Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-03 / 207. szám

1953 szeptember 3, szombat NÉPLAP 5 Tövises sorok Több udvariasságot várunk a szocialista kereskedelem dolgozóitól A Soltész Mihály utca sarkán van a Kisker. Válla­lat 63. számú füszerboltja. Az üzletvezetője, egyszers- mint pénztarnoknő is. Ezt sem találjuk nagyon he­lyesnek, de ha már így van, akkor elvárnánk, hogy ud­variasabban foglalkozzon a dolgozókkal. Ne tegyen kü­lönbséget azokkal a vásár­lókkal, akikkel jó barátság­ban van vagy azokkal, akik előtt mélyet hajolgat. Egyik sem helyes. A szocialista kereskedelem minden dol­gozójától elvárjuk, hogy a vásárlókkal egyforma udva­riassággal foglalkozzanak, kivételeket ne tegyenek senkivel. Ha ez így lesz, akkor a vásárló dolgozók nem fogják messze elke­rülni a 63-as számú boltot. Miért keli beszüntetni a sóstói strandolást délután § órakor Sokaknak nem tetszik, de valljuk be, nekünk sem, — hogy a sóstói strandfürdőn a fürdést már délután öt órakor beszüntetik és hat órakor már be is zárnak. — Nem tudjuk, mi ennek az oka, talán az, hogy nem akarnak váltott személy­zettel dolgozni, mert az költségesebb lenne. De hogy ez a korai zárás hely­telen, azt bizonyítja a dol­gozók elégedetlensége. Na­gyon sokan csak a délutáni órákban tudnak kimenni a Sóstóra — munkaidő után. Mire kiérnek, már a strand zárva is van. Mit csinálja­nak most azok a dolgozók, akiknek zsebükben van a strandfürdő bérlete és fü­rödni nem tudnak? Java­solnánk talán, hogy a Sós­tón fürdő-órákat tartsanak, írják ki, hogy ..kedden, csü­törtökön délelőtt 10-töl fél 11-ig, délután 3 órától 4 óráig tartunk fürdőórákat“. A többi napok pedig szün­napok. Ez is egy megoldás, így még kevesebb személy­zetre volna szüksége a sós­tói fürdőnek... FARKAS PÁL. Tovább erősítjük kapcsolatunkat Létrával a Béke-cukrászdában Nem tévedés. A múlt hé­ten kedden este javában szólt a zene, amikor egy férfi létrával a hátán beál­lított a cukrászda szalonjá­ba. Mit akarhat most? — fordultak a jövevény felé a tekintetek. — A forró augusztusi melegtől felüdül­ni kívánkozók csodálkoz­tak. De az a négy fiatal­ember még jobban megle­pődött, akik ott ültek a zongorához legközelebb eső asztalnál. Ugyanis felállítot­ták őket. — Mit csinálnak ilyen­kor? — érdeklődtem Nán­dori Sándortól, az üzlet ve­zetőjétől. — A ventillátort; javítják. — Ilyenkor? — csodál­koztam. — Igen, — válaszolta res­telkedve. — Még jó, hogy kijöttek, — vélekedett. Hát bizony nagyon furcsa eset. Másfél hete szerelte fel az új ventillátort a Vasvári Pál utcai kisipari ktsz. a nyíregyházi Béke-cukrász­dában, de sajnos, nem volt jó. Csak abban az esetben volt hajlandó forogni pro­pellere, ha a fagylalt­fagyasztógép működött. De ez még nem is lett volna olyan nagy baj. A legna­gyobb az volt, hogy rosszul állították be és így a sza­lonban elhasznált levegőt, dohányfüstöt nem kifelé szívta, hanem még az utca porát is a cukrászda sza­lonjába nyomta. Másfél hé­tig rontotta így a levegőt a rosszul felszerelt ventillá­tor-. A cukrászda vezetője már másnap észrevette a hibát és jelentette is, de a ktsz. vezetői a sok munká­ra elfoglaltságukra, — ké­sőbb pedig arra hivatkoz­tak, hogy elfelejtették ezt. Nekünk az a vélemé­nyünk, hogy a következők­ben ne feledkezzen meg a ktsz. vezetősége az ilyesmi­ről, s főleg ne olyankor vé­gezzék a javítást, amikor az emberek szórakoznak. De legjobb, ha úgy végzik el már először a szerelési mun­kákat, hogy abban másnap már ne lehessen kivetni­valót találni. r—s. K. —) Az iskolák tanulmányi és mulasztási eredményeinek értékelésekor az elmúlt tan­év végén megállapítottuk, hogy ott érték el nevelőink a legjobb eredményt, ahol a tanács és a nevelőtestület kapcsolata, együttmű­ködése a legjobbnak volt mondható. így például Ro- hod, Vaja. Ör, Magy, Leve­lek, Ramocsaháza, Nyír- kércs, Petneháza községek­ben volt az elmúlt tanévben komoly fejlődés. A jobb eredmények eléréséhez fel­tétlenül döntő mértékben hozzájárul a tanácsok segít­sége, iskolát támogató mun­kája. — Ugyanis, nem mindegy, hogy például a ta­nács a mulasztások kérdését hogyan kezeli, szívügyének tartja-e, vagy csak egy kér­désnek a sok közül. Sok se­gítséget adhat a tanács — különösen az oktatási állan­dó bizottságok jó működé­sével. De ki tudná hirtelen felsorolni, hogy még hány | és hány területen? A ramocsaházi tanácsel­nök, Pataki Lászlóvá az el­múlt tanévben például 10 lemorzsolódást akadályozott I meg. Büdszenti György bak- talórántházi tanácselnök se­gítséget nyújtott számos notórius mulasztó tanuló szüleinek meggyőzésében és dicséretre méltóan nemcsak részt vett a Pedagógus Nap megrendezésében és szerve­zésében, de a pedagógusok jutalmazásáról is saját ha­táskörén belül gondosko­dott. Az őri, ramocsaházi. laskodi, besenyődi, ófehér­tói, ny írkércsi tanácsok mindent elkövettek, hogy biztosítsák a pedagógusok konyhakerti földjeit. A né­hány említett példa bizonyít­ja: milyen eléggé fel nem becsülhető segítséget nyúj­tanak és nyújthatnak taná­csaink iskoláinknak, ami közvetlenül, vagy közvetve hozzájárul az iskolában fo­lyó oktatás eredményessé tételéhez. Jól látják ezt és érzik is pedagógusaink. Van olyan nevelőnk, aki napokon át segít tanácsainknak bizo­nyos irodai munkában, mint Rohodon Márton Gábor he­lyettes igazgató, aki a köz- ségfejlcsztési alap kivetése körüli munkában segédke­zett. Vincze László vajai nevelő, Kövessy Béla leve-' leki igazgató az oktatási ál­landó bizottságok admmiszi- ■ rácios munkájában nyújt ] komoly és rendszeres segít­séget. Vasváry Miklós, a va­jai általános iskola igazga-, tója a községi tanácsnak egyik komoly erőssége, aki minden munkában jelentős segítséget ad. Vasváry Mik­lóshoz hasonlóan ténykedik Orosz Béla, a magyi általá­nos iskola igazgatója is és többen mások a járás ne­velői közül. A járási tanács oktatási osztálya felfigyelt a ne­velők jó munkájára és felhívta valamennyi iskola és nevelő figyelmét a ta­nács munkájának hathatós segítésére, a kölcsönös, a kétoldalú együttműködésre. Erős a meggyözödéserrl, hogy a községi tanácsok és a nevelőtestületek kölcsö­nös és rendszeresebb együtt­működése mind iskolai, mind a tanács munkájában a jövőben sokkal szebb'és nagyobb eredményeket fog biztosítani. ALBERT ANTAL, a baktálórán+házj. járás oktatási osztály vezetője: A nürnbergi per vádbeszédei (SZIKRA) Ez a most megjelenti gyűjteményes kötet azokat! a beszédeket tartalmazza, amelyeket a nürnbergi per­lőén az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Francia- ország és a Szovjetunió a négy nagyhatalom fővádlói Jackson, Hartley Shaw­cross, de Menthon és Ru- gyenko tartottak 1945 utolsó és 1946 első két hónapjá­ban. A nürnbergi pernek és vádbeszédeknek nem az volt a célja, hogy az egyes bűncselekményeket, gyil­kosságokat, kínzásokat, erő­szakos cselekményeket számszerűen és kimerítően feltárja. A fővádlók a vád­iratban és bevezető vádbe­szédeikben kimutatták, hogy e cselekményeknek csak megvalósulásai, megnyilvá­nulásai, részei egy általános tervnek, illetve összeeskü­vésnek, amelynek kidolgo­zásában és végrehajtásában a vádlottak résztvettek, an­nak vezetői, szervezői, fel­bujtói és részesei voltak. Ez az általános terv, ez az ösz- szeesküvés a béke elleni bűncselekmények, háborús büntettek és az emberiség elleni büntettek sorozatá­nak, tömegének elköveté­sére irányult. Ezért mon­dotta a vádirat, a vádlottak nem csak azokért a cselek­ményekért tehetők felelőssé, amelyeket saját személyük­ben követtek el. de azokért is, amelyeket ennek az álta­lános tervnek, vagy össze­esküvésnek végrehajtása­képpen bárki más elköve-j tett. A nürnbergi per fővádlói­nak vádbeszédei megmutat­ják, milyen tervszerűséggel készültek a német milita- rizmus erői’ a második vi­lágháború kirobbantására, milyen cinikusan adtak pa­rancsot az erőszakos cselek­ményekre, gyilkolták és ir­tották a békés lakosságot saját országukban és az ál­taluk megszállt területeken, hogyan rúgták lel a nem­zetközi egyezményeket. Az olvasó előtt kibontakozik a könyvekben az emberiség elleni összeesküvés még tíz év távlatából is borzalmas képe: az agresszív háború, a koncentrációs táborok, a deportálás szörnyűségei, az SS-hóhérok kegyetlensége', mindazok a béke és az em­beriség ellen elköveted bű­nök, amelyeket Németor­szág fasiszta vezetői tervez­tek ki és hajtottak végre. A könyv megrázó erejű és művészi borítólapját Varsányi Pál grafikusmű­vész készítette. Óriási érctelepet tártak fe! Kazahsztánban A kazahsztáni szűzföldek központjában egy hatalmas érctelepre bukkantak, ahol az ércet külszíni fejtéssel lehet kibányászni. Az ércie- lepet egy postarepülőgép "ilótái? fedezte fel. Amikot átrepült a telepen, a re­pülőgép iránytűje o’yanl erős lengéseket végzett hogy a pilóta teljesen el­vesztette tájákozóképessé- gét. Közlése nyomán geoló­gusok nagykiterjedésű érc­telepet állapítottak meg. Az első ércpróbák jól sikerül­tek. A telepen már nagy lendülettel folynak az elő­készületek az érc feltárásá­hoz. HÍREK a népi & demokráciákból Az NDK első gépesített építőelemgyára A Német Demokratikus Köztársaság hoyerswerdai körzetében, Gross-Zeísig kö­zelében, megkezdték az NDK első teljesen gépesí­tett építőelemgyára építé­sének előmunkálatait. Az üzem a tervek szerint 1957 elején kezdi meg a nagy építőelemek sorozatgyártá­sát. Csehszlovákia cipőgyárat épít Egyiptomnak A Csehszlovák Köztársa« ság egy csehszlovák — egyiptomi megállapodás ér­telmében egy bőr- és gumi- cipőgyár teljes felszerelését szállítja Egyiptomnak. Az új gyár üzembehelyezését 1956 végére tervezik. A sze­relési munkákat csehszlo­vák technikusok és munká­sok végzik majd. Az új cipő­gyárat a Nilus-delta nyuga­ti részén Alexandria és Kairó között építik ahol a kormány a megművelhető terület növelését és több új ipari üzem építését ter­vezi. Üj erőmű Bulgáriában Néhány nappal ezelőtt he­lyezték üzembe Bulgária Sztálinvárosában az új Die­sel-erőmüvet, amely 2000 kilowatt kapacitású. Üjabb Diesel-motort és generátort szerelnek Sabla községben 640' kilowatt teljesítmény­nyel, valamint Tolbuehin városban 4000 kilowatt ka­pacitással. Az újabb villamoserömű- vek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a körzet lakos­sága mégjöbban kihasználja a villamosáram nyújtotta lehetőségeket a mezőgazda­ság gépesítése terén. Igen sok -cséplőgép már elektro­motorral működik. Számos termelőszövetkezet és álla­mi gazdaság-pedig villamos­energiával hajtja a gabona­tisztító gépeket. A körzet lakossága nagy megelégedéssel fogadja az újabb Diesel-erőművek épí­tését, amelyek nagyban hozzájárulnak a nehéz me­zőgazdasági munkák elvég­zésének megkönnyítéséhez és a termelékenység növe­kedéséhez. Uj óraterv, új tantervek és új tankönyvek az OSZ8ZSZK középiskolai oktatásában Az OSZSZSZK oktatás­ügyi minisztériuma rende­letére az 1955 55. tanévben új óratervet, új tantervét és tankönyveket vezetnek be az OSZSZSZK iskoláiban. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusá­nak határozata alapján az általános hétesztályos ok­tatásról át kell térni az ál­talános tízosztályos közép­iskolai oktatásra s a kö­zépiskolai oktatás keretein belül meg kell valósítani a tanulók politechnikai okta­tását. Ennek a határozat­nak a szellemében szület­tek meg a középiskolai ok­tatás új lantervei, amelyek előkészítik a politechnikai oktatás megvalósítását. Az új óraterv és az: új lantervek megfelelnek az elet támasztotta követelmé­nyeknek. A szovjet lapok nap-nap után arról adnak hírt, hogy fokozottan gépe­sítik a termelést a népgaz­daság minden ágában, egész automata-üzemeket, sőt automata gyárakat létesí­tenek, amelyekben emberi kéz jóformán nem is érinti a munkadarabokat. Ezeket a bonyolult, „okos” gépeket megérteni és velük bánni csak politechnikai művelt­ség birtokában és kellő gya­korlati felkészültséggel le­het. A modern ipari terme­lés, a korszerű gépesített mezőgazdaság művelt, ér­telmes, komoly szaktudás­sal rendelkező embereket követel. Ezért ma, amikor a technika egyre szorosab­ban hozzátartozik a min­dennapi élethez, mérhetet­lenül fontos, hogy minden­ki megszerezze a politech­nikai műveltséget. Egyre több középiskolát végzett fiatal kerül ter­melő munkára. Az egyes tantárgyak új tantervei el- íő-irben abban különböz­nek a régi tanlervek- től, hogy az általános muVeltS-g in30szzr„z3ü mellett a tanulók iskolai tanulmányaik során megis­merkednek a modern szo­cialista termelés alapjaival, felkészülnek a gyakorlati munkára, hogy az iskola elvégzése után könnyebben boldoguljanak, gyorsabban elsajátíthassák választott szakmájukat. A különböző tantárgyak anyagának terjedelménél és osztályok szerinti felosz­tásánál fokozottan figye­lembe veszik a gyermekek életkori adottságait, ügyel­nek ^arra,. hogy a változtatá- ne jelentsenek tú,*-»r­helést a gyermekek számá­ra. Ezt úgy érik el, hogy csökkentik a humán-tár- gyak óraszámát, mellőzik a másodrendű jelentőségű kérdéseket és a tudomány alapjain kívül eső anyago­kat. Növekszik a fizika- és i vegvlanórák száma. A anulók alaposabban meg­ismerkednek a .fizika, e vegytan és a biológia alap­jaival és törvényeik alkal­mazásával a korszerű ter­melésben. Megismerik a legfontosabb vegyi anya­gok, műtrágyafélák, fémek stb. előállítását, a termé­szetátalakítás gyakorlati megvalósítását. A szak- raizórákon megtanulnak egyszerűbb műszaki rajzo­kat olvasni és elkészíteni. Több gyakorlati és laborn­lAf-'l.ryíi V'i-fO-m-’k tanulmányi kirándulásokat teezn.sk gyárakba, kolho­zokba. Az alsóbb osztályokban bevezetik a kézimunkát, a felsőbb osztályokban az is­kola kísérleti parcelláján és a tanműhelyekben végzett gyakorlati munkaórákat, a VIII—IX. osztályban pedig a mezőgazdasági-, géplani- és elektrotechnikai üzemi gyakorlatot. A megfelelő elméleti ismeretek elsajátí­tása mellett a tanulók meg­ismerkednek a korszerű termelésben legelterjedtebb gépek szerkezetével, megta­nulnak kevésbé bonyolult elektro- és rádiótechnikai szerelési munkákat elvégez­ni, megtanulnak bánni a j szerszámokkal és gépekkel. ! Az új óraterv és a tantér-1 vek nemcsak a tanulók ér­telmi és politechnikai neve­lésével foglalkoznak, ha-j nem hozzájárulnak a tanu-| lók mindenoldalú képzésé-! nek megvalósításához. Több lesz a tornaóra az alsóbb osztályokban és bevezetik az énektanítást az V., VI. osztályban is. Az új tanterv nagyobb követelményeket 1 támaszt az iskolai énektaní- 1 fással szemben. A tanulók-1 nak zenei műveltségre kell szert tenniök, az éneklés és'« zene szeretetére kell nevelni őket. . A szovjet kormány- gon­doskodik az új tantervek gyakorlati megvalósításáról is. A Szovjetunió miniszter- tanácsának május 16-i ren­deleté felhívja a miniszté­riumokat és a hatóságokat, hogy ellenszolgáltatás nél­kül adják át az iskoláknak a termelésben nem hasz­nált. de a politechnikai ok­tatás céljára alkalmas ki­sebb motorokat, gépeket, szerszámokat, laboratóriu­mi berendezéseket. Az új feladatok megvaló­sításába be kell vonni; az iskolákat patronáló ipari vállalatokat, kolhozokat.. A politechnikai oktatásban a fizika- és á biológia-tanáro­kon kívül mérnökök,- ágra* nómusok és más ipari .és mezőgazdasági szakemberek is részt vesznek majd. (Az „Ucsitelszkaja Gű-* zeta". cikke.)

Next

/
Thumbnails
Contents