok megerősítették tagjaink öntudatát és hitét a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás jóságában. Ezért minden tag harcolt a munkafegyelem megszilárdításáért, amelyben a kommunisták jártak az élen. A jó eredmény igazolta, hogy pártunk és kormányunk helyes utat mutatott, amelyen megerősödve megyünk feljebb és feljebb a jobb élet kialakítása felé. Azt is tudjukhogy eredményeink még csak a kezdetnél tartanak. Jó munkánk eredménye még nem látszik meg minden vonatkozásban. Például a' számszerű fejlődés terén csak annyit értünk el, hogy az egyénileg dolgozó parasztok más szemmel néznek ránk, mint ezelőtt. Kezdik elismerni eredményeinket. Reméljük, hogy további még jobb munkánk révén nemcsak barátokat szerzünk, hanem olyanokat is, akik elfogadják kinyújtott kezünket és velünk jönnek a közös úton a jólét felé. MANDI GYULA, a Szabadság TSZ könyvelője. Mindenki pontosan teljesíti beadási kötelezettségét Községünkben a cséplést augusztus 25-én délelőtt 10 órára befejeztük. Ügy a Haladás TSZ, mint az egyénileg doigozu paraszioK kenyérgabona beadási kötelezettségüknek egyidejűleg a gép alól pontosan eleget tettek minden címen. Nincsen egyetlen hátralékos sem, még figyelmeztetni sem kellett senkit kötelességére. Egyidejűleg az állat- és állati termékek beadása is folyik. A Haladás TSZ és az egyénileg dolgozó parasztok a héten már a határozatok szellemében megkezdték az őszi vetés előkészületeit. A tsz. D1SZ- fiataljai jó eredményeiket népszerűsítve vidáman dolgoznak az idősebbekkel együtt közös gazdaságuk megerősítése és fejlesztése érdekében. A jó eredmények elérésében többek között nagy szerepe van annak is, hogy valamennyi tanácstag a korábbi időben hetenkint rendszeresen kisgy üléseket tartott választókerületében és miután a dolgozók megismerték a feladatokat, közösen határozták el a tennivalókat. Kruíilla Mihály. vb. titkár. Nyírcsászári; Baka László nábrádi gazda módszere A napokban segítettem egyik dolgozó parasztnak a hordásnál. Többen is jöttek segíteni, hogy mielőbb megtörténjék ez a fontos dolog, mert még a cséplőgépnek jócskán van munkája. Ebédszünetben a küszöbön álló őszi vetések élőké-' szításéról beszélgettünk. Ezzel kapcsolatban Baka László 8 holdas dolgozó paraszt elmondotta, hogyan szekta ö a vetőmagját kiválasztani. Ez részemre tanulságos volt. Ezért elhatároztam, hogy megyénk egyéni parasztjaival is megismertetem ezt a mód-: szert, hátha akad, aki ugyanúgy tanulhat belőle, mint jómagam is. Baka ezeket mondta: „Sajnos,, minden esztendőben nem cserélhetünk minőségi vetőmagot. De erre nincs is szükség. Gondos vetőmagkiválasztással évekig megőrizhetjük a vetőmagot az elfajzástól. Búzából még aratás előtt a lábán kijelölöm a legszebb kalászú és fejlődéséi foltokat. Ezeket legutoljára vágom le, amikor már jó szárazra megértek. Ezeket a kereszteket megjelölöm C. külön hordom, az asztagban is elválasztom a többi kévéktől a vetőmagnak valókat. Csépléskor ezek küld.' zsákba kerülnek.“ Baka László elmondta még azt is, hogy a kuko- íieaföldjén most, amikor csövezik a kukorica, végigjárja a táblát és az először kifejlődő, legszebb, több csöves töveket meglelöli. Ezeket ugyancsak legutoljára töri le, amikor jól megértek. Ezekből válogatja ki a fajtajellegnek legjobban megfelelő csöveket, amelyekről majd a tél folyamán külön fejti le a két végéről és a cső közepéről való legfejlettebb és egészséges szemekt. Ezek az utóbbiak kerülnek majd c’vetésre. Végül ajánlotta azt is, hogy ilyenkor kell az üszögös töveket is eltávolítani és megsemmisíteni a kukorica közül. Szabó Mihály Nábrád.
