Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-24 / 225. szám

XII. évfolyam, 225. szám ARA 50 FILLER 1955 szeptember 24, szombat A mai számban: Rendelet a kukorica, napraforgó és burgonyabeadasi kötelezettség teljesítésének, valamint forgalmának szabályozásáról (2. oldal) Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsok Lapja (3—4. oldal) Hivatalos nyeremény jegyzék az 1955. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás tárgysorsját-ékának húzá­sáról (5. oldal) Munkaversennyel az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzéséért A versenyzés, az elsőségre törekvés, a jó és gyors munka szenvedélye, dolgozó parasztságunknak is jel­lemvonása. Nincsen egyetlen kapavágás, kaszasuhin- tás, zsákemelés, vagy gépi munka, hogy azok, akik végzik, ha együtt dolgoznak, ne törekednének egymás megelőzésére, a munkával szerezhető nagyobb jöve­delemre és dicsőségre. Különösképpen a termelőszö­vetkezetekben, a gépállomásokon, az állami gazdasá­gokban találjuk meg a versenyszellem megnyilatko­zását, mert ezekben közösen folyik a termelő munka és a vezetőségnek van már gyakorlata abban, hogy a dolgozók versenyszellemének napról-napra áradó kis patakjait egy-egy nagy folyamba gyűjtve, pártunk és kormányunk által elénk állított nagy feladatok meg­oldásának szolgálatába állítsa. A tapasztalatok azt mutatják megyeszerte, hogy a versenyek a tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkák során szép eredmé­nyeket hoztak. Húsz új belépő a napkori Új Világ TSZ-be A napkori Űj Világ Ter­melőszövetkezet néhány nap leforgása alatt húsz új be­lépőt fogadott tagjai közé. Nehéz, férfias munkába került, de eredményeket ért el: a felvilágosító, meg­győző igyekezet kevés köz­ségben talált olyan talajra, mint Napkoron. A termelőszövetkezeti ta­gok, s a község vezetői mindent elkövettek, hogy meggyőzzék az egyéni dol­gozó parasztokat a közös gazdálkodás előnyeiről. — Nem könnyű dolog ez. Az új, kezdetben kicsit idegen mindenütt. Vonakodnak tőle. Mert az emberek haj­lamosak arra, hogy vissza- visszapillantgassanak. De nevelni kell őket, hogy megszeressék azt, ami jó, ami most kezd ifjúkort élni. Ezt tették Vadicsku Jó- zsefék, a termelőszövetke­zet idősebb tagjai. Elsősor­ban az ő munkájuknak tu­lajdonítható, hogy Gál András 19 holdas dolgozó paraszt, tanácstag, családjá­val belépett. Öt pedig kö­vették a többiek. Id. Cirják Mihály, Obsitos János, Por­cellán István — Pár nap alatt 20 belépő. De rövidesen újabb sere­gei belépésekre számítha­tunk. Az egyénileg dolgo­zók soha nem érdeklődtek úgy a nagyüzemi gazdál­kodás iránt, mint a napok­ban. Zalatnay Károly tsz. tag, általános iskola igazgató. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának levele a megye termelőszövetkezetei és egyéni dolgozó parasztságához Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezetek, egyéni dolgozó parasztok ebben az évben a gabona begyűjtés sikeres megoldása érdekében példamutató magatartást tanúsítottak. A gabonabegyújfcés országos versenyében Szabolcs-Szatmár megye az első helyet érte el, és ezért a Minisztertanács vándorzászlaját kapta meg a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezért az eredményért a hála és köszönet elsősorban a megye dolgozó parasztjait illeti. Köszönjük a megye dolgozó parasztságának, népi demokráciánkkal, pár­tunkkal és kormányunkkal szemben tanúsított hűsé­gét és helytállását, köszönjük a begyűjtési apparátus lelkes munkáját, a tanácsok végrehajtó bizottságainak, tanácstagoknak, állandó bizottságoknak jó munkáját. Ezzel a ténnyel bebizonyították, hogy az új ötéves terv megkezdése előtt elsőnek akarták biztosítani az ország asztalára a fehér kenyeret. Amikor köszönetün- ket tolmácsoljuk a megye dolgozó parasztsága, a ta­nácsok és a begyűjtési dolgozók felé, kérjük, hogy az őszi kapások és élőállat begyűjtésben több lelkesedés­sel küzdjenek megyénk, hazánk további megerősödé­séért és dolgozó népünk boldogulásáért. Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az eredmények arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az őszi munkák jobb és gyorsabb végzésében is szervezzük és vezessük a dolgozók, a szövetkezetek, állami gazdaságok versenyét. Erre legtöbb tsz-ben, gépállomáson, állami gazdaságban gondoltak már a nyári munkák elvégzése után. A versenylendületet jó szervező munkával biztosították az őszi munkák ide­jére is. A gépállomásokon termelési értekezleteken beszélték meg, hogyan és miként kell dolgoznia min­den egyes traktorosnak, hogy jó eredmények elérésé­vel a gépállomás az őszi tervet, illetve éves tervét teljesítse. Azokon a gépállomásokon, ahol ezt így csi­nálták, már vannak is szép eredmények. A vencsellői gépállomás például 30.3 százalékra teljesítette őszi tervét. A mátészalkai gépállomás 25.7 százalékra. Eze­ken a gépállomásokon jól szervezték a versenyt. Gondoskodtak a verseny rendszeres értékeléséről és a versenyszellem ébrentartásáról. Vannak azonban olyan gépállomások, ahol bűnös mulasztást tapasztalhatunk. Ezt leginkább az mutatja meg, hogy az ilyen helyeken el vannak maradva az őszi terv teljesítésével. A tervteljesítési százalékok helyett — ha érdeklődik az ember — az „objektív” okokat sorolják fel, A mándoki gépállomás eddig csak 11.3 százalékra, a nagy varsányi gépállomás 11.9 szá­zalékra teljesítette őszi tervét. Hogy mennyire a ver­senyszervezés lebecsülése játszik közre ebben, azt mi sem mutatja meg jobban, mint az, hogy ezen a gép­állomáson van brigád, amely — Kelemen Péter bri­gádja, — eddig csak 13.2 műszaknormát teljesített (az őszi tervben), ugyanakkor Tiszaszalkán, ahol a ver­senyt jól szervezik, Szülék Ferenc brigádja 38.58 mű­szaknormát teljesített. A termelőszövetkezetek is lelkesen versenyeznek egymással, résztvesznek a különböző termelési moz­galmakban. Nem érdektelen megemlíteni, hogy pél­dául megyénkben 200 termelőszövetkezet vett részt a 100 mázsás burgonya, a 200 mázsás cukorrépa, a 30 mázsás kukorica és a holdankénti 10 mázsás dohány- termés elérésére indított mozgalomban. Most, amikor az őszi mezőgazdasági munkák vég­zésének ideje eljött, az a feladat, hogy a versenyt eleven mozgalomként fenntartsuk, gyarapítsu.k. A gépáll ik főigazgatósága, a MLDOSZ elnökségé­vel közösen a közelmúltban, az állami gazdaságok minisztere pedig éppen a napokban utasítást is adott ki az őszi mezőgazdasági munkaversenyek szervezé­sére. Ezt az utasítást végre kell hajtani. Az őszi me­zőgazdasági munkaversennyel biztosítani kell az őszi munkák Időben történő elvégzését, az agroteennikai eljárások betartását, az önköltség további csökkenté­sét, a termelési tervek túlteljesítését és mindezeken keresztül a termelékenység emelését. Az állami gaz­daságok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek vezetősége a pártszervezetek segítségével szervezze a versnyet, végezzenek jó felvilágosító munkát, hogy minden dolgozó versenyezzen, minden munkacsapat versenyre keljen a mezőgazdaságunk előtt álló kettős feladat megoldására. Harc a 100 százalékos minőségért a nyíregyházi ítukaüzemben Bizony nem állandó a munka minősége a nyíregy­házi Ruhaüzemben. Egy- egy új ruházati cikk gyár­tásának kezdetekor lerom­lik a korábbi kiváló ered­mény, a néha 99.8 vagy 100 százalékos minőség. Felfigyeltek erre az üzem MEO-sai és műszakiak. Mostmár, hogy ha új cikk termelését kezdik meg, ismertetik a gyártási tech­nológiát. Cseke Lajos minőségi el­lenőr a MÖHOSZ-szalag- ban nagy szakértelemmel vizsgálja az elkészített ru­hát, egyezteti a szabvány­nyal, észreveszi nemcsak a szemnek feltűnő hibákat, de azokat is, amit valóban csak szakember képes meglátni. Sajnos, nem mondhatjuk ezt el a kis szalagról, ahol Harascsák Ferenc és Er- d ősi János a minőségi el­lenőr. A munkások nem vigyáznak eléggé arra, hogy szépen legyen be­Megyénkben több mim 200 termelőszövetkezet és mintegy 10.000 dolgozó pa­raszt csatlakozott a száz mázsás burgonya, 200 má­zsás cukorrépa, 30 mázsás kukorica és a 10 mázsás dohénytermlési mozgalom­hoz. Ezekben a többterme­lési mozgalmakban élénk verseny alakult ki közsé­gek, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák között. Versenyre keltek a gyom- talan földekért, a legújabb agrotechnikai módszerek alkalmazásáért, és a talaj­erő állandó fokozásáért. A megye dolgozó parasztjai, hogy eleget tegyenek ígé­retüknek,, a tavalyi vetés- terület kétszeresén alkal­mazták a keresztsoros, négyzetes és fészkes vetést, elterjedt a kukorica, nap­varrva az ujja, egyenes legyen a zseb, és ami a leggyakoribb hi ha, elfelej­tik bevarrni a kapcsot, nem vágják el a feleslege­sen csüngő cérnákat. Ilyen hibákból korábban 10%-°n felül volt a visszavetés, az utóbbi hetekben javult a minőség és most már *4 raforgó pót'oeporzása és a burgonya szelektálása. Mű­trágyából több mint negy­ven vagonnal használtak el többet, mint tavaly, az istállótrágyázott terület is növekedett. A gondos mun­kának meg is lett az ered­ménye. Különösen a gépi művelésre átallott termelő- szövetkezetekben, ahol négyszer-öíször kapálták meg veteményeiket. Pél­dául a császárszáldási Új Alkotmány, a tiszavasvári Munka, nagy leállói Vörös Zászló, Rákosi, tiszadobi Táncsics, tiszaszalkai Búza­kalász és még több ter­melőszövetkezetben, ahol a mezőgazdasági munkák 80 százalékát a gépállomás traktoraival végezték el. Ezek a termel 5szövetkez-> alig egy-két százalék á hi­bás munkadarab. A vállalat havi esedékes tervének teljesítésével elő­re van. Azonban a minő­séggel még nem lehetnek megelégedve. A ruhaüze­miek újra 100 százalékos minőségi munkát akarnak végezni. tek valamennyien túlszár­nyalták a száz mázsás bur­gonya, kétszáz mázsás cu­korrépa, az 50 mázsás ku­korica és a 10 mázsás do­hánytermelési átlagot. . A tiszavasvári VIT tsz-ben például cukorrépából 300 mázsás termésre számíta­nak, a kállósemjéni Üj Élet és besztereci Új Ba­rázda TSZ-ben pedig kö­zel 200 mázsás burgonya termést várnak. Nem ritka a megye területén a 40 mázsás kukorica és a 14 mázsás dohánytermés sem. Velük együtt a megyében 160 termelőszövetkezet tett eleget a mozgalom feltéte­leinek. Az egyéni gazdák közül pedig mintegy 5.000 dolgozó paraszt állta meg helyét a többtermelési mozgalomban. Ab első napon 30 darab sertés- hizlalást szerződés „A jó bornak nem kell cégér” — tartja a régi köz­mondás. Valóban. Fehér- gyarmaton szerdán ismer­tették a dolgozó paraszton egy részével a szerződés- kötés jelentőségét. De nem sok agitációra volt, szük­ség, hiszen a dolgozók ha­marosan megértették, mit jelent a szerződés. Egy­részt egyéni jövedelmük növekszik, másrészt pedig az ország húsellátását is elősegítik. Még aznap 30 darab ser­tést szerződtettek. Bihari Gyula 8 holdas egyéni gaz­dálkodó 3 darabot, E. Var­ga Lajos 3 darabot... Persze ez az első napon volt, amikor még kevesen tudtak a dologról. Éppen ezért csütörtökön gazda­gyűlést rendeznek, ame­lyen a község valamennyi dolgozójával ismertetik a szerződés előnyeit és felté­teleit. jól halad a sertéshizlalási szerződéskötés Ujfehértón Nap-nap. után növekszik a sertéshizlalási szerzdés- kötés iránt érdeklődő dol­gozó parasztok száma. Űj- fehértón a hét elején kez­dődött meg a szerződéskö­tés, a pár nap leforgása alatt mintegy 56 darabot szerződtettek. A dolgozók látják, hogy érdemes sertést szerződ­tetni. Hiszen egy darab sertés két és fél hold ku­koricatermést mentesít. Ez a mennyiség viszont jóval több annál, amennyi egy sertés meghizlalásához szük­séges. Helyesen gondolkozott Szegedi Károly 3 holdas egyénileg dolgozó paraszt, aki 20 darabot hizlal szer­ződésre, és a többi dolgozó, akik két-három darabot szerződtettek. Szerdán több mint 20 szer­ződést írtak alá, a csütörtö­kiek száma pedig ezt is meghaladta. Kimogcsslé eredmények születtek a termelésű mozgalmakban Gulyás Jánosék döntöttek Régóta foglalkoztatja Gu­lyás János demecseri dol­gozó parasztot az a gondo­lat, hogy be kellene lépni a termelőszövetkezetbe. De hosszú ideig nem tudott dönteni. Pedig ugyancsak figyelemmel kísérte az Úttörő és a Remény tsz-ek életét. Nem egyszer elbe­szélgetett a szomszédokkal, az ismerősökkel, akik már régen termelőszövetkezeti tagok. Azok észre is vették, hogy sokat gondolkozik a belépésen, csupán még nem döntött. Bíztatták, hadd él­jen meg a gyümölcs. Mert hogy érlelődött, azt jól lát­ták. S meg is érett, úgyhogy Gulyás János a héten alá is írta a belépési nyilatkoza'.ot. De ahogy a madarak nem járnak egyedül, ha hosszú útra indulnak, úgy Gulyás János is többed magával zárkózott fel a nagy úton, amely a boldogsághoz vezet. Hét család követte példáját, Magyar Mihályné, Miskolci Jánosné és a többiek, akik látják, hogy olyan nyugodt és biztonságos életet sehol nem biztosítanak, mint a termelőszövetkezetekben. —

Next

/
Thumbnails
Contents