Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-18 / 194. szám

1955 augusztus 1?, ;s' törtök

NÉPLAP

5

KÜZDENI AZ EMBEREKÉRT...

/

Érdekes, látványos lesz

az ünnepi vásár

Még néhány nap és meg-i nyílik a hagyományos Vi-j dám-vásár. Most is, mint i minden esztendőben, a Búza-téi en rendezik a vásárt. A vásár hossza 1 kilométer. Az előkészületi1 munkálatok már serényen’ folynak. A kíváncsi szemlé-1 lódő még nem sokat láthat, csak annyit, hogy magas állványok meredeznek az ég felé, máshelyen a sátrakat szépítik. A Búza-tér sarkán, ahol hetivásárok alkalmával a terményt árulják, most kis kerítés látható. Ide a TÜZÉP egyik egysége előregyártott elemekből típusházat épít.

Nemcsak a vásár idején marad itt az a 2 szobából álló típusház, hanem a vásár után is még 2 hónapig nézhetik a látogatók. Másik érdekessége a vásárnak a mezőgazdasági kiállítás lesz, a Sóstóhegyi Földműves- szövetkezet irodájával szemben.

Szép pavilon készül a műtrágya és növényvédő cikkek bemutatására is. láthatjuk majd, hogyan védekeznek á mezőgazdasági dolgozók a kártevő rovarok ellen és a műtrágya fel- használása során hogyan fejlődnek a növények. Mennyivel szebb a kukorica, búza, burgonya, mint a műtrágyát nem kapott talajon. A tiszavasvári bútor- szaküzlet is résztvesz a kiállításon. Gyönyörködhet a közönség háló és kombinált szoba különlegességeikben. Nem messze ettől a vásárosnaményi híres Halászcsárda áll majd a Búza tér és az Üj utca sarkon. Vásárosnaményból egyébként az Állami Áruház is j képviselteti magát, kilenc osztállyal. ötven méter' hosszú az a terület, ahol ők | helyezkednek el. Érdekes-1 sége a Vidám-vásárnak, |

hogy a helyiségek több mint j 70 százalékát a földművesszövetkezetek foglalják el.1 Nemcsak vásárolni lehet majd a vásárban, hanem' szórakozni is. A szabadtéri | színpad is elkészült ma estére, ahol a város, illetve vállalatok legjobb kultúr-'

csoportjai szerepelnek,

tánc-, ének- és zeneszámokkal. Az ifjúsági cirkusz is felkészült a vásárra. Motoros körhinták, gyermekvasút és más ilyen érdekes látnivaló szórakoztatja a látogatókat.

Attila, Bözsi, Peti „lázasan készülődnek" a budapesti kiállításra

Megyénkből még sosem vittek annyi állatot az országos kiállításra, mint az idén. Ez azt bizonyítja, hogy nemcsak számszerűleg, hanem minőségileg is hatalmas fejlődést értünk el az elmúlt években, aminek az eredményét minden eddiginél nagyobb szabású országos kiállításunk fényesen fogja igazolni.

Már kijelölték azokat a gazdaságokat, amelyek a szarvasmarha „sztár“-jait viszik fel a szeptember 3-án megnyíló Országos Mező- gazdasági Kiállításra.

Az ópályi tangazdaság az idén híres borzderes tenyészetéből 4 darab növendékbikát és 3 üszőt mutat be a kiállítás látogatóinak.

Beregsurány két termelőszövetkezete a fajtaát- alakítq tenyésztői munka első nemzedékét szemlélteti 5 üszővel, karámos neveléssel.

A további kiállítók valamennyien magyartarkával szerepeinek.

A kocsordi Üj Élet TSZ tagjai a kiállításon bemutatják és elmondják majd, hogy a „2 Viol“ nevű tehénnél hogyan érték el az évi 4804 kiló és 3.8 százalék zsírtartalmú tejtermelést. Egészen biztosan megtalálták a nyitját a tejhozam fokozásának, mert nem ez az egyetlen tehenük, amelynek így ível felfelé a termelése. Ugyancsak kiállításra viszik például a „92 Bözsi“ 1947-es születésű tehenet is, amelynek 4510 kiló a hozama 3.5 százalék zsírtartalommal.

A gávai Dózsa TSZ 1954 májusi „Attila“ nevű növendékbikájával büszkélkedik mezőgazdaságunk hatalmas seregszemléjén. A jó küllemű növendék anyja napi 18.6 kiló tejet ad.

Szováti Gusztáv tsz-tag (Hodász) nem hiába büszke arra a kitüntetésre, hogy 1949. évi „1 Bözsi“ nevű tehenét is meghívták a legkiválóbb szarvasmarhák felvonulására, mert 5362 kiló tejtermelés 4.1 százalék zsírtartalommal valóban szép teljesítmény.

Az egyénileg dolgozó parasztok közül Pellei Sándor (Dombrád) „84 Cifra“ nevű tehene napi 28 kilós tejtermeléssel és jó származású, jó küllemű „Peti“ nevű növendékbikájával vált méltóvá a kiállításra. Humecs- kó Mihály (Balsa) és H* Horváth Gábor (Paszab) mindketten 1954. évi születésű növendékbikával szerepelnek a kiállításon.

JÓ BARÁTOK

l^ét napja esik az eső. Nem is esik, olyan ez, mintha dézsából öntenék. Az ember talpa alatt puliszkává keveredik a sár, dagad és a cipő, a csizma egyre mélyebbre süllyed. Ez már több a soknál. A gyalogos felnéz és megereszti gondolatban: Hű, hogy az a magassá- gos ... De azért csak megáll egyszer. Igaz, nem kis bosszúság, mert itt van a cséplés, illetve itt lenne, ha nem esne szüntelen, a termés is beázik, a takarmánynak se használ, ez szentigaz.

— Könnyen nem adjuk v— dörmögi az elnök, ahogy kerékpárját tolja. Közben a cipőjére tekint, aztán felfelé a nadrágjára, amit megint moshat az asszony. Olyan annak az alja, hogy bekenni se lehetne jobban. Másként pedig nem lehet. A munka bajjal jár, az eső meg sárral. Egy perc és már vígan fütyörész. Elfelejti az esőt, meg a sarat és az jár az eszében, hogy nem sokáig lesz ez így. Hisz nemcsak a sár mozog, ha a ló, szekér, vagy a gyalogos elhalad rajta, hanem mások is. Azok, akik a legfontosabbak: az emberek. Ezt meg öröm hallani a fülnek, jó nézni a szemnek, egyszóval szívet, lelket gyönyörködtető valami.

17 gy éve, hogy a nyírteleki községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Sztaskó Mihály. S ahogy egy éve szeretett volna mindenkit megcsókolni örömében, mikor megválasztották, úgy örül most annak, hogy az emberek megértették, jobb a közös. Először ők, a púposhalmiak, tizenkilencen, aztán napról-napra több, aki döntött: szakít a égivei. Tegnapelőtt Kiss Jánosné, Havacs János, Molnár Pál, Lengyel Bertalan, azelőtt Kosa Béláné, Koselák János, Kosa Bertalan, meg a többiek, Pataki Ferenc, Cirják András írták alá a nyilatkozatot. A község különböző szövetkezeteibe léptek. Csak a nevük különböző, az út, amit járnak egy. A boldogulás útja.

Nem-e jóleső tudni, hogy ehhez, az emberek választásához neki, Sztasaó Mihálynak is köze van? Ki ne szeretné hallani a tulajdon fülével, amikor így, ilyen szépen megdicsérik a munkáját. Most persze nemcsak a hangoshíradóra gondol, hanem arra a fáradságos munkára, arra a sok éjszakábanyúló beszélgetésre, ami mind megelőzte ezt a dicséretet.

Eszébe jutott 1952, Fe- renctanyán. Ö szervezte az Üj Világ TSZ-t, ő beszélt minden egyes emberrel kü- lön-külön. Emlékszik, Bata Miklós bácsi, a 15 holdas középparaszt nem akart belépni akkor. „Még nem győződtem meg teljesen arról, mi a jobb” — mondta. Azután Sztaskó Mihály beszélt vele, belépett, most pedig, ha találkoznak, az öreg messziről emeli a kalapját. Vajon így emelné-e akkor is, ha azt magyarázom neki, hogy várjon még egy-két esztendőt. No, ezt úgyse mondtam volna — neveti el magát az elnök, s még az sem mérgesíti már, hogy ruháját csavarni lehetne, olyan vizes.

tTa már megindult, hát megy. Sokan ígérték a Púposhalmon is, hogy gondolkoznak a dolgon. Mert. ilyen a hir, terjed az

gyorsan. Mint a darázs. Ha az ember fülébe kerül, nem lehet onnan kizavarni. Még akkor is hallani a zsongást, amikor már rég messze jár. Szóval a nyírtelekiek fülében ott van az a bizonyos darázs. Belekerült már kora tavasszal, amikor a munkába indultak a mindég vidám szövetkezetiek, férfiak, lányok, asszonyok, amikor később kiderült, hogy rég nem látott jövedelem üti a markukat, s egyre jobban duruzsol most, hogy már tiszta kép van a zárszámadásról. Egyéni gazda legyen a talpán, akár Vin- nai Mihály is, hogy annyit keressen egy év alatt, mint például egy közepes jövedelmű tsz-tag, mondjuk a Szabad Nép-beli Kuburcik József, ötven mázsánál is többet kap az öreg csak gabonából.

Sztaskó elvtárs meg jár házról-házra és ezeket mondja el az egyénieknek. Egyre kevesebb van már olyan, aki azt mondja rá: azért fizetik, hogy járjon. Ez a tanácselnök nem kötelességből csinálja a munkát, nem azért fárad naphosszat, éjjeleket, hogy fizetik. A hűséget, az akaratot, a biztos, erős kezet, az örömet, a bánatot, az emberek iránti szeretetet nem lehet megfizetni. Ezt az életet adja meg mindenkinek, s ezt magának kovácsolja tovább az ember. Vagy nem jelenti az emberek iránti olthatatlan szeretetet, hogy a mezőőrből lett tanácselnök, amikor hazakerült a falujába, összehívta a fiatalokat és beszélgetett velük, mint ember az emberrel, hogy alakítsanak DlSZ-szerveze- tet, rendezzenek táncmulatságot és ne verekedjenek, kocsmázzanak ezután? Az egyik fiatal megköszönte a tanácsot. Megfogadták és két évi szünet után újra megszólalt a zene a Dózsa- szőlőben. A tanácselnök reggelig táncolt ezen a bálon, s megígérte: a községfejlesztési alapból megépítjük a kultúrházat. Az ő ígéretei nem szoktak sokáig ígéret maradni. Nem maradt akkor sem, amikor a legelőhöz vezető bekötőutat kérték. A jogokat meg kell adni, ezt az elvet vallja Sztaskó Mihály. Az aratás ideje közeledett

nemrég, kevés volt a szalonna néhol, nem volt aratópálinka. Az elnök szerzett a községnek.

panaszt hallanak vá- lasztókerületükben a tanácstagok? Mennek az elnökhöz. Még nem volt olyan jogos sérelem, amire ne kaptak volna orvoslást. A legközelebbi, amit meg kell valósítani: az orvosi lakás és rendelő. Ez is meglesz.

Ami természetes és elengedhetetlen: a Kötelességekről is magyaráz. Türelmes emberi szóval, de ha kell türelmetlenül. Megvannak a jogok? Igen — de ez együtt jár a kötelességek teljesítésével. A tanácselnök, a nyírteleki 49. körzet választottja példát mutat minden tanácstagnak. Az ő körzetében egyetlen hátralékos sincs. Sem adófizetésben, sem beadásban.

Tálas Anna, az egyik tanácstag a napokban lépett a tizenkilenc közé, a Vörös Zászló TSZ-be. Több kellene, hogy több tanácstag gondolkozzon így. Helyesen, jól. Ezért dolgozik Sztaskó Mihály. S nem fárad el, mert emlékszik még az apja, testvérei sorsára, az ö gyermekkorára. A summásbérre, a nagy- nehezen, verejtékkel megvásárolt 100 négyszögöl földre, a földművelés melletti ínségmunkára, amire magával vitte az apja.

IVem fejelti el könnyen,

1 ^ hogy a család nagy volt, az öt gyermek meg kicsi. Repka András füzesbokori kulák nem adott elég kenyeret az évi munkáért, s a kölcsön minden mázsájára 6 nap munka volt a robot.

Biztos abban, hogy az eldugott kis tanyákba akkor tör be leghamarabb a fény, a kultúra, akkor tűnik el a sorvasztó sár az útról, gyúl világosság a szívekben mindenütt, s tűnik el a sorvasztó egyéni gond, ha segít kiemelni az embereket a sokszor küszködő, nehéz egyéni paraszti sorból.

Mert nincs attól magasz- losabb hivatás, mint: küzdeni az emberekért.

Kopka János.

IJ anczik András elvtárs, a mandai Kossuth TSZ elnöke nagyot nézett, amikor Bejczi Ferenc elvtárs, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója köszöntötte. Mosolyogva nyújtotta kérges kezét a jó barátnak.

— Szabadság, elvtársi Rég voltál nálunk. Ni csak, meg is híztál azóta.

— No, nem is olyan régen találkoztunk. Legutóbb az aratási ünnepségen. Jó mulatság volt! Emlegetik is a munkásaink.

— Az már régen volt! Azóta sok minden történt nálunk.

Az elnök boldogan sóhajtott, és a szomszéd tanya felé nézett.

— Egyesültünk a Szabadság TSZ-el, a szomszédunkkal. Erősebbek lettünk, nagyobb lett a birtokunk. Az új vetéstervet már közösen készítettük el. Gyere nézz szét a gazdaságunkban.

A z elnök büszkén mu- togatta a gazdaságot. — Ezen a területen 10 holdon az MTH ipari tanulók arattak géppel. Jó munkát végeztek a fiúk! Most 200 mázsa trágyát hordtunk 10 holdra, és még e héten felszántjuk, elvetjük az őszi árpát. Jövő héten pedig 10 holdon a rozs-magot is földbe tesszük.

— Szép a kukoricátok,— 'egyezte meg Bejczi elvtárs, amint tovább haladtak. — Három-négy fejlett cső van egy száron.

— Négyszer kapáltunk — válaszolta az elnök, és le- iiántoít egy csövet. — Hat

hét múlva lehet törni. — Legalább 30—40 mázsára számítunk holdanként. 10 disznót fogtunk be hizlalni. Hasznát vesszük a kalapácsos darálónak, amit a vállalat készített. Ha darálva adjuk a tengerit a hízónak, legalább 20 százalékkal jobb hizlalási átlagot érünk el. Csak az a baj, — vakarta meg fejét, — hogy még nincs villanyunk. Erőgép kellene a daráló meghajtásához.

— Majd segítünk a dolgon — ígérte Bejczi elvtárs.

IVagy tábla krumpli kö- vetkezett, — alig lehetett szemmel belátni a határt. Az elnök kihúzott egy krumpli bokrot, ököl- nyi krumplik csüngtek rajta.

— 28, 29, 35 .., tyű, de sok van rajta, kiáltott fel Bejczi elvtárs, amint számolta a tő krumplit.

— Most nézem csak, ha így van, lesz 130 mázsa egy holdról. — Csodálkozott az elnök is a szép eredményen. — Megérte a négyszeri kapálást.

|7 gyre jobb lesz ez- után nektek is Ban- czik elvtárs — mondotta a gépjavító vállalat igazgatója. Felépült a mi új üzemünk is, a Mezőgazdasági Gépjavító. Sokkal több mezőgazdasági gépet fogunk gyártani, mint eddig. Most mi 320 kalapácsos darálót adunk a tsz-eknek, a dolgozó parasztoknak. Az új üzemben tervszerint répa és krumpliszedögépet, négyzetesen vető gépeket is fogunk készíteni.

A derült kék eget nézték, mely alatt szorgalmasan dolgoztak a határban az emberek. Bejczi elvtárs törte meg a hallgatást.

— Azért jöttem Banczik elvtárs most hozzátok, hogy a vállalat dolgozói nevében meghívjalak titeket, és természetes most már a Szabadság TSZ tagjait is: ünnepeljünk együtt Alkotmányunk ünnepén. Ügy terveztük, gépkocsival jövünk értetek, 21-én reggel. Megnézitek az új üzemünket, ahová már elsején költözünk. Aztán együtt megyünk a Sóstóra a munkásparaszt találkozóra. Az ünnepség után vendégül látunk benneteket. Jó lesz majd egy kicsit elbeszélgetni erről-arról, az eredményekről, a tervekről, no meg koccintani a borospohárral egymás egészségére.

— Ott leszünk — mondja vidáman Banczi elvtárs, és erősen kapcsolódott össze a két ember keze.

Orosz András.

Lapzártakor

jelentették t

A nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat

II. negyedévi jó munkájával tizedszer is elnyerte az élüzem címet és1 elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Elnökségének vándorzászlaját.

Fogadóiroda nyílt a külföldön élő magyarok hozzátartozóinak tájékoztatására

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 3-án megjelent törvényerejű rendeletével kegyelmet gyakorol azokkal a külföldön élő állampolgárokkal szemben, akik a felszabadulás előtt, vagy a felszabadulás után, de 1954 január hó 1. előtt az ország területét elhagyták. E rendelet értelmében ha az ország területén tartózkodó hozzátartozó ezt kérj és a külföldre távozott egyén ilyen kérelemmel fordul az ottani Magyar Külkereskedelmi Hatósághoz, akkor mód nyílik a hazatérésre.

Az ezzel kapcsolatos felvilágosítások megadására fogadóiroda kezdte meg működését a Megyei Tanács VB. épületében, Sztálin tér 1. szám 7, a számú szobában. A külföldre távo- zottak hozzátartozói a szükséges felvilágosítások megszerzése céljából naponta reggel 9—12 óra között kereshetik fel a fogadóirodát.