Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-21 / 170. szám
XJI. évfolyam, 170. szám waoBmammmmmmm i ARA 50 FILLKK 1955 julius 21, csütörtök A. mai számban : Levelek az aratásról, begyűjtésről (2. oldal) A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet sajtóvisszhangja (3. oldal) Készül a lengyel ifjúság a VIT-re (4. oldal) Megnőtt a Jóska fiú (5. oldal) A tanácsok feladata népünk kenyeréért (6. oldal) Töretlen lendülettel folytassuk a versenyt a felajánlások teljesítéséért! A vállalatoknál már általában elkészítették az első félévi mérleget. A terv- és tényszámok összehasonlításából kitűnik, hogy milyen gazdaságosan működött a vailalat, hogy a vezetők és munkások hogyan váltották valóra a felajánlásokban adott szavukat. Az is kitűnik a számokból, hogy milyen eredményeket hozott a munkások és műszakiak versenye. Sikeres versenyszakaszok és termelési csaták után ezekben és a kővetkező napokban tartják meg a vállalatoknál a termelési értekezleteket. Igazgatók és művezetők adnak számot arról, hogy hol, milyen eredményt értek el az első félévben és kijelölik azokat a feladatokat, melyeket a következő hetekben, hónapokban meg kell valósítaniok. Értékelik egy-egy üzemrész vagy brigád munkáját, megdicsérik és kitüntetik az élenjárókat, és bírálják a kötelességmulasztó, rossz munkát végző dolgozókat. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat vezetősége büszkén jelentheti pártunknak és a vállalat minisztériumának, az első félévi tervet becsülettel teljesítették. A vállalat az éves felajánlás tükrében vizsgálja az eredményeket. 12 nappal előbb fejezték be, hét százalékkal túlteljesítették első félévi* tervüket. Az üzem éves versenyvállalása fel van bontva negyedévekre és hónapokra. A havi bontást az üzerprészek vezetői végzik, — köztük az olajház és a parafíingyár művezetője dicséretet érdemel a lelkiismeretes munkáért. A terv havi bontását kif'',','"’sztették a munkahelyen. A dolgozók figyelemmel kísérik, hogyan állnak a teljesítéssel. A vállalat vezetősége már a versenyvállalás idején gondoskodott a verseny nyilvánosságának biztosításáról és arról is, hogy a dolgozók a szükséges műszaki feltételekkel teljesíthessék vállalásaikat. Az előre gondoskodás eredményeképpen az első félévben anyaghiány nem fordult elő az üzemben. A dolgozók versenyének segítésére és értékelésére operatív bizottságot szerveztek. A bizottság aktív működése is elősegítette, hogy a dolgozók a vállalt kötelezettségeiket részleteiben is túlteljesítették. A versenyszervező és felvilágosító munka gyümölcse, hogy a dolgozók megértették: fegyelmezett munkával tudják a feladatokat sikeresen megvalósítani, célkitűzéseiket elérni. Ebben az évben igazolatlan hiányzás nem volt a vállalatnál. Munkabértúllépés sem történt. Ez a jól szervezett munkának és annak eredménye, hogy a dolgozók idejében tudják, milyen munkát kell majd elvégezniük, — ami elősegíti termelési kedvüket és biztosítja a bérhelyzet jó alakulását. Szép tervteljesítésüket a tervezettel szemben 6,4 százalékos önköltségcsökkentéssel érték el. Igen jó módszer a vállalatnál az, hogy termelési egységenként tartják meg a termelési értekezletet. — Minden művezető saját üzemének megfelelően készül fel a termelési értekezlet beszámolójára. A beszámolókat az üzemi bizottság és a munkaügyi osztályvezető ellenőrzi. A beszámolók az elmúlt termelési értekezleten hozott javaslatok és határozatok megvalósításával, vagy meg nem valósításuk indokolásával kezdődnek. A konkrétan megnevezett hibák és feladatok ösztönzik a dolgozókat a hozzászólásra, bírálatra, önbírálatra és újabb felajánlásokra. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat nem egyedüli a megyében, melyet büszkeségünknek mondhatunk, — ahol a SZOT titkárságának irányelvei alapján szervezik, segítik és értékelik a dolgozók munkaversenyét, ahol becsülettel teljesítik az éves felajánlás esedékes részét. De sajnos, van még olyan vállalatunk is. melynek vezetői és munkásai elé példaképül állíthatjuk a Nvírbogdányi Kőolajipari Vállalatot, a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárat, vagy akár a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavítót is. A Kisvárdai Vulkán például csúfosan adós maradt az első félévi tervteljesítéssel. Féléves szin+en 11 nanpal maradtak el a tervteljesítéssel. 10.5 százalékos önköltségcsökkentést vállaltak és ezzel szemben az önköltség 19.1 százalékra emelkedett. A selejt nemhogy csökkent, hanem nőtt az öntödékben. A béralapot is jelentősen túllépték. Közeledik augusztus 20. Alkotmányunk születésének évfordulója. A vállalatok erre a nemzeti ünnepünkre már megtették felajánlásukat. A műhelyek és a brigádok ezen felajánláson belül felújítják versenyüket és az elért eredmények, termelési sikerek túlszárnyalására. megvalósításra váró tervek túlteljesítésére tesznek újabb felajánlásokat. Legyen olyan minden termelési értekezlet, melyből új erőt merítenek a dolgozók a további munkához. A szakszervezeti aktívák, a bizalmiak lelkesítsék a dolgozókat az egyéni versenyben való részvételre, törekedjenek arra. hogy minél több legyen az olyan dolgozók száma a vállalatnál, akik versenyeznek, akik felajánlásukkal és fokozódó jó munkájukkal harcolnak a havi tervek és a vállalat éves felajánlásának folyamatos teljesítéséért. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv második negyedévének teijesitéséroi 1355 második negyedévében a következő adatok jellemzik. Ipar — építőipar 1955 második negyedévében továbbfolytatódott az ipar kedvező fejlődése, amely a múlt évi visszaesés után az c ső negyedévben kezdődött meg: az ipar'túlteljesítette termelési és termelékenységi tervét, csökkentette a termékek önköltségét Az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a húsz budapesti üzem dolgozóinak kezdeményezésére indított széleskörű munkaverseny. 1955 második negyedévi termelési tervet a szocialista ipar 105,2 százalékra első félévi tervét 104,9 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a második negyedévi tervet a következőképpen teljesítették: százalék kohó- és gépipari minisztérium 105,8 szénbányászati minisztérium 107 vegyipari és energiaügyi minisztérium 105,3 könnyűipari minisztérium 104,9 élelmiszeripari minisztérium 105,9 építésügyi minisztérium iparvállalatai 110,6! közlekedés- és posta- ügyi minisztérium iparvállalatai 104,4 országos erdészeti fő- igazgatóság iparvállalatai 112.0 A helyi ipari vállalatok 108,1 százalékra, a kisipari szövetkezetek 103,8 száza-; lékra teljesítették 1955 második negyedévi teljes ter-| melési tervüket. Az állami építőipar is teljesítette második negyedévi termelési tervét. Az ipar 1955 második negyedévében terven felül termelt szenet, villamosenergiát, jelentős mennyiségű kőolajat, hengerelt acélt, téglát, cementet, tehergépkocsit, kerekes traktort, fogatosekét, magtakaró- és nehéz boronát, gyapjúszövetet, kötöttárut, bőr- lábbelit, íérfiöltönyt stb. E cikkekből lényegesen többet termeltek, mint 1954 azonos időszakában. 1955 második negyedévében a szocialista ipar termelése 7,6 százalékkal, a miniszteri iparé 5,6 százalékkal, a helyi iparé 21,8 százalékkal, a kisipari szövetkezeteké 14,6 százalékkal haladta meg az 1954 második negyedévi termelést. 1955 első félévében a szocialista ipar termelése 9,5 százalékkal, a minisztériumi iparé 7,7 százalékkal volt több, mint 1954 első félévében. A negyedév folyamán számos ipari beruházást helyeztek üzembe és kezdtek meg: többek között új üzemrészekkel bővült az ajkai timföldgyár. az almásfüzitői timföldgyár és a péti nitrogénművek. A Lenin- Kohászati Művek erőmüvében új gépegység kezdte meg működését, a Borsodi Hőerűmű második gépegysége is megkezdte a próbaüzemeltetést, bővült a komlói kenyérgyár és a pápai húsüzem. A második negyedév folyamán megkezdték . az ajkai-inotal százhúsz kilovoltos távvezeték építését. Az ipar a negyedév folyamán a műszaki fejlesztés terén is ért el eredményeket: sikerrel alkalmaztak egyes új technikai eljárásokat, előállítottak néhány fontos új gyártmányt: elkészült a 120 kilowattos rövidhullámú adóberendezés, továbbá több közlekedési eszköz (Ikarusz 66 városi autóbusz, 130 lóerős diesel mechanikus mozdony stb.) prototípusa. A munkafegyelem javulása, a munka jobb meg- szervezése és részben a műszaki fejlesztés eredmé- nyeképpen is, a termelés növekedését az ipar elsősorban a termelékenység növelésével érte el. A szocialista iparban az egy munkásra jutó termelés a második negyedévben 5,1 százalékkal, az első félévben 6,8 százalékkal múlta felül az 1954 azonos időszakának viszonylag alacsony termelékenységi színvonalát, az 1953 azonos időszakának termelékenységét azonban csak némileg haladta meg. Az építőiparban a termelékenység nőm emelkedett. A minisztériumi iparban az önköltség — az első negyedévi eredmények után — a második negyedév folyamán is általában tovább csökkent. Az eredmények mellett az ipar és az építőipar fejlődése a negyedév folyamán nem minden tekintetben volt kielégítő. A termelés nem volt eléggé tervszerű. Az ipar egyes fontosabb termékfajtákból a tervezettnél kevesebbet termelt. Nem teljesítették a második negyedévben például a nyersvas, az acélöntvény, a timföld, a motorkerékpár, a kolbászfélék, a szappan termelési tervét. Az építőipar számos létesítményt nem fejezett be az előírt határidőre és nagyrészt ezért több beruházás második negyedévre tervezett üzembehelyezése elmaradt. Nem helyezték üzembe például a sajó- menti vegyiművek több üzemegységét, a nyírbátori és a pécsváradi tárházakat és a budapesti 500 wattos televíziós adóállomást. — j Az ipar több területén a termelés nem volt egyenletes. A termelés színvonala az egyes hónapok harmadik dekádjában általában lé-, nyegesen meghaladta az! első dekád termelését. Egyes ipari termékek minősége még mindig nem kielégítő: a második negyedév folyamán például len-kender szövetből, férfi - kabátból, női ruhából, férfiingből kisebb volt az elsőrendű termékek aránya, mint az előző időszakban. A műszaki fejlesztési tervben előírt feladatok jelentős részét nem teljesítette az ipar: a szénbányászat nem teljesítette gépesítési tervét, nem terjedt el ez előírt mértékben — különösen a gépiparban és az építőiparban — több fontos új technikai eljárás, a tervben előírt több új gyártmány üzemszerű termelését nem kezdték meg. Az építőipar nem használta ki megfelelően a gépeket és berendezéseket, több esetben nem kezelték kellő gondossággal az építkezések céljait szolgaló anyagokat és eszközöket. Mezőgazdaság A késői kitavaszodás miatt a tavaszi munkákat a szokottnál Kesoob kezeuek el, de a vetéseket sikerrel befejezték. Kukoricát 150.000 ka- tasztrális holddal nagyobb területen vetettek, mint egy evvel ezelőtt, a rizs vetésterülete a Keleti Főcsatorna építési munkálatainak előrehaladásával kereken 15.000 katasztralis holddal növekedett. A zöldség- és főzelékfélék vetésterülete is nagyobb a mull évinél. A szerződéses növények vetéstervét a mezőgazdaság teljesítette, A kedvezőtlen tavaszi időjárás a növények fejlő- derét hátráltatta, de az utóbbi hetek jobb időjárása következtében a terméskilátások lényegesen javultak. A kalászosok várható termésátlaga magasabb a múlt évinél. Az állami gazdaságok és a me- zőgnzoasági termelőszövetkezetek várható termésátlagai jobbak, mint az egyéni gazdaságoké. Burgonyából és az egyes gyümölcs- félékből kiemelkedően jó termés várható. Kedvez őek a kukorica és a szőlő terméskilátásai is. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fejlettebb agrotechnikai módszereket. A termelőszövetkezetek a kukorica vetésterületének több mint negyven százalékán végeztek negyzsies velesl es egy 30.000 katasztralis holdon hibrid kukoricát vetettek. Az állami gazdaságok a kenyérgabona vetés- területének közel negyven százalékán minőségi vetőmagot termelnek. A mezőgazdaság 1955 első félévében :öbb mint háromezer traktort (ebből 1100 univerzai traktor1, 2.300 traktorekét és 550 cséplőgépet kapott. A gépállomások a tavaszi kampányban közel 100.000 normálholddal több talajmunkát végeztek, mint az előző évben. A termelőszövetkezetek mellett nagy segítséget nyújtottak az egyénileg dolgozó parasztoknak is, mintegy negyven százalékkal több talaj munkát végeztek részükre, mint a múlt évben. A tavaszi nö- vényápolási munkák elvégzésénél sem a gépállomások, sem az állami gazdaságok nem használták ki megfelelően a rendelkezésükre álló gépeket. 1955. első félévében tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Junius 30-ig 113 új TSZ alakult és 28 ezer tag lépett be a termelőszövetkezetekbe. Közlekedés 1955 második negyedévében vasúton lényegében ugyanannyi árut és utast, tehergépkocsin 1.9 százalékkal, hajón 19.8 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint a múlt év azonos időszakában. 1955 első félévében vasúton 1 százalékkal, tehergépkocsin 4.5 százalékkal, hajón 8.9 százaékkal több árut szállítottak, mint 1954 első félévében. A második negyedév folyamán átadták a forgalomnak a több mint ötven millió forintos költséggel újjáépített újpesti összekötő vasúti hidat. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955 második negyedévi eladási tervét 100.3 százalékra teljesítette. A második negyedévi forgalom 2.4 százalékkal, az első félévi forgalom 3.9 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában A fontosabb élelmiszerek közül lisztből mintegy 30 százalékkal, tejből 4 százalékkal, vajból 8 százalékkal, sajtból 53 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1954 második negyedévében. Húsból és egyes hentesárukból az ellátás nem volt kielégítő. A második negyedév folyamán iparcikkekből nagyobb és szélesebb választékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésére, mint tavaly. Ruházati cikkekből, valamivel kevesebb, az egyéb iparcikkekből lényegesen több volt a forgalom, mint 1954 második (Folytatása a 2. oldalon) A népgazdaság fejlődését; valamint a dolgozók anyag; helyzetének és kulturális színvonalának alakulását
