Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-05 / 183. szám
A mai számban 3 Augusztus 2.0-ra készülnek az Szemek dolgozói (2. oldal) N. A. Bulganyin elvtárs beszéde a Legt első Tanács ülésén a genfi értekezlet eredményeiről (3. oldal) Kínai kulturális küldöttség látogatása megyénkben (3. oldal.) Kiállításra készül Nyírtelek (4. oldal) XII. évfolyam, 183. szám ARA 50 FILLER 1955 augusztus 5. péntek Falura menni Gyorsítsa« meg a Hordást, a cstptésí a legszebb pártmegbísatás A Központi Vezetőség júniusi határozata kimondja, hogy meg ebben az evben 1200 vezetésben jártas, szeivező- képes, politikailag szilárd, tehetséges elvtársat kell városból falura küldeni. Ez a határozat megyénk üzemi, hivatali pártszervezeteire is nagy feladatot ró, különösen sok teendő hárul ezen a téren a nyíregyházi városi pártbizottságra, hiszen megyénkben csak ez a pártbizottság rendelkezik azokkal a feltételekkel, hogy területéről nagyobb káderátcsopor- tositást hajtson végre. Megyénk mezőgazdasági megye, ezért nagy jelentősége van nálunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a termelés fellendítésének. A falusi pártszervezetek igen sokat erősödtek és sokat tettek az ott élő kommunisták az előttünk álló feladatok megoldásáért. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelés fellendítése azonban olyan nagy követelmény, hogy szükségessé vált fejlett kádereknek a falura menetele. Az üzemi és hivatali pártszervezetek tagjainak jó része felismerte a káderátcsoportosítás jelentőségét és a legjobb elvtársak jelentkeztek falusi munkára. így jelentkezett falusi pártmunkára többek között Bodrogi és Kapusi Mihály elvtársak a Szakszervezetek Megyei Tanácsától, Zajácz János elvtárs, MTH-mester, Kató Elemér elvtárs, a MÁV dolgozója es sokan mások. Tőkei István elvtárs a városi tanács fóagronómusa volt és a vállaji Bástya TSZ-be kérte magát, ahol megválasztották elnöknek. Horváth János elvtárs a Mezőkertől kérte magát a nagyhalász! I. Megyei Tanácskozás TSZ-be és még hosszan sorolhatnánk azoknak az elvtársaknak a nevét, akik megértették, hogy a legjobb erőkre most falun van szükség, akik tudják, hogy az első vonalban harcolni mindig a legnagyobb dicsőség. Pártunk büszke is az ilyen elvtársakra. Ahová koratavasszal, a nyár elején kimentek az elvtársak, máris nagy eredményekkel dicsekedhet a szövetkezet, vagy a község. Barakovics János elvtárs alapító tagja volt az urai Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek, később jó munkája, szervezőképessége miatt bekerült a járási tanácshoz. Ez év tavaszán, amikor Barakovics elvtárs megtudta, hogy lehet falura jelentkezni, visszakérte magát a termelőszövetkezetbe, ami akkortájt nem sok jóval dicsekedhetett. Most az urai Vörös Csillag TSZ a csengeri járás egyik legjobb termelőszövetkezete. Hasonló eredmények születtek a varjú- laposi Győzelem Termelőszövetkezetben, ahová Újvári elvtárs ment ki elnöknek. Az eredmények is azt igazolják, hogy helyesen cselekedtek azok a pártszervezetek, amelyek a legjobb kommunistákat küldték falura. A városi pártbizottság és a megyei tanács pártszervezete is adott sok segítséget, de nem elég lelkesen folyt ez a munka és hullámzó volt. Csak a megyei pártbizottság felhívására foglalkoztak a megbízatás jelentőségének megfelelően az elvtársakkal. A MÉSZÖV pártszervezete és vezetői igen keveset foglalkoztak azzal, hogy a mezőgazdasághoz értő,, nagy tudású elvtársakat küldjenek falura, akikben minden képesség megvan, hogy a rájuk váró feladatot jól megoldják. Egyes elvtársak még mindig úgy gondolják, hogy ' falura menni hátrányos megkülönböztetést jelent. Nagy tévedés az ilyen nézet. A Központi Vezetőség júniusi határozata szószerint a következőket mondja: „A Központi Vezetőség nagyra becsüli ezeket az elvtársakat, mint olyanokat, akik önként vesznek részt abban a forradalmi harcban, amelyet dolgozó népünk — élén dicső pártunkkal — a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a szocializmus szent ügyének győzelméért vív.” Tapasztalják a falura ment elvtársak, hogy milyen nagy szeretettel fogadják őket és milyen nagy szükség van rájuk. Természetesen arra számítani kell, hogy az ellenség nem látja őket szívesen. Amikor Bodrogi elvtárs kiment párt- titkárnak a Balkányi Állami Gazdaságba, egyes osztályidegen elemek rögtön azon fáradoztak, hogy szembeállítsák az igazgatóval. Nyilván ha a pártíitkár és az igazgató el van foglalva, hogy egymás életét keserítsék, a nevető harmadik, az ellenség a zavarosban könnyen halászik és elterelheti a figyelmet a termelésről, a szocializmus építéséről. Ezt akarták Balkányban ;s, de csak néhány napra sikerült nekik. A pártnak az az intézkedése, hogy a legjobb pártmunkások egy részét falura irányítja, nem jelenti azt, hogy az eddig ott dolgozó elvtársakra kisebo feladat várna, sőt a káderek átcsoportosításának nagyobb mértékben kell azt az oldalát alkalmazni, hogy a helyi erőket jobban vegyék számításba. Sok járás és község mindent „felülről” vár. Azon már kevesebbet törik a fejüket, hogv a géoállomásukról, a földművesszövetkezettől, vagv valamilyen helyi vállalattól nem tudnának-e megfelelő elvtársakat: könyvelőket, agronómusokat előléptetni. Az is káderátcsoportosítást jelent, ha a helyi párttagok, mintasazdák irányában olyan szervezett agitációt folytatnak, hogy azok a termelőszövetkezetbe lépve jó párttitkárok, bríeádvezetők, raunka- csaoatvezetők legyenek. Mennek még a közeljövőben is tekintélyes elvtársak a falvakba, azonbrn ők csak egyes emberek és ehhez a nagy munkához, ami most folyik a falun, a tömegek erejére, elsősorban a kommunisták erejére van szükség. Nagy feladat vár mindenkire a maga helyén, de ha mindenki képességeihez mérten kiveszi ebből a harcból a részét, hatalmas léptekkel haladunk előre a népjólét, a szocializmus építésének útján. példamutatása A Petőfi Termelőszövetkezet július 29-én kezdte meg a cséplést. Már 11 vagon terménye van. A szövetkezetieknek első dolguk volt. hogy eleget tegyenek beadási kötelezettségüknek. Elsőként szállították a raktárba terményüket. Szabadfelvásárlási tervüket is teljesítették már. Gottfried Gyula vb. elnök. Úri Dezső falufelelős. A kéki termelőszövetkezetek Kéken a termelőszövetkezetek minden erejükkel arra törekedtek, hogy időben elvégezzék az aratást. Tolnai István, Czaga Péter, Öcsik Mihály és Kántor József tsz-elnökök és párttitkárok szervező és lelkesítő munkájuk nyomán a Petőfi és az Új Utakon Járó TSZ fejezte be leghamarabb az aratást. Természetesen a szövetkezetek példamutatása nem tévesztette el hatását az egyénileg dolgozó parasztokra sem. Egymással versenyezve végezték a [ munkákat. Köztük elsők] lettek: Bendzsák István mintagazda. Korfanti József vb-tag. Benke István, C. i Sipos István. Az aratás után. a csáplés megkezdéséig a két terme-' Iőszövetkezet 90 százalékra teljesítette a tarlóhántasi tervét és mintegy 60 holdon végeztek másodvetést. Az egyénileg dolgozó parasztoknak is sok másodvetése van már. Most a betakarítás idején minden perc drága. Ezért igen fontos, hogy jól használják ki a gépeket. Csakhogy a gépek jó kihasználásának előfeltétele is van. Málnás Alajos, a gépállomások megyei igazgatóságának főmezőgazdásza a következőket mondotta erről: Annak érdekében, hogy minden szem termés időben kerüljön zsákba vagy magtárba, sok a tennivaló. Szabolcs megyében, bár a cséplőgépek már dolgoznak, de ezen a héten zömével még a hordás folyik, amit legsürgősebben meg kell gyorsítani. Minden vontató és fogat most a hordáson dolgozzon. A csépeltet« gazdák, a gépállomás, a cséplőcsapatok szempontjából egyaránt hátrányos az, hogy egyes községekben nem a kijelölt szérű-helyekre hordanak. Kékesén néldául az elmúlt napok egyikén egy gépnél tízszer kellett állítani, vagyis a gépet tíz udvarba kellett húzatni, amíg 131 mázsa terményt elcsépelt. Ha csak ez a tíz gazda egy helyre hordott volna. úgy 30—10 mázsával több szem került volna aznap zsákba annál a gépnél. Nagyon elhúzódna a eséplés, ha ez minden gépnél minden nap így menne. Legfontosabb teendő tehát ezekben a napokban, hogy a termelők-hordjanak közös szérűre. Az ő érdekük is ez, hiszen így gyorsabban haladhat a gabona végső betakarítása, vagyis hamarabb biztonságban van minden gazda terménye, amellett több is került a zsákba. Egyszer kevesebb a szemveszteség, másodszor pedig a közös szérűn csépeltet« gazdák kedvezményt kapnak. De vannak más hibák is. A nyírteleki Szabad Nép Termelőszövetkezet munkacsapatot állított a cséplőgéphez. Nem is ez a hiba. hanem az, hogy a gépnél dolgozó munkacsapat reggel későn kezd, este korán végez a munkával. így az a gép szintén 39—40 mázsával csépel kevesebbet naponta, mint amennyit lehetne. Már most, a cséplós első napjaiban hanyagságokkal is találkozhatunk. Szabolcs- bákán az egyik felelősvezető menetközben állított a dobkosáron és így a kosár tönkrement. A gép több napig nem dolgozhatott. Előfordul, hogy a gépállomások rossz felszereléssel indítják munkába a gépeket. Például a nyírteleki gépállomás elavult, ócska kanálszijat szerelt fel az egyik gépre. A rossz szíj az első napokban elszakadt és várni kellett, amíg megérkezik a szerelőkocsi. Reméljük, az ilyen és hasonló hibák megszűnnek, s megyénkben még jobb cséplési eredmények születhetnek. V. o. A FAVAK BOL JELENTIK Ä tiszalöki Járás az első a kenyér- és takarmánygabona begyűjtésében A Megyei Begyűjtési Hivatal értékelte a megye járásai közt folyó kenyér- és takarmánygabona begyűjtési versenyt. A versenyben a járások sorrendje a begyűjtés teljesítésének .százaléka szerint a következő: 1. tiszalöki járás 16.3, 2. a nagykállói 13.3, 3. a baktalórántházi 13, 4. a kisvárdai 10.8, 5. a nyírbátori 10.7, 6. a kemecsei 7.4, 7. a mátészalkai 5.9, 8. a nyíregyházi 5.6, 9. a csengeri 4.9, 10. a vásérosnaményi 4.8 és 11. a fehér- gyarmati járás 2.6 százalékos teljesítéssel. A megye • begyűjtési tervteljesítésa július 30-ig 8 százalék. Beke Béla, a Megyei Begyűjtési Hivatal előadója. Örömmel teljesítik szabadfelvásárlási kötelezettségüket a tisaabezdédi dolgozók A tiszabezdédi dolgozo parasztok szívesen kötnek szerződést szabadfelvásár- lósi gabona eladására. A cséplőgéptől egyenesen a begyűjtési helyre szállítják beadási és szabadfelvásárlási kenyérgabonájukat. Márkus Dezső hatholdas dolgozó paraszt például — miután kiszámította háztartási kenyérgabona szükségletét — 15.50 mázsa kenyérgabona feleslegének az 1 eladására kötött sze zödést.; A beszállított kenyérgabonáért 4019 forintot kapott. Szívesen adta a terményét államunknak, mert fó árat kapott érls és hozzá akart járulni a dolgozó nép bőséges kenyérellátásához. — Örömmel mondta el a raktár előtt, hogy életében még most kap egyszerre kenyér- gabonáért ennyi pénzt. Lelkiismeretesen tett eleget beadási és szabadfelvá- sárlási kötelezettségének Márkus István dolgozó pa- j raszt is. Nem így a kulákok. j Battyányi Lajos kulák pél-[ I dául — annak ellenére, hogy j kormányunk lendeletben] i tiltja az aratórész kereszt- j I bői való kiadását — Balogh1 j Imre udvarára hordta a ter- j ménye egy részét azzal az ürüggyel, hogy Balogh Imre aratott neki, és ez az aratórésze. Aratási szerződést persze nem tudtak mutatni. A kulák ezzel a mesterkedéssel akart kibújni a szabadfelvásárlási kötelezettség teljesítése alól. hogy a megmaradó terményfelesleget elfeketézze A tanács végrehajtó bizottsága eljárást indított a kulák ellen. Pintér Péter Kisvárda. Négyszáz mázsa terményt adott el szabad felvásárlásra a tiszarasrári új Élet TSZ Tegnapi számunkban azt írtuk, hogy a tiszavasvári | Üj Élet Termelőszövetkezet harminc mázsa terményt' adott el feleslegéből szabadfelvásárlásra államunknak. Tegnap kaptunk telefonje-1 tenté^t, miszerint az Új Élet | TSZ négyszáz mázsa terményt adott el államunknak. A szövetkezet példáját követve, az egyéni dolgozó A parasztok is lelkesen teljesítik beadási és szabadfelvásárlási kötelezettségüket. Németh Lajos 13 holdas egyéni dolgozó paraszt 14 mázsa beadási kötelezettségének eleget téve, még 16 mázsa terményt, Sári Bá- lint 9 holdas dolgozó paraszt pedig 12 mázsa beadá. | son felül még 10 mázsa terményt adott el államunk- ! nak. TSZ lett as első tiszavasvári Dózsa tr ‘barsótermelési versenyben Járásunkban a terme'ö- szövetkezetek közt folyó borsótermelési versenyben a következő eredmények születtek ebben az esztendőben: Első a tiszavasvári Dózsa, holdanként] 21 mázsás, második a tiszalöki Szabadság 19 mázsás, harmadik a tiszavasvári Kossuth 18 mázsás, negyedik a tiszavasvári VIT 10 mázsás, ötödik a tisza- dobi Táncsics 16 mázsás és hatodik a tiszalöki Új Élet Termelőszövetkezet 11 mázsás holdanként! borsóter- mési átlaggal. Amellett, hogy a borsó tápértékben igen gazdag, értékes takarmány, igen jó talajjavító, nitrogénlekötő tulajdonsága van és ezért az utána következő növények terméshozamát is növeli. Ezek a szövetkezetek tehát a borsótermesztéssel igen jól járnak. Róka László főagronómus, Tiszáink
