Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-31 / 204. szám

1333 lugiisiítiá 31, szerda KÉPLAP n A Román JSépközlársaság negyvenezer fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámót A román kormány elha­tározta: ez év december elseje előtt negyvenezer f5­vel csökkentik Románia fegyveres erőinek létszá­mát. A francia sajtó a marokkói helyzetről Jóllehet hivatalos közle­ményt még nam adtak ki, de a keddi francia iapok szerint most már bizonyos, hogy Boyér De La Tour tuniszi íőhelytartót nevezik ki Grandval marokkói fő­helytartó helyébe. A hírek •szerint Boyer De La Tour csütörtökön Rabatba uta­zik. A Párisién Liberé szerint már elült az Élysée-palotá- ban kitört \nhar s a kor­mány ismét egységessé vált, mert visszadöbbent a kormányválság lehetőségé­től. A Combat kiemeli, hogy a mostani megegyezés tö­rékenységét l$ét nehézség okozza: egyrészt a ma­rokkói franciák, másrészt a marokkói nacionalisták beleegyezésének elérése. Az Humanitében Léon Feix „A kritikus ponton” című vezércikkében meg­állapítja, hogy a francia közvélemény többsége ma már megegyezik Ben Arafa távozásában, Ben Jusszef volt szultánnak Madagasz­kárból való visszatérésében, kormányzótanács alakítá­sában s marokkói kormány kijelölésében. Feix ezután felteszi a kérdést: vajon a kormány tagjai miért nem egyeznek meg minden hivatalos ki­jelentés ellenére abban, hogy ezen az alapon tár­gyaljának, amely megfelel a marokkói nép követelésé­nek s Franciaország érde­keinek egyaránt, követke­zéskép lehetővé tenné a heiyzet azonnali megjavu- lását. Feix hangoztatja, hogy a kommunisták megsokszo­rozzák majd erőfeszítései­ket, hogy bevonják á szo­cialista dolgozókat a kö­zös akcióba az előrehaladás érdekében, számot vetve azzal, hogy a szocialista párt ma „bátor politika” mellett foglal állást a ma­rokkói kérdésben. E politi­ka szerint egybe kell vetni s egyeztetni kell a francia és a marokkói érdekeket. — Valamennyiünk erő­feszítésétől függ, hogy a marokkói helyzet, amely most vitathatatlanul kriti­kus ponton van, a józan ész, a tárgyalások és a bé­ke irányában fejlődjék — emeli ki Léon Feix. ban hétfőn kijelentette, hogy hetenkint kétszer sajtó- értekezletet fog tartani a tárgyalások menetének is­mertetésére. A tárgyalások megkezdé­se előtt Londonban nagy­szabású tüntetést tartottak az Angliában élő görögök és ciprusiak. Menetük felvo­nult Eden miniszterelnök szállása elé. A tüntetők a miniszterelnökhöz címzett petíciójukban önrendelkezé­si jogot követelnek Ciprus­nak. Hírügynökségi jelentések szerint hasonló tüntetések megismétlődésének elkerü­lésére a tárgyalások épüle­tét és a környező utcákat megerősített rendőri oszta­gok szállták meg. Rövid külföldi hírek Augusztus 27-én délelőtt a szovjet mezőgazdasági küldötség Montrealból Ot­tawába, Kanada főyárosába utazott. Ütközben, Quabec és On­tario tár.omanyokban a küldöttség tagjai figyelme­sen szemlélték a szántóföl­deket és a vetéseket és lá­togatást tettek Hannám­nak, a kanadai földműves- szövetség elnökének farm­ján. A farmon a küldöttsé­get Gordon Taggart, a ka­nadai földművelésügyi mi­niszter első helyettese és a helyi mezőgazdasági korok képviselői fogadták. A küldöttség augusztus 27-én délután Ottawába ér­kezett. * Koreai Központi Távira­ti Iroda jelentése szerint a Dél-Koreában állomásozó 8. amerikai hadsereghez be­osztott 66 liszinmanisla ka­tona augusztus 22-én éjjel megszökött. A Koreai Központi Táv­irati Iroda egy szöuli Uni­ted Press jelentést idézve megállapítja, hogy a kato­nák az amerikai katonai egységben uralkodó elvisel­hetetlen faji megkülönböz­tetés elleni tiltakozásul szöktek meg. * Casablancából jelentik, hogy Marokkó nagy váro­saiban, valamint a Casa­blancát Rabattal, a Mek- neszt Rabattal és a Casa­blancát Marrakessel ösze- kötö utakon erős rendőri és katonai különítmények cirkálnak. A -biztonsági in­tézkedések nagyobbak, mint augusztus 20. előtt voltak. B®ndcl©t a francia hivatal©® laphasi a szolgalatot teljesítő korosztály leszerelésének elhalasztásáról és a szükségállapotnak Algír egész területére kiterjesztéséről A francia hivatalos lapjtek. akikre szükség lehet a keddi száma közli, hogy a most behívandó tartaléko- hadügyminiszter rendeleté sok kiképzésében, behívha. Malone és Allen J. Eilender amerikai szenátor látoga­tást tett a bukaresti Re- publica Művekben. A két amerikai vendég augusztus 27-én ellátogatott a Georgí Dimitrov termelőszövetke­zetbe és a Bragadiru álla­mi gazdaságba. Ugyanezen a napon Malone szenátor Bukarestből Szófiába uta­zott, míg Eilender szenátort Petru Groza, a Román Nép- köztársaság Nagy Nemzet­gyűlése Elnökségének el no ke és Simion Bughici kül ügyminiszter fogadta. Másrészt Algírból a hét végén számos incidenst — köztük sok véres Kimene­telű összecsapást — jelen­tenek. # Amsterdamban most tar­tották meg a De Wárheid című kommunista lap ha­gyományos nyári ünnepé- ' Ivét. Az ünnepélyen, amffís . igen sikeres volt, a hollsKía dolgozók tízezrei vettek részt. A sokezres gyűlésen Wagenaar. a Holland Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának elnöke mondott beszédet. ★ Az omdurmani rádió kö­zölte, hogy a szudáni par­lament egyhangú határoza­tot hozott a Szudán - jövő­jére vonatkozó kérdés nép­szavazásra bocsátásáról. A népszavazást az .'.Ikotmá- nyozó nemzetgyűlési vá­lasztások helyett tartják maid meg. Az 1953 feb­ruár 12-én kötött, Szudán­ról szóló ansol—egyiptomi szerződés értelmében alkot- mányozó nemzetgyűlés dön­ti el. egyesül-e Szudán Egyiptommal valamilyen formában, vagy pedig füg­getlen állam lesz-e. Most. a szudáni parlament határo­zatának megfelelően, Szu­dán önrendelkezásenek kér­dését népszavazásra bocsát­ják. A parlament azzal a kéréssel fordult Angliá­hoz és Egyiptomhoz, hogy1 hasyiák jóvá e határozatot, mivel ez megváltoztatja Szudán önrendelkezésének az angol—egyiptomi szer­ződésben megállapított rendjét. értelmében az 1954-es kor­osztály (az 1954-ben tény­leges szolgálatát teljesítő korosztály, — Szerk.) első csoportja egyelőre nem sze­rel le. Egy másik rendelet sze­rint azok a tisztek és altisz­Ii In|@rpirksiifsitérii Unié 44, értekezne (Folytatás a 2. oldalról.) \ tőség néhány szóban vála- ‘ szólna erre. Üdvözlettel: CSIZMADIA ANDRÁS. Rohad, augusztus 23. Elolvasta, mielőtt borí­tékba. zárná, még szeretne hozzáírni, de türelmetlen. Aztán bemegy a faluba, hogy feladja. Ott hallja, hogy milyen tervei vannak az új téesznek. Építkezé­sek . . . gépek ... számok . . . szép, meleg, boldogító jövő. Elfacsarodik a szive, hogy ebből az ö apja, az a sokat szenvedett drága ember ki­marad, és kimaradnak a gyerekek is, meg az anyja Az ő édesanyja, aki nap mint nap felveti a kérdést az apjának, mert szeretne még jobban élni, s elvetni az ilyen gondot is, mint a házépítés. Mert a téesz- tagoknak nem gond az sem. Felveti a kérdést: — Te jártál már téesz- ben,\ láttad, hogy dolgoz­nak, igaz, hogy több a jö­vedelem? De az apja megkerüli a feleletet, s elkezd beszélni arról, hegy milyen rossz volt a cselédsors. Amikor rebegve aludt az ember, hogy el ne aludja a reg­geli (hej dehoev reggel, éj­szaka volt akkor még!) ébresztést. Amikor megver­ték a vasat, s menni kel­lett kialudatlan, s fogad­ták káromkodva, mint a kutyát. Ha úgy tetszett a birtokosnak, húsz fillérért futtatták őket a déli na­pon, hogy ki a leggyor­sabb. S jönnek az elteme­tett képek, a gyötrő emlé­kek. — Aki próbálta a cseléd­séget, — zárja a szavát Csizmadia Jozset, — az nem akar mégegyszer cse­léd lenni. Én nem tudom eléggé megköszönni, hogy földet kaptam az államtól, s nincs a nyakamban az uraság, az ostorral, de nem is akarok többet, elég ne­kem a földem. Nem aka­rok megintelen cseléd len­ni. Ezen anya is mosloyog, s szinte várja, hogy András visszavágjon, erre könnyű visszavágni, s a gyereke ügyesen találja fején a szö­get. — Édesapám hol hallot­ta, hogy a téeszben verik a vasat. hajnalban? Nevetnek. Aztán éppen az ellenkezőjét kezdi állí­tani az apa. hogy azt mondja: — Voltam én téeszben, de csak azt lát­tam, hogy hárman három­fele dógoznak. Nem megy ott rendesen a munka. Erre az anya csattan fel: — Ejnye, de érdekes vagy! És ha mi kimegyünk, a fiaid, meg a lányod, meg én, hát hányféle dógozunk? Hogy elehet másképp dó- gozni, mondjad? Mindez felbukkan a gon­dolatában Andrásnak, s érzi, hogy másutt kell ke­resni az okot. Hogy miért húzódik az ő apja, miért nem indul ő is, mint a többi, akik már helyesen tátják az utat. ■. Bizonyosan tők, bármely korosztályhoz tartozzanak is. A hivatalos lap keddi szá-j ma lendéietct közöl arról is,j ^ Interparlamentáris' és a leszerelés kérdéséről, hogy a kormány Algír egész Unió 44. értekezletének hét- j Az értekezleten India, Irak területére kiterjeszti a szűk-1 fői ülésén folytatódott a [és az Egyesült Államok ségállapotot. í vita a nemzetközi biztonság ( képviselője, majd Erler, a Német Szövetségi Köztársa­ság képviselője szólalt fel. Erler felszólalásában rámu­tatott, hogy a leszerelés le­hetetlen a kölcsönös biza­lom nélkül, ha nem szün­tetik meg azt a félelmet, hogy valamely népre neki nem kívánatos társadalmi és politikai rendszert erő­szakolnak reá; A világon a nemzetközi enyhülés elle­nére kölcsönös félelem ész­lelhető. Ezt meg kell szün­tetni. Erler a tömegpusztító fegyver eltiltása és a szigo­rú ellenőrzési rendszer mel­lett nyilatkozott.. Ezután A. M. Pankratova, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. A szovjet kül­döttség — mondotta — egészben véve elfogadható­nak tekinti 'a kollektív biz­tonság kérdésében előter­jesztett határozati javasla­tot és mellette fog szavazni. A délelőtti ülésen felszó­lalt még Beltenger Anglia képviselője. , Bcllcnger azt mondotta, meg kell várni, valóban csökkenti-e a Szov­jetunió a beígért létszám­mal fegyveres erejét. A szónok azzal igyekezett mentegetni az Egyesült Ál­lamokban és Angliában fo­lyó fegyverkezési hajszát, a szomszédok. Ahogy ösz- szsállnak a sok okos em­ber, s beszélnek világba. Mert valahonnan elindul egy irigy, rágalomnak is durva állítás, (hogv hon­nan, azt tudja András, is­mén a falu ellenségeit) s a rosszat mindig könnyebb elhinni, mint a jót. Mert az a hiba, hogy nem tanul­nak eleget az emberek. Bi­zonyosan az újságot se so­kan olvassák, nem tudják, mi történik a világban, azt sem, hogy mi a megyében, vagy csak itt, Rohodon. Másnap is gondolkozik a házépítésen, azután is. S egyszerre csak rájön, hogy az egész olyan egyszerű. Választ is kap, de már maga is tudja, .hogy a téesz a megoldás. A házépítésre is a tész. Csak azért nem jött rá eddig, mert az ap­ja úgy állította be, mint akadályt. Amit le Kell küz­deni. Dehogy! Hisz éppen akkor lehet építkezni, ha belép! Hiszen ezzel a csa­láddal ha dolgozni fognak, olyan jövedelemre lesznek szert, hegy nem szerény vert fallal, hanem téglával emelhetik fel a házat, olyat őrülhetnek, hogy a faluban cárja nem akad! Az öt­tagú család, — de ha ö is­kolára megy, hát négy is, — több, mint ötvenezer fo­rintot kereshet egy eszten­dő alatt, sőt. ha nekilen­dül a csoport, százezer fo­rintra rúghat a család jö­vedelme! Iszonyatosan nagy számok ezek, de mégsem mennek csodaszámba. Hát miért ragaszkodik az apja a földhöz? Ehhez a pár holdhoz, amikor ott sokkal többet mondhat majd magáénak. S hallja, hegy az új téeszben mér nem tizen­hat család. hanem har­mincöt tag van. Idegesen megy haza, hogy7 -aicüKozzon &z. apjá­val. Hogy elmondja neki újra, és újra: — Lépj be édesapám! S meglásd, még azt - sem fogod észrevenni, hogy iskolázni fogsz en­gem. Mert te akarod, hogy tanuljak. Te akarod, hogy többet tudjak. Azt mondod, hegy okosabb -legyek, mint le, mert neked nem volt módod a tanulásra. Én akarok tanúin'! És r,” ha­ragudj rám, édesapám, de bizonyos dolgokban mar is többet tudok, mint te. — Hallgass rám, aki csak a párt szavát mondom ne­ked, azét a pártét, amely megszabadított téged a nyo­i-r-iro,,,', ...: rrf-pl bof?v n ^p*t 1 többet a földbirtokostól ret­tegni. Megy, ahogy elmondja- neki. S ha most sem ad igazat neki az apja, akkor újra elmondja, százszor el­mondja, ezerszer, bizakod­va. morf hisz az édcsan- jában, hisz az igazság ere­jében, hisz a jövőben. És Csizmadia József cso­dálkozva látja, hogy ez az öntudatos ifjú, ez az okos gyermek, ez az új világ fiatal hangja — az ő fia. S hogy ilyen erős kapocs fűzi ehhez a világhoz, lám om­lik a fal, amit a keserű évek emeltek. hogy — mint mondotta — a Szovjetunió . „igyekszik ki­terjeszteni ideológiáját más. országokra". Nagyjából hasonló hang­nemben szólott Flánders. az Egyesült Államok delegá­tusa is. White Anglia küldötte hangsúlyozta, hogy a békés egymás mellett éléshez ve-' zető út igen nehéz. A kor­mányfőknek arra kell töre­kedniük, hogy az ideológiaíj különbség ne okozzon kon­fliktusokat. Lubljanski Lengyelország küldötte megállapította, hogy az angol-francia és a szovjet leszerelési javaslat igen hasonló. Az álláspon­tok a kollektív biztonság kérdéseiben is közelebb ke­rültek egymáshoz. Fontos megteremteni a kollektív biztonsági rendszert.' Az ülés végén megkezd­ték az Interparlamentáris Unió megerősítése kérdésé­nek tárgyalását. Az előadói beszédet Davies (Anglia) tartotta. Az előadó örömét fejezte ki azzal kapcsolat­ban, hogy a Szovjetunió be­lépett az Interparlamentáris Unióba. Tovább kell széle­síteni — mondotta —, a parlamenti küldöttségek cseréjét és a parlamenti ta­gok személyes kapcsolatát: A turkmén népművészet pompás, új alkotása Az ashabadi turkmén szőnyegszövönők gyönyörű mestermunkát készítettek: a Szovjetunió népeinek ba­rátságát, ábrázoló 42 négy­zetméteres hatalmas fali­szőnyeget. A szőnyeg szép és tartalmas rajzával, ra­gyogó színeivel, finom ki­dolgozásával dicsőségére, vá­lik a turkmén népművé­szetnek. A londoni angol-görög-török tárgyalásokról a Amerikai §g©nát@r©klét@gatá§s 0 ti a Román Mépk©itáfsaságbeü n London, (TASZSZ). — | Augusztus 29-én Londonban Macmillan angol külügymi­niszter elnökletével angol-( görög-török tárgyalások! kezdődtek a Földközi-tenger keleti medencéjének, egye­bek között Ciprus szigeté­nek politikai és katonai! problémáiról. A görög kül- j döttség vezetője a tárgyaié-1 sokon Sztefanopulosz kül­ügyminiszter, a török kül­döttségé pedig Zorlü kül­ügyminiszter. Ciprus lakos­sága a tárgyalásokon nincs képviselve. Amerikai hírügynökségek jelentései szerint Anglia amellett állhatatoskodott, hogy a tárgyalásokat zárt ajtók mögött folytassák. A török külügyminiszter azon­Románia ezekben a na- j pókban sok külföldi vendé-1 get lát vendégül. A lapok7 beszámolnak azokról a kör-: utakról, amelyeket a látó-! gatók Bukarestben és vidé­ken tettek. Isy a külföldi „vendégek közül George W.(

Next

/
Thumbnails
Contents