Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-25 / 226. szám
XII. évfolyam, 226. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955 szeptember 25, vasárnap r---------------------------------------------------------A mai szám ban : A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatai a nyíregyházi járásban (2. oldal) N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének levele Dv. ight Eisechowerhez, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez (3. oldal) Látogatás a nagykállói t)j Elet TSZ-ben (4. oldal) Tetteket vár a párt az ibrányi kommunistáktól (5. oldal) Rádióműsor (6. oldal) Az új élet szószólói Aki nem tudja, hogy tmilyen világ járta egykor a Nyírségben, a Tiszahátorj és az Erdőháton, Betegben, az üsse fel Móricz Zslgmond és Krúdy Gyula könyveit, kezdjen olvasni és a szeme elé tárul az a korszak, amelyre emlékezni is csak átkozódva lehet. „Muzsikás, duhaj világ volt, mert az úri emberek nem spóroltak az erkölccsel... ha kártyázni Kezdtek az urak, akkor vasárnaptól vasárnapig járta a „csöndes” és szép darab földek cseréltek gazdát, nehéz tízezrekkel könnyítettek magukon a vérmes uíasá- gok...” — írja Krúdy. A cselédek, a gulyások, a néptanítók, egyszóval a „boldog emberek”, a Joó Györgyök pedig vért izzadtak és a tízezerholdak mesgyéjén még sírhelynyi íöldhöz is adóssággal jutottak. Manapság vidámabban élünk, bőségesebben kijut az emberi örömökből és valahogy természetesnek tűnik, hogy jó utamk, kultúrházaink, egészségházaink, iskoláink és új üzemeink vannak. Magától érthetőnek tartjuk, hogy dolgoznatunk, gyermekeink egyetemi padokban ülhetnek, üdülni utazhatnak a Balaton mellé, SZTK ellátást kapunk.. Természetesnek vesszük, hogy az állam jó áron vásárolja meg terményeinket s nem kísért a bolettás búza, az árverést jelző dobszó. Már szinte azon sem csodálkozunk, ha egy termelőszövetkezetben ötven forintot osztanak munkaegységenként, vagy ha egy termelőszövetkezeti tag havi jövedelme 3—4 ezer forintra rúg. Pedig nagy baj lenne, ha elfelednénk': hősi erőfeszítésre volt szükség, amíg elértünk napjaink örömeihez: a Tiszalöki Erőműhöz, a Fermentálóhoz, a nyírbátori és tiszalöki gimnáziumhoz, a szülőotthonokhoz. Ha erről elfeledkeznénk, akkor a jövő ragyogása is homályba merülne előttünk, rövidlátó és lusta emberekké változnánk. Pedig micsoda nagyszerű jövő áll a mi és az elkövetkezendő nemzedékek előtt. Hiszen az első évtizedben még éppen csak hozzáláttunk szabad élet adta lehetőségek kiaknázásához a dolgozó ember javára! A további előrehaladás tőlünk, dolgozó emberektől függ. Ezek után talán érthetőbb, hogy milyen sokrétű, de mégis szép feladat áll most népnevelőink előtt, amikor a párt elküldi őket minden családhoz, az ötéves terv eredményeiről, a múltról, a jelenről és a jövőről beszélni. Nem elegendő gépiesen és unalmasan felsorolni az ötéves terv országos, megyei vagy községi létesítményeit a beruházott összeg idézésével együtt, hanem szívreható, tettekre lelkesítő agitációra van szükség. Jól tették a tiszalöki, szakolyi, kemecsei és más pártszervezetek, hogy plakátokon, élőszóban egyaránt beszélnek a terv adatairól, de hiba az, hogy pártszervezeteink népnevelői általában nem beszélnek arról: milyen mélyről indultunk el és hogyan jutottunk idáig. Azt szoktuk mondani, hogy a népnevelők mindig együttesen, összekapcsolva beszéljenek a feladatokról. Ez természetes kívánság. Hogy is lehetne említést tenni a legkisebb beruházásáról, a legegyszerűbb kul- túrházról, vagy fúrottkútról is anélkül, hogy ne beszélnénk egyúttal a termelési csata, a begyűjtés hőseiről, vagy az elmúlt évek áldozatkész kölcsönjegy- zőiről?! Hiszen éppen a pórt vezette, a szovjet em- ' berek által segített dolgozó nép áldozatkészsége és hősiessége teremtette meg az új hazát — az új Nyírséget, a boldog Tiszahátat, a napfényes Bereget. így beszéljenek hát ezekben a napokban minden dolgozó családnál népnevelőink, az új élet szószólói. Csatlakozás a rohadt Uj Elet Termelőszövetkezet éves versenyfelhívásához A napokban olvastuk a rohodi Űj Élet Termelő- szövetkezet éves verseny- felhívását az újonnan alakuló termelőszövetkezetekhez. Elhatároztuk mi is, a balkányi Alkotmány termelőszövetkezet, hogy a jövő évi jobb és eredményesebb termelés érdekében csatlakozunk a versenyfelhíváshoz az alábbi szempontok figyelembevétele mellett. Termelőszövetkezetünk augusztus 13-án alakult meg és a mai napig 37 családdal, 71 taggal és 519 kát hold földterülettel rendelkezünk. 1. AZ ŐSZI KENYÉRGABONA VETÉSI TERVÜNK a következőképpen alakítottuk ki: vetünk 115 hold őszi búzát, 70 hold rozsot, 30 hold őszi árpát. Az őszi kalászosoknak a területét táblákban fogjuk előkészíteni. A táblák trágyázását és műtrágyázását olyan formában alakítjuk ki, hogy az egyes területek közt nagyobb eltérés ne legyen a terméshozam szempontjából. Őszi gabonavetéseink alá 100 kg. szuperfoszfátot, 20 kg. kálisót és 30 kg. pétisó műtrágyát adagolunk, a gyengébb parcellákat a szükséghez mérten nagyobb mennyiségű műtrágyázásban részesítjük. A talajelőkészítési munkálatokat úgy végezzük el, hogy jövőévi aratási munkálatoknál tudjuk alkalmazni a kombájnt. A tavasz folyamán őszi kalászosainkon elvégezzük a gyomirtási és fejtrágyázási munkálatokat. 2. TAVASZI VETÉSÜNK az alábbiak szerint alakul: Burgonyából 55 holdat vetünk, melynél 20 holdon fészekműtrágyázást alkalmazunk és a gépi növényápoló kapákat. Holdanként 100 mázsás termésátlagot érünk cl. Kukoricából 38 holdat vetünk. 25 holdat négyzetesen. Holdanként 30 mázsás termésátlagot érünk el. Dohányból 12 holdat ültetünk, holdanként 10 mázsás átlagot érünk el. Napraforgóból 10 holdat vetünk. 6 mázsás átlagtermést érünk el. 3. ÁLLATALLOMANYt TERVÜNKET a következőképpen határoztuk meg: A jövő gazdasági évben rendelkezni fogunk 30 darab anyakocával, 10 darab fejőstehénnel, 8 darab lóval és 75 darab juhval. 4. ÉPÍTKEZÉSI TERVEINK. Megépítünk egy 50 férőhelyes fiaztatót, egy 30 férőhelyes tehénistállót, 20 férőhelyes lóistállót, 150 férőhelyes baromfiólat és 100 köbméter silógödröt. 5. A MAGASABB JÖVEDELEMÉRT, azért, hogy. a tagoknak minél nagyobb; és jobb megélhet iséget tudjunk biztosítani, elhatároz-1 tűk, hogy 10 hold területen szőlőt és 15 hold területen gyümölcsöst létesítünk. Munkánkat már az első gazdasági évben úgy vé-j gezzük, hogy terméseredményeinkkel magasan túlszárnyaljuk az egyénileg dolgozó parasztokat és be-: bizonyítsuk a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Völgyi Sándor tsz. elnök. Urbánkó József MDP titkár. ‘ Molnár Albert főmezőgazdász. • • Ünnepi tanácsülés keretében adták át megyénknek a Minisztertanács versenyzászlaját Szeptember 24-én délelőtt 10 órakor feldíszítve, íellobogózva várta a megyei tanács nagyterme az ünnepi tanácsülésre ösz- szesereglett megyei tanácstagokat és a gaoonaoe- gyűjtési versenyben kiváló munkát végzett dolgozókat, hogy átvegyék a Minisztertanács és a Begyűjtési Minisztérium ván. dorzászlaját, valamint az elismerő okleveleket. Molnár Jenő megyei tanácselnökhelyettes megnyitó szavai után Sághy Vilmos begyűjtési miniszter- helyettes mondott ünnepi beszédet. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy a gabonabegyűjtési csaiában minden megye teljesítette hazafias kötelességét, azonban megyénk kiemelkedő eredményt ért el a dolgozó parasztság becsületes helytállásával. Sághy miniszterhelyettes elvtárs kiemelte beszédében, hogy igen nagy gondot kell fordítani az őszi kapások — ezek között is első sorban a kukorica, burgonya és napraforgó — begyűjtésére, valamint a sertéshizlalási és kukoricaértékesítési szerződéses akció kérdéseire is. A miniszterhelyettes ezután átnyújtotta a Minisztertanács és Begyűjtési Minisztérium vándorzászlaját és elismerő oklevelét Fek- szi István elvtársnak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének. Fek- szi elvlárs a zászló átvételekor köszönetét mondott a termelőszövetkezeteknek, az egyénileg dolgozó parasztoknak, a párt-, tanács- és tömegszervezeteknek, akik jó munkájukkal hozzájárultak a zászló, az országos elsőség elnyeréséhez. Fek- szi elvtárs megyénk dolgozóinak nevében ünnepélyesen megígérte, hogy a munkás-paraszt szövetség további erősítésére bebizonyítjuk, hogy méltók vagyunk a kitüntetésre. Az ízletes fehér kenyér és a Jonathán alma mellé elegendő húst és zsírt is adunk az ország asztalára. Az ünnepélyen felszólalt Kocsány Gyula elvtárs, a megyei párt-végrehajtófyi- zottság titkára is. Rámutatott: abban, nogy a gabonabegyűjtést a nehéz időjárási viszonyok közt is kiválóan telejsítettük a legfőbb érdem pártszervezeteinket és kommunistáinkat illeti. Nem szabad megfeledkeznünk gépállomásaink cséplőcsapatainak áldozatos munkájáról sem, akik a cséplés gyors befejezésével megadták a lehetőségét a gyors begyűjtési munkának. • Felszólaltak még: Suska János, a nyíregyházi Dohányfermentáló üzemi bizottságának elnöke, Kapás András, a sóstóhegyi Vötös Csillag TSZ brigádvezetője, Szloboda Jenő nyíregyházi egyénileg dolgozó; paraszt, majd Kállai Sán-; dor, a megye) begyűjtési hivatal vezetője a „begyűjtés kiváló dolgozói”-nakel-1 ismerő okleveleket nyúj-' tott át. Az oklevéllel kitüntetett’ dolgozók: Csikós János, a mátészalkai járás tanácselnöke, Danka Péter, a nagykállói községi tanács elnöke, Csehi László, a porcsalmai községi tanács elnöke, Biró János, a nyírbátori járási begyűjtési hi-, vatal dolgozója, Serény Józsefné, az olcsvai begyűjtési megbízott, Sós. Imre, a kisvárdai járási’ begyűjtési hivatal dolgozója, Sári Antal, a tisza- dadai begyűjtési megbízott és Puskás Zsigmond, a nagydobosi begyűjtési megbízott. Az ünnepély kultúrműsorral és diszedéddel ért véget. Akik tevékeny részt vállalnak a falu szocialista átalakításának hősies munkájából öntudatos, áldozatkész és helytálló párttagok, kommunista vezetők jelentik be egymás után: készek tevékeny részt vállalni a falu szocialista átalakításának hősi munkájából. A falusi pártmunkára jelentkező elvtársak közül közöljük néhányuk fényképét. Tőkei István Zakor Sándor Marozsán Mihály Kajati Sándor Horváth János
