Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-18 / 194. szám

2 NÉ Pt A P 1955 augusztus 18, csütörtök A rakamazi Cipész KTSZ augusztus 20-ra befejezi havi tervét Nemcsak megyénkben, de országosan jóhírű a rakamazi Cipész KTSZ. A szövetkezet 1947-ben ala­kult 18 taggal és ma már 1 millió 823 ezer forint ér­tékű Vagyona van. II. ne­gyedéves tervüket is 16 százalékkal túlteljesítettek, és az önköltséget az előző' negyedévhez viszonyítva 5.5 százalékkal csökkentették.' A III. negyedévi tervüket' legalább 20 százalékkal túl akarják teljesíteni, ami biztosítéka lesz annak, hogy éves tervüket decemt bér 20-ra befejezik. Augusztus 15—20-a kö­zött Alkotmány műszakot szerveztek. .A ktsz-tagok között 14-en kapják meg a sztahanovista oklevelet. . —; Fazekas Frigyes elvtárs 200 százalékos teljesítést vál­lalt, és 230-—240 százalékot teljesít. A sztahanovista jelvény elnyeréséért har­colnak. Kell is- a jó mun­ka, mert a szövetkezetnek á III. negyedévben 2000 pár gyermekszandált és 12 ezer pár gyermek szárasci­pőt kell gyártania. 5 népművészeti és háziipari szövetkezet dolgozói törlesztik adósságukat A Szabolcs-Szatmár me­gyei .Népművészeti és il|-. zilpari Szövetkezet túltelje­sítette az I-ső negyedévi ter­vet. A II. negyedévi terv- teljesítéssel azonban adó-, f’k mai adtak. Ezt köve­tően a július havi tervet is csak 67.2 százalékra telje­sítették. Harcot indítottak az adósság .törlesztéséért; Alkotmányunk ünnepének; tiszteletére felajánlást lei­tek, hogy augusztus 30-ra törlesztik adósságukat, s az augusztus 31-ig esedé­kes tervüket 100 százalék­ra teljesítik. A vállalás tel­jesítése nagyobb részt . a munkások jó munkáján múlik. A kötőrészlegnél ki­tűnik jó munkájával Gutt- mann Mór és Nyitrai Zsig- mond. Az összeállító rész­legnél Nácz Miklósné, — aki nemrég kapta meg a sztahanovista oklevelet, — átlag 138 százalékot, telje­sít. A paszabi részleg központjában Tóth Borbála 180 százalékon felül telje­sít, Tarjáni Ilona népmű­vész pedig túlszárnyalta a 200 százalékot. Újabb gépekkel bővülnek gépállomásaink gépparkjai Még javában folyik a gép teszi könnyebbé, gyor­cséplés, de a gépállomások megyei igazgatósága már az őszi betakarítás előkészítő munkáin szorgoskodik. Ál­dott István igazgató, Sallai József főmérnök és Málnást Lajos főagronómus a beta­karítási munkák szünetei­ben jegyzeteikkel felfegy­verkezve, asztalhoz ülnek, s mint ahogy a hadvezérek rendezik a térkép fölött tűzfegyvereiket, úgy irá­nyítják ők a termelés gé­peit, hogy sikeresen szánja­nak harcbá a gyors és jó betakarítás érdekében. A tiszaszalkai, — tisza- vasvári, — tyukodi gépállo­mások körzeteiben lévő ter­melőszövetkezetek, egyéni gazdák földjein összesen- 6 darab fűkaszálógép vágja majd az árterek dús füvét, a határban termett takar­mánynövényeket. Ugyan­ezek a gépállomások egy- egy darab járvasilózógépet is kapnak, melyek 10 órai teljesítménye 2 katasztrális hold. A legtöbb burgonyát ter­mesztő körzetek gépállomá­sai: Kisvárda, Nyírmada megkapják a legújabb szov- jetgyártmányű burgonya­szedőgépet. Ezenkívül 20 daráb gépi vontatásé há- . ’•omsoros cukorrépalazító­sabbá Kölesén, Tiszavasvá- riban és a megye más gép­állomásának környékén a cukorrépaszedés fáradságos, hosszadalmas munkáját. A fehérgyarmati, deme- cseri, tiszavasvári gépállo­mások két darab nagytelje­sítményű „Rigol“ ekét és két darab sáncoló ekét kap­nak a nagyszabású gyü­mölcstelepítési munkákhoz. 50 darab új' traktorpótko­csi gyorsítja majd a betaka­rított termények szállítását a megye területén. Ezeken kívül még 10 darab kender­vágó géppel lesznek gazda­gabbak a Szabolcs-Szatmár megyei gépállomások. A megye 60 kombájnját napraforgó kombájnná ala­'sják- át, ezzel a szárvá- ■gj", behordás, cséplés mun­káit egy munkafolyamatba fogják össze, ami ugyan­csak sok munkáskezet sza­badít fel más, sok kézimun­kát iaénvlő őszi terményfé­leségek betakarításához ..; „Szüleim szegény földmű­ves munkások voltak.' Hát éves koromban elvesztet­tem őket. A rokonok tar­tottak. ök is szegény mun­kások, vagyontalanok Vol­tak, nem bírtak eltartani. Sokszor kint a határban, szalma alatt húzódtam meg gyermekkoromban. Nem volt, aki befogadjon, mert mint gyermek, nem tudtam dolgozni, — írja a francia- országi dohánygyári munká­sokhoz levelében özv. Jan- csurák Andrásné, a nyír­egyházi dohányfermentáló­gyár dolgozója. — 10 éves koromban, mint kis cseléd kaptam munkámért kenye­ret.- Sokat nélkülöztem, rongyosan és éhesen. Töb­bet sírtam, mint ettem. Már 16 éves koromban férj­hez mentem, egy nincstelen munkáshoz. Dolgos kezün­kön kívül semmink sem volt. Semmire sem halad­tunk. Férjem elvitték kato­nának a háború kitörése­kor. Én mint munkásasz- szony, nem éltem különb életet, mint a katonák. Ügy sorakoztattak minket ász1 szonyokat, lányokat a gyár­ban, mint a katonákat. Napjában csak egyszer ’-fet­tünk, mert messze volt, á munkahely. A lakás- és villamosbért hasunkon kel-, lett megspórolni. Háború után — mire kislányuhk megszületett — a férjemet hentesüzemben a villany--' húsdaráló agyoncsapta. Vigasztalás volt számunk-- ra, hogy a szovjet hadsereg szabadságot hozott, s lehe­tőség nyílt arra, hogy ma­gunk teremtsük meg saját jólétünket, boldogságun­kat.“ * „Gyönyörűen felszerelt és modernül berendezett a mi gyárunk. Most már nem a temetőszélén, esszük meg az ebédet, — mint a múltban — hanem a szép üzemi ebédlőben. Városunknak büszkesége a dohányfer­mentálógyár és mi, dolgo­zók szeretjük és becsüljük ezt a gyárat.. Emlékszünk még a felszabadulásra és az azelőtti időkre. Kézimunkán alapuló üzemben dolgoz­tunk egész nap anélkül, hogy lehetőség' lett volna rá, hogy legalább a dohány­port lemossuk magunkról. Ma már öltözőnk, mosdónk és fürdőhelyiségük van. Boldogok . vagyunk, .hogy ilyen körülmények között élünk és dolgozunk. Meg is teszünk mindent annak ér­dekében, hogy életünk to­vábbra is ilyen maradjon“ — írja levelében Somogyi Ferencné. * Vajda Miklósné dohány­gyári munkásasszony az al­bániai dohánygyári munká­soknak írt levelében a kö­vetkezőkét sorolja: „A múltban háztartási alkalmazott voltam. Kevés munkabérért tűrnöm kel­lett az úriasszonyok szeszé­lyességét. Éjféltől-éj félig tar­tott a munkaidő. Fiatal eveim cselédeskedéssel tel­tek el. Mióta a dohányfer­mentálógyárban dolgozom, nyugodt és elégedett az éle­tem. Az utóbbi időben be­tegeskedtem. Mégis milyen megbecsülésben részesülök: egészségi állapotomnak megfelelően, könnyű beosz­tást kaptam. Már 49 éves vagyok, még sokáig szeret­nék dolgozni ebben ,a gyár­ban azért, hogy életem to­vábbra is ilyen jó legyen.“ A múlt utálata és a je­len szeretete, a munkasze­retet tükröződik Gyurics Jó. zsefné levelében, amit a lyoni dohánygyár dolgozói­nak küldött. „Két éve dol­gozom a nyíregyházi do­hányfermentálógyárban. A férjem is itt dolgozik a fel- szabadulás Után épült szép nagy gyárban, amelyre mindannyian büszkék va­gyunk. Van gyermekottho­nunk, ahová nyugodtan hozzuk gyermekeinket.- Ne­kem is öt gyermekem van akiket az otthonban taníta­nak és napi egy forintéri háromszor bőséges, jó étke­zéssel ellátnak. ■ Jelenle' egyik fiamat ..üdülni vittél nyaralóhelyre, Mi is öter voltunk testvérek, de össze­hasonlíthatatlanul más volt a mi sorsunk. Anyám csak velünk volt -elfoglalva és bizony apám; keresete ■ kis- darabka kenyerét biztosított- számunkra.“ * „15 éve válogatom , a do­hányt —■ írja levelében Je­lenő vies Sándorné. —Géczi László műszakjában dolgo­zom a villany fonó-szalag­nál. 15 évvel ezelőtt még kopott pajtában, a sarok­ban ülve válogattam a doT hányt, fojtogatott a dohány­por, — most egészséges kö­rülmények között gépekkel végezzük a munkát. A válo­gatás szalagrendszerrel tör­ténik. Munkamódszeremet most a mellettem dolgozó Hajcsák Júlia ifjúmunkás­nak adom át. Ő még gya­korlatlan a dohányváloga. lásban. így érthető, hogy amikor beosztották munká­ba, csak 63 százalékot telje­sített. Két hete, amióta át­adom munkamódszeremet, már 137 százaléknál tart.“ & „Fiatal szakmunkás- va­gyok a dohányfermentáló- gyárban. Igyekszem jól dol­gozni. Esténként a. kultúr­teremben ifjú társaimmal jókedvűen táncolunk. Nem­rég a megyei táncverseny­ben az ÉDOSZ üzemek kö­zött elsők lettünk. Jó mun­kánkért a vállalat vezető­sége ingyenes üdülésben ré­szesített. Balatonalmádiban üdültem két hétig. Munka után szórakozunk a kultúr­teremben — van szép 1 klub­szobánk, ping-pong termünk uszodánk — szóval minden aminek egy szocialista üzemben kell lennie. Mini fiatal, csak az idősebb dol­gozóktól hallom, hogy ők hogyan éltek a múltban. M csak a jelenről tudunk. Azi akarjuk, hogy továbbra ii ilyen vidáman, szabadon é: boldogan élhessünk. Jó munkával építjük t még boldogabb jövőt.“ Rmii nem ért az ember A nyirmudai gépállomás Nyírmada község részére négy cséplőgépet biztosí­tott. Az egyik rövidesen kiesett a munkából, mert e hó 5-én eltörött a szal­marázó tengelye. A gépál­lomás nem késett újat rendelni, s addig is, míg az új alkatrész megjön, megkísértették a töröttet javítás után üzembe he­lyezni. Ez már másnap tönkrement, tovább nem használhatták. Várták a megrendelt tengelyt, amely oly igen fontos lett volna, mert egy gép kiesé­se a négyből jelentős vesz­teséget okozott. A megren­delés szabályszerűen, cikk­szám szerint történt, — tévedés kizárva. A föld­művelésügyi minisztérium illetékes anyagbeszerző vállalatának ügyintézője nyilván megértette, hogy a rendeles rendkívül sürgős, s igyekezett is eleget ten­ni annak. Már nyolcadi­kén megérkezett a várt szállítmány. Most már csak azt nem értik a gépállomáson, hogy mit kezdjenek azzal a törekrázó tengellyel, amit a vállalat a megren­delésre leküldött? Igaz, hogy nem sok a különb­ség, a rendelés szalmarázó tengelyt kért, és tengelyt is kapott, s hogy ez nem szalmát, hanem töreket ráz, az olyan mindegy. — Fontos, hogy ráz, és hogy itt van. Csak éppen hasz­nálni nem lehet, amíg el nem törik, a törekrázót, mert egy gépbe sem kell a felesleges. Egy kis adminisztrációs hiba, kár ennek a dolog­nak nagy feneket keríteni. Az igaz, hogy naponta legalább 150 mázsa ter­mény maradt így csépelet- lcn, egy hét alatt 10 vagon. De ami késik, nem múlik. Régentc csépéltek télen is, minek annyira, de any- nyira sietni? Különben is, behozzák ezt a veszteséget a gépál­lomás dolgozói, mint Pe­hely Miklós, aki 200 szá­zalékos normát teljesít, s csak négy-öt órát alszik naponta, hogy meggyorsít­sa a cséplést, eleget tegyen a párt és a kormány fel­hívásának. Vágy talán nem egészen így van? — yb ­Műszaki nagyaktíva értekezlet a Dohányfermentélógyórban ii. Természetes szárításban is rendkívüli feladataink vannak. A természetes szá- ritópajták akuttá váló prob­lémája a fakérdés és a szá­rítópajtákat borító deszka kérdése megoldást kell nyerjen. A dohánytermelési szakembereknek és építé­szeknek össze kell fogni, hegy a faanyagot helyette­sítő tökéletes megoldásra jussunk. Gondolnunk kell itt a betonpillérek alkalma­zására, nádpallók felhaszná­lására, esetleg Heraklit-le- mezek alkalmazására. — A fermentálás gépesí­tése és korszerűsítése, a meglévők felszerelése, töké­letesítése, számtalan techni­kai feladatot jelent. Az azonnal megoldandó felada­tok közé tartozik a bevál­tott dohányanyag nedvessé­gének csökkentésére- irá­nyuló törekvés. Legközvet­lenebb feladatunk a X. szá­rító felhasználása, a nedves dehányanyagok szárítására, illetve előkondícionálására. A munkához már elkészítet­tük a technológiai terveze­tet, azonban ezt újból át kell vizsgálnunk. Ez a fel­adat szorosan összefügg a minőség, valamint a fer- mentálási kapacitás kérdé­sével vállalatunknál. A kül­földi piac igényének meg­felelően TUF fermentálást is kell folytatnunk, ahol kettős fontosságúvá válik a feladat, mivel egyrészt ha­zai gyárainkat szivaranyag­gal, és külföldi vevőinket jó minőségű vágóanyaggal kell ellátni. Molnár elvtárs hang­súlyozta . beszámolójában, hogy mindezeknek a , fel­adatoknak megvalósítása ér­dekében a vállalat vala­mennyi dolgozójának sok­kal nagyobb : aktivitással kell résztvenni a technika fejlesztésében, mint eddig. Üjabb, jó javaslatokra és újításokra van szükség. Ki kell bővíteni a műszinterv- be vett . eddigi szemponto­kat: a mechanikai vasállvá- nyc.k módosítása, présszek- rények átalakítása, nagymé­retű mechanikai kamrák kisméretűvé való átalakítá­sa, a mechanikai rakodótér növelése, betonút létesítése küisö telepről, mechanikai állványok kerettel való ellá­tása, rúdvisszahordószalag létesítése a gépi fermentáló üzemben, a mechanikai üzem cementbcrító lapjá­nak megerősítése, a mecha­nikai földszint átalakítása, villamostargonca pótkocsik­kal való ellátása, és mecha­nikai feljáró építése villa­mos targoncához. Jelenleg műszintervünk kevés té­makört ölel fel. Foglalkoz­nunk kell á vagonmozgatás kérdésével, az anyagmozga­tás gépesítésével, mechani­kai szinteken, a fermentálás technológiájának tökéletesí­tésével, a műszerezettség kérdésével. Hiányzik a szer­vezésre vonatkozó újítási javaslatok egész tömege. De hiányoznak a hulladékkép­ződés csökkentésére vonat-i kozó javaslatok is. — A moszkvai Gépipari Minisztérium kötelékébe tartozó II. gépüzem szer­számlakatosa, Andrej Ja- kuskin, amikor megindítot­ta a mai műszintervek alapját képező termelési' veszteségek elleni harcot, 16 tagú brigádot alakított. A brigádban sztahanovis­ták, mesterek, mérnökök,' technikusok, tervezők vet­tek részt. A brigád hat cso­portra oszlott, s egy-egy cso­port meghatározott terüle­ten tanulmányozta a terme­lési veszteségek okait, s azok megszüntetésének szta­hanovista módszerét. Ezek a csoportok a műhely egész kollektíváját bevonták munkájukba. E példából ki­indulva. meg kell alakítani vállalatunknál az újító bri­gádokat. Műszaki kis-bizott- ságokat fogunk szervezni. Vállalatunknál vezetőknek, munkásoknak aktívan segí­teni kell a korszerű techni­ka alkalmazását és töreked­ni kell a kézimunka gépesí­tésére. Jól felépített tervek és technológiák fegyelmét meg kell valósítani. M|g kell szüntetni a gépek es berendezések felesleges állá­sát. A karbantartási mun­kálatoknál meg kell szün­tetni a kisipari módszere­ket. Helyesen kell megszer­vezni a gépek javítását. Nö­velni kell a műszaki kultú­rát, hogy az új technika al­kalmazása vállalatunknál az eddigiektől sokkal szebo eredményekhez vezessen. (Az értékes beszámolót tér. mékeny vita követte. A hozzászólások ismertetésére holnapi számunkban visz­szatérünk.) HÍREK Lengyelorszé§b6l Űj iskolák és óvodák építése Varsóban A lengyel fővárosban az év végéig 13 óvodát és 14 iskolát adnak át rendelte­tésének. Egyidejűleg olyan tíz iskola és tizenkét óvo­da építése is folyamatban van, amelyek a jövő évben készülnek el. *■ Üj falusi moaik Az idén 270 új mozit lé­tesítenek, főképpen a fal­vakban . Az állandó mozi­kon kívül 67 vándormozi létesítésére is sor kerül. Új filmszínházzal gazdago­dik a többi között Nowa- Huta is, Lengyelország első szocialista városa. 259 mázsa 25 szérűn egy nap alatt Az encsencsi gépállomás két cséplőgépvezetője, Szőke István-és Zákány Mihály versenyre léptek egy­mással. A legutóbbi értékelésnél csak 50 mázsa kü­lönbség, volt a két cséplőcsapat között. 15-én Szőke István csapata rekord-teljesítményt ért el. Egyénileg dolgozó parasztoknál csépelt, 25 szérűn 259 mázsát. Ezzel a versenyzászló jelenleg nála van. Azonban a Zékány-csaput is igen bizakodik, hiszen a különbség nem nagy. A versenyzászló mellett még egy hordó sör is jár. a. cséplés végén a győztesnek. A zászló mellett tehát azért is megy a harc, hogy kié legyen a hordó sör, Múlt — jelen — jövő Dohánygyári munkások élete régen és most

Next

/
Thumbnails
Contents