Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-08 / 211. szám
XII. évfolyam, 211. Mám \ R A 50 FILLÉR 1955 szeptember 8, csütörtök ■■!■■!■ ■■!■ ■!——niw—ngiwpwwrniM'WBgMHBMBMumHwiiiMBMWHn—mii fliimruiii WT¥M r A mai Alimban : Töretlen lendülettel előre! (2. oldal.) ■ G. Zsukcvnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének parancsa (3. oldal.) „Követeljük a gépet11 (4. oldal.) Marczi József igaza (5. oldal.) Eirek (6. oldal.) V _________________________________ Betakarítani, szántani, vetni kell! Irta; JUHÁSZ SÁNDOR megyei főagronómus. Még mindenütt el sem hallgatott a cséplőgépek bugása, de már itt az ideje, hogy gondos munkával lerakjuk a jövő évi nagy gabonatermés alapjait Fal- vainkban már készülnek is. Dolgozó parasztságunk jól tudja, hogy az országnak több kenyérre van szüksége, azt is tudja, hogy a nagy termés nem magától jön, hanem gondos munka eredménye. Pártunk és kormányunk segíti dolgozó parasztságunk munkáját, több géppel, műtrágyával, minőségi vetőmaggal, növényvédőszerekkel látja el, a sor csak rajtuk van, hogy ezeket a lehetőségeket szorgalmas munkájukkal váltsák valóra. Az elmúlt év tapasztalatai fényesen igazolják, hogy a gondos és szakszerű munka meghozza gyümölcsét. Az ibrányi „Alkotmány“ Termelőszövetkezetben rozsból ugyan jő termést takarítottak be. 53 holdon 15.93 mázsát holdanként, de mégsem elégedettek. Igazuk is van. Ha a vetőszántás után tömörítettek volna a talajt, nem lett volna vetőágyuk üreges, egyenletesebben csírázott volna a mag, kevesebb lett volna az egérkár, 17 mázsás holdankénti termést is betakaríthattak volna. De nemcsak Ibrányban, hanem a megye más községeiben is tapasztalták ezt. Mi a tanulság ebhől? Az, hogy a vetőszántást a vetés előtt legalább 2—-3 héttel előbb kell elvégezni, hogy jól beérett, ülspederí magágyat biztosítsunk, mert az ilyen talajban egyenletesebben és gyorsabban csírázik a mag. Sőt, ha szükséges, hengerrel is kell tömöríteni a talajt. Számos termelőszövetkezetben tapasztalták, hogy milyen fontos a jó elővete- mény, a helyes vetésforgó betartása. A tiszavasvári „Üj Barázda“ TSZ. összes búzavet.ésének 90 százalékát borsó és lucerna után vetették és 15 mázsás holdankénti termést, kantak, viszont 20 holdat késői kukorica után és ezen csak 9 mázsa volt az átlag. A kukoricát, mint előveteményt, teljesen nem tudjuk kiszorítani, de törekedni kell arra, horr-r kalászosaink kukorica után is jól fejlődjenek. Ezt csak akkor érjük el, ha olyan kukoricatáblákat választunk ki, amelyek istállótrágyát kaptak, gondosan ápolták és betakarítás után még elegendő idő áll rendelkezésünkre jó magágy készítésre. Ajánlatos a vetőszántás alá 80—100 kiló szuperfoszfétot és 40 kiló kálisót is kiszórni és talajba munkálni. Homokos községeinkben ez évben több, mint 20.000 hold csillagfürt után vetünk már rozsot, r lely jelentősen fogja növelni termésünket. Különösen jó eredményt kapunk, akkor, ha a rsillagfürt lcszántásakor 100 kiló szuperfoszfátot és 40 kiló káli műtrágyát is alászántunk. Az elmúlt évben a szakszerű trágyázás nagyban hozzájárult az eredményekhez. Erről beszélnek Laskodcn is. ahol a 21.8 mázsás ősziárpa termésben a műtrágyázásnak is döntő szerepe volt. Sokat lehetne beszélni a jó vetőmagról és az idejében végzett vetésről is, mint olyan tényezőkről, melyc-k egy-egy elősegítői a nagy terméseknek. Sándor Péter bökönyi lakos 3 mázsával kapott magasabb termést a minőségi vetőmag után. Vetés előtt a búza- és árpavetőmagot csávázni kell. mert a csávázatlan magban az üszög fertőzése 2—3 má- zsányi terméscsökkenést is okozhat. Most, a munkák megindulása előtt nagyon helyes, ha értékeljük a múlt év tapasztalatait, eredményeit, hibáit, a szomszédoktól hasznos tapasztalatokat gyűjtünk és elkövetkező munkákra vonatkozólag helyes következtetésre jutunk. A legfőbb következtetés- az, hogy a vetéssel ne várjunk! Gépállomásaink traktorai és a fogatok azonnal kezdjék meg mindenütt a szántást, menjen a trágya- kih-rdás és a vetömagtisz- títás! Na?v figyelmet kell fordítanunk az újonnan akkuit termelőszövetkezetekre. Szakembereink olyan segítséget adjanak az új termelőszövetkezeteknek, hogy gy„_:an és zökkenőmentesen beleilleszkedjenek a nagyüzemi gazdálkodásba. Különösen szakembereinkre hárul nagy feladat. Már most ki kell jelölni a jövő évben géppel aratandó területeket. Ezeket gondosabb előkészítésben kell ré szesíteni, mert gépi aratás: tervünk teljesítésének fontos előfeltétele. Szigorúé” követeljék meg a minősé^' j munkát. Gondoskodjanak a gépe' fokozottabb bevonására p I betakarítás meggyorsításában. Gépállomásaink, termelőszövetkezeteink és községi tanácsaink fejtsenek ki jó politikai munkát, biztosan támaszkodjanak a kommunistákra, párttagságunkra, élenjáró dolgozóinkra, akik eddig is sok nehéz feladatot oldottak már meg és most is győzelemre viszik a betakarítás, szántás, vetés nagy csatáját. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a fegyveres erők csökkentésérői A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, figyelembevéve a nemzetközi helyzetnek a genfi négyhatalmi értekezlet után bekövetkezett enyhülést, valamint abból a célból, hegy a maga részéről is hatékonyan hozzájáruljon a nemzetközi helyzet további enyhüléséhez és az államok közötti bizalom helyreállításához, határozatot hozott, hogy 1955. december 31-ig húszezer fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát. A fegyveres erők csökkentése következtében felszabaduló anyagi eszközöket a népgazdaság további fejlesztésére és szociális juttatásokra fordítják. A leszerelt katonákat és tiszteket a mezőgazdaság és ipar, továbbá a népgazdaság más területein és a különböző intézményeknél helyezik el. (MTI) Béke és Aranykalász... Felsősimán új tss. alakult Milyen gyönyörű két név ez egymás mellett! Mindazt kifejezik, amit a mai haladó ember szeretne. Békés, nyugodt termelőmunkát és dús kalászt, jobb életet. Ez a két név a Nyíregyházához tartozó Felsősima két termelőszövetkezetének neve. A Béke már régebben megalakult, az Aranykalász szeptember 6-án este született. Az Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet 6 család 10 tagja 71 hold földdel alakította meg. A alapító tagok között ott találjuk az öreg Bogár' Mihály bácsit, aki már a [ régi rendszerben hangoztat- j ta: „Fogjunk össze, mi kis nyomorult parasztok és tér-1 meljünk közösen. Csak ígyj teremthetünk jobb életet.“ j Akkor megvetés, lenézés járt e szavaiért Horthy! népnyúzó rendszerétől. Amióta a dolgozó nép ke-j rült hatalomra országunk-! ban, azóta Bogár bácsi szüntelenül fáradozott azon, hogy régi álmát megvalósítsa. íme, most az álom valóság lett! Szomszédai közt akadtak olyan dolgozó parasztok, mint Garai József, akit az új tsz. elnökéül válaszottak. Ott van Hendzsel András apjával együtt, Palicz Lajos. Garai Pál tetterős fiatalok, akik társakul szegődtek családjukkal együtt az öreg Bogár bácsihoz. A megyei fanács az állattenyésztés fejlesztéséért A STabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az idén 3 alkalommal foglalkozott végrehajtó bizottsági ülésen is az állat- tenyésztés kérdésével, elsősorban a szarvasmarhatenyésztéssel. A végrehajtó bizottság ezeken az üléseken megállapította a tennivalókat és utasította a járásokat, hogy szarvasmarha létszám növelését és tejtermelés fokozását elősegítő intézkedési terveket készítsenek. Azokért a termelőszövetkezetekért, amelyekben egyáltalán nem, vagy ötnél kevesebb tehén volt, a járási főállattenyésztők voltak felelősek, hogy 1 augusztus 20-ra mindenütt tehéntör- zsst állítsanak be. A létszám alakulásáról minden hónap végén tájékoztatták a megyei párt- és a megyei tanács végrehajtó bizottságot. Az intézkedések eredményei máris mutatkoznak. Míg korábban 8 termelőszövetkezetben egyáltalán nem, 10 termelőszövetkezetben pedig 5 darabon alul volt a tehenek száma, ma már minden szövetkezetbe« van közös szarvasmarhaállomány. A termelőszövetkezetek közös szarvas- marha létszáma április 30- tól 1378 darabbal növekedett. 100 holdra előirányzott sűrűséget 105 százalékra teljesítették. Ezen belül a tehén létszám 762 darabbal növekedett. Ez a növekedés azonban még mindig nem kielégítő, mert alatta maradt a tervnek. A tanács egyik fő feladatának tekinti a tehenek létszámának további növelését. Az idén már nagy gor.dot fordítottak a született borjak felnevelésére és a vemhességi százalék növelésére. Ennek eredménye, hogy addig, amíg a múlt évben a tehén- állomány 52 százaléka ellett le, az idén már augusztus 20-ig a tehénállomány 72.3 százaléka borjadzott meg a tervezett 69 százalékos szaporulattal szemben. A megnövekedett állatál- 'cmány szükségessé teszi, hogy növeljék a takarmány- alapot is. A megyei tanácsülés határozatot hozott arra. hogy az ősz folyamán 1000 hold bíborhsrét kell ’retni. Ezenkívül a rendes őszi takarmánykeverék ve- ‘éstervén felül az 1955 tapaszán beültetésre kerülő 'ohányterületnek mintegy ro százalékán, a nyári ül- ‘ etésű burgonya vetésterü- ’eténak 100 százalékán, a '•ukorica vetésiért) letnek oedig 15—20 Százalékán őszi * akarmánykeveréket kell vetni. Ezzel el akarják érr.i. hogy már kora tavasszal nagymennyiségű zöldta- ’-a.rmányt biztosítsanak és az évi si!ózási terv jelentős részét már tavasszal elké- -rítsék. A téli takarmány riztosítósa érdekében pedig számosállatonként 10 köbméter silót készítenek. A silózás meggyorsítása érdekében szükséges, hogy a gépállomási igazgatók, a silótöltögépekhez mindenütt időben gondoskodjanak a meghajtó erőgépekről. ÉPÜL, SZÉPÜL VÁROSUNK... Ebben a hónapban nyílik meg a most felépült nyíregyházi Gyógypedagógiai Iskola, amelyre több, mint, kctaülhő forintot fordított a nép állama. Az intézetnek modern tantermei és speciális berendezései vannak. R burger/sbogár veszélyéről Világhírű gyümölcstermelésünk mellett a szabóiéi burgonyának is jól cseng a neve a világpiacon. Most a mi híres és fontos burgonyánk veszélyben van! * Vészhírek jöttek az elmúlt években a Dunántúlról. Az utóbbi hetekben már a szomszédos megyékből is. Az amerikai burgonyabogár — a burgonya legveszedelmesebb ellensége — az idei nagy viharok alkalmával a szelek szárnyán megközelítette megyénk határait, vagy talán be is repült megyénkbe. A szomszédos Hajdú és Zemplén megyék jelezték, hogy több fertőzési gócot találtak. Kormányunk — felismerve a veszélyt — augusztus közepén szigorú rendszabályokat dolgozott ki a szabolcsi burgonya megmentésé érdekében. Elrendelte, hogy az esetleges fertőzési gócokat a kereső napokon társadalmi munkával fel kell kutatni. A megyei tanács útján utasította a növényvédő állomást hogy fertőzés észlelése esetén a védekezést azonnal díjtalanul végezze el. A rendelet meg- szabta azt is, hogy megyénkben augusztus 25—30., szeptember 10—15. és szeptember 25—30. között kereső napokat szervezzenek a községi tanácsok. A szigorú rendelkezés ellenére nem minden tanácsunk érzi át a ráháramló nagy felelősséget: húzzák- halasszák az időt, nem intézkednek a bogárkeresés megszervezésére. A tiszalö- ki járási tanács például még szeptember 1-én sem intézkedett. A dombrádi tanácselnök — bár a járási főagronómus szóban utasította a keresés megszervezésére — nem tett semmit. „Sok a dolog“ — „Rövid a határidő“ — „Nincs nálunk bogár“ — általában ezek a kifogások. Merőben helytelen érvek ezek. Bizonyítja a nyírbátori járási tanácselnök, Szabó Gyula elvtárs példája. Ott is sok a dolog, ott is rövid volt a határidő, mégis tudott eredményesen intézkedni. A járási tanács dolgozóiból felelősöket osztott be minden községébe, akik segítséget adtak a szervezéshez. Ilyen módon több ezer dolgozó parasztot és az oktatási osztály révén az összes tanuló- ifjúságot mozgósították a keresésre. A kártevő meghonosodása és elszaporodása esetén legalább évi kétszeri permetezésre volna szükség a nagyobb kártétel megakadályozására. Ehhez nagyon sok permetezőgépre védekezőszerre és munkaerőre volna szükség. Mindez nagyon megemelné burgonya- termelésünk költségeit. Tanácselnökeink tehát tegyenek meg minden lehetőt, hogy a következő két keresést a rendelkezés sze- j rint hajtsák végre, mert ez la munka is a dolgozó nép javát szolgálja.
