Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-28 / 228. szám

NÉPLAP „A békét, a haladás ügyét kívánjuk szolgálni...44 Jegyzetek a papi békebizotlság választmány] ülésére! A megyei tanács szépen feldíszített kistermében mintegy 60 Szabolcs-Szat- már megyei pap részvételé­vel 5 éves jubileumi ülést tartott a katolikus papok megyei békebízottsága. A jubileumi választmányi ülést Bódis Andor esperes, a katolikus papok megyei békebizottságának elnöke nyitotta meg. Bevezető sza­vaiban méltatta a Szabolcs- Szatmár megyei papok öt­éves munkáját. Hangsúlyoz­ta, hogy a megye katolikus papságának többsége lelke­sen vette ki részét a bé­kéért folyó harcból. Beve­zető beszéde után Dr. Nagy Béla a katolikus papok or­szágos békebizottságának kiküldöttje emelkedett szó­lásra. Dr. Nagy Béla felszólí­totta a papságot: Szabolcs- Szatmár megye papságának többsége eddig is küzdött a békéért, kormányunk célki­tűzéséért. A jövőben hí­veikkel együtt még na­gyobb erőfeszítést tegyenek a béke, a haladás ügyéért, a dolgozó nép jelétéért. Segítsünk híveinknek a helyes út megtalálásá­ban, a termelőszövetke­zeti mozgalomban. A választmányi ülés nagy tapssal fogadta Dr. Nagy Béla előadói beszédét. A jubileumi választmányi ülésen többen felszólaltak. Dr. Molnár Jenő, a megyei tanács vb. elnökhelyettese a tanács és a Hazafias Nép­front nevében elismerését fejezte ki a megyei katoli­kus papok békebizottságá­nak békéért folytatott mun­kájukért. Majd továbbra is arra kérte a választmány tagjait, hogy a jövőben is becsülettel támogassák a béke és a dolgozó nép jólé­téért folyó küzdelmet. Ezután Karos Ferenc nyíregyházi esperes szólalt fel. Többek között elmond­ta, hogy az öt évvel ezelőtt megalakult békebizottság eredményes munkát fejtett ki. Hozzásegítette a megye papságát phhr-% hogy meg­találják azt az utat, ame­lyen a békéért küzdeni kell. Majd hangsúlyozta: hívei­vel együtt továbbra is a bé­ke megszilárdításáért, a kor­mány programjáért becsü­lettel fog küzdeni. Dr. Kár­páti József újfehértói plé­bános hasonlóan elismerés­sel beszélt a papi béke­bizottság eredményes mun­kájáról. Majd így folylatta: „Mi tudjuk, mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás, a gépi munka. Ennek segítsé­gével mennyivel többet le­het termelni. A földi bol­dogság, a jólét megteremté­se mindnyájunk érdeke. Mi, papok, nagyon sokat tehe­tünk azért, hogy híveink előtt megismertessük a jobblét útját, a nagyüzemi gazdálkodást. Fogadjuk meg, hogy híveinket ráve­zetjük a boldogulás útjára.“ Ezután Tarnavölgyi Lász­ló, napkori plébános emel­kedett szólásra. — Mi, ka­tolikus papok is mélyen el­ítéljük a háborús készülő­déit, az atombomba gyár­tását, s az emberi gyilko­lásra való felhasználását. Híveinkkel együtt fogjunk össze és tettekkel harcol­junk a béke megvédéséért. Majd ezután egyetértését fejezte ki azzal, hogy a pap­ságnak is teljes mértékben támogatni kell a szövetke­zeti mozgalmat. — Segít­sünk híveinknek, — mon­dotta, — hogy mielőbb rá­térjenek az új életre, a ha­ladás útjára. Mi elítéljük azokat, akik akadályozzák, vagy útját állják az emberi boldogulásnak. Tarnavölgyi plébános után felszólalt még Kovács Miklós dcmecseri, Dr. Liki Imre nyíregyházi, Bodnár Sándor máriapócsi, Jakab János ramocsaházi és még több Szabolcs-Szatmár me­gyei plébános. Felszólalá­saikban egyöntetűen a bé­keharc további fokozása, az emberi haladás, a termelő­szövetkezeti mozgalom mel­lett foglaltak állást. A választmányi ülés nagy taps és lelkesedés közepette határozati javaslatot foga­dott el, amely többek között kimondja: ;:: „Négyszázan indultunk és ma több ezren vagyunk. Ez a jubileumi ülés mind a görögkatolikus, mind a római katolikus igazi papságra jellemző hazasze­retetei láttatja meg velünk Hazánk ügyének problé­máit. Ilyen lényeges munka- körn.k látjuk a társas gaz­dálkodás megerősítését ma. Ezért állást foglalunk a ter­melőszövetkezetek megszer­vezése, fejlődése és minél jobb működése érdekében, hiszen erre kötelez a meg­egyezés is Egyházunk és Államunk között, de ezt diktálja a magyar élet, a magyar fejlődés és a ma­gyar kultúra is! Ilyen irányú felvilágosító és segítő munkánk egyúttal a bizalom útja is kormá­nyunk és a papság között. Egymás iránti bizalom nél­kül nincs belső béke és fej­lődés országunkban...“ A jubileumi választmányi ülés után fogadáson vettek részt, ahol szívélyesen elbe­szélgettek és kicserélték egymás véleményét, tapasz­talatait. (B. L.) A% Ismeretterjesztő Társulat hírei Szerdán, 28-án este 6 órakor a SZOT Kúltúrott- honban megkezdődik az is­meretterjesztő társulat vi­lágnézeti előadássorozata, melynek első előadását „Mi a világnézet“ címmel Szi­getvári Lajos, a Megyei Pártbizottság munkatársa tartja. Az előadásra minden dolgozót szeretettel vár a rendezőség. — (A soro­zat további előadásai: „Van-e határa a világnak?“ ..Teremtés, vagy fejlődés“. „A kobaltétól az atom­máglyáig“, „Csodák a tu­domány fényében", „Szere­lem, házasság“.) * Csütörtökön, 29-én este 7 órai kezdettel a Bessenyei- klubban Jósa Andrásról, a nyíregyházi múzeum meg­alapítójáról tart megemlé­kezést az ismeretterjesztő társulat. A megemlékezést tartja: dr. Dohnál Jenő kór­házi főorvos. Az előadás színhelyén a Jósa András hagyatékából kiállítást ren­dez a Jósa András-múzeum. A megemlékezés keretében : észleteket olvasunk fel Sol­tész Istvánnak Jó/.sa Anrás életéről írt regényéből, Tovább fejlesztjük & smgfkálléi Dézscz Termelőszövetkezetet Elmondta Fodor Kiss Jóxsef\ a termelőszövetkezet új tagja Amikor híre futott, hogy beléptem a Dózsába, úton-útfélcn megállítottak az ismerőseim: — Te, hát te minek léptél be, hiszen te úgy gazdálkodsz, hogy ... na!? Válaszolgattam én ezekre a kérdésekre, de hogy elke­rüljem a további faggatást, hát elmondom nyilvánosan, mi is vezetett engem erre az útra. Egy oka van ennek. Csak egy. De mielőtt ezt meg­mondanám, azt is elmon­dom hogy félreértés ne le­gyen, hogyan éltem én hét hold földem jövedelméből. Ebből négy hold sajátom, bárom hold pedig kisha- szonbérleti föld. Dicsekvés nélkül elmondhatom, hogy Nagykállóban nem sok egyénileg dolgozó paraszt ért el ilyen eredményeket. 7 tagi' családom nem hogy szükséget szenvedett volna, hanem jól is élt. Mai napig is rendelkezem 3 darab hí­zót tsertéssel, 3 darab fejős­tehénnel, amelyek! egyen­ként hatezer liter tejet ad­nak évente. Megyei törzs- könyvesek. Az utódokból neveltem fel 2 darab törzs­könyvezett tenyészbikát, melyek értéke kb. 10—15 ezer forint. Tejből havon­ként 4—5 ezer forint jöve­delmet tudtam biztosítani. Tehát nemcsak, hogy meg­éltem, hanem jól éltem. Mi­ért választottam mégis a szövetkezetei? Azért, mert a szövetkezet a jövő útja. B elépésem egyedüli tit­ka, hogy régóta figyelem a n'isykáilni termelőszövetke­zeteket, sőt a járás vala­mennyi téeszét, és megálla­pításom az, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás útján dolgozó szövetkezeti parasz­tok kevesebb gonddal értek el olyan eredményeket, ami­lyeneket én, sőt nagyobba­kat. Míg nekem sok bajjal kellett küzdenem, hogy si­kerrel dolgozzak, a nagy­üzem számtalan eszközzel könnyen leküzdötte nehéz­ségeit. Hiába, a tudás, a gé­pek, a fejlett módszerek fegyverével harcol a nagy­üzem, s ezt egyes gazdálko­dók sohasem érhetik el. Én olyan ember vagyok, aki nem elégszik meg az ered­ménnyel. Én elértem azt kis földemen, amit ember el­érhet. Nekem már nem elég. Én többet akarok! Ezért léptem a Dózsába, és elha­40 vagon alma Az elmúlt napokban a kisvárdai járásban kiállí­tást rendeztek, melyén a nyírkarászi Május 1. Ter­melőszövetkezet nyolc díjat és két oklevelet szerzett. Meg is érdemelte, hiszen nemcsak a mezőgazdasági cikkek termelésében ér el kiváló eredményeket a Má­jus 1, hanem a kertészeti munkákban is. 26 holdas gyümölcsösük soha ilyen szép termést nem hozott, mint az idén. Boldogan számítgatják a tsz. tagjai, mennyit fog jö­vedelmezni a negyven va­gon alma. Mert ennyire szá­mítanak, ami meg is lesz. Ds különösen az válik di­cséretükre, hogy az alma nsgyrésze külföldi szállítás­ra alkalmas. S ebben legna­gyobb szerepe van Romano- vics István kertész brigád­jának, amely fáradságot nem kímélve művelte a gyümölcsöst. Lesz is jöve­delme az olyan tagoknak, mint Biró András, akinek már eddig 360 munkaegysé­ge van. Hován József tudósító. tároztam, hogy tanulni fo­gok. Közel negyven éves vagyok, de jó kedvvel fogok a tanuláshoz, most, hogy tíz hónapos iskolára megyek. Szakmai tudásomat gyümöl- cscztetni szeretném, célom az, hogy majd a Dózsa Ter­melőszövetkezet jövedeirpét a kétszeresére emeljük. Tagtársaim most, belépé­sem után azonnal elnök- képző iskolára javasoltak, s én elfogadtam. El, mert ott a tíz hónap alatt tudom, sok olyat tanulhatok, ami majd itthon szövétkezetünk javá­ra válik, s könnyebben fog­hatunk majd hozzá azokhoz a tervekhez, melyeket meg szeretnék valósítani. így többek között elhatároztuk, hogy mivel a területi adott­ság szerint szövetkezetünk földje igen alkalmas a bel­terjes gazdálkodásra, 5 hol­don öntözéses kertészetet létesítünk. Állattenyészté­sünket kétszeresen akarjuk fejleszteni, különösen szarvasmarha- és sertéste­nyésztésünket. Emelni fog­juk baromfiállományunkat is, ezen belül a víziszárnya­sokét. Főként kacsatenyész­téssel kívánunk foglalkozni, mivel erre a célra 40 hol­das halastavunk van, ami takarmányszükségletünket felére csökkenti, s a szár­nyasok ürülékükkel a halak takarmányozását segítik. És volna még jó pár terv. Uzek a tervek, úgy ér­*-* zem, reálisak és szé­pek. Nagy lehetőségek van­nak minden téesz-tag előtt, möst már előttem is és én nagyon örülök ennek. Ezzel a kedvvel megyek el tanul­ni, s tudom, eredménnyel végzem azt. Ha pedig még megkérdez valaki, egyéni dolgozó pa­raszt, akkor én csak így vá­laszolok neki: — Gyere te is, hagyd a fenébe már a gondolkodást! Miért teljesítik hazafias kötelezettségeiket? Cégénydányád dolgozó parasztjai a harmadik ne­gyedévi adófizetési tervet 122 százalékra teljesítették szeptember 22-ig. Ezzel a járásban a második helye­zést érték el. A község dolgozó paraszt­jai tisztában vannak azzal, hogy pártunk a falu fejlesz­tésére vonatkozó célkitűzé­seit csak úgy lehet sikere­sen megvalósítani, ha ma­guk is becsülettel teljesítik kötelezettségeiket. Hogy Cc- génydányádon befejeződjék a jövizű kút fúrása, hogy a korábban ígért villany, kö- vesút, járda mielőbb elké­szüljön, abban nekik is nagy szerepet kell vállalniok. S erre gondoltak mindannyi­an, amikor az adófizetést ha'-r'^őrc teljesítették, anélkül, hogy felszólítást kellett volna eszközölni. S nem véletlen. ho?'v éppen a .-dányádi dolgozók jár­nak élen más termékek be­gyűjtésében is, valamint a kukorieaértékesítési és a sertéshizlalási szerződés­ben, amelyet már eddig 68 százalékra teljesítettek. Az olyan dolgozók, mint Nyíri Antal termelőszövet­kezeti tag, Kiss Sándor egyénileg gazdálkodó pa­raszt, s a többiek, jól tud­ják, hoev az ő kötelezettsé­gük pontos teljesítése alap­ja a következő beruházá­soknak. DEMETER LÁSZLÓ, a közs. tanács dolgozója. Kellemes csalódás A vajai Kuruc Termelő- szövetkezet az elmúlt na­pokban 20 hold burgonyát takarított be. — A szedés folyamán kellemes csalódás érte őket. Burgonyavetésük olyan gyengének mutatko­zott, hogy lemondó kézle­gyintéssel mondogatták: jó, ha 65 mázsát fizet holdan­ként. S most, mikor már húsz holdról felszedték, azt kellett látniok, hogy átla­gosan 106 mázsával fizetett holdanként. így aztán nem csodálkoz­hatunk azon, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztok is elismeréssel beszélnek a Kuruc Termelőszövetkezet­ről, amely nap-nap után erősödik számbelileg is. Az elmúlt héten is öten vá­lasztották a nagyüzemi gaz­dálkodást. Ma már Mun­kácsi Mihály, Márton And­rás, ifjú Estejón János és a többiek a Kuruc TSZ tag­jaival egy úton haladnak, a boldog jövő felé. Séra Gergely i Vaja. A csengeri kenyérről Kovács Kálmán csengeri lakos le-.-"ében arról értesí­tette szerkesztőségünket, hogy a községben nem ki­elégítő a kenyérellátás. Kér­te, hogy hívjuk fel erre az illetékesek figyelmét. Szerkesztőségünk eleget tett kéréseitek és továbbí­totta bejelentését. A napok­ban a megyei tanács élelmi­szeripari osztályától a kö­vetkező választ kaptuk: „Csengerben azért nem volt kielégítő a kenyérellá­tás. mert a községben lévő 3 kis üzem nem tudott elég kenyeret biztosítani, a Má­tészalkai Sütőipari Vállalat pedig — mivel gépkocsijuk elromlott — nem tudta ki­szállítani a hiányzó kenyér­mennyiséget. A kenyérellá­tás zavartalan biztosítása érdekében a Terményfor­galmi Vállalattól kértünk kölcsön egy gépkocsit, amely Mátészalkáról Cscn- gerbe szállítja a kenyeret. SÁNDOR JÓZSEF, mb, osztályvezető.“ Mi újság a demecseri káposzta- saranyítóban ? Bőven jut a lakosságnak és exportra savanyú káposztából! Harmincnál is több sze­kér és néhány vontató vá­rakozott a demecseri bur­gonyakeményítő- és káposz- tasavanyító-gyár bejáratá­nál. Káposztát és burgonyát hoztak átadásra. Sokan nem jelezték előre, hogy mikor akarják hozni a termést, — ezért is történt a. nagy tor­lódás az átvételnél. Néme­lyikük Nyírbogdányból, Kékről és messzebbről jött a káposztát átadni. Balogh Miklós, Beke Pálés Sánta József középparasz­tok 20 mázsa káposztára kö­töttek szerződést, de sokkal többet hoztak. A demecseri Dimitrov TSZ tagjai is jó pénzt kapnak a káposztáért, burgonyáért. A demecseri célgazdaságban egy holdról 120 mázsa káposztát takari- toitak be. De amint a szak­emberek mondták, holdan­ként nem ritka a 150—160 mázsa káposztatermés. Kiss András, a telepve­zető helyettes elvtárs el­mondotta. hogy a számítá­son felüli gazdag termés miatt legalább kétszerany- nyit kell majd átvenni és savanyítani. így túlteljesít­hetik exporttervüket és bőven jut a lakosságnak is. TÁNCOLJ, TÁNCOLJ, SÁRI NÉNI.. i Csupa jókedvű fiatal lány dolgozik Demeter Károly káposztasavanyító csoport­jában. A négy Kovács-lány közül legügyesebb az Anna, aki gépével a káposztator-, zsákat fúrja. Az ő ügyessé­gén múlik, hogy ne járjon üresen a szeletelőgép, hogy egy-egy műszakban megtel­jen betaposott káposztával a négyvagonos bazin (beton­gödör) és meg legyen a napi jó kereset. Kovács Mária boszorkányos gyorsasággal tisztítja és adogatja a fúró-' sok kezébe az emberfejnyi káposztafejeket. Minden nap többet szeretnének és tudnak is termelni. Nem ritka a napi 130 százalékos teljesítményük. A felszeletelt káposztát özvegy Antal Sándorné és Daku Julis tapossa. A sze­letelőgép kattogása szolgál­tatja a ritmust, no. meg a pattogós magyar nóta. Sári néni, — a brigádban egye­düli idős dolgozó — 51 éve ellenére úgy járja a „tán­cot“, az „ugrálóst“ — ahogy ők nevezik, — hogy sokan megcsodálják. — Táncolj, táncolj, Sári néni! — biztatgatják társai az özvegy asszonyt. S azt mondja az asszony: — Sose volt ilyen jó dolgom, mint most van. Nagyon szerettem táncolni mindig, most aztán kedvemre kitáncolhatom magam, méghozzá jó pénzért! GONDOSKODNAK A DOLGOZÓKRÓL A savanyúság és halkon­zerv-gyár vezetői már ez évben is korszerűsítették a termelést. Beretvás Dezső vállalati főmérnök éssze­rűsítési javaslata szerint toldaléktornyokat építe­nek a meglevőkhöz, hogy gyorsabb és biztosabb legyen a gyártás. A csúsz- cát is korszerűsítik. Simonffy Zoltán tervező mérnök vezetésével meg­kezdték egy 50 négyzetmé­ter területű melegedő épü­let építését a dolgozók ré­szére, a bazin-medencék mellett betonutat építenek és jó ivóvíz-vezetéket építe­nek a betonkádak mellé. 1955 szeptember 28, szerda 4 _____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents