Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

1955 augusztus 28, vasárnap NÉPLAP 5 Könnyebben többet, jobbat Műszaki fejlesztés a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál ISz-fejlesztési munkában a nyíregyházi termelő- szövetkezetek tagjai Új intézkedésekkel gyorsítják az újítások bevezetését A Minisztertanács rendelete az újításokról Ebbel, az esztendőben minden havi tervét túltel­jesítette a Nyirbogdányi Kőolajipari Vállalat. Éves tervük augusztus 20-ig ese­dékes tervét átlagosan 11.1 százalékkal túlteljesítették. Negyedévről-negyedévre fo­kozzák a termelékenységet és csökkentik az önköltsé­get. A II. negyedévben pél­dául a termelékenységi ter­vet 109.3 százalékra teljesí­tették, és az önköltséget 12.1 százalékkal csökken­tették. De az olajgyáriak szerint lehet még fokozni a termelést a vállalatnál, tudnak még javítani az eredményeken. Tudják a vállalat dolgo­zói, hogy a munkaverseny tovább folytatásával, to­vábbi lelkes jó munkával, újításokkal és ésszerűsíté­sekkel segíthetnek magu­kon: könnyebben, többet és jobbat termelhetnek. A műszaki fejlesztéssel fo­kozhatják a termelékeny­séget, tovább csökkenthetik az önköltséget, és javíthat­ják a minőséget. Az elmúlt hét hónapban 28 újítást vezettek be. — Ahogy végignézzük a mű­szaki fejlesztési tervet, el­mondhatjuk, hogy az idén kapott legtöbbet a válla­lat. Molnár János műve­zető büszkén sorolja: — Most építettük át a csőkemencét. Üj hőkicseré- lőket építettünk be, ami aital a desztilláló terem ka­pacitása körülbelül 30 szá­zalékkal emelkedik. A ke­mencét tovább korszerű­sítjük. Itt van a paraffin­üzemi három szűrőprés be­állítása. A tartálypalack átrendezése, és a kemencé­nél a tüzelési rendszer módosítása. Mindegyik nagy jelentőségű a termelés fo­kozásában, terveink teljesí­tésében. A vácum desz- tillációnál módosítottuk a fáradtolajfeldolgozás tech­nológiáját. A kemencénél a gyakori csölyukadásokat, a tűztér előbbrehozzásával megszüntettük. A kazán átalakításának több előnye van, kevesebb tüzelővel fűtünk, több gőzt tudunk termelni. Kísérleteink si­kerrel járnak a vazelin- gyártás nagyüzemi terme­lésére való áttérésénél is. A vállalatnál értekezle­teken beszélték 'fieg a műszaki fejlesztést, a még gazdaságosabb munka biz­tosítását. Ahogy lapozzuk a jegyzőkönyveket, olvashat­juk a dolgozók értékes ja­vaslatait. Mennyi lelkese­dés, mennyi alkotó kezde­ményezés van a műsza­kiakban és munkásokban. A közel 100 javaslatból ime néhány: Kothenez Vilmos a desztilláló üzem műsze- resítésére tett értékes ja­vaslatot. A szivattyúkat, gépeket, automatikusan mű­ködő szabályozóval látják el. Az automata hőfok és mennyiségszabályozók el­készítése a mennyiségi és minőségi termelésben nagy jelentőségű. A műszerészek már hozzá is kezdtek a javaslat megvalósításához. A zavartalan termelés és a gázenergiával való takaré­kosság érdekében gőzre- duktorokat fognak alkal­mazni, amivel a gőzveze­tékben egyenlő nyomást biztosítanak. A karbantartó részleg dolgozói a terme­lésből kiesett időt azzal akarják csökkenteni, hogy a gyakran meghibásodó műszerek nehezen besze­rezhető alkatrészei helyett tartalék alkatrészeket és műszereket készítenek, hogy hiba esetén azonnal meg­szüntethessék az állást. PePP Gábor a fáradtolaj víztelenítéséhez centrifuga készítését javasolta. „Ha a kazánt nyomásfokozó szi­vattyúval látjuk el, több gőzt tudunk termelni” — mondotta Lőkös Ferenc. A javaslatok többsége a gépek kapacitásának növe­lését, energia takarékossá­gét és olyan ésszerűsítése­ket, újításokat jelent, me­lyeket az üzemben kis be­ruházással meg tudnak va­lósítani. Ezzel is arra tö­rekszenek a vállalat dol­gozói, hogy a műszaki fej­lesztés minél kevesebbe ke­rüljön államunknak. A műszaki fejlesztés a válla­latnál úgy a műszakiak, mint a pártszervezet az üze­mi bizottság és a munkások szívügyévé vált. Van erő, lelkesedés ezekben a dol­gozókban ahhoz, hogy a műszaki fejlesztési tervet "lejében sikeresen megva­lósítsák, hogy ezzel is biz­tosítsák a megnóvekedett tervfeladatok sikeres telje­sítését. Élőállat és állati termékek begyűjtési versenyének értékelése A Megyei Begyűjtési Hi­vatal értékelte az 1955 má­jus 1—augusztus 20-ig tartó versenyszakasz eredmé­nyeit. Augusztu 26-i jelen­tés szerint a verseny leg­jobb járásai, községei és termelőszövetkezetei a kö­vetkezők: Legjobb járások: I. cso­portban: 1. a mátészalkai, 2. a nyíregyházái járás. II. csoportban: 1. a fe­hérgyarmati, 2. a csengeri járás. Legjobb községek: I. cso­portban: 1. Nagykálló, 2. Nagyecsed, II. csoportban: 1. Raka- maz, 2. Nagydobos, III. csoportban: 1. Olcs- vaapáti, 2. Olcsva. Legjobb tsz-ek: I. cso­portban: 1. a nagykállói Vörös Zászló, 2. a kispa- ládi Rákóczi TSZ. II. csoportban: 1. a nagy- ecsedi Vörös Csillag, 2. a balkányi Kossuth TSZ. III. csoportban: 1. a her- mánszegi Béke, 2. a tyu- kodi Kossuth TSZ. Beke Béla előadó. # Ápolónőképző iskola Debrecenben Október első felében 2 éves ápolónőképző iskola indul Debrecenben. Jelent­kezési határidő szeptember 10, á Megyei Tanács Egész­ségügyi Osztályán. Minden 18 évét betöltött nő je­lentkezhet 30 éves korig. A kérelemhez csatolni kell: születési, orvosi, vagy >ni és iskolai bizonyítványt, Az elmúlt napokban ter­melőszövetkezeteink tagsá­ga közgyűlésen tárgyalta meg a szövetkezeti fejlesz­tés problémáját. Ezeken a közgyűléseken megalakítot­ták a szövetkezet élenjáró tagjaiból, jól dolgozó szö­vetkezeti tagokból a szer­vezőbrigádot. Megbeszélték, hogy a pagymunkák befe­jeztével hány egyéni dol­gozó parasztcsaládot keres­nek meg, ismertetik velük szövetkezetük eredményét és felhívják a szövetkezet­be való belépésre. Termelőszövetkezeteink a közgyűlésekre, ahol szö­vetkezetük .továbbfejleszté­sét tárgyalták, számos egyé­ni dolgozó parasztot hívtak meg. A szélsőbokori Szabad­ság Termelőszövetkezet közgyűlésén 3 egyénileg dol­gozó paraszt vett részt. — Ezekből Jenei György dolgozó paraszt nyomban a közgyűlésen felvételét kér­te. Vállalta, hogy a szer­vezőbizottságba részt vesz, segíteni akar a szövetke­zetnek dolgozó paraszttár­sai meggyőzésében. A sóstóhegyi Kossuth TSZ-ben a szövetkezet tag­jai vállalást tettek, hogy szombaton és vasárnap meg­keresik a körzetükben lakó egyéni parasztokat és meg­győzik a szövetkezetbe való belépésről. A tsz. közgyű­lésen több egyéni dolgozó paraszt is részt vett. Köz­tük Béres János és ifj. Moldván Gyula egyéni pa­rasztok, akik ígéretet tet­tek a tsz. közgyűlésén, hogy több dolgozó paraszt tár­sukkal a napokban felvé­telüket kérik a szövetke­zetbe. A sóstóhegyi Petőfi TSZ közgyűlésén id. Petrimán István tsz-tag feleségével együtt vállalta, hogy va­sárnap 3 dolgozó paraszt családot fog a tsz-be be­szervezni. A nyíregyházi Ságvári TSZ közgyűlésén is több egyéni dolgozó paraszt vett részt és közösen vitatták meg a dolgozó parasztság­nak a szövetkezetbe való belépését. . Az egyéni parasztok hoz­zászólásaikban elmondot­ták, hogy ismerik a szö­vetkezet munkáját, ered­ményeit, bírálták a szövet­kezet tagjait abban, hogy eredményeiket nem mond­ták el, nem tartották ve­lük a jó szomszédi vi­szonyt, befelé fordultak. A Ságvári TSZ tagjai ígére­tet tettek, hogy a most kö­vetkező napokban felke­resik azokat az egyéni pa­rasztokat, akik a szomszé­daikban, a körzetükben laknak, eredményüket, mun­kájukat ismertetni fogják velük és megbeszélik a szövetkezetbe való belé­pést. Ördög János, 1 a városi tanács vb. titkára. Olcsóbb lesz a gyümölcs és zöldség Az idén az időjárás kez­detben nem kedvezett a zöldség- és gyümölcsfélék­nek. Későn köszöntött be a tavasz és hűvös volt a nyár is, amiért sokan tű­re' metlenül várták, mikor lesz bőséges és olcsó zöld­ség és gyümölcsféle a pia­con. A Zöldség és Gyümölcsér­tékesítő Szövetkezeti Köz­1955. 1954. Körte 1.40—2.00 3.50—5.00 Alma 1.80—2.20 5.00 Paradicsom —.60 —.07 Zöldpaprika —.80—1.20 —.90—1.20 Fejeskáposzta —.60 2.50 Kelkáposzta 1.20 2.80 Vöröshagyma 1.00—1.40 1.60—2.00 pont a jó termésre támasz­kodva olcsó árakon kí­vánja jóminőségű áruval ellátni szövetkezeti hálóza­ton keresztül a fogyasztó közönséget. Augusztus 29-től az alan­ti kilónkénti fogyasztói ára­kat alkalmazzuk^ szembe­állítva 1954 hasonló idő­szakában érvényben volt fogyasztói árakkal. R Minisztertanács határozata a burgonyabogár elleni védekezés fokozásáról A Minisztertanács hatá­rozatot hozott a burgonya- bogár elleni védekezés fo­kozásáról. A határozat megállapítja az évről évre végrehajtott rendszeres ke- restetés és vegyszeres ir­tás eddig megakadályozta a burgonyabogár kártételéi, ezért a mezőgazdasági dol­gozók- hajlamosak arra, hogy a fertőzési gócok fel­kutatásának rendkívüli fon­tosságát lebecsüljék. Az utóbbi évek időjárása ked­vező a burgonyabogár nagyarányú elszaporodásá­ra. A viharos, szeles -dőjá- rás következtében a bogár 40—100 kilométer távolság­ra is eljuthat és fertőzési gócokat képezhet. A burgonyabogár vegy­szeres irtását az állam ninden termeli földjén, a góc felfedezése után azon­nal díjmentesen végrehajt­ja. Az előző rendelkezések- j nck megfelelően minden I termelő köteles hetenkini egy alkalommal lelkiisme­retesen átvizsgálni burgo- .íyaültetvényét és ha bur­gonyabogarat (vagy annak fejlődési alakját: tojást, lárvát, bábot) talál, azt ha- .adéktalanul jelentenie kell a községi tanácsnak. Minden termelő köteles ezenkívül a helyi tanacs áltál meghatározott időbér, a társadalmi úton szerve­zett ellenőrző burgonya­bogár keresésben részt venni az alábbi időpontok­ban: a Dunától nyugatra eső területeken augusztus 25— 30 és szeptember 12—18 között; a Dunától keletre < ső te­rületeken augusztus 25—3C, szeptember 10—15 és szep­tember 25—30 között. Azok a termelők, akik a védekezési kötelességüket elmulasztják, a 154/1951. (Vili. 12.) MT számú ren­delet értelmében bünteten­dő cselekményt követnek el. (MTI) és találmányokról A Minisztertanács rende­letet hozott az újításokról és találmányokról. A rendelet számos olyan hiányosságot számol fel, amely eddig fékezte az újítási mozgalom fejlődé­sét, egyben új perspektí­vát is nyújt a műszaki színvonal emeléséhez. Az új intézkedések meggyorsítják az újítá­sok bevezetését, előse­gítik az újítások nép- gazdasági eredményé­nek pontosabb kiszámí­tását, valamint a visz- szaélések megszünteté­sét és újabb anyagi ösztönzésekkel irányít­ják a minőségre az újítók figyelmét. A rendelet kimondja, hogy az olyan újítási ja­vaslatoknál, amelyek az egyéb népgazdasági ered­mény mellett minőségjavu­lást is eredményeznek, az újítási díjat a minőségja­vulás arányában fel kell emelni. A felemelés mér­téke 50 százalékig terjed­het. A minőségromlást eredményező javaslatot ál­talában nem lehet elfogad­ni újításnak. A minisztertanácsi ren­delet szabályozza azt a kérdést is, hogy a vezető állású dolgozók javaslatait mely esetben nem lehet újításként elfogadni. A ve­zető állású dolgozók a sa­ját munkaterületükön kö- telességszerűen tartoznak megtenni minden olyan ja­vaslatot, amely iparági vi­szonylatban már ismert. Meghatározza a rendelet a nagyjelentőségű újítás fo­galmát és szabályozza azok tervszerű bevezetését. Az újítások népgazdasági ered­ményének eddiginél ponto­sabb mérésére és kimuta­tására megfelelő módszert ír elő. Kimondja: a népgazdasági ered­mény megállapításánál nemcsak az újítást megvalósító vállalat ter­melési tényezőiben be­álló változásokat kell figyelembe venni, ha­nem azokat az előnyö­ket — esetleg hátrá­nyokat is — amelyek az újított termékeket továbbfeldolgozó válla­latoknál jelentkeznek. A népgazdasági eredményt bizonylatokkal, okmányok­kal kell igazolni. A tapasztalatcsere fellen­dítését, az újítások tö­megméretű elterjesztéséi a, biztosítja a rendelet. Eddig r.a az egyik üzemben be­vált új,last mas úzéinhci is javasolták átvételre tapasz­talatcsere utján, akkor a teljes újítási díj 25 száza­léka a javaslattevőt csak abban az esetben illette meg, ha az újítás első be­vezetésétől számított egy éven belül javasolta az át­vételt. A Minisztertanács rendelete most két évre emelte fel ezt a határidőt. A rendelet lehetővé te­szi azt Is, hogy az egyes kiemelkedő újítások és ta­lálmányok díjazása a Mi­nisztertanács elnökének engedélyével meghaladja a felső határt (újításoknál 100.000 ío nt, találmányok­nál 200.000 forint). Az újítómozgalom erköl­csi tisztaságát szolgálja az az intézkedés, hogy a jövőben újítási díjat (díjrészletet) csak a ja- ) vaslat üzemszerű meg­valósítása után lehet folyósítani. Eszmei dijat a jövőben csak akkor lehet megálla­pítani, ha a főkönyvelő és főmérnök igazolja: az újí- tás népgazdasági eredmé­nye forintban nem mutat­ható ki. A rendelet értelmében az újítás megvalósításában kiválóan közrem űködőket jutalmazni kell. A közre­működői jutalom, tekintet nélkül a betöltött munka­körre, bárkit megillet és az független az újítóknak járó díjtól. , Igen. fontosak azok a rendelkezések, amelyek, ki­mondják, hogy az újítási ügyintézés, nemcsak az . újítási élő- adunak és a vezetőnek, hanem a maga terüle­tén minden dolgozónak kötelessége. Ez a munka az illető dol­gozó gazdasági munkájának szerves részét képezi. Rész­letesen meghatározza a rendelet a minisztériumi igazgatóságoknak, a közép­fokú irányító szerveknek és a vállalatoknak, végül az Országos Találmányi Hi­vatalnak az1 újítások ügy­intézésével kapcsolatos fel­adatait. A kellően meg nem . alapozott javaslatok kísérletezésének engedélye­zése céljából kimondja a rendelet: kísérletet foly­tatni csak jóváhagyott mű­szaki rajz, illetőleg szaba­tos műszaki leírás alapján lehet. Az újítási feladattervek szabályozására is több in­tézkedés történt. Így az újítási feladattervbe nem­csak azokat a feladatokat kell felvenni, amelyek a vállalaton belül jelentkez­nek megoldandó problé­maként, hanem azokat is, amelyeket a vállalat ter­mékeit továbbfeldolgozó vállatok tűznek ki a ter­mékek minőségének meg­javításával, kapcsolatban. További fontos rendelke­zés . a kísérletezéssel és megvalósítással kapcsola­tos költségek űj szabályo­zása. E célra a rendelet a minisztérium teljes válla­lati béralapja 0.5 százalé­kának megfelelő összeget engedélyes. Az egyes válla­latok ebből az összegből a tényleges szükségletnek megfelelő mértékben ré­szesednek, :gy a vállalata saját béralapjának legfel­jebb két százalékáig terje­dő összeget kérhet erre a célra. Indokod esetben en­nél nagyobb összeg is en­gedélyezhető. A rendelet az említett 0.5 százalékos ke­ret felhasználásánál az ed­digi költségeket megszün­teti: kimondja, hogy a keretből történő ki­fizetés nem terheli a vállalat béralapját, to­vábbá, hogy e keretből fedezett, az újítások kivitelezésére fordított túlórák nem esnek a Munka Törvénykönyve túlórázást korlátozó ren­delkezéseinek hatálya alá. Eddig a találmány kül­földi értékesítése esetén a feltaláló az értékesítés tisz­ta hasznából nem részesei dett. Az új rendelet gon­doskodik a fetaláió ilyen esetben történő dijazásá- I ról is.

Next

/
Thumbnails
Contents