Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

1955 szeptember 1, csütörtök NÉPLAP Teljesítsük a silózási tervet Silótakarmányok, készíté­sével sok olyan növényféle­séget lehet a takarmánybá- zis növelésére felhasználni, amelyek a takarmányozás­ra amúgy nem alkalmasak, vagy nem a legjobbak. A silózott takarmány pótolja a zöldtakarmányt, a lege­lőt, biztosítja a szervezet vitaminszükségletét, növeli a tejhozamot, biztosítja a jó kondíció fenntartását és fokozza az állatok betegség­gel szembeni ellenállóké­pességét. Sok termelőszövetkezet ezt megértve, évről-évre gondoskodik elegendő mennyiségű és jóminőségű silótakarmány készítéséről. Vannak azonban olyan tsz-ek is, amelyek nem tu­lajdonítanak kellő fontos­ságot ennek. A vásárosnaményi és a fehérgyarmati járás te­rületén több helyen még most is van olyan nézet, hogy „minek ne­künk siló, hiszen van takarmányunk." Téves és káros nézet ez. Figyelemmel kell lenni arra, hogy éppen a fehér- gyarmati járásban a ta­karmányok ötven százaléka a sok eső következtében kilúgozódíjtt és elvesztette tápértéke jelentős részét. Ezt silótakarmánnyal kell pótolni. Különben állataink leromlanak, jövedelmezősé­gük minimálisra csökken­het. A járás termelőszövet­kezetei ezt már belátták és eddig több, mint 1500 köb­méter silógödör építéséhez igényeltek anyagot. Vannak azonban olyan járások, ahol a termelőszö­vetkezetek közül még na­gyon kevesen silóztak. A vásárosnaményi járásban például 41 termelőszövetke­zet közül csak 3 tsz. siló­zott. Pedig az elmúlt télen ezek a termelőszövetkezetek takarmányhiánnyal küzdöt­tek. A vitkai Kossuth TSZ az elmúlt év őszén is arra hivatkozott, hogy nem szükséges silózni, mert van elegendő szá­lastakarmánya, a tavasz folyamán csak szűkösen tudta állatainak a szük­séges takarmányt bizto­sítani. Ugyanígy járt az olcsvai Béke, és a Vörös Csillag, a tivadari Vörös Hadsereg, a gergelyiugornyai Rákóczi és Győzelem TSZ. Ha nem si- lóznak, az idén is hasonló • veszély fenyegeti állatállo­mányukat. Ezek a termelő­szövetkezetek tanulhatná­nak saját elmúlt bajaikból és követhetnék a jó példát: a beregsurányi Dózsa TSZ 200, a gulácsi Petőfi 200. a tiszaszalkai Boldogulás 300 köbméter silót készített ed­dig. Ezeknek a tsz-eknek lesz bőségesen takarmá­nyuk. Tavaly is silóztak és nem volt takarmányozási nehézségük a tél, sem a ta­vasz folyamán. A rossz példák azt mu­tatják, hogy a vásárosna­ményi járásban a kihe­lyezett agronómusok, a já­rási mezőgazdasági osztály, nem éreznek kellő felelős­séget járásuk állatállomá­nyáért. Nem is adnak elég segítséget, tanácsot a ter­melőszövetkezeteknek. Fel­merül a kérdés, hogy ve­szik lelkiismeretükre azt, ha a télen és tavasszal ta­karmány nélkül mai'ad a járás állatállományának je­lentős része?! Ha erre gon­dolnak, biztosan felmerül bennük a felelősségérzet. Rájönnek maguk is, hogy azzal az indokolással, hogy „még folyik a cséplés és más munkák, emiatt nincsen idő siló­zásra“, nem lehet a siló­zást halogatni — az ál­latokat jóltartani sem. Fordítsanak nagyobb gon­dot a munkaszervezésre, az időbeosztásra és biztosítsák a silózási tervek teljesíté­sét. Most a silózásban a legutolsó a járás. Okuljon a mezőgazdasági osztály —, de a vezető szakemberek is. Megyénkben a legtöbb termelőszövetkezet tag­sága felismerte és meg­tanulta a. jó és rossz példákból, hogy menyT- nyíre fontos a silózási terv időre való teljesí­tése. Különösen fontos most, amikor egész évben olyan időjárás járt. hogy sok pil-. l.angós és egyéb szálasta­karmányt nem lehet széná­vá . szárítani. Ha azonban ezeket a takarmányokat be- silózzuk, akkor jó takar­mány lesz belőlük. Terme­lőszövetkezeteink gondos­kodjanak arról — a járási mezőgazdasági osztályok, szakemberek, a kihelyezett agronómusok pedig szorgal­mazzák —, hogy számosál­latonként legalább 10 köb­méter jóminőségű silótakar­mányt készítsenek. Ezzel fokozni tudjuk a tejterme­lést, a gyapjúhozamot és tartalékot tudunk biztosíta­ni az esetleg rossz takar­mánytermő esztendőkre is. Majoros Ferenc megyei takarmány­gazdálkodási felügyelő. Cserlovszki főssel kordélyos ráfizetett a táppénz csalásra Cserlovszki József Nyír­egyháza, felsősimái lakos, a budapesti kordélyos válla­lat nyíregyházi kirendeltsé­gének dolgozója ez év ja­nuár 10-től 16-ig táppénzes beteg volt. Január 16-al az orvos kiírta munkára. Ö azonban csak 26-án jelent­kezett munkahelyén. A ke­resőképtelenséget tanúsító igazoláson a keresőképes rovatot január 16-ról 26-ra javította. A meghamisított igazolásra a vállalat kifi­zette - a táppénzt, és így Cserovszki József jogtala­nul jutott 350 forint 85 fil­lérhez. Hamisítására rájöttek és törvény elé állították. A nyíregyházi járásbíró­ság nyilvános tárgyaláson foglalkozott a hamisítási és táppénzcsalási üggyel. — Cserlovszki Józsefet össz- büntetésül 8 hónapi bör­tönre, a jogtalanul felvett táppénz visszafizetésére és a tárgyaláson felmerült költségek megfizetésére ítélte. atajnjyxii — Más bajod van neked. Ülj csak le, — mondta Tóth és leültette feleségét. Olyan ember ő, aki tudja, hogyan kell a feleségétől valamit megtudni, meg egy kicsit világéletében mindig töb­bet adott az asszony szavá­ra, akaratára, mint mások. A z asszony nem akarta megmondani, de nem ülhetett ott szótlan, mert a munka sürgeti, az ura meg fel nem engedi állni, míg mindent el nem mond. El­mondta aztán, hogy mit is látott, aztán sírva azt is, amit gondolt. Tóthban is megállt az ütő. Még a keze is lecsú­szott felesége válláról a meglepettségtől. Érezte, hogy hirtelen valami meg­dagad a torkában. Alig tu­dott szólni. — Híjába... máma az ilyeneknek ... ezek többre mennek, mint a magamfor- májú... — mondta csen­des keserűséggel. A másik pillanatban, ami­kor a 15.000-es megjelent a képzeletében előtte, valami tűz szaladt végig a testén. Feszült benne az indulat. Nem tudta, mit csináljon. Reszketett, úgy nézte az ócska gerendákat. „Nagy Jóskának új háza lesz... új háza lesz, új háza lesz...“ — nevetett benne valaki, még az arcot is látta cs az nagyon hasonlított Nagy Jóskához. — Meggyújtom ezt a kunyhót... — ugrott fel. Valami szörnyű nagyol, de megkönnyebbitőt akart mondani, de csak sóhajtott. — Jani, Janikám.., jaj­jaj ... Jani te ... — fogta meg az asszony zokogva és megrémülve. JUem készült el az ebéd, L T de enni sem tudtak volna, ha elkészül is. Tóth se ment délután dolgozni, mert verje meg az isten, úgysem tud ő az ötről, a hatra menni, ahova az a rongyos Nagy Jóska. Pedig neki nyolc holdja van. Sa­ját földje. Az apósának van tizenkettő, de az sem huny­ja be a szemét... Olyan egészséges, hogy talán még tíz évig is elél. Hogy az a... — Te meg mit bőgsz? — förmedt a feleségére. — Se ... sem ... mit... — nyögte az asszony és méginkább rázendített. — Hiába igyekszünk ... sem­mink ... — Akkor eriggy haza ... fojtsd meg az apádat, vagy adja ki a jussod... Oszt lesz neked is, mint Bartha Ilonnak... — mondta mér­gesen. Meg is bánta mindjárt. Tehet arról ez a szegény asszony, hogy nem úgy bol­dogulnak, mint szerelnék? Nem dolgozik ez eleget? Jót, sokat akar, dehát ez nem baj, hiszen ő is azt akarja ... Megáll mellette, hűséges hozzá ... ezt még­sem érdemli. — De minek engedted oda azt a jányt... — bosz- szankodott, de most már in­kább magára. — Hát... te ... tehetek én róla, hogy oda... ment... Azt hiszed, hogy szól... ha menni akar... — zokogta az asszony. Ú szrevctte, hogy a férje megenyhült. Oda­nézett hát rá. Tóth felkelt az asztaltól és lefeküdt a dikóra. Tarkója alá tette két öklei és úgy nézte az asszonyt. Megsajnálta. Ügy érezte, hegy mégis csak ő az oka, ő a gazda, ő nem tud előrehaladni. — Gyere csak ide, — hív­ta az asszonyt és beljebb húzódott a dikón. Az asszony odament. Le­ült. Tóth két vállát átfogva, lefektette. — Nem boldogulunk, nem nagyon gyűlik az a kis pénz sem ... hogy és mii csináljak? — Nem ... nem tud ... dóm... — akadozott még mindig az asszony hangja. ói Néplap elintézte intézkedett a Maslermeltetfi Váilalat Suba Mihály, Papos, Kossuth-úf 11. szám alatti lakes levelében kérte, hogy legyen segítségére ügye in­tézésében a Néplap. — A Magtermeltető és Vetőmag- ellátó Vállalattal szerző­dést kötött 1954. évben magkender termelésére. — Ügy számolta, a beadott kender után 65.10 forintot fog még kapni. De ez nem így történt, mert a vállai lattól értesítést kapott, hogy fizessen be 34.S0 fo­rintot, mert ennyivel többet fizetett ki részére a válla­lat. Az elszámolásban fel volt tüntetve 100 forint művelési előleg is, —ame­lyet nem kapott meg. Szerkesztőségünk intézke­dett ügyében és a napok­ban Suba Mihály a követ­kező levelet írta: „Ürömmel értesitem, hogy eredményesen intézkedtek. Megállapítást nyert, hogy a vállalat követelése jogta­lan volt, mivel a 100 fo­rint művelési előleget té­vesen írták nevemre. A 65.10 forintot elküldték, amit már meg is kaptam.” Elszámolták Szőke János 160 (orintját Szőke János, Csillag-út 9. szám alatti lakos szemé­lyesen kért segítséget a szerkesztőségtől. Elmondot­ta, hogy a városi tanács oktatási osztálya 180 forin­tot vonatott le tőle. Már többször kérte, hogy írják adószámlájára az összeget, de a pénzügyi osztályra az átirat nem érkezett meg. Bejelentését továbbítottuk és ». következő választ kap­tuk. „Szőke János bejelentése alapján intézkedtünk, hogy a helyes csekkszámlára utalják át a 380 forintot, hogy így elszámolható le­gyen az összeg. Kiss Elek Városi Tanács Pénzügyi Osztály vezetője. Tóth felkönyökölt. Nézte a feleségét. Milyen szép is igy, kis vékony ruhájában. És ő nem kedvezett neki.., f nem sokat törődött, hanem csak szaladt, szaladt min­dig a dolog után. Szegény asszonyka. — Elmenjek az elnök­höz ... te, te kis . .. bogár — mondta és mellére szo­rította a felesége fejét. Az úgy bújt meg, mint vihar után a megázott madár az ág alatt. — Menjek? He? — Ne ... majd, reg ... reggel... — mondta az asz- szony és még jobban oda­bújt. Rászorította forró ar­cát az ingnyíláson férje mellére. — Jani, Janikám... te, te falat kenyér'vagy ... — suttogta az asszony és úgy csillogott a szeme, mint felhő után a napsugár a vízcseppekben. Hangja me­leg, asszonyi volt. Ügy bújt férjéhez, mint egy dorom­boló cica. — Jó... hehe — nevetett felszabadultan most már Tóth is — oszt annak a kis büdös jánynak is vegyél va­lamit ... a kis büdösnek .. . te kis ... óh .. — morogta és úgy megszorította az asz- ■ szonyt, hogy annak elakadt a lélegzete, de nem szólt most, nem jajgatott, odaen­gedte magát a szorításnak, mert most már nemcsak. Jóskáéknak lesz „aranya“. I (—ó. G—.)! Levelezőink írják ess A párt és a kormány határozatai nyomán • • . Itt Nagyrcrsányban termelőszövetkezetünk a cséplést augusztus 19-én befejezte. A kalászosokból az idén átlagban kétszeresét termeltük a tavalyinak. Például a búzából a múlt évi 6,6 mázsa átlaggal szember. 10, rozsból 5,8 mázsával szemben 8, az 5 má­zsás árpaterméssel szemben pedig 10,45 mázsa lett az átlagtermésünk. A jobb termésnek megfelelően a kenyérgabona­előleg is nagyobb a tavalyinál. Munkaegységenkint 4,60 kilót osztottunk ki. Árpából még prémium is járt a jól dolgozó tagoknak. Az egyéb előleggel együtt az idén 31.80 forint értékűt osztottunk ki munkaegysé­genkint. A kapásokból még jobb eredményeket várunk. Például a jelenlegi becslések alapján 30 mázsa kuko­ricát, 95 mázsa burgonyát, ISO mázsa cukorrépát, 180 mázsa takarmányrépát fogunk, holdankint betakarí­tani. Mindezek figyelembevételével zárszámadáskor 50 forint lesz egy munkaegység értéke. Minek köszönhetjük idei jobb eredményeinket? Kétségtelenül az időjárás sokat lendített, de mi dön­tőnek tartjuk azt a változást, amely a márciusi és a jú­niusi határozatok után bekövetkezett vezetőségünk munkamódszerében és a tagok munkaviszonyában. Ezek a határozatok megerősítették tagjaink öntudatát és hitét a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás jósá­gában. Ezért minden tag harcolt a munkafegyelem megszilárdításáért, amelyben a kommunisták jártak az élen. A jó eredmény igazolta, hogy pártunk és kor­mányunk helyes utat mutatott, amelyen megerősödve megyünk feljebb és feljebb a jobb élet kialakítása felé. Azt is tudjukhogy eredményeink még csak a kezdetnél tartanak. Jó munkánk eredménye még nem látszik meg minden vonatkozásban. Például a' számszerű fejlődés terén csak annyit értünk el, hogy az egyénileg dolgozó parasztok más szemmel néznek ránk, mint ezelőtt. Kezdik elismerni eredményeinket. Reméljük, hogy további még jobb munkánk révén nemcsak barátokat szerzünk, hanem olyanokat is, akik elfogadják kinyújtott kezünket és velünk jön­nek a közös úton a jólét felé. MANDI GYULA, a Szabadság TSZ könyvelője. Mindenki pontosan teljesíti beadási kötelezettségét Községünkben a cséplést augusztus 25-én délelőtt 10 órára befejeztük. Ügy a Haladás TSZ, mint az egyé­nileg doigozu paraszioK ke­nyérgabona beadási kötele­zettségüknek egyidejűleg a gép alól pontosan eleget tettek minden címen. Nin­csen egyetlen hátralékos sem, még figyelmeztetni sem kellett senkit köteles­ségére. Egyidejűleg az ál­lat- és állati termékek be­adása is folyik. A Haladás TSZ és az egyénileg dolgozó parasz­tok a héten már a határo­zatok szellemében meg­kezdték az őszi vetés elő­készületeit. A tsz. D1SZ- fiataljai jó eredményeiket népszerűsítve vidáman dol­goznak az idősebbekkel együtt közös gazdaságuk megerősítése és fejlesztése érdekében. A jó eredmények elérésé­ben többek között nagy szerepe van annak is, hogy valamennyi tanácstag a korábbi időben hetenkint rendszeresen kisgy üléseket tartott választókerületében és miután a dolgozók meg­ismerték a feladatokat, kö­zösen határozták el a ten­nivalókat. Kruíilla Mihály. vb. titkár. Nyírcsászári; Baka László nábrádi gazda módszere A napokban segítettem egyik dolgozó parasztnak a hordásnál. Többen is jöttek segíteni, hogy mielőbb megtörténjék ez a fontos dolog, mert még a cséplő­gépnek jócskán van munkája. Ebédszünetben a küszöbön álló őszi vetések élőké-' szításéról beszélgettünk. Ezzel kapcsolatban Baka László 8 holdas dolgozó paraszt elmondotta, hogyan szekta ö a vetőmagját kiválasztani. Ez részemre tanulságos volt. Ezért elhatároztam, hogy megyénk egyéni parasztjaival is megismertetem ezt a mód-: szert, hátha akad, aki ugyanúgy tanulhat belőle, mint jómagam is. Baka ezeket mondta: „Sajnos,, minden esztendőben nem cserélhetünk minőségi vetőmagot. De erre nincs is szükség. Gon­dos vetőmagkiválasztással évekig megőrizhetjük a vetőmagot az elfajzástól. Búzából még aratás előtt a lábán kijelölöm a legszebb kalászú és fejlődéséi fol­tokat. Ezeket legutoljára vágom le, amikor már jó szárazra megértek. Ezeket a kereszteket megjelölöm C. külön hordom, az asztagban is elválasztom a többi kévéktől a vetőmagnak valókat. Csépléskor ezek kü­ld.' zsákba kerülnek.“ Baka László elmondta még azt is, hogy a kuko- íieaföldjén most, amikor csövezik a kukorica, végig­járja a táblát és az először kifejlődő, legszebb, több csöves töveket meglelöli. Ezeket ugyancsak legutol­jára töri le, amikor jól megértek. Ezekből válogatja ki a fajtajellegnek legjobban megfelelő csöveket, amelyekről majd a tél folyamán külön fejti le a két végéről és a cső közepéről való legfejlettebb és egészséges szemekt. Ezek az utóbbiak kerülnek majd c’vetésre. Végül ajánlotta azt is, hogy ilyenkor kell az üszögös töveket is eltávolítani és megsemmisíteni a kukorica közül. Szabó Mihály Nábrád.

Next

/
Thumbnails
Contents