Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

1935 szeptember 4, vasárnap NÉPLAP í* Rövid külföldi hírek London, (TASZSZ) A Kanadában tartózkodó szov­jet mezőgazdasági küldött­ség szeptember 1-én Win­nipeg városában látogatást tett a „Berd of Grane Co- missioners For Canada” nevű szervezetben. Ennek laboratóriumaiban megis­merkedett a kivitelre szánt gabona minőségének meg­határozását szolgáló mód­szerekkel! A felvilágosítá­sokat Maekenzie, Kanada ,gabonaügyi főbiztosa és dr. Andersen, a vegyészeti osz­tály ' vezetője adta meg. ¥ Delhi, (TASZSZ) A Ti­mes Of India című lap közli: India elhatározta, hogy kapcsolatokat. létesít a Mongol Népköztársasággal. Erről a közeljövőben hiva­talos közlemény jelenik meg. Moszkva, (TASZSZ) — Szeptember 3-án szovjet küldöttség utazott Genfbe, hogy résztvegyen a mező- gazdaság gépesítése ügyé­ben megtartandó értekezle­ten. amelyet az ENSZ euró­pai gazdasági bizottsága mellett működő mezőgazda- sági bizottság hívott össze. Lndon, (TASZSZ) S. F. Powell, a bristoli egyetem fizika professzora és a ki­rályi társaság tagja, angol sajtójelentések szerint elfo­gadta a szovjet tudományos akadémia meghívását és a Szovjetunióba látogat. Po­well kijelentette: reméli, hogy az idén ősszel utazik a Szovjetunióba. * Szófia, (TASZSZ). A Bol­gár Távirati Iroda jelenté­se szerint a Bolgár Vöröske­reszt Központi Tanácsa az ankarai bolgár követség út­ján 25.000 lévőt juttatott el a Török Vörös Félhold Tár­saságnak az augusztusi föld­rengéstől és árvíztől sújtott török lakosság megsegíté­sére. * Berlin, (MTI). Adenauer pénteken beszédet mondott Bochumban a keresztény- demokrata unió helyi szer­vezetének jubiláris ülésén. Kijelentette: „A Szovjet­unió legutóbbi jegyzéke le­hetővé teszi, hogy a Moszk­vában tartandó nyugatné­met-szovjet tárgyalások so­rán a német kérdést is meg­vitassák és kölcsönösen ki­fejtsék a két kormány erre vonatkozó nézeteit.“ A kancellár azt mondta, csalódás vár azokra, akik azt hiszik, hogy a moszkvai tárgyalásokon végleg meg lehet oldani Németország újráegyesítésének kérdését, mert e probléma rendezése — Adenauer szerint — a négy nagyhatalom együttes döntésétől, illetőleg határo­zatától függ. Szalui Béla elvtúrsat, az MDP Központi Vezetőség-e titkárává választotta kai Bizottságának tagját, a Központi Vezetőség titká­rává választotta. A Szénbányászati Minisz­térium, a Vegyipari és Ener­giaügyi Minisztérium, vala­mint a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete szomba­ton este ünnepséget rende­zett az V. Magyar Bányász­nap alkalmából. A két mi­nisztérium közös nagyter­mét zsúfolásig megtöltötték a díszegyenruhás bányász­küldöttek, a bányászat mű­szaki vezetői és a két mi­nisztérium dolgozói. Blaha Béla, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete elnöké­nek megnyitó szavai után Czottner Sándor szénbányá­szati miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után a miniszter kitüntetéseket nyújtott át a bányászat leg­kiválóbb dolgozóinak. Az ünnepi est kultúrmű­sorral zárult. A Magyar Dolgozók Párt- ia Közoonti Vezetősége Szalai Béla elvtársat, a Központi Vezetőség Polití­Magy Józsefné elvlársnő az új könnyűipari miniszter A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa saját kérésére felmentette Szalai Megnyílt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Szombaton délben ünne­pélyesen megnyitották az 1955. évi Országos Mezőgaz­dasági Kiállítást. A meg­nyitó ünnepségen megjelen­tek a párt- és a kormány vezetői — Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Hegedűs András, Hidas István, Ko­vács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla. Ott volt a megnyitáson a Minisztertanács számos tag­ja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a legjobb ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások sok élenjáró dolgozója is. A megnyitó ünnepségen j az Országos Mezogazdasagi jelen voltak a budapesti Kiállítás. külképviseletek vezetői és j Ezután a megnyitó un- tagjai, valamint az Orszá-I népség részvevői megtelan- gos Mezőgazdasági Kiállítás; tették a kiállítást. (Ml ■) alkalmából a Szovjetunió­ból, a Kínai Népköztársa­ságból, a Csehszlovák Köz­társaságból, a Lengyel Nép­köztársaságból, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságból, az Albán Népköz- társaságból. a Mongol Nép- köztársaságból hazánkba ér­kezett küldöttségek. A himnusz hangjai után Erdei Ferenc földművelés- ügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Erdei Ferenc megnyitó beszéde után ezer galamb vitte hírül az ország min­den tájára, hogy megnyílt Béla elvtársat a könnyű­ipari miniszter tisztsége alól. Könnyűipari minisz­ternek a Népköztársaság El­nöki Tanácsa Nagy Józsefné elvtársnőt, az Országos Tervhivatal elnökének he­lyettesét választotta meg, Jugoszláv gazdasági küldöttség utazik Bulgáriába Belgrad. A Jugopress ér­tesüléséi szerint szeptember 3-án a bolgár kormány meghívására jugoszláv gaz­dasági küldöttség utazik Szófiába. A küldöttséget, amely megtekinti a plov- divi árumintavásárt is. Voja Lekovics, a szerb végrehajtó tanács elnöke vezeti. Meghosszabbították u nyári vásárt Az augusztus 20-án meg­kezdődött nyári vásárt a A Német Szociáldemokrata Párt felszólította Adenauert, hogy a nemzetközi feszültség csökkentésének szellemében folytassa moszkvai tárgyalásait Eilender amerikai szenátor nyilatkozata Berlin, (MTI) A Német Szociáldemokrata Párt ve­zetősége és parlamenti cso­portja pénteken rendkívüli ülést tartott Bonnban. Az ülésen OUenhauer pártel­nök beszámolója és annak megvitatása után határoza­tot. hoztak. A határozat sajnálkozá­sát fejezi ki amiatt, hogy Adenauer moszkvai tárgya­lásai előtt nem nyújtott le­hetőséget a bonni kormány és . az ellenzék külpolitikai nézetei, s elsősorban a né­met újraegyesítéssel kap­csolatos álláspontja össze­hangolására és csupán arra szorítkozott, hogy tájékoz­tassa a Német Szociálde­mokrata Pártot a moszkvai nyugatnémet-szovjet meg­beszélések politikai és dip­lomáciai előkészületeiről. A határozat helyesli, hogy a Moszkvába utazó kormány- küldöttségben a parlament külügyi bizottságának ve­zetői sorában a szociálde­mokrata Carlo Schmid is részt vesz, mert ez le­hetővé teszi majd a par­lament megfelelő felvilágo­sítását a moszkvai tárgyalá­sokról.. Ez azonban nem je­lenti azt. hogy a Német Szo­ciáldemokrata Párt és kép­viselő csoportja részt vállal a kormányküldöttség fe­lelősségéből. A Német Szo­ciáldemokrata Párt felszó­lította Adenauert, hogy Moszkvában a nemzetközi feszültség csökkentésének és a béke biztosításának szellemében üljön a tár­gyalóasztalhoz. A határo­zat kiemeli: a moszkvai esz­mecsere egyik főcélja, ■neevizssráln' h~gvan lehet a jövendőbeli Össz-Német- országot az európai bizton­sági rendszerbe beilleszteni. Bécs, (TASZSZ) Amint az APA osztrák hírügynökség közli, Eilender, a Bécsben tartózkodó amerikai de­mokratapárti szenátor az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti keres­kedelem fokozása és az élénkebb küldöttségcsere mellett foglalt állást. Eilender, aki sorra láto­gatta Lengyelországot, a Szovjetuniót, Romániát és Magyarországot, kijelentet­te: „Benyomásaim merő­ben mások, mint amilyen értesüléseket az amerikai külügyminisztériumtól kap­tam. Eleget láttam és ele­get beszéltem az emberek­kel ahhoz, hogy meggyő­ződjem róla: ők semmiféle háborút nem akarnak.” Ki kell szélesítenünk: a kül­döttségek cseréjét — foly­tatta a szenátor. Az ameri­kaiaknak el kell látogat- niok Oroszországba, még­pedig nem azzal a szándék- kát, hogy megbírálják mód­szereit, hanem azzal az óhajjal, hogy tanulmányoz­zák azokat. Szovjet küldött­ségeknek is el kell látogat- niok Amerikába és ott lát- niok kell mindent, amit óhajtanak, kivéve titkain­kat. nagy érdeklődésre tekintet­tel a belkereskedelmi mi­niszter és a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke, az ország egész területén to­vábbi 14 nappal, szeptem­ber 19-ig meghosszabbította. Színpompás (elvonulás Hanoiban Hanoi, (Űj Kína). Hanoi­ban pénteken mintegy 170.000 dolgozó színpompás felvonulást rendezett a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság fennállása tizedik év­fordulójának megünneplé­sére. Ho Si Minh elnök a dísz­emelvényről felhívást inté­zett az egész vietnami nép­hez. Van Nguen Ziap, a viet­nami néphadsereg főpa­rancsnoka napi parancsban üdvözölte a vietnami nép­hadsereg tisztjeit és kato­náit. lEMZETfiÖZI iZEüLE Az elmúlt hét nemzetközi eseményei nyomán, ha nem is az érdeklődés homlokte­rében álló, de mindenesetre figyelmetérdemlő két ke­véssé ismert kérdést emel­hetünk ki: A ciprusi kér­dést és a szudáni kérdést. Ciprus sziget© t— a Szuezi-csatorna kulcsa. Amikor az angolok kiürítet­ték a csatornaövezetef, ide költöztették közelkeleti fő­hadiszállásukat, új repülő­tereket és haditengerészeti támaszpontokat építettek a sziget partjain. Ciprus a Földközi-tenger keleti me­dencéjében a hajózási és légiutak fontos csomópontja — mindez, fokozza straté­giai fontosságát. A sziget lakossága vala­mivel több mint félmillió: ebből több mint négyszáz- ezer görög és mintegy ki­lencvenezer török nemzeti­ségű. A lakosság túlnyomó többségét kitevő görögök annál hevesebben tiltakoz­nak az angol megszállók je­lenléte ellen, minél több angol egységet dobnak át Szuezből. A görög lakosság nemzeti önrendelkezési jo­got követel, hogy az auto­nómia birtokában egyesül­hessen Görögországgal. Az angolok arra hivatkoznak, hogy Ciprus brit korona- gyarmat, s így a sziget sor­sa — őfelsége kormányának belügye. Az angol-görög vi­tában az angolok maguk mellé állították Törökorszá­got is. A ciprusi válság ügyében Anglia kezdemé­nyezésére augusztus 29-én összeült a három érdeke't kormány képviselőinek ér­tekezlete. A tanácskozáson azonban az elsősorban ér­dekelt fél: Ciprus lakossága nem képviselteti magát. A Ciprus nélkül Ciprusról tár­gyaló tanácskozáson az an­gol külügyminiszter kifej­tette az angol álláspontot, de ennek alaptalanságát maga az értekezlet ténye vi­lágította meg: a görög kül­ügyminiszter visszautasí­totta azt az érvelést, hogy Ciprus jövője Anglia bel­ügye — olyan érvelés ez, amelyet maguk. az angolok cáfolták meg azzal, hogy az angol-török-görög nemzet­közi értekezletet összehív­ták. A így 3°gi síkról stratégiai kérdésekre tere­lődött. Valóban: sem az an­gol, sem a görög, sem a tö­rök kormánynak nem Cip­rus lakosságának jóléte, jo­ga, jövője fáj, hanem össze­ütköző hatalmi érdekekről — a támaszpontokról van szó. Nos, a görög külügymi­niszter — mint a londoni zárt tárgyalásról kiszivár­gó értesülésekből kiderül — megígérte, hogy a görög kormány Ciprus beolvasz­tása esetén biztosítja Ang­liának a Cipruson épített katonai támaszpontok kor­látlan használatát, sőt az athéni kormány — mint Sztefanupulosz külügymi­niszter mondotta — kész ezenkívül más katonai jo­gokat is biztosítani Angliá­nak a görög szárazföldön abban az esetben, ha meg­egyezésre jutnak a ciprusi vitában. A törökök ugyan­ezen értesülések szerint a jelenlegi helyzet fenrtaitá- sát akarják, vagyis lénye­gében az angol uralom fenntartását. Az amerikai sajtóból ki­derül, hogy az Egyesült Ál­lamokat sem hagyja hide­gen a ciprusi viszály. A Néw-york Times szerint: ..Megmérgezi a szövetsége­sek viszonyát és zavarhatja a Földközi-tenger keléti tér­ségének hadászati egyensú­lyát.“ Ez a figyelmeztetés arra a tendenciára utal, hogy a Cipruson vitatkozó hatal­mak egyezzenek meg — a ciprusiak bőrére. A szabad­ságszerető ciprusi nép azon­ban nem kér az ilyen meg­oldásból. Ciprus népe, mely a múltban nem egyszer ra­gadott fegyvert a török és az angol elnyomókkal szem­ben, mindinkább egyesíti erőit annak érdekében, hogy hazája ne legyen többé ide­gen gyarmat. Ez a cél Cip­rus érsekétől a kommunista pártig közös harcra egyesí­ti a sziget hazafias közvé­leményét. Ssudási javéi© valószínűleg az év végén tartandó népszavazáson dói cl. -A szudáni parlament a múlt heten egyhangú hatá­rozatot hozott a Szudán jö­vőjére vonatkozó kérdés; népszavazásra bocsátásáról. Eddig a parlamenti dön-' tésig hosszú út vezetett,1 Szudán, ez a mintegy két és félmillió négyzetkilomé­ternyi területű nagy ország Tiö esztendeje közös birtoka kondominiuma volt Angliá­nak és Egyiptomnak. Amió­la azonban Egyiptom fel­mondta az angol-egyiptomi szerződést, mindent elkövet, hogy előmozdítsa Szudán­nak Egyiptommal való. egyesülését, Anglia, pedig ezzel szemben meg akarja tartani szudáni pozícióit, ki­éleződtek a Szudánnal kap­csolatos angol-egyiptomi el­lentétek. Az 1953 február 12-én megkötött, úgyneve­zett szudáni egyezményben Anglia és Egyiptom vállal­ta, hogy „együttműködik Szudán önkormányzatának elősegítésére“. Ezt az együtt­működést azonban a szó- banforgó kormányok sajá­tosan értelmezik. Minthogy Angliának kevés lehetősége van arra, hogy Szudánt to­vábbra is fennhatósága alatt tartsa, az angol politika azon fáradozik, hogy Szu­dán ne az Egyiptommal való egyesülés, hanem a függetlenség mellett dönt­sön. Magától értetődik,- , hogy az angol uralkodókon rök nem a szudáni nép ér- ' dekében. hanem a maguk: 1 befolyásának megőrzése ér­dekében akarják előmozdí­tani ezt a megoldást. Az elmúlt két esztendő esemé­nyei arra mutatnak, hogy ez az angol törekvés bizo­nyos sikerrel jár. Az egyip­tomi befolyást komoly mér­tékben csökkentették Szu­dánban. A szudáni parlament dön­tését. amely népszavazásra bízná Szudán jövőjének el­döntését, még Angliának és Egyiptomnak jóvá kell hagynia. Nagyon valószínű, .hogy e kérdés újabb viták — és alkudozások sorozatát indítja meg az érdekelt fe­lek között. Bármilyen for­mában is kerüljön sor a népszavazásra, vagy a vá­lasztásokra, London, Kairó és Khartum egyaránt meg­állapodott a nemzetközi el­lenőrzés szükségességében. A nemzetközi ellenőrző bi­zottság tagjaivá Indiát, Pa­kisztánt, Jugoszláviát, Nor­végiát, Svédországot, Sváj­cot és Csehszlovákiát kérik majd fel. A nemzetközi közvélemény érdeklődéssel Várja a népszavazást, amely bizonyára meghozza majd ISzudán nemzeti fejlődési­nek irányát. Ünnepség Budapesten az V. Magyar Bányásznap alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents