Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-06 / 184. szám
N fi P ti A P Ä nyíregyházi Járási Icmáes kommtmlstáincik munkájáról öt éve létrehoztuk a nép akaratát tükröző magasfokú államigazgatási munkát ellátó államhatalmi szervet, a tanácsot. A tanács egyik legfőbb feladata, hogy megfelelő legyen a kapcsolata a dolgozókkal, hogy híven és becsületesen szolgálja a népet. Nálunk a tanács dolgozói elsősorban és mindenekelőtt az állam, a ftép meghatalmazottal, az állami és párthatározatok gyakorlati végrehajtói. A tanácsoknál működő párt alapszervezetek igen fontos és felelősségteljes területen, az államapparátusban dolgoznak, amely a mezőgazdaságot, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságát, a helyi ipart irányítja és szoros kapcsolatban van a dolgozó tömegekkel. A tanácsok jó és pontos munkája nagy mértékben függ a pártszervezetek tevékenységétől, attól, hogy ezek hogyan oldják meg a tanács munkájának megjavításával ösz- szefüggő kérdéseket, hogyan nevelik az apparátusban dolgozó kommunistákat és pártonkívülieket. A tanácsi pártszervezetek feladata, hogy segítsék a hivatalok vezetőit a munkaidő maximális kihasználásának, a tanácsi munka pontos és operatív működésének megszervezésében, s abban; hogy a tanács bármelyik osztálya a hozzá intézett kérdésekre alánon válaszokat adjon. R. taggyűlésről A nyíregyházi járási tanácson szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártszervezet él és dolgozik. Havonta rendszeresen tartanak taggyűlést, ahol az előttük álló legfontosabb teendőkről beszélnek, és meghatározzák a párttagok, a pártvezetőség ezekből eredő tennivalóit. A májusi taggyűlésen például a Központi Vezetőség februári határozatának végrehajtásáról beszéltek, tehát a falusi pártmunka megjavítását célzó intézkedéseket értékelték. Ezen a taggyűlésen a vezetőség beszámolója éltékelte a pártcsoportvezetők munkáját, s rámutatott a párt-csoportok gyenge, rend- szertelen munkájára. A taggyűlés beszámolója bírálta a begyűjtési hivatal dolgozóit, akik több esetben nem jelennek meg a taggyűlésen. A munkafegyelem megsértése miatt két kommunistát vontak felelősségre ezen ' a taggyűlésen. Bírálták a DISZ- szervezet munkáját is, ugyanezen a taggyűlésen megbeszélték a mezőgazdasági munkával kapcsolatos feladatokat. Ezen a taggyűlésen javasolták, hogy a járási tanács 70 kommunistája közül legalább 25 menjen ki egy-egy napra a községekbe, s már igy is sokat*$©r gítenek a termelőszövetkezetek fejlesztésében. A ií§< gyűlés határozati javaslatot fogadott el arról, hogy a tsz-patronázsok rendszeresen látogassák a szövet- rezeteket, és ott adjanak minden segítséget. A másik határozat, hogy az eredményekről a vezetőség minden taggyűlésen számoljon be. A pártvezetőség a taggyűlés után külön patro- názs-értekezletet hívott öszsze, ahol megbeszélték a feladatokat. A taggyűlések jegyzőkönyvei azt bizonyítják tehát, hogy a pártszervezet vezetősége a döntő kérdéseket szem előtt tartja, és mozgósít a határozatok végrehajtására. Mégis, ha behatóan tanulmányozzuk a járási tanács kommunistáinak munkáját, megállapíthatjuk, hogy a tennivaló még igen sok. Mire van elsősorban szükség? Ä pártesopoartokről Mint láttuk, minden taggyűlésen határozatok születnek. De végrehajtás közben ritkán ellenőrzik a határozatok sorsát, nem jelölnek meg felelőst a végrehajtásért. Bár a vezetőségi ülések rendszeresek, ahol számtalan problémával foglalkoznak, (mint például a DISZ-szel, a szak- szervezettel, a pártcsoportok működésével), helyes javaslatokat terjesztenek a taggyűlés elé, de ennél to- vább nem megy a pértve- zetöség. öt pártcsoportja v^n a járási tanács párt- szervezetének, s ezek a pártcsoportok nem folytatnak pártéletet, nem segítik előre az egész tanácsi pártmunkát. A vezetőség nem hívta össze őket, nem beszélték meg az előttük álló feladatokat, s az a tapasztalat, hogy bár a vezetőség ülésein kijelölik az egyes határozatok végrehajtásának felelőseit, ezután se taggyűlésen, se más alkalommal nem beszélnek róla. A teendő elsősorban az, hogy a határozatokat állandóan figyelemmel kísérjék, hogy a taggyűlésen, vezetőségi ülésen ' minél több párttagot bizanak meg feladattal. Eddig egy-két nappal a taggyűlés előtt szinte hajrával szedték össze a beszámoló anyagai, amelyet aztán természetesen nem az egész vezetőség, hanem a vezetőségnek csupán egykét tagja készített el. Ilyenkor az osztályok jelentéseire támaszkodtak, iivmódon értékelték a párt- szervezet tagjainak munkáját is. Az első tennivaló a pártcsoportok munkájának megjavítása. Hívjanak ösz- sze pártcsoportvezetői értekezletet. A pártszervezet legjobb kommunistáit javasolják pártcsoportvezetőknek — hisz elsősorban tőlük függ, milyen lesz az egész pártszervezet munkája. Ha aktív és jó párt- csoportértekezleteket tartanak, akkor a pártmunka még jobban fog gyümölcsözni, s akkor sokkal többet foglalkozhatnak egy- egy osztály, csoport munkájával. Akkor beszélhetnek arról, hogy egyes szakosztályok hogyan foglalkoznak az ügyfelekkel, hogyan adnak választ a kérdésekre, s nem fordulna elő hogy a panaszé?" munkájával megáit óta sem foglalkozott a pártszervezet. A pénzügyi osztályon működő pártcsoport tagjai például megvitatnák a kommunisták munkáját a pénzügyi tervek teljesítésében. Itt érvényesülne a személyszerinti dicséret és bírálat, s természetesen a taggyűlések is sokkal élén- kebbek, átfogóbbak lennének. R bírálatról A legutóbbi taggyűlés már értékelte a mezőgazdasági munkák, a szövetkezeti mozgalom fejlődését a nyíregyházi járásban. A vezetőség beszámolója dicsért és bírált. Elmondotta, hogy egy-egy kommunista, aki a szövetkezetért felelős, hogyan végezte el munkáját. Megdicsérte többek között Lukács elvtársat, a mezőgazdasági osztály tsz-szervezőjét . lelkes munkájáért, Takacs elvtársnőt pedig birálta. Ez természetesen csak kezdeti eredmény. A taggyűlésnek, a vezet őségi beszámolónak bírálnia kell nemcsak a beosztottak, hanem a vezetők munkáját is. (Horváth elvtárs, a járási tanács titkára már többször nem vett részt a taggyűlésen, ezért soha egy bíráló szót nem kapott.) A pártmunka a járási tanácsnál sem öncél, hanem eszköz a hivatal munkájának megjavítására. Ezért kell napról-napra, hétről- hétre behatóan tanulmányozni a pártszervezet vezetőinek az egyes osztályok munkáját, a kommunisták tevékenységét. Ezért kell szüntelenül reagálni a bürokratikus megnyilvánulásokra, a kommunistákhoz méltatlan magatartásra, a munkafegyelem, a párt-fegyelem megszegésére. A nr"'stíikiak i« versenyeznek az * rtennlarió Vállalatnál A munkaverseny több üzemben szívügye már a műszaki dolgozóknak is. A jó péidák közt Kell megemlíteni a nyíregyházi Útfenntartó Vállalatot. A dolgozókkal együtt a műszakiak is értékes felajánlást tettek alkotmányunk tiszteletére. Ecsedi László főápitésvezetö Várközi Gyula főépítésvezetővel van páros versenyben. Ecsedi László felajánlotta, hogy az Ópályítól a nyírparasznyai Új Barázda TSZ-ig vezető 6770 folyóméteres makadámutat a pótmunkákkal együtt augusztus 15-re, 5 nappal a határidő előtt elkészítik. Vár- közi Gyula íöépitésvezető a Nyírteleken és a Nagy-, cserkeszen lévő útszakasz elkészítését vállalta augusztus 20-ig. A nemes vetélkedés győztesét a vállalat vezetősége és az üzemi bizottság meg fogja jutalmazni. Záhony; élüzem 1955 másdik negyedévének eredményei alapján a közlekedés és postaügyi miniszter és a Vasutas Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének zászlajával tüntették ki többi között a záhonyi állomást. A záhonyi szolgálati hely élüzem lett. 300 mázsa naponta Nagyidat Gyula, a ven- csellői gépállomás traktorosa Ibrányban csépel egyénileg dolgozó parasztoknál. Négy napja csépel és eddig 1070-es gépével 11 vagon terményt csépelt el. Általában 300 mázsát csépel naponta. Egy-egy tovóbbhuza- tásra, átállításra 7 perei e van szüksége. A vencsellői gépállomás eddig 240 vagon gabonát csépelt el, Sziget-e Grönland ? A hatalmas területen fekvő, örök jéggel borított Grönlandot ezideig a világ legnagyobb szigetének tartották. Az 1952—54. években ott járt angol expedíció kutatásai nyomán azonban feltételezik, hogy Grönland nem egy sziget, hanem hatalmas szigetvilág, amelynek tagjait befagyott tenger köti össze. Az angol expedíció tudósai igen sok adatot gyűjtöttek az éghajlatról és a jégtakaróról. Feltételezésüket ezekre az adatokra alapozzák. A sivatag szívében Irta; P. Karkov Amerre csak nézünk, köröskörül kopár homokbuckák. Ügy festenek, mint valamilyen sárga tenger hirtelen megfagyott hullámai. Darvaza munkástelep kicsiny szigetnek tűnik e parttalan homoktengerben. Ez a Kara- Kum központja, a sivatag szíve. Ashabadtól Darva- záig légvonalban 250 kilométer a távolság. Aki azonban a kacskaringós ösvényeken, az ősi teve- karavénúton akarja megközelíteni Darvazát, annak legalább 400 kilométert kell megtennie. Darvazát nemcsak terméketlen homokbuckák veszik körül. Találkozunk itt 30 méter magas szürke dombokkal is, amelyek szilárd kőzetekből állnak. Ez a kőzet kénben igen gazdag. A néptelen pusztaság közepén kinőtt kicsiny város festői oázist alkot A bányák és a gyár munkásai számára kényelmes há- zakat építettek itt. Ezenkívül könyvtárral és moziteremmel felszerelt klub vezetékes rádióközpont ál] rendel kezésükre.— Ügy élünk a sivatagban, mint az áramló jégtáblákon — tréfálnak Darvaza lakói. — De az északsarkiakhoz hasonlóan, mi sem érezzük, hogy elszakadtunk az anyaországtól: Rendszeresen kapunk vizet. zöldséget, gyümölcsöt, mindent, amire szükségünk van, sőt friss virágot is szállítanak az asha- badi üvegházak. A bányákban . exkavátorok, önkiürítő teherautók, szállítószalagok dolgoznak. Az SZKP Központi Bizottsága júliusi határozatain felbuzdulva* darvaziak kötelezték magukat, hogy évi tervüket' határidő előtt egy hónappal fejezik be. (Az Izvetyija cikke, j Atombomba — a tomvi 1 lány telep 1945. augusztus 6-án reggel 8 óra 17 perckor a japáni Hirosima felett hatalmas robbanást okozott az amerikaiak által ledobott atombomba. E robbanás több mint százezer áldozatot követelt, s okozója csupán egy kisméretű bomba volt. Hogy lehet ily hatalmas erő egyetlen bombában? Hogy erre feleletet adjunk, foglalkoznunk kell előbb az anyag atomos szerkezetével. Atomnak nevezzük az anyagi elemek legkisebb építőköveit, amelyeket egyszerű kémiai eszközökkel tovább már nem bonthatunk, ez még rendelkezik az anyagi elem ösz- szes tulajdonságaival A tudomány kiderítette, hogy az atom pozitív elektromosságit atommagból és körülötte keringő negatív elektro- mosságú elektronokból áll. Az atom térben elfoglalt helyének nagyságát az elektronok keringési pályái határozzák meg. Ezek az elektronok az atommag körül aránylag igen nagy távolságban keringenek. Mértékhasonlatul szokták említeni, hogy ha a hidrogén, a legegyszerűbb elem atommagja Nap lenne és a Földünk egyetlen keringj elektronja, akkor a Földnek háromszázszor távolabb kellene keringenie, mint a valóságban. A tér többi része üres. De az elektron tömege mindössze kétezred része a hidrogén atommagjának, melyet a következőkben mi is proton néven említünk majd. Az elemek anyagát tulajdonképpen az atommagok képviselik. Az atommagban annyi pozitiv töltésű részecske, proton van, amennyi az atommag körül keringő elektronok száma. Ez fjedig megegyezik az elemnek a Mende- leiev-féle periódusos rendszerben elfoglalt rendszámával. A természetben 92 féle elem fordul elő. Ezek közül a legegyszerűbb a már említett hidrogén, a legösszetettebb az urán. A sorrendet az elemek atomsúlya alapién állapították meg a kémikusok. Az atomsúly azonban rendig több. mint az atommagban szereplő protonok száma. Ezért az atommagban még semleges, töltés nélküli, prclontöme- gü részecskék is vannak. melyeket neutronoknak neveznek. A neutronok száma egészíti ki a protonok számát, a rendszámot az alomsúlyra. A neutronoknak az atommagban hatalmas, a protonokat összekapcsoló úgynevezett magerő szerepe van, mert ismeretes, hogy az egynemű töltésrészecskék, a protonok egyébként az atommagból egymást kitaszítanák, ami be is következik, mihelyt az atommagban az erőegyensúly valamilyen ok folytán megbomlik. S ekkor az atommag részecskéit nagy erővel dobálja szét. Ezt a jelenséget figyelték meg a fizikusok előszór a századforduló idején a természetes rádióaktivitásnál. Ennél a 88. glem, az akkor felfedezett ' rádium atommagja bomlik szét és alakul át külső behatás nélkül ólommá. Később a nagysebességű radioaktiv sugarakkal sikerült biztos felépítésű atommagokból kilőni egyes alkatrészeket. protont vagy neutront. Így a hátramaradt atomban az egyensúly megbomlott, most magától igyekezett biztos állapotba kerülni az atommag. Ez a folyamat a mesterséges rádióaktivitás. Ilyenkor az eredetileg bombázott kémiai elemből a periódusos rendszerben hozzá közeleső, más kémiai elemet kaptak. Legjobb bombázó anyagnak a töltés nélküli neutronok bizonyultak. Igen nevezetes lett az urán bombázása, ennél is az úgynevezett 235-ös atom- súlyúé (van még igen nagy mennyiségben 238-as és elenyészően csekély atom 234- es atomsúlyű). Ha egy 235- ös atomsúlyú urán atommagba sikerül egy neutront belőni, akkor az atommagot összetartó erőket megbontja, az egész atommagot részeire dobja. A részecskék között újabb neutronokat kapunk, melyek ismét képesek a következő urán atommagot szétvetni stb. Ezeket nevezik másodlagos neutronoknak és a folyamatot láncreakciónak. Legalább egy kilogrammos tiszta 235-ös urántömbben e folyamat egy tízezred másodpercnyi idő alatt az egész urán atommagot felrobbantja. Ez játszódott le ezelőtt tíz esztendővel Hirosima felett atombomba alakiában. ez követelt rengeteg halottat, amikor a világháború napjai amúgy is meg voltak számlálva. Sikerült tehát az emberiségnek az atommag belsejében lévő hatalmas erőket felszabadítani. Amerikai' gyártóikon múlott, hogy nem mint áldásos szerszámot, hanem mint félelmetes fegyvert ismerte meg először a világ. Az egész emberiség szerencséjének lehet nevezni, hogy a szőttjét atomtudomány rövid pár év alatt utolérte, sőt elhagyta az amerikait, s beláthatatlan távlatokat tárt a világ elé az atomerő békés felhasználásának megkezdésével. A Szovjetunió célja; a-z atomenergia békés felhasználása, az atomfegyverek eltiltása. Százmilliók sorakoznak fel e cél eléréséért, s a Szovjetunió újabb nagy- jelentőségű lépéseket tett annak érdekében, hogy a békés kutatások eredményei az egész emberiség kincsévé váljanak. Nagy ez a kincs, hiszen egyetlen kilogramm uránnal előállított hőmennyiség 300 vagon jóminőségű szénből nyerhető hővel egyenértékű. F. Joliot-Curie, a neves francia tudós kísérletei révén a láncreakciót megfelelő anyagokkal lelassította, közben a hűtésre hasznait vizet a felbomlott urán felforralta. A forralás útján nyert vízgőzzel hajtott turbinákkal a felszabadított energiát elektromos energiává lehet alakítani, melynek elvezetésével a nyert energiát tetszés szerinti helyen lehet a békés építés szolgálatába állítani. A békeszerető emberek örömmel hallanak minden ilyen békés célokat szolgáló eredményről s el vannak tökélve, hogy lefogják a háborús gyúitogatók kezét, akik Hirosimává akarnak változtatni minden várost, községet. M. Takács Ferenc. 4 »9S5 aagnssfas ÍV, aaong.be*
