Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-08 / 211. szám

2 NÉPLAP 1955 szeptember S, csütörtök PARTÉPÍTÉS * Töretlen lendülettel előre ! Agitáljon a roHodi Új Élet TSZ minden tagja Közel egv hónapja lesz lassan annak, hogy Roho- don, az Üj Élet TSZ-ben megalakult a pártszervezet. Az alakuló taggyűlésen Horváth István elvtárs a következőket mondotta: „Ha már bábáskodtunk az új gyermek megszületésé­nél, akkor a neveléséről is nekünk kell gondoskod­nunk,“ Ekkor még alig 20 tagja; volt az Üj Életnek. — Azóta- 37-re szaporodott a termelőszövetkezet taglét­száma és a földterületük is 250 hold fölé emelkedett. A 10 kommunista köteles­ségének tekintette azt, hogy új tagokkal erősítsék a ter­melőszövetkezetet. Nem volt olyan párttag, aki ne lelke­sedett volna a taggyűlés el­ső és egyben a legfontosabb határozatán. Ácsszabó elv­társtól, a párttitkártól kezd­ve, minden párttag vállalást tett arra, hogy hány dolgo­zó paraszttal beszélget, ki­ket győz meg a termelő­szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. A harcot minden nap folytatni kell Egy idő óta azonban a termelőszövetkezet tagjai és elsősorban a kommunisták megtorpantak. Megfeledkez­tek arról,. hogy a harcot minden nap folytatni kell, ha azt akarják, hogy terme-' 1 jszövetkezetük tovább fej­lődjön. Megfeledkeztek a legfontosabb dologról, az. agitációs munka továbbfoly­tatásáról. S ebben elsősor* bah’a pártszervezet titkára, Ácsszabó elvtárs a hibás. Nem. lehet egyáltalán azt mcndeeii, hogy alábbha­gyott volna az egyénileg dolgozó parasztok érdeklő­dése. Ezt igazolja Virlás Miklós esete is, aki a vasár­nap megtartott közgyűlésen a termelőszövetkezeti tag­ság színe előtt töltötte ki a belépési nyilatkozatot. Vir­tus Miklós felesége szinte panaszként említette, hogy őhozzájuk. senki nem ment el, hogy megkérdezzék, mi a szándékuk. Virtásnéhak kellett viaskodni férjével, hogy rábeszélje a belépésre. És -sikerült is. A 9, holdas Virtás Miklós példamutató gazda a faluban. Államunk­nak soha nem- tartozott. — Most is tiszta lelkiismeret­tel lépett be a termelőszö­vetkezetbe, ahol. úgy látja, megtalálta a család boldo­gulásának útját. Vittásné örömtől sugárzó , szemekkel beszélt arról, hogy a jövő gazdasági évben már meg­lesz az alapja annak, hogy új ház építéséhez fogjanak. Bizakodással tekint a jövő felé. Hasonló esetet lehetne elmondani ifjú Kézi Fc- rencnére is, aki, amikor a ■párttitkár elvtárs felkeres­te, . csak annyit mondott, hogy ha hazajön a férje, megbeszéli vele. Kezébe vette a belépési nyilatkoza­tot és köténye zsebébe dug­ta. Aztán még arra is meg­kérte a párttitkárt, hogy a szomszédba is nézzen át, mert azok is azon gondol­kodnak már, hogy belép­nek. A közgyűlés tanulsága A vasárnap megtartott közgyűlés sok helyes ta­pasztalattal szolgált a ter­melőszövetkezeti tagok szá­mára. Több felszólaló igen helyesen tapintott rá a leg­fontosabb feladatokra. Vir­tás Miklós azt mondta: ..Mindent el kell követnünk, hogy a termelőszövetkezet tagsága szaporodjon. Csak így szaporodhat a földterü­let is.“ Szabó Ferenc új be­lépő is a kétkedőknek adott választ, amikor hangoztatta’: „Az a feladatunk, hogy be­szervezzük az egyénieket, *js akkor nem 250 hold, hanem 350—400 hold földünk is les-’, amiből kialakíthatjuk a táblákat.“ Minden józan gondolko­dású dolgozó tisztában van azzal is, hogy szétszórt, kis nadrágszij-parcellákon nem lehet jól, nagyüzemi módra gazdálkodni. Naev földtáb­lák, helyesen kialakított ve­tésforgók teszik lehetővé a nagyüzemi gazdálkodást és azt, hogy a gépeket jól ki lehessen használni. Ha már most erre gondolnak a ro- hodi Üj Élet tagjai helye­sen teszik. Azonban ne fe­ledjék el egy pillanatra sem azt, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz földre van szükség, aminek nagyobb- része Rohodon a még kívül­álló dolgozó parasztok tu­lajdonában van. Tehát az a legfontosabb feladat to­vábbra is, hogy felvilágosító munkával, embertársi szó­val megértessék a kívülál­lókkal a nagyüzemi gazdál­kodás előnyét, hogy azok közül a közeli napokban mi­nél többen a termelőszövet­kezeti utat válasszák. Belépési nyilatkoztttokkal menjünk agitálni A közgyűlés véget vetett a megnyugvó hangulatnak. Igaz. ugyan, hogy még nem bontakozott ki teljes mérr tékben az agitáció. Nem agitál még a tsz. minden tagja. A mostani napokban a szövetkezet minden tagjá­nak agitátorrá . kell válni, úgy,, mint ahogy ezt már a belépéskor teí*o Virtás Mik­lós és még vagy tízen. Ezek az elvtársak vállalták ugyanis, hogy felkeresnek dolgozó parasztokat és meg­győzik őket arról, hogy a szövetkezetbe belépjenek. Még helyesebb lett volna, ha azt is meghatározzák név szerint, hogy kihez mennek el, hol végeznek agitációs munkát Megfeled­keztek arról is, hogy belé­pési nyilatkozatokkal ellás­sák a népnevelőket. Luda­sak ebben elsősorban a kommunisták, akik elfeled­keztek arról és hagyták, hogy ott porosodjanak az ívek a tanácsházán a titkár fiókjában. Ha Ladányi András és a többiek időben megkapták volna a belé­pési nyilatkozatokat, akkor már több egyénileg dolgozó paraszt belépett volna a szövetkezetbe. A járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lya még arról is megfeled­kezett mostanáig, hogy az új belépési nyilatkozatokat kiküldje a községbe, de ami még súlyosabb hiba: Az ellenség nem alszik Az igaz, hogy Éles László, Nagy István kulákok nem mernek közvetlenül, nyíltan a'nté'oi a termelőszövetke­zet ellen. Alattomosan, fon­dorlatosán végzik aljas munkájukat. Megtévesztik Király Miklóst, a földmű- vesszóvetkezet italboltjának vezetőjét, ifjú Buda Józse­fet és többedet iavekeznek a termelőszövetkezet elleni agitációra felhasználni. Va­jon véletlen dolog-e az, hogy Király Miklós, aki pártunk tagja, eltűrte hegy volt harmadosát, Gábor Miklóst, aki jelenleg a termelőszö­vetkezet elnöke, Buda Jó­zsef és társai leitassák és arra agitálták, hogy lépjen ki a termelőszövetkezetből? Nem véletlen. De az sem, hogy ifjú Buda József, Gyöngyösi elvtársat, a köz­ségi tanács vb. elnökét,, aki agitál a termelőszövetkezel mellett, össze akarta veszí­teni a tanácstitkárral. — Ladányi Andrást pedig, aki. nem rég lépett be az Üj Életbe, azzal gyanúsította, hogy lopja a szénáját. —1 Illetékesek kivizsgálták és nem volt igaz. — Az ellenség így igyekszik a be­folyása alá került dolgozó­kon keresztül hallatni-sza­vát és izgatni a termelő- szövetkezet ellen. A terme­lőszövetkezetet, a község ve­zetőit akarják lejáratni a dolgozók előtt. A termelőszövetkezet minden tagja induljon, harcba. Ne hátráljanak meg a nehézségek előtt. Ahogy, a termelőszövetkezet fejlő­dik, erősödik, az ellenség, a falu kizsákmányolói, a. Nagy. Istvánok, meg az Éles Lász­lók mindent megtesznek azért, hogy a dolgozó pa­rasztok felemelkedéséhez vezető út. a termelőszövet­kezet fejlődését akadályoz­zák, gátolják. A jövőben is megpróbálkoznak azzal, hogy megtévesszék a kis- hitűeket. Erre számítani kell. A termelőszövel kezet tagjainak és elsősorban a kommunistáknak kell a dolgozó parasztok mellé áll­ni és . megfogni kezűket, hogy azok is rálépjenek • a b Idogság útiára. Az ellen­ség csak hadd acsarkodjon. Az Üj Élet TSZ tagjai tö­retlen lendülettel folytas­sák felvilágosító munkáju­kat. Legyenek tudatában annak, hogy igaz ügyért harcolnak, mert a dolgozó parasztok felemelkedését, boldogulását, jobb létét akarják. FARKAS KALMAN. „Jobban meg kell ismernünk egymást" Valkó Mihály elvtárs Varsóra emlékezik A Varsóban járt sza- bolcs-szatmári VIT-kül- döttek most arra ké­szülnek, hogy beszámol­janak társaiknak élmé­nyeikről. Nyíregyházán ifjúsági nagygyűlés ke­retében tart beszámolót Valkó Mihály elvtárs, a DISZ megyei bizottsá­gának ágit. prop. titká­ra, a küldöttség egyik tagja. Elöljáróban né­hány emlékét idizio­„BEKE“ — „POKÄJ“ 114 ország fiai és lá­nyai indultak el zászlóren- geteg közepette a hatalmas Sztálin térről a VIT stadion felé a megnyitó ünnepségre. A három kilométeresútsza­kasz minden házának-min­den ablakában emberek so­kasága-, a háztetőn is né­zők serege foglalt helyett az utcáról ném is beszélve. Bizony . erősen izzadtak, a rendezők, ek-k szabad út­vonalat akartak biztosítani a felvonuló fiataloknak. Üjra és újra áttörték a kordont a varsói emberek, a küldöttek közé szaladtak, ölelték, csókolták a világ küldötteit. És zengett, zú­gott a kiáltás csillapíthatat­lan erővel: „Béke“, „Pokal“, „Mir“, „Pace“ . . .’! Mi, ma­gyarok néhány üdvözlő mondatot tanultunk be len­gyelül s azokkal köszöntöt­tük. a varsóiakat., Kitörő örömmel fogadták. Aztán volt még egy fe­lejthetetlen élményünk a felvonulás ilatt. A Visztula hídjához érve, a magyar fiatalok egy torokkal kiál­tották: „Jegzova polska!“— „Éljen a lengyei nép“. S akkor egy negyven év kö­rüli varsói ember tört ma­gyarsággal’ felénk kiáltotta- „Éljenek a magyarok!“ Mintha megbeszélt jelre történt volna, úgy kapta fel ezt a néhány magyar szót a tömeg s utcahosszat zengett furcsa tört magyarsággal a három szó: „Éljenek a ma­gyarok!“ Már ez az élmény is mutatta, hogy Varsó a testvériség városa . lesz a VIT alatt. S az is fett! ISMERTETŐ JEL: „PUSKÁS“ Talán mondani sem kell, hogy a magyar sportnak nagy híre van és ezt Varsó­ban is tapasztaltuk. Külö- sen a futball terén van elis­mert neve. a magyaroknak. Megtörtént az, hogy sziriai, vagy egyiptomi fiatallal ta­lálkoztunk az utcán és sze­rettünk volna beszélni egy­mással, illetve néhány ér­telmes szót váltani. Persze, sehogysem ment a dolog, még azt sem tudtuk meg­magyarázni, hogy melyik nemzet fiai vagyunk. Ám, ez csak a VIT első napjai­ban volt így. Mert rájöt­tünk, hogy van egy varázs­szó, amellyel célt érünk. Ez a szó: „Puskás öcsi“. Ha idegennel találkoztunk, nem úgy mutatkoztunk be, hogy „vengerszki“, vagy „un­BEGYUJTES HÍREI Az országos elsőségért „Már a tenyerünkben érezzük az országos elsősé­get az állat és állati termé­kek begyűjtéséért folyó ver­senyben“ — ezekkel a sza­vakkal fogad Donka elv­társ, a nagykállói tanács­elnök. Nagykálló község az augusztus 20-1 értékelés szerint harmadik helyen áll az ország többi községei kö­zött. Május 1-től augusztus 20-ig szóló tervét az állat és állati termékek begyűjtésé­ből, hús-mázsára átszámít­va, 57.5 százalékra teljesí­tette. így lettek a harmadi­kok, alig 2 százalékkal ma­radva csak le az első köz­ség mögött. A verseny szep­tember 10-vel zárul, s most a községi tanács és a be­gyűjtési hivatal azon dolgo­zik, hogy szeptember 10-ig elérjék a 76 százalékos terv- teljesítést. A versenyben első azonban csak az a köz­ség lehet, amelyik gabena- begyűjtési tervét is legalább 100 százalékra teljesíti. — Emiatt már nem fáj a fejük a nagykállóiaknak. Kenyér- gabona beadási tervüket már teljesítették. Sőt a köz­ség hat termelőszövetkeze­te és egyéni gazdái 72 va­gon szabad-terményt adtak el az államnak. így aztán minden reménye meglehet a nagykállóiaknak arra, hogy az Alkotmány tiszte­letére indított begyűjtési versenyben magukhoz ra­gadják az első helyet az or­szág községei között. Fokozódik a begyűjtési verseny a nyírbátori járásban Járásunkban 23 tsz. és 700-nái több dolgozó paraszt van egymással párosver­senyben. A tsz-ek közül kü­lönösen példát mutatnak a beadás teljesítésében a nyír­bátori Petőfi, a nyírcsászári Haladás és a nyírgyulaji Petőfi, akik egész évi be­adásukat teljesítették. A többi tsz. vállalásához mér­ten rendezte kötelezettsé­geit. Nyírbátor községben pél­dául a jó felvilágosító mun­ka következtében a dolgozó parasztok felszólítás nélkül tesznek eleget egymás úján kötelezettségeiknek. Trip- sánszki Mihály 6 holdas ter­melő a beadás rendezésekor elmondta, hogy igen sokat adott neki a népi demokrá­ciánk. Ezt azzal hálálja meg, hegy az elsők között teljesíti államunkkal szem­ben minden kötelezettségét. Ezt tetteivel is bebizonyí­totta, mert egész évi beadá­sát teljesítette már. Ugyan­így dicsérettel szólhatunk Batai Mátyás 10 holdas és Hatházi Albert 5 holdas dolgozó parasztról is, aki szintén egész évre rendezte már kötelezettségét. Az állati termékek be­gyűjtésénél is értünk el eredményeket, különösen a cséplés tartama alatt. Eöleg a nemrég még hátul kullo­gó Nyírbéltek és Nyírlugos ért el jó eredményt. Reméljük, hogy a jelenle­gi begyűjtési versenysza- kasz szeptember 10-én tör­ténő lezárásáig még további jó eredmények születnek já­rásunkban. OLÄH GYÖRGY csop. vez., Nyírbátor. garn“, hanem így: „Puskás Öcsi“. S abban a pillanat­ban meg tudta az afrikai küldött is, hogy magyarok vagyunk és örömujjongva fújták tovább a magyar labdarúgás csillagainak ne­veit: „Kocsisz, Bozsik, Lan­tos... “ A KULTÜRA VALA­MENNYIÜNK KINCSE Meglátogattuk a Varsótól hatvan kilométerre levő Zelazowa Wolát is, Chopin szülőházát. Kertje gyönyö­rű, 10.000 virág és fa fajta van itt elültetve a világ minden részéből. Ezt a VIT jelképének is tekintettük. A kultúra valamennyiünk kö­zös kincse s valamennyiünk­nek vigyázni kell egymás halhatatlan értékeire. Gyö. nyörű, szívet-lelket gyö­nyörködtető kultúrelőadáso- kat láttunk minden nép, nemzet fiaitól. S elgondol­kodtunk: milyen nagyszerű és milyen szép békében élni, sportpályákon, hang­verseny dobogókon vetél­kedni egymással a harcte­rek helyett. BARÁTOM, EGY LENGYEL GÉPKOCSIVEZETŐ Varsóban nagy barátságot kötöttem egy varsói gép­kocsivezetővel, Janusz La- sonnal. Nem gyerek már, 28 éves. Részt vett a hábo­rúban, mint partizán, a var­sói felkelők soraiban küz­dött. Sok-sok meghitt estén beszélgettünk egymással. Egy ilyen alkalommal mon­dotta nekem: — Apámat agyonverték a nácik, rokonságom és az egész lengyel nép sokat szenvedett a hitleristáktól. És hidd el, habár tudtam, hogy élnek és dolgoznak a becsületes németek, hogy él és dolgozik Wilhelm Pieck elvtárs, a németekre min­dig gyanakodva és haraggal gondoltam. Csak most, hogy közelebbről megismertem őket, most, hogy a német néppel találkoztam, kerül-- tek közelebb a szívemhez és értem meg: Hitler és a né­met nép az kettő! Most már tényleg bízom abban, hogy új élet kezdődhet Európában, a béke kor- ■ szaka. Aztán a mi népünkre te­relődött a szó s meglepett, hogy Janusz mennyire is­meri történelmünket, iro­dalmunkat, Dózsát, Rákó­czit, Petőfit s bizony szé­gyenkeztem, hogy én keve­set tudtam a lengyel nép múltjáról, jelenéről. Min­denesetre én a magam számára —, de azt hiszem ezt általánosítani lehet, — azt a tanúságot vontam le ■ VIT-ből, hogy jobban meg kell ismernünk egymást, mert 'gy kerülünk közelebb egynwbiz, így lesz egyre erősebb a béke!

Next

/
Thumbnails
Contents