Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

f...v

xir. évfolyam, 227. szám ARA SO FILLER 1955 szeptember 27, kedd

A mai számban :

Szép életünk tükre (2. oldal)

A Szakszerrezetek Országos Tanácsának felhívása a dolgozókhoz (3. oldal)

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívása a Magyar néphez (3. olda)l Sport (4. oldal)

Magyarország dolgozó népéhez!

A haza javára, a magad hasznára jegyezz Békekölcsönt

Édes hazánk, édesanyánk nevében szól ma minden állampolgárához népköztársaságunk kormánya: „Magyar Dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a magatok hasznára jegyezzetek békekölcsönt!”

E felhívás nem érte váratlanul, szokatlanul a magyar dolgozókat, hagyomány nálunk, hogy az ország népe kölcsön adja megtakarított pénzét a haza takarékpénztárába, a jövő építésére. A kölcsönjegyzés a nép alkotni vágyásának, jövőbe vetett hitének évenként megújuló megnyilvánulása. Szép, nemes áldozatkész megnyilvánulása a munkásosztály, a dolgozó parasztság, és" az egész dolgozó nép építő akaratának.

Édesanya — édes haza. Ez a két szó ma egyet jelent. Magyarország ma már nem a keserű éhség hona, a dolgozó állampolgárok mostohája, amikor így kellett könyörögnie egy becsületes állampolgárnak, Dobinszki Mihályné balkányi parasztasszonynak, az alispánhoz eskedelkve: „Tisztelettel felkérem a leg- méltóságosabb urat, méltóztasson megkegyelmezni ezen eléhezett családomnak... 11 hónap óta egy falat kenyér a házamnál nincs. Nem bírjuk az éhséget. Mennél előbb méltóztasson értesíteni, mert ha nem, az őrültek házába kerülök...” Ma már nagyítóval sem lehetne Magyarországon olyan dolgozót találni, akit az éhség az őrültek házába, vagy öngyilkosságba kergetne. Nincs manapság Magyarországon olyan család, amelyiknek egyik vagy másik tagja ne dolgozna, és a széleskörű munkalehetőségek eredményeként évről- évre emelkedik a dolgozók életszínvonala. Hazudnánk, ha azt mondanánk: minden rendben van, és nincs már tennivaló. Sok még a panasz, sokat kell még dolgozni, tenni ahhoz, hogy minden család, minden dolgozó teljes mértékben megelégedett ember legyen. Azt azonban senki sem vitathatja el, hogy Magyar- országon megnyílt az út a felemelkedés felé, és hogy csak rajtunk, dolgozó embereken múlik, mikor érjük el a bőséget. A dolgozó nép alkotó ereje csodákra képes. A hároméves terv kezdetekor nagy vihar dühöngött Nyíregyházán. A rosszindulatú emberek akkor azt mondták: „lám az isten sem akarja a nárcméves tervet.” Ezen nincs mit vitatkozni. Tény az, hogy a dolgozók akarták a hároméves tervet, az ötéves tervet, s azóta felépült a Tiszalöki Erőmű, a nyíregyházi Dohányfermentáló, Gépjavító üzem. és a dzsentrik Nyírségéből, Szamoshátából, Beregéből a dolgozók új arcú Szaboícs-Szatmára lett.

Jelentős forrása az új élet kialakításának a békekölcsön jegyzés. Sokat számítanak a lejegyzett forintok, de még többet számít az az erkölcsi szavazás, amellyel a dolgozó nép a kölcsönjegyzések alkalmával hitet tesz a további építés mellett. Most a második ötéves terv küszöbén újra kölcsönt jegyez dolgozó népünk. Még nem ismerjük a második 5 éves terv lészletes célkitűzéseit, de tudjuk azt, hogy az alkotó szabad ember Magyarországon még csak most tette meg az első lépéseket és az igazi fellendülés n ég csak ezután következik! Szabadon élhetünk abban a korban, amelyet atomkorszaknak neveznek. Szabadon élhetünk abban a korban, amikor az ember alkotó erejével megváltoztatják a fagyos sarkok éghajlatát, édes vizekké változtatják a tengereket, hogy vele sivatagokat öntözzenek, s ez a kor csodálatos lehetőségeket tartogat a magyar dolgozók számára is. A közeli és távoli jövő nagyszerűségére gondolunk most, amikor kölcsön adjuk forintjainkat az államnak. összehasonlítjuk jelenünket a múlttal, és előre nézünk a fényes jövő felé.

Lehetséges, hogy a családok többségénél áldozat- készséget kíván a kölcsönjegyzés, jobban be kell osztani otthon a pénzt, dé vajon a jó háziasszony, jó gazda nem így tesz-e, ha azt akarja, hogy gyarapodjék az egész család?! Államkölcsönt jegyezni, kifizető takarékosság. Nemcsak azért, mert közvetett úton mi élvezzük a jegyzett összeg gyümölcseit, hanem azért is, mert az eredeti összeg visszafizetésén felül az állam nyerési lehetőségeket is biztosít. Hány és hány családot örvendeztetett meg már a sorsolás többezer forintnyi nyereménnyel?! Lehetne-e jobb takarékperselyt találni a nélkülözhető és megtakarítható pénz kamatozására, mint az államkölcsön. Ezért is mondja a felhívás: „A Haza javára — a magad hasznára...”

Ma kezdetét veszi a Hatodik Békekölcsön jegyzése. Legyen ez olyan próbája minden dolgozó haza- fiságának, amely fényes tükörként mutatja: Szabolcs- Szatmár népe hűséggel ragaszkodik a Magyar NépA Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa új ál- lamkőlcsönt bocsát ki: a Hatodik Békekölesör.t. A Minisztertanács felhívja az ország dolgozó népét, a szorgalmas és odaadó munkát végző munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket és más alkalmazottakat, hazánk minden állampolgárát, hogy az új kölcsön jegyzésével is járuljanak hozzá a Második Ötéves Terv célkitűzéseinek megvalósításához, békés cpitőmunkánk sikeréhez.

A Hatodik Békekölcsönt a Magyar Népköztársaság kormánya 1200 millió forint összegben bocsátja ki cs a jegyzés a mai nappal kezdődik.

Országunk az első öléves terv időszaka alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, népünk jobb módú, műveltebb lett. Sikereinknek szilárd alapja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, valamint a néphez hű értelmiség lelkes alkotó munkája dolgozó népünk megbonthatatlan egysége.

Az első ötéves terv eredményeihez nagymértékben járultak hozzá dolgozó népünk megtakarításai is, amelyeket államkölcsön formájában lelkesen bocsátottak államunk rendelkezésére. Első ötéves tervünk nagy alkotásaiban öltöttek testet a kölcsön forintjai. A Sztálin Vasmű, az Inotai November 7 Erőmű, a Tiszalöki Duzzasztómű, Kazincbarcika, a gépállomások széles hálózata, bölcsődék, iskolák, kultúrotthonok százai és számos más létesítmény hirdeti és bizonyítja, hogy jól gy ömöl csörtettük a dolgozók kölcsönadott forintjait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a magyar nép teremtő ereje hívott létre, mindannyian büszkék lehetünk.

Népköztársaságunk államkölcsönei jó befektetésnek bizonyultak. A hat esztendővel ezelőtt kibocsátott ötéves tcrvkölcsönt teljes egészében visszafizettük. Magyarország történetében ez volt az első államkölcsön, amelynek eredményeit a dolgozó nép élvezte és amelyet nyereménnyel vagy kamattal növelve, az utolsó fillérig visszakaptak a kölcsön jegyzői.

A Hatodik Békekölcsönt olyaji időpontban bocsátjuk ki, amikor ismét nagy feladat áll népünk előtt: a második ötéves terv megvalósítása, a szocializmus építése hazánkban. A második ötéves terv új távlatokat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, tovább növeli népünk szociális és kulturális ellátottságát.

Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszítéseket, lankadatlan harcot, odaadó munkát követel Magyarország egész dolgozó népétől.

A hatodik békekölcsönre jegyzett összeg a munkásosztály hatalmának további erősítését, a nehézipar, a mezőgazdaság fejlesztését, népünk jólétének növelését, további felemelkedésünket, a békét szolgálja.

Népünk forró hazaszeretete, növekvő politikai öntudata biztosíték arra, hogy valamennyi hazáját, népet és családját szerető, becsületes magyar dolgozó részt vesz a kölcsön jegyzésében.

Magyar Dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára,, a magatok hasznára jegyezzetek békekölcsönt!

Budapest, 1955 szeptember 27.

A MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA,

A Hatodik Békekölcsön kibocsátási feltételei

T. A Hatodik Békeköksön 1955 október elsején, 1956 március hó elsejétől. .976 márcőus elsejéig terjedő időre kerül kibocsátásra.

2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg.

3. A kölcsön száz millió forintos osztályokra tagozótőnyeremény, ötvenezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz forin.

ménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban.

7. Az egyes nyeremény- sorsolások alkalmával minden száz millió forint névértékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsolni:

Isisorsolára kerülő nyereményel? mennyiségre gz oreolások alka’m' darab;

40 40 80 240

2.000

26.00 i

321.600

4 * r .

, 350.000

34.320.000 förin'

/. •

9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névér- tekben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1979 március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még- be rém váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem á‘ nyereményt kifizetni már nem Jchct.

Újabb 722 dolgozó paraszt választotta a szövetkezeti utat megyénkben az elmúlt héten

kezetet nem számítva, ösz- szesen 517 család 722 tagja 1277 hold földdel gyarapította termelőszövetkezeteinket. Az új belépőn közt 119 kommunista járt jó példával elől.

A járások közül most, a kisvárdait kell kiemelnünk, ahol az elmúlt héten javult a tsz-fejlesztési mozgalom ^szervező munkája.. Ennek az lett az eredményé, hogy 25 teijrtielőszö- vetkezetben állt be növekadés. 92 család 123 tagja lépett a járásban a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az új tago-k közt lévő 21 kommunista azt bizonyítja, hogy a példamutatás is egyik jelentős tényezője volt a jó eredményeknek.

De ebben a járásban is fokozni kell a középparasztok: közötti felvilágosító

munkát; hogy egyre több csalá(l - válassza a felemel- kqdés útjlát.

* \ V

köztársasághoz és támogatja a második ötéves terv megvalósítását. Tettekre serkentve visszhangozzék me- gyeszerte: a haza javára, a magad hasznára.

os nyeremények, amelyek . száz forintos kötvényre onatkoznak és magukban oglalják a kötvény névérékét is. A kötvények 35 zázaléka nyereménnyel kéül kisorsolásra.

6. A kölcsön húsz évi idő- artama alatt évenkint két, isszesen negyven nyereSzáz Ft névértékű

kötvényre eeő nye- e«y remény, bele- sorsolás

értve a név- alkalmával

értéket te: db

50.000 forint 1

25.000 forint 1

10.000 forint

5.000 forint ö

1.000 forint 50

500 forint 660

. 200 forint 3.040

A nyeremények száma- '* feszesen:' 8.730

A nyeremények forint örezeec: I ^.180 0C£)

• f r /'

Ezenkívül minden sorso-í

ásón kisorsolásra kerül ggy arab százezer forintos fö- .yeremény is..

8. i A nyereménnyel ki cm sorsolt kötvények 1961. vtől 1976. évig terjedő 15 v alatt a pénzügyminiszter iltal megállapított időpon- okban névértékben kerülök kisorsolára.

meny megfelelő hányadára! jogosítanak.

5. Az évenkint kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből húsz százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: százezer forintos

Az a szép fejlődés, amely ! mintegy két hete tapasztalható megyénkben — újabb i egészséges hajíááokkal gaz- ! úagította ieriRÍ&őszövetke- i zeti mozgalmink erőteljes í fáját. 159 ftermelészövetke- I tétünk taglétszáma és földkerülete letf, i:mét'''nagj'obb,

; :zsn kívül. 3 új ’termelő- ! ■ íövatkezetjt alakítottak és i 2 I típusú fcsopok alakult I ,l mezőgazdasági -, tcrmelő- fzovetkeíetté,

! Az átalakult kpt szövetVi ) / ' Vl'

dik. Minden osztály 20 000 sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek „sorc- zat“-száma 60.001-től 80.000- ig, egy sorozaton belül a kötvények „száma“ 01-tőJ 50-ig terjed.

4. A kölcsön száz forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek két, illetve öt darab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelően két, illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyere-