Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-07 / 210. szám

1955 szeptember 7, szerda NÉPLAP „Most szedik az almát fürge kezű lányok../6 — jegyzetek 3 sóstőhegyi almaszüretről — Ahogy a vonat elhagyta az állomást, füstfelhöbe bo­rult a sóstóhegyi Vörös Csillag 17 holdas gyümöl­csöse. A laposabb helyeken szinte percekig gomolygott s a nap sugaraitól szintját­szó kénes, kátrányos füst. Szép látvány volt ez annak, aki messziről nézte, de an-' nál kellemetlenebb a tsz. lányainak, akik a hulló gyümölcsöt szedték össze és a gyümölcsös ládákat rak­ták halomra. Meg is kér­deztem tőlük: — Szeretnek ilyen nagy füstben dolgozni? — Mjért ne szeretnénk — telelte az egyik kis piroskö- tényes kékszemű kislány — az igaz, hogy most egy ki­csit kellemetlen — mondja —, de nagyon sokat segített nekünk, a kora tavaszi fa­gyok idején és az esős reg­geleken, amikor a gomba­betegségek veszélyeztették az idei termést. A kénes füst sokat gyéritett a fertő­zésen. Elhallgat. Vajon miért? Jön a tanító, Hor­váth Mihály, a tsz. agronó- musa. (Már 1948-ban be­lépett a szövetkezetbe, s azóta sok gyümölcsterme­lési előadást tartott nekik. Tétenként pedig tanfolya­mokat vezet a szövetkezet tagjainak, hogy mindenki tökéletesen értsen a gyü­mölcstermelés mesterségé­hez.) Gondolta, hogy az ag- ronómus jobban megtudja magyarázni a füst jelentő­ségét. — Az igaz. hogy a füst­nek is van gombaölő hatása — mondja Horváth Mihály —, de nem lett volna ter­mésünk, ha a permetezése­ket elhanyagoljuk. Bizony, az idén már kilencszer per­meteztük a gyümölcsösün­ket, de úgy veszem észre, hogy még a jövő héten al­kalmazni kell a tizediket is, mert újabb pajzstetűfer- tőzés észlelhető. Hiszen nem engedhetjük ki a zse­bünkből az exportminöségü alma árát. A beszélgetés közben meg­érkezett a szövetkezet te­hergépkocsija megrakva almatároló ládákkal. Már a negyedik fuvar ma, de tegnap is és tegnap előtt is hordták, úgy hogy most már négyezer láda várja az almaszüretet a Vörös Csil­lag TSZ udvarán. A napok­ban körülnézték 155 hold gyümölcsösüket, hogy felbe­csüljék mennyi ládára lesz szükség ahhoz, hogy az al maszedés és a szállítás fo­lyamatosan biztosítva le gyen. Este a portya után az irodában szólt a rádió, a fiúk, lányok olvasgattak, beszélgettek, a szövetkezet vezetői pedig számolgatták — 10.537 termőfaegység — termőfaegységenkint 80 kiló alma — 45 kiló almára kell egy láda. — Bizony renge­teg láda kellene, ha egy­szerre ládákba akarnák pa­kolni az idei termést. Azon­ban úgy határoztak, hogy még ismét kérnek 2500 iá­dat, mert körülbelül negy­ven vagon almát export­ként szállítanak el, s az át­rakáshoz, válogatáshoz sok ládát kell felhasználni. — Bizony, jó már ilyen­kor arról gondolkozni, hogy hova tesszük a termést — mondja a termelőszövetke­zet elnöke. Ez az igazi öröm. amikor már félig zsebbe érezhetik a termelőszövet­kezet tagjai az idei fáradsá­gos munka fizetségét. Meri nézzük csak, mennyit kap­hatnak az idei termésért, c Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet tagjai? Ha a 155 holdról csak 100 vagon almát takaríta­nak be és azt kilónként csak 4 forintos áron értékesítik, 4,000.000 forint jövedelem­hez jutnak. De ha a szüre­tet úgy szervezik meg, hogy ütődés mentesen, válogatva kerül az alma elszállításra, még minőségi export felárat is kaphatnak. Tudják ezt a tsz. tagjai, mert valamennyien meste­rei a gyümölcstermelésnek. Nem is volt egyetlen ellen- vélemény sem az ellen, ha permetezni kellett. Vájsz József a nyáron, amikor az eső miatt kétszer egy nap permetezték a gyümölcsösü­ket, még a háti gépével neki látott s ahol a Rex 10-es motoros gép szórója nem érte a gyümölcsöt, újonnan permetezte. Szor­galmas munkájával már 250 munkaegységet gyűjtött a gyümölcsösben. A szövetkezet lányai is szeretnek a gyümölcsösben dolgozni. Kiváltképpen Sza­bados Jolán, Orosz Piroska, akiknek minden reggel az az első, hogy körülfutják a gyümölcsöst és mindent szemügyre vesznek. Megiga­zítják a hervyó-öveket, fel­szedik a hullott almát és megigazítják az elcsúszó támasztókarókat. Hiszen ők is szakemberek már, nem nézhetik el, hogy szemük előtt tönkre menjen a kö­zös vagyon. Meg aztán a szívükhöz nőtt már a gyü­mölcsös, a szőlő. Papp Ist­ván DISZ-fiatal is így véle­kedik, aki már megpróbál­kozott megválni a gyümöl­csöstől, a szőlőtől, a Vörös Csillag TSZ-től. Alig egy éve, hogy elment géplakatos tanulónak, s a tavasszal már újra visszajött. Azóta többször elmondta már, ..aki egyszer megkóstolja Sóstó vizét — rizling borát, . Jo- nathán almáját, akaratlanul vissza kell térnie“. Most már ő is boldogan készül a tsz. többi fiataljával a nagy szüretre. Most is ott volt a ládara­kásnál s este ismét együtt lesznek vagy negyvenen a tsz. kultúrtermében. Meg­tanulják Horváth Mihálykái, a tsz. agronómusától, ho­gyan kell szakszerűen szü­retelni. Hadd legyen a nó­tának igaza: ,.... Most sze­dik az almát, fürge kezű lá­nyok ..." UJLAKY VILMOS. AKI MÉG MEM LATTA, NÉZZE MEG... Séta a Mezőgazdasági Kiállításon Ezer és ezer ember szo­rong a villamoson. Ezen a napon valahogy nem olyan türelmetlenek, mint más­kor, nem is ingerültek. Va­lamennyien jókedvűek, megbocsátóak. Pedig a pesti villamosok utasait nem ez jellemzi! Most azonban min­denkit ünnepi hangulat tölt el — így érzi, így látja az, aki velük együtt utazik. — Érthető is ez. Bár szombat van, mégis ünnepi ez a nap, ünneplőben vannak az utasok. A Mezőgazdasági Kiállításra mennek. Már a villamoson meg­kezdődik a találgatás: vajon most is úgy járunk, mint tavai v? — Majd meghaltunk szomj an, és még le sem nagyon ülhettünk, amikor elfáradtunk.. Társa, a jól tájékozottak magabiztosságával felel: — Dehogyis! Annyi lesz az in­nivaló, hogy ember legyen a talpán, aki azt elfogyaszt­ja, — akár egész Budapest egyszerre olthatja most szomját. — Természetesen nemcsak a vízre gondolok. — teszi hozzá azonnal tré­fásan. — Ülni meg, — ha már mindent láttunk, ak­kor kell csak, és egyszerre több tízezer emberrel több ülhet le, mint az elmúlt év­ben. két. Látni kell a nagyszerű négyes, ötös fogatokat, az arabs, a nóniusz, a magyar fajta lovakat, amint kecse­sen, szépségük, erejük tu­datában végigmennek az ügetöpályán. Természetesen ez a be­számoló nem tarthat igényt arra, hogy az idei Mezőgaz­dasági Kiállítás minden szépségét és nagyszerűsé­gét megmutassa. Erre vál­lalkozni nem lehet és nem is ez volt a cél. Csupán a figyelmet akarjuk felhívni arra. hogy érdemes meg­nézni, — helyesebben — megnéznie mindenkinek, aki csak teheti. És, hogy még teljesebb legyen a beszámoló, megemlítjük a magyar borok pavilonját, Csodálatosan szép ez évben a Mezőgazdasági Kiállítás A lopavilon termei hatal­mas képekkel vannak díszít­ve. A szemet gyönyörködtető festmények mellett megta­lálhatjuk itt az ország leg­híresebb állami gazdaságai­nak, terme löszóvet keze lei­nek és egyénileg dolgozó parasztoknak az eredmé­nyeit hirdető grafikonokat, felírásokat. Itt találkoztam először a szabolcsiakkal. A Balkányi Állami Gazdaság gyümölcs- és burgonya­eredményeit hirdette az egyik felirat. A jogos büsz­keség mellett azonban nem szabad elhallgatnunk má­sok eredményeit sem. Látni a pavilonban 40—50 dekás paradicsomot, — Békés és Csongrád megye termelői­nek kiállított tárgyai, — olyan hatalmas paprika vonja magára ezután a fi­gyelmet, hogy ember legyen a talpán, aki ezt megeszi töltve. Aki mindent meg akar nézni, az akár itt tölt­het egy délelőttöt. Sok hasz­nos, érdekes látnivaló' akad a főpavilonban. Már az első lépéseknél megragadja a figyelmet a gépesítési kiállítás Itt nemcsak a magyar ipar legnagyszerűbb gépeit szemlélhetjük meg, hanem találkozhatunk a szomszéd államok kiállított tárgyai­val. A magyar gépgyártás — a Vörös Csillag Traktor­gyár. az EMAG — olyan gépeket is felvonultatott, amit még eddig soha nem láthattunk. Ttt szerepel elő­ször az új traktor, az EMAG kísérleti kombájnja, de láthatunk itt újfajta sze­lektorokat, burgonyaszedő-, répalazítógépet — és nem szégyen azt sem bevallani, hogy olyan géppel is talál­kozhatunk, aminek nem tudnánk hirtelen megmon­dani a rendeltetését, nevét, ha ott nincs a kísérő, aki mindent szívesen' megma­gyaráz. Ha a másik oldalra me­gyünk, szintén génekkel ta­lálkozunk. A Német De­mokratikus Köztársaság nagyszerű és szép kivitele­A szombati és vasárnapi megyei kultúrműsorokból az állami és kísérleti gaz­daságok szőlészeteinek, bor­pincéinek termékeit. Azt mindenki tudja, hosv a ma­gyar bor világhírű. Azt szokták mondani, hogy „ki­rályi borok“ Valóban azok, de nem a régi, hanem az új értelemben, ami azt jelenti, hogy nem a királyok aszta­lán van a helyük, hanem a borok között az elsők, a bo­rok koronázatlan királyai. Meg lehet találni ebben a pavilonban a tokaji hegy zamatos szőlölevét, a villá­nyi, badacsonyi, a soproni, egri, gyöngyösi szőlők leg­kiválóbb képviselőit. A kiál­lítás látogatói szívesen fel-, keresik ezt a pavilont. Itt pihennek meg, itt beszélik- meg a látottakat, miközben kóstolgatják a nemes italom kát. A szó nem elég gazdag ahhoz, hogy mindent a ma­ga szépségében és nagysze­rűségében adjunk . vissza. Azt azonban elmondhatjuk: érdemes megnézni és aki még nem látta, az feltétlen nézze meg a Mezőgazdasagi Kiállítást. (halasa) A Szovjetunió legészakibb vasútvonala zésű gépei, majd a Cseh­szlovák és a Német Szövet­ségi Köztársaság iparának termékeiben gyönyörködhet a látogató. Feltétlen fel keli hívni a figyelmei a Vízügyi Igaz­gatóság kiállítási pavilon­jára. Már a bejáratnál ma­gára vonja a figyelmet egy ötletes építmény, ami a Ti- szalöki Duzzasztómű egy részének pontos mása. A két pillér között duzzasztó­gát emelkedik és amikor működésbe hozzák a gépe­ket, hatalmas vízesés — a duzzasztás bemutatása — gyönyörködteti a nézőket. Valamivel távolabb az ár­vízelhárítás régi és üj esz­közei láthatók. A régen használt cölöpverők mellett nagyteljesítményű gépeket | láthatunk. Van ott egy ha­talmas szivattyú is. ami má­sodpercenként 8.000 liter víz kiemelésére képes. Nem lenne teljes a kép, amit a kiállításról adunk, ha nem beszélnénk az állatokról Az elmúlt esztendőben is nagyszámú, gyönyörű álla­tokat láthattak a kiállítás látogatói, de ebben az év- I ben, ha lehet, még gazda- ' gabb, szebb ez a része is. Amikor a díjnyertes álla­tok elvonulnak a nézők j előtt, önkéntelenül tapsra i verődik a kéz, elragadott i szóra nyílik a száj. A kiál­lítás nagydíját nyert hatal- j más bika nyitja meg a me­netet. Utána sorban vezetik ! a gondozok a legszebb álla- I tckat. állattenyésztésünk ! büszkeségeit. Láthattunk 1 ctt olvsn mént, amelyik háromezer csikónak az ap- [ja (mesterséges megtenné I kenvitássel), olyan tehenet | aminek háromszáz napi tej- ! hozama meghaladja a 7.00< | kilót 4.1 százalékos zsírtar | talommal. ; Hosszú lenne felsorolni ; különféle állatok tulajdon I ságait. dicsérni szépségű A Szovjetunió legészakibb] és egyben legrövidebb vas-' útvonala a 70. szélességi kör közélében a tundrán a Taj- mir félsziget két városát — Dugyikát és Norilszkot köti össze. A tiszta vasból ■ készült vasúti kocsik ablakából gyögyörködünk a zöldelö bokrokban, a fehér és sárga virágokban. A hegycsúcsok északi oldalát hó fedi. Min­denütt tavak, zsombékok. A vonal mentén vasutasokat látunk, fejükön fekete háló, amely arcukat és nyakukat védi a szemtelen szúnyogok­tól. — Nehéz itt a munka — mondja vonatunk kísérője. — Nyáron a szúnyogok és a muslicák kínoznak, télen pedig a kegyetlen fagyok és hóviharok. De a vasutaso­kat semmi sem. tudja aka­dályozni önfeláldozó mun­kájukban. A mozdonyvezetők itt, a magas északon is vezetne\ túlsúlyos vonatokat. Egy aU halommal Jaburov moz­donyvezetőnek soronkivül öt kocsi teherszállítmányt kellett továbbítania. A vo­nat azonban 40 kocsiból ál­lott. — Csatoltass le 35-öt és öt kocsit vigyél, különben késni fogsz — javasolták Jaburovnak, — Megpróbálom az egész szerelvényt elvinni — felel­te a mozdonyvezető. Túlsúlyos vonatával az előírt időnél korábban érke­zett meg. A sarkvidéki vasutasok bekapcsolódtak a XX: Párt- kongresszus tiszteletére fo­lyó munkaversenybe és kö­telezték magukat, hagy ha­táridő előtt teljesitik az évi tervet. 1. KOVALK1N. A Szovjetunió állandóan fejlődő ipara áj technikával látja el a vasutat a József Attila kultúrott.- honban kaphatók. Rossz idő esetén az előadást a József Attila kultúrotthonban tart­ják. Az Operaház művészei 10 helyen adnak hangversenyt megyénkben a tsz-ekbe újonnan belépők tiszteleté­re. Szombaton este Nyírbá­torban szerepel az egyik csoport. Műsoron: Verdi, Puccini, Leoncavalo, Gou­nod, Mascagni, Lehár, Kál­mán Imre legszebb da!ai szerepelnek. Ugyancsak szombaton este ad. hangver­senyt a másik csoport Naoykállcban hasonló mű­vekből. — Nyírgyulajban szombaton este a , Határ­őrség“ kultúrcsoportja ad műsort. Vasárnap este a nyírbá­tori kultúrotthonban vidám műsor szórakoztatja a dol- I gozókat, utána reggelig tar. I tó bal következik, sével és jobb kihasználásá­val már 1954-ben a vasutak teneráruforgalma, 19'50-hez viszonyítva, 42 százalékkal nőtt az 1955-re tervezett 35 —40 százalékkal szemben; Szeptember 11-én, vasár­nap este 8 órai kezdettel Nyíregyházán, a szabadtéri színpadon vendégszerepei a Borsod-Abaúi-Zemplén me­gyei 130 tagú központi mű­vészegyüttes. Közreműköd­nek L. Pekker Zsuzsánna, Marx Erika, ősz Ilona, Ga- lánffy Lajos, Gombás Fe-' renc, Szemző Károly és a miskolci Zeneművészeti Szakiskola művésztanárai.; Műsoron Mozart, Verdi, Koposov, Szvesnyikov, Hän­del, Bach, Brahms, Kodály és Bartók-művek szerepel­nek. A tánckar a Nyírségi­páros, Három-ugrós. Lócás- tánc, Cigánytánc stb. tánco­kat mutatja be. Vezényel: dr. Bellákné — Veszprémy Ilona. A tánckar koreográ­fusa Rotter Oszkár, kangaz- gató Bartos András, össze­kötő szöveget Hetényi Mar­git zeneiskolai tanár mond. Jegyek 3—12 forintos árban i súlyú vagonokkal bővítet­ték. Szerte az országban új vasútvonalak épülnek. — Ezenkívül több helyen fek­tettek le második yágányt. Az új technika alkalmazá­sával és a régi tökéletesíté­Ennek segítségével a vasút teheráruforgalmi ötéves ter­vét négy év alatt teljesí­tette. A képen: DM-140. típusú villamosvezeték-kihúzó ko­csi, (Foto B. Rjabinyin.) & A vasút gördülőállomá- I s lyát újtipusú gőzmozdo- ’ vyokkal, kétezer lóerős TE- 1 ! típusú mozdonyokkal, tel- 1 lesen fémből készült sze- i Helykocsikkal és nagy rak- -

Next

/
Thumbnails
Contents