Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-25 / 199. szám

N t P fJ Ä P 1355 augusztus 25, csütörtök PARTÉPÍTÉS H pártoktatáá év előkészítésének tapasztalatai a bemerni járásban A pártoktatás előkészíté­sével ■ kapcsolatos határoza­tok szellemében az eddi­giektől eltérően, korábban és alaposabban kezdtük az új' oktatási év előkészí­tését. Elsősorban a régi propagandistákat vettük számba. Alapos értékelés alá vettük: melyik propa­gandista végezte jól az el­múlt évben munkáját, pártmegbizatását. Ezeket az elvtársakat ismét meg­bíztuk propagandamunká­val, azokat pedig, akik ala­csony színvonalon vezet­ték a rájuk bízott szeminá­riumokat, ebben az okta­tási' évben . nem osztottuk be politikai iskolavezető­nek.­L A propagandista beosz­tásokat a községi pártbi­zottságok, pártvezetőségek a járási pártbizottság se­gítségével előzetes elbeszél­getések alapján hagyták jóvá. Megbízólevelet ad­tunk, hogy ezzel is növel­jük' a propagandisták párfc- megbizatásuk iránt érzett felelősségét. Figyelembe vettük, hogy az alsófokú pártoktatással politikailag jól képzett, a propagandamunkában jár­tas elvtársakat bízzunk meg. A gyengébb pártszer­vezetekbe, szocialista szek­torokba magasabb kép­zettségű elvtársakat osz­tottunk be iskolavezetésre.- Részben az az élv is érvé­nyesült, hogy a termelőszövetkezete­ket patronáló eívtársak egy része az általa patronált szövetkezet­ben vezessen szeminá­riumot. Kertész Jenő elvtárs, a járási tanács kereskedelmi osztályának vezetője az általa patronált séríyői Kossuth Termelőszövetke­zetben vállalt propaganda- munkát. Kertész elvtács is­meri a szövetkezet tagjait, s eddigi munkájával meg­becsülést szerzett. A szö­vetkezet kommunistái sze­retik, szívesen tanulnak vele. Hornyik Károly elv­társ tapasztalt propagan­dista, igazgató-tanító, a nagyhalászi Dózsa Terme­lőszövetkezetben lesz sze­mináriumvezető, Kitüntetésnek vette, hogy termelőszövetke­zetben taníthat, noha már jó ideje magasabb oktatási formát veze-- tett. Kedvező jelenség, hogy a propagandisták nagyrésze a hallgatóival való beszélge­téseket összekapcsolja a soronkövetkezö feladatok megoldásával, a termelő munkára való mozgósítás­sal. A propagandistákkal va­ló nyári foglalkozást párt- szervezeteink többsége úgy oldotta meg, hogy tanács­kozásra hívta össze őket és a pártoktatási év előkészí­tésével kapcsolatos felada­tok ismertetése mellett megbízta más, olyan párt­munkával is, aminek vég­zése közben gyakrabban tarthatja kapcsolatát hall­gatóival. 2. A propagandisták fel­adatokkal való megbízása terén nincs is komolyabb hiányosság. Abban azonban már van, hogy végrehaj­tották-e a rájuk bízott .fel­adatokat? Gyakran elmu­lasztják pártszervezeteink az általuk megszabott fel­adatok .végrehajtásának el­lenőrzését. így volt ez De- mecserben is. Ezért fordul­hatott' elő, hogy néhány propagandista még nem beszélt valamennyi hall­gatójával, s ami még na- nagyobb .hiba, azt a hatá­rozatot hozták, hogy a hallgatókkal, való. tényleges beszélgetést augusztus vé­gére befejezik, holott' en­nek már régen meg kellett volna történni. Szükséges, hogy a pro­pagandisták ne csak egyszer keressék meg otthonukban hallgatói­kat, hogy megismer­jék egymást, közelebbi kapcsolatot létesíthes­senek. A hallgatókkal való üjabb beszélgetést szükségessé tette az is, hogy néhány helyen nem értették meg a hallgatók a marxizmus- leninizmus alapjai — tan­folyam bevezetésének szük­ségszerűségét. Kéken pél­dául SZKP történet II. év­folyamát akartak indítani Ehhez azonban nem volt meg a szükséges előkép­zettségük a tervszerint. „be­ütemezett” elvtársaknak. Ismét meg kellett ma­gyarázni, hogy a politikai iskolák nem adtak megfelelő kép­zettséget ahhoz, hogy szakosított tanfolyamu­kon tanuljanak tovább. Szükséges egy olyan ok­tatási forma, mint a marxizmus-leninizrrius alap­jai — tanfolyam beikta­tása, amelynek keretében elsajátítják a marxizmus- leninizmus legfontosabb alapismereteit, összefüggés­ben a magyar sajátosságok­kal, így — a fokozatosság elve alapján — kezdetben egyszerű fogalmak tisztá­zásával, később fontosabb elméleti kérdések megta­nulása útján megfelelő elő­képzettséget szerezhetnek a . felsőbb fokú pártoktalás . anyagának tanulmányozá­sához. 3, Nem maradt el a hallga­tókkal való másodszori be­szélgetés gyümölcse. A pro- págandisták nagy része mun. kaközben kereste fel hall­gatóit s a pártoktatással kapcsolatos feladatok is­mertetése mellett egyben a mezőgazdasági és egyéb munkák végzésének gyor­sítására is mozgósított. Ma- tolcsi Gerzsort elvtárs, a vasmegyeri Micsurin Ter­melőszövetkezet propagan­distája .is ezt tette. A munka meggyorsult a tarlón, meg jobban megértették a hozzá beosztott elvtársak a tanulás jelentőségét. Nyírturán pedig olyan elv­társak is kérték a pál't- oktatásba való bevonásu­kat-, akik az első alkalom­mal valamilyen oknál fog­va „kimaradtak”. Kezdetben — néhányan az állami oktatásban rész­vevő elvtársak közül — nem értették meg, hogy politikai képzettségük nö­velése nélkül nem tudják ellátni egyre sokasodó fel­adataikat. A hallgatókkal való rendszeres • .foglalko­zás eredményeként . javult a? állami, oktatásban rész­vevők .viszonya a ; pártokta­táshoz, s részt vesznék pártoktatásban. Áz elmúlt évihez viszo­nyítva javult a part-, ál­lami és tömegszervezeti ve­zetők pártoktatásban való részvétele is. .Tavaly pél­dául Ny. Tóth Mihály elv-, társ, a nyírturai- pártszer­vezet titkára nem vett részt pártoktatásban. Az idén el­sőnek jelentkezett erre Lin­ier. Péter elvtárssal, a Vö­rös Hajnal TSZ elnökével. 4c A hallgatókkal való rend­szeres foglalkozás eredmé­nyei mellett a-noban olyan jelenségekkel is találko­zunk, hogy „nem érünk rá ebben a dologidőben párt­oktatással foglalkozni”. így vélekednek a besztereci pártvezetőségi tagok és a propagandisták is. Súlyos vészéit rejt. ez magában. Ha nem tisztázzák a propagandisták, a párt- szervezetek vezetői a hallgatókkal, hogy ki milyen tormában fog tanulni, az eshetőség megvan a szemináriu­mok nagyfokú lemor­zsolódására, mert a beosztott elvtársak nem értették még ennek jelentőségét. A 2—4 napos bentlaká­sos tanfolyamokat propa­gandistáink helyesléssel fo­gadták. Ez a módszer le­hetővé teszi a szeminá­riumvezetők jobb 'elméleti, politikai, módszerbéli ' se­gítését, • a propagandista tanfolyamok eszmei szín­vonalának emelését, mert az egyes anyagokat idő­szerűbben, a közben meg­jelenő párthatározatokkal együtt tanulják. 5. A propagandisták bent­lakásos időközbeni tanfo­lyamai lehetővé és szüksé­gessé teszik, hogy párt- szervezeteink tovább ja­vítsák a pártoktaíást' irá­nyító munkájukat. Az első propagandista tanácskozás után — amit augusztus 13-án tartottunk, — kezdjék meg propa­gandistáink a tanfo­lyamra való készülést, tanulják szorgalm vsán a megadott útmutató és irodalom alapján a szükséges tananyagot, hogy az októberben kezdő­dő propagandista tanfolya­mok valóban gyümölcsö­zőbbek legyenek az eddigi 4 hetes, nyári propagan­dista továbbképzési tanfo­lyamoktól. Pártszervezeteink a pro­pagandisták továbbképzé­sének új rendszerével le­hetőséget kapnak az okta- 'ás jobb szervezeti és poli­tikai előkészítéséhez. Több idejük van a propagandis­ták ellenőrzésére, tanulmá­nyi fegyelmük megjavítá­sához. Nagy Tibor, a kemecsei járási párt- . bizottság ágit. prop. • oszt. vez. ' Az aranyosapáti Béke TSZ három Marikája . (»lokszor hallani idősebb ^ emberek szájából a felkiáltást:--Ej, ha még egyszer tizennyolc éves lehetnék . . . Bizony, akkor sok min­dent másként kezdene az ember, mert most' van min­denre lehet őség. Az akkor bimbójában' elhervasztot’t álmok, tervek mind kivirá­gozhatnának és bő termés­sel fizetnének. Azok az ál­mok és tervek, melyeket el nem vitt magával örökre az elröppent ifjúság, mind meg is valósulnak, ha meg akarjuk valósítani és jól kezdünk' hozzá, még akkor is, ha hajunk megőszült már. A fiatalsággal tova­tűntek pedig, emlékké vál­tak, de még ezek is hoz­nak egy kis örömet: mi­lyen boldog is az ember, ha a mai fiatalok életé­ben megvalósulni látja mindazokat, ami annak idején a zsarnokság közö­nye,' kegyetlen elnyomása miatt nem sikerülhettek. Ilyenforma gondolatod jutnák az idősebb ember eszébe, ha a mai fiatalok életét nézi. Az aranyos- apáti Béke TSZ idősebb tagjai sokszor elbeszélget­nek erről. Legtöbbször a szövetkezet három Mariká­ja tereli a beszéd szekerét erre a nyomra. t jen, három Marikája van a tsz-nek. Ked­ves, fiatal, szorgalmas és jó dolgos lány mind a há­rom. Névszerint Magyar Marika, Török Marika és Ember Marika. Szoros ba­rátságban él és dolgozik a három lány. Együtt járnak Dísz-gyűlésre,- Petőfi-is- kolára, munkára, moziba, táncmulatságba, öröme te­lik a puszta látásukra is az embereknek. Sokszor mondják is: —* Az ölyan szülő boldog lehet, akinek ilyen gye­reke van! Igazuk van azoknak az embereknek, akik ezt mond­ják. Nemrégiben én is Ara- ■ nyosapátiban jártam. Arra Voltam kiváncsi, hogyan állnak helyt az aranyos­apáti f!-falok a kenyérért vívott csatában: nogyan segítenek a . cséplésben. A községi pártszervezet azt a feladatot adta a fiatalok­nak, hogy szervezzék meg a vasárnapi cséplést. És mit találtam? Hajnali hárem órakor már berregett a cséplőgép az aranyosapáti határban. A lelkes diszisták közt ott volt a három Marika is. Egymással és a „séplőcsa- pat többi tagjával verse­nyezve serénykedtek a cséplőgép körül. Jóked- vüek, vidámak voltak. Han­gulatuk, munkakedvük ma­gával ragadta az egész cséplőcsapatot. Sietett, igye­kezett a munka végzésével mindenki. Ezen a vasárna­pon 257 mázsa terményt ’sápeltek el. Ennek a szép eredménynek az elérésében nagy része volt Kazsuk Gyula elvtársnak, a DISZ 'alapszervezeti titkárnak is. Jól megszervezte és irá­nyította a vasárnapi csép­lést. Hét éves tapasztalata van már. Hét; éve dolgo­zik ifjúsági vonalon. IYI unka után elmentem az egyik Marika szü­leihez — Magyar Lászlóék- hoz. A lány otthon volt, a szomszéd fiatalok is oda­gyűltek, mert Laci bácsi érdekes, tanulságos szóval tartja őket. Még a tréfái is olyanok, amiből, mindig ta­nulni lehet. Hol az egyik, hol a másik fiatal szoká­sára, tulajdonságaira is­mernek elbeszéléseiből > az összejött, fiúk, lányok. Akik magukra ismernek okul­nak, sietnek kijavítani- a hibát, a töbibek pedig se­gítenek nekik. Ezért olyan látogatott ez a ház. Nemsokára megérkezett a másik két Marika is: Tö­rök Marika és Ember Ma­rika. Magyar elvtárs bol­dogan újságolta, hogy a két Marika július 27-én be­lépett a Béke TSZ-be. Az­tán megkérdezte tőlük: — Aztán hány munka­egységet szereztetek már? — Kilenc napot dolgoz­tam — mondta akkor Tö­rök Marika — és 15 mun­kaegységet szereztem. — Ez igen!.,.. Derék lány vagy — dicsérte Ma­gyar elvtárs és számolni ;kezdett. Majd azt mondta: — A kilenc - nap alatt több, mint 700 forintot ke­restél. — Sok mindent lehet annyi pénzből vásárolni! — állapitóttá meg az egyik fiatal. Többen sorolni kezdték, hogy 5k például mit vennének annyi pénz­ből. rF örök Marika nem húzó- dozott a munkától, mint ahogy a másik két Marika sem, hanem ahova állítot­ták, ott becsületesen meg­állta és megállja a nelyét. Méghozzá nótaszóval dol­gozik mindig, mind a há­rem lány. Réggel kifelé menet, este befelé menet is dalolnak. A jókedv pedig olyan a murikéban, mint a vitorlának a szél. A két Marikát — Török és Ember Marikát — a fel- világosító munka és a ba­rátság ereje vitte a szövet­kezetbe., Magyar Marika beszélgetett velük és végül kimondták elhatározásukat: — Ha te szövetkezeti tag vagy, akkor mi is belé­pünk, te nem bántad meg, akkor mi sem fogjuk — mondta a két Marika. Már akkor megfogadták, mind a hárman úgy fog­nak dolgozni, hogy hírük eljusson Csarodára is, —az maradjon az ő „titkuk”, hogy miért éppen: oda —- ahol több fiatal —: Székely Tibor, Szakács Géza, Csere­pes Dezső Barát László, Király Árpád, Szakács Béla és mások — új ter­melőszövetkezet alakítását tervezik. Ilyen lány az aranyos­apáti Béke TSZ három Ma­rikája. Nem csoda, ha az idősebbek a három lányt látva azt mondják: — Ej, ha még egyszer tizennyolc éves lehetnék ... És mit mondanak vajon a csarodai fiatalok, ha meghallják a három Ma­rika hírét? Szász Elek, MEGJEIiElT a Propagandista augusxtusi szánta A folyóirat első cikke „A pártoktatási év előkészítésé­nek sikeres befejezéséért“ a pártoktatási év előkészí­tésének tapasztalataival fog„ lalkozik. Sándi Ottó: ,,A mezőgazdasági termelés fel­lendítésével a szocialista mezőgazdaság útján“ c. cik­ke a mezőgazdaságban előt­tünk álló legfőbb feladato­kat tárja fel. A propagandista munká­jához c. rovat közli Nemes Dezső: A jobboldali elhaj­lás a hazafiság kérdésében és a nacionalista jelenségek. Soczó József: A szövetkeze­ti demokrácia erősítése a termelőszövetkezeti mozga­lom, további fellendilésépejc fontos eszköze és Daczó József: szüntelenül harcol­junk a párt egységéért c. cikket. A népgazdaság időszerű kérdései rovatban jelenik meg Jakó Géza: az egyen­letes termelés jelentősége a gépiparban c. cikke. A válasz a propagandista kérdéseire c. rovat közli: A Német Demokratikus Köztársaság államtípusa c. cikket. A nemzetközi kérdések c; rovat összefoglalót ad .a genfi négyhatalmi értekez­letről. A propagandamunka ta­pasztalataiból c. rovat köz­li a következő cikkeket: Csányi Lászlóné: a buda­pesti pártbizottság ülése a propagandamunka felada­tairól, Gdál Albert: javít­suk meg a DÍSZ-oktatás előkészítését, Gönyei Antal- né: Szervezzünk jó előadá­sokat pártunk történetéből c. cikket, valamint hozzá­szólásokat a pártoktatás irányításáról folyó vitához. Új gyár épül Skodra városában A skodt>»i „Vaszil Santo’’ dohánjjdermentálógyár kö­zelében* amely ugyancsak az első albán ötéves terv egyik négy alkotása, új tervépítkezés körvonalai bontakoznak ki. Az Észak­albániai : városban 26 mil­lió lekes beruházással gyü­mölcs- és' főzelékkonzerv­gyár épül.. Az epitkezes te­rülete meghaladja a 12.000 négyzetmétert. Az idén .10 miilió lekes berunázas3al elkészül a központi épü­lettömb a különböző rak­tárakkal, mosó-, szárító- es csomagoló részlegekkel. — Ugyancsak a közpanti épü­lettömbhöz csatlakozik a gőzkazánok terme is. Az épülő új gyárban minden munkafolyamatot gépesítenek. Az építkezést 1956-ban fejezik be és a gyár évente 200 tonna kü­lönböző gyümölcs- és fő­zelékféle konzervet biztosit a dolgozó nép ellátására. A skodrai gyümölcs- és fozelékkonzervgyár igen jelentős tervépítkezés. — Skodra területen az ég­hajlati viszonyok rendkí­vül kedveznek n gyümölcs­termelésnek. Skodra terü­letén mintegy 500.000 kü­lönböző gyümölcsfa bizto­sítja a gyár folyamatos nyersanyagellátását. A te­rületi tanács végrehajtó bi­zottsága számos intézkedés­sel segíti elő a gyümölcs- termelés fejlesztését. Eddig már két hatalmas gyü- mölcsfa-isko'át létesítettek, egyet Skodrában, egyet pedig Pukában, mely többtizezer .gyümölcsfa-csemetét bizto­sit a termelőszövetkezetek­nek és az egyénileg dol­gozó parasztoknak. •

Next

/
Thumbnails
Contents