Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-20 / 169. szám

4 NÉPLAP 1955 július 20. szerda Erdemes-e követni a sátoraljaújhelyi példát? Megjegyzések egy A sátoraljaújhelyi kultm- ház színjátszói vasárnap esté mutatták be Nyíregy­házán Jacobi Viktor: Leányvásár című operettjei. Nincs szándékunkban bí­rálni a darab olykor szelle­mes, de általában együgyű és helyenként ízléstelen meséjét. Az operetteket — különösen a régieket, ame­lyeket tőlünk idegen világ szült — nem a szövegért, hanem elsősorban zenéjé­ért, dalaiért, táncaiért nézi meg a közönség. Ami a ze­nét illeti, elég a Leányvá­sár világsikerére utalni. Egy kézen meg lehet ssd- molni, hány olyan magyar operett van, amelynek tu­catnyi slágere — sláger ma­radt évtizedek múltán is. A Leányvásár ezek közé tarto­zik, hol andalitóan lágy, hol vérpezsdítőén tüzes meló­diájával. Ennek a műnek tolmácso­lására vállalkozott az új­helyi kultúrház színjátszó csoportja. Kemény fába vágta tehát a fejszéjét — s előre megmondhatjuk: a fejsze itt-Ott ki is csorbult. Az együttesnek van néhány olyan szereplője, aki elég jól énekel. A sok, érzelmet, az érzelmek szeszélyes vál­tozását kifejező Jacobi-me- lódiákkal viszont ők sem tudtak megbirkózni. Vára- dy Lajosnak, Tom Miggles alakítójának például szem­mel láthatóan nehezére esett a küzdelem a magas hangokkal, bár dalait szí­nesen igyekezett előadni. A két női szereplő közül Dudrik Éva bátrabban, megfelelő könnyedséggel énekelt, hangjuk azonban nem eléggé kiforrott, ének­lési stílusuk régies, nem il­lett a modern környezetben lejátszódó darabhoz. Ezzel aztán ki is merült az énekesek sora. Szabó Jánost — Fritz alakítója — egyszer-egyszer megpróbál­kozott még az énekléssel, a Dzsilolo-kettősre viszont már nem vállalkozott. A „kettőst“ egyedül énekelte Bessy alakítója. Ennél a dalnál egyébként sem a ze­nekar, sem az énekes nem követte az eredeti friss üte­met. Ez a bátortalan lassú­ság nyomta rá egyébként a bélyeget Lucy belépőjére és még egy-két dalbetétre. Ami a kórus szereplését illeti, itt még kevesebb a dicsérni való. A tengerész­induló fáradt, színtelen volt. A vásárikar valamivel jobban sikerült. A dalok előadása tehát csak helyenként ütötte meg a megfelelő színvonalat. Még ennél is kevesebb jó mond­ható a táncokról, amelyek nem álltak magasabb szín­vonalon a bálok átlagánál. Az pedig egyenesen furcsa volt, hogy Dudrik Éva ma­gyar tánclépéseket lett a Dzsilolo dallamára. (A vers szerint egy Párizsba csöp­pent hottentotta lány ka­landjairól van szó!) Az operett: dal- és tánc­játék. Dalok és táncok az éltető elemei. Ha pedig ez a két elem hiányzik, oda az egész operett. A vasárnapi előadáson némiképp segített a prózai szereplők ízes hu­mora, Molnár Zsigmond és Maár János jó játéka. (És hadd soroljuk ide, hadd dicsérjük meg a prózai sze­replők között Szabó Jánost, a fiatal gróf alakítóját is.) Amikor ők háttérbe szorul­tak (például a vásári jele­netnél), a játék vontatottá, unalmassá vált. Az együttes legjobb része a zenekar volt. Az ő játé­kukon, érlelődtek> be főleg opereü-siííadásról a szorgalmas próbák gyü-\ mölcsei. Azt viszont meg! kell beszélniük az éneke­sekkel, hogy melyik dalt kell andalító lassan és me­lyiket igen frissen játszani. Mindent összevetve: áldo­zatos, nehéz feladatot vál­laltak az újhelyi színját­szók. Háromfelvonásos ope­rettet tanultak meg. Ének­és zenekarról, szép díszle­tekről gondoskodtak. Tanulhatnak-e ebből az ügybuzgóságból megyénk színjátszó csoportjai? Érde­mes-e példát venni az új­helyiektől? Nem lehet erre két szó­val válaszolni. A szorgalom, az áldozatkészség valóban dicsérendő és követendő. Az erőt meghaladó felada­tot azonban jobb hivatásos színészekre bízni. A „Leány­vásár" nyíregyházi előadá­sát a szövegkönyv gyatra- sága ellenére is a prózai szereplők „mentették meg". Szabolcs-Szatmár csoport­jai tehát levonhatják a ta­nulságot: ne kapkodjunk feltétlenül háromfelvonásos operett után, ha erőnkből csak prózai műre telik. A kultúrcsoportoknak — sza­bolcsiaknak és más megye­belieknek egyaránt — ki kell gyógyulniuk abból a tévhitből, hogy az operett az „egyedüli üdvözítő" mű­faj, mert ez távolról sem igaz. Népi színjátszóink leg­nemesebb feladata a szép magyar szó hirdetése, er­kölcsnemesítő, szocialista embert faragó színmüvek előadása, (K. S.) „A fiatalok az atomfegy­ver használatának és gyár­tásának betiltását követelő bécsi felhívás aláírásával, a Fiatalok és Diákok V. Világ­ifjúsági Találkozójának te­vékeny előkészítésével vé­dik életüket, harcolnak ha­zájuk függetlenségéért, re­ményeik valóraváltásáért“ — hangzik az európai ifjú­ság felhívása a világ fiatal­jaihoz. S minden becsületes ifjú azon dolgozik, úgy te­vékenykedik ma. hogy való- raváltsa ezt a felhívást. Nyíregyháza ifjúsága is készül a V. VIT-re. Dallal, tánccal, jó munkával fejezi ki köszönetét a szabad, al­kotó életért, ezzel küldi for­ró üdvözletét a világ ifjú­sága képviselőinek Varsóba. Gondolatban mi is ott le­szünk a Lengyel Népköz- társaság fővárosának ro­mokból újjáépített szép há­zai között, s szeretetünk, erőnk jelét visszük ma­gunkkal. — ezt üzenik a nyíregyházi fiatalok. ** LELKESEN FOLYNAK a VIT-jelvényszerző verse­nyek. Letették a próbákat a vasutas, postás, élelmezési, villamosipari, iparostanuló DISZ-fiataiok. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet ifjai és leányai sem marad­nak el. Tegnap ők is sike­resen pt-óbáztak és megsze­rezték a VIT sportjelvényt. Bacsóka elvtárs, a városi testnevelési és sportbizott­ARATNAK A TANYAI ASSZONYOK A nyíregyházi bokor-ta­nyákon is folyik az aratás. Kora hajnalonként férjeik mellett mennek az asszo­nyok a határba aratni jú­lius aranyát, a drága búzát. Gyűlnek a keresztek. Tud­ják az asszonyok is, — ahogy erre felénk mondják: „a íe- hércselédek“, — hogy min­dennap kincset ér. igyekez­ni kell az aratással. Amit az időjárás elrontott, nekünk kell helyrehozni. A Szélső­bokorban lányok, asszo­nyok, legények, férfiak, kö­zösen aratnak. A Szabadság TSZ-ben a jól dolgozó asz- szonyok között is kitűnik Gyurjánné munkája. Köti a kévéket, vizet visz a szomjasoknak. Megbecsü­léssel és nagy tiszteletiéi veszik körül a többiek. Jól dolgozik, mert tudja, hogy az ő munkája is hozzájárul ahhoz, hogy mihamarabb újkenyér legyen asztalun­kon. A felsősimái tsz. asz- szonyai sem ülnek ölhetett kezekkel. Van olyan nap, amikor előre megfőzik a másnapi ebédrevalót. hogy egész nap a mezőn lehesse­nek. Ha erre nincs lehető­ség, a kora hajnali órákban készítik el a fő ételt, így ők sem vesztenek egy per­cet sem. A sóstóhegyi Kos­suth TSZ asszonyai szintén kiveszik részüket az aratás munkájából. Vasárnap 18 asszony ment a mezőre, . már régen szokás, — jó 1 kény érnek való mielőbbi le- hogy vígan, — ahogy náluk | kedvvel segítsenek az új- I aratásában. Divatbemutató volt a szabadtéri színpadon Szombaton este 9 órakor kezdődött a szabadtéri szín­padon a divatbemutató. — Zsúfolásig megtelt a szín­pad nézőtere. ízlésesen dí­szítették fel ebből az alka­lomból a színpadot is. Vilá­goskék, magyaros háttér, magyaros kiskapuval, ezen jöttek a bemutatott ruhák viselői. Láthattunk fiú- és leánykaruhát, serdülő lány­ruhákat, női ruhákat, ezenkívül férfi öltönyöket vászonból és különféle szö­vetekből, felöltőket és kuli­kabátokat egyaránt. Nagyon sok ruhát, modellt mutat­tak be ebből az alkalomból a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói, finden olyan da­rabot láthattak a nézők, ami most divat. A hosszitott de­rék éppen olyan divatos, mint a rövid. Nemcsak a szűk szoknyák, hanem a bővítetteket is kedvelik a nők. Különösen a rakott­szoknyák aratnak nagy si­kert. A halászblúz is nagy divat még. Különös érdekessége volt a bemutatónak a négyré­szes strandruha. Az aprósá­gok kis ruhái is nagyon tet­szettek az édesanyáknak. — Megállapíthatták a résztve­vők, hogy ruházati iparunk az idén sokkal bővebb vá­lasztékot és ízlésesebb ruhá­kat biztosít, mint az éiőző években. Aránylag nem is olyan drága egy-egy női ruha. 130 forinttól 280 fo­rintig mennek az árak. Ha számítást teszünk, rájö­vünk, hogy sokkal olcsób­ban tud öltözködni egy dol­gozó nő, ha készruhát vásá­rol, mert a varratási díj sok­szor annyiba kerül, mint az egész készruha. A divatbemutatót kultúr­műsorral kötötték egybe, ahol népi zenekar játszott, Kárpátfalvi Jolán és Ndgy József népdalénekesek sze­repeltek nagy sikerrel. Raduciner Lászióné. Megyéiak asszonY&i ck békéért A békeagitációból me­gyénk asszonyai is dereka­san kiveszik részüket. Az utóbbi hónapokban például a békebizottságokkal karölt­ve 760 békebeszclgetést tar­tottak nagyrészt asszonyok részére. A béke ügyét szol­gálták azzal is, hogy Bal- kányban és Nagykállóban a munkás- és paraszt-, Bakta- lórántházán pedig a tsz. és Dallal9 tánccal, jó munkával •. . ság elnöke szerint nincs baj a példamutatással, hiszen a városi DISZ-bizottság tagjai álltak a rajthoz először. S még olyan fiatal ifjúsági sportkör is. mint a Ságvári- telepi, megmutatta, hogy munka mellett is van lehe­tőség a sportra. A Ságvári- telepi DISZ-szervezet min­den tagja letette a próbá­kat. Nyíregyházán eddig 1500 fiatal szerezte meg a VIT-jelvényt. * ÜZEMEINK DISZ-TAG- JAI vállalásaik valóravál- tásán dolgoznak. Nézzünk el az Autóközlekedési Vál­lalat udvarára, s menjünk közelebb a fiatalok vállalá­sának tárgyához: az autó­buszhoz. Teljesen készen van már a hatalmas jármű, csak a festék hiányzik róla. A napokban ez is meglesz, aztán próbaútra indul, hogy a Fesztivál megnyitásának napján utasokkal megrakva hirdesse: Hermann György, Szűcs Ferenc, Lipcsei Já­nos, Szováti Gábor DISZ- ta.ghoz méltóan állták meg helyüket. * A RUHAÜZEM DÍSZ- SZERVEZETE már három esetben tartott VIT-tanío- lyamot. A fiatalok azt fo­gadták. hogy fokozzák a termelést. Egyetlen egy nincs "'k. aki ne tel­jesítene naponta a tervet, felajánlását Mindegyikük vásárolt VIT szolidaritási bélyeget. Így dolgozik a Me­zőgazdasági Gépjavító, a Lakatosipari Vállalatok if­júsági szervezete is. Tagjai a VIT tiszteletére vállalták, hogy segítenek a tsz-ek fia­taljainak az aratás munká­iéban. K' — délutántól késő estig folyt a földeken a dal­lal fűszerezett vidám mun­ka, amely sokat jelent a szemveszteség elleni harc­ban. A Húsüzem fiataljai egy délután 700 keresztet raktak össze a felsősimái Béke TSZ földjén az arató­gép után. így volt ez a sóstóhégyi Kossuth Termelőszövetke­zetben is, amely a fiatalok hathatós segítsége nyomán | fejezte be a városban első­nek az aratást. * A VÁROS VALAMENY- NYI DISZ-szervezetének tagja vásárolt VIT szolida­ritási bélyeget, hogy a gyar­mati és kapitalista országok fiataljainak küldöttei el­juthassanak Vársóba, a vi­lág ifjúságának seregszem­léjére. A Ságvári-telep DISZ- szervezete, — amelyhez a j Ságvári Termelőszövetkezet | DISZ-tagjai is tartoznak. — az aratási segítség mellett, s a jelvényszerző versenyen való kiváló szereplés mel­lett, még mással is készül-! nck a VIT-re. Műsoros est: rendezésére készülnek, amelyre meghívják a kör-! nyék öregjeit, fiataljait, s1 amely feledhetetlen lesz számukra. Sok helyen lesz még Nyíregyházán műsoros es­te, sok DI3Z-szervezet küld üzenetet dallal, tánccal, jó munkával az V. Világ- ifjúsági Találkozó tisztele­tére, üdvözlésére. Üzenetek hangjai szállnak majd a Ta­lálkozó előestéjén: „Köszöntjük nemes, békés céljait Az ifjúság gyönyörű ünnepének .. KOPKA JÁNOS egyénileg dolgozó paraszt- asszonyok találkozóját ren­dezték meg. A jól sikerült találkozók tapasztalatainak felhasználásával hasonló találkozókat szerveznek a közeljövőben Leveleken, Besenyődön, Vaján és még több községben. A legutóbbi beszélgetése­ken az asszonyok már fog­lalkoztak az anyák világ- kongresszusának felhívásá­val is. Ügy tervezték, hogy ezzel kapcsolatban 20 helyen tartanak nagygyűlést, s mintegy 600 Msgyűlésen is­mertetik jelentőségét, ösz- szekötve az egyéb nemzet­közi kérdésekkel. Nyíregy­házán a III. kerületben ed­dig 10, a IV. kerületben 6 kisgyűlésen ismertették az anyák világkongresszusának felhívását., A kisgyüléseket olyan asszonyok szervezik, mint Bányász Józsefné, Gincsai Józsefné, Hídvégi Ferencné, Jeles Lajosné és Frecska Pálné, akiket vá­rosszerte örömmel fogadnak asszonytársaik. Megkezd­ték a békebeszélgetéseket a város külterületén is az asszonyok. Eddig a Sóstó­hegyen és Borbányán tar­tottak ilyen összejövetelt. A nagykállói járás asszonyai családlátogatásokat végez­nek. Házról házra járnak, egyszerű szavakkal magya­rázzák a nemzetközi kérdé­seket, újságcikkekből, a Bé­keharcosból és folyóiratok­ból olvasnak fel részleteket, s az új békeharcosok százait vonják be a mozgalomba! Szabolcsveresmarton a hó­nap végén megrendezik az anyák járási találkozóját, amelyen munkás-, paraszt-, szövetkezeti- és háziasszo­nyok előtt ismertetik a bé­ke-világtalálkozó és anyák világkongresszusának fel­hívását. A találkozó részve­vői baráti beszélgetéseken számolnak be egymásnak munkájukról, életükről, helytállásukról. A magánzeneoktatás szabályozásáról A napokban szabályozta a megyei népművelési osz­tály a magán-zenecktatást. Régen probléma ez me­gyénkben, sokszor olyanok tanítanak zenét, akiknek nincsen megfelelő képesíté­sük. Egyrészt tehát nem részesítik szakszerű okta­tásban tanulóikat, másrészt igen sokba kerül annak, aki magánoktatónál tanul. Ezért vált szükségessé a zeneok­tatás ilyen irányú szabályo­zása. A rendelet kimondja, hogy tisztelet díj ellenében, fizetésért 1955 szeptember 1-től csak az oktathat ze­nét "(zongora, hegedű, fúvós, ütős és egyéb hangszerek), aki engedélyét erre megsze­rezte. Járása, városa terüle­tén felelősséggel tartozik minden zeneoktató azért, hogy a megjelölt határidőn túl senki ne foglalkozzon engedély nélkül zeneokta­tással. Ez a rendelet a zenei munkacsoport működő tag­jaira is vonatkozik. Augusz­tus utolsó hetében az okta­tók zenei szaktudását Nyír­egyházán felülvizsgálják budapesti szakemberek, a megyei tanács vb. népmű­velési osztálya szakelőadója és a nyíregyházi állami ze­neiskola művésztanárai hallgatják meg a zeneokta­tókat. A felülvizsgálás sike­rétől függően a helyszínen kapják meg ez év szeptem­ber 1-től egy esztendőre ér­vényes ideiglenes engedé­lyüket. A jobb ellenőrzés céljából, ahol járási kultűr- ház, vagy községi kultúrott­hon működik és megfelelő Hangszerekkel rendelkezik a kultúrotthon, a magán­zeneoktatást a kultúrott- honban kell íolytatni. A kultúrotthon vezetősége és a zenepedagógusok szerző­dést kötnek majd, amelynek lényege az, hogy a növendé­kek a kultúrotthon igazga­tójának fizetik be a közpon­tilag megállapított összeget; A kultúrotthon gondoskodik a zeneeszközökön kívül fű­tött és kellőképpen megvilá­gított gyakorlóhelyiségröh A kultűrotthonban végzett zeneoktatást a nyíregyházi Állami Zeneiskola művész­tanáraival rendszeresen el­lenőrizteti a megyei tanács nép...J.vetési osztálya és év­végi zenevizsgák megtartá­sára kötelezi a zeneoktató­kat. Csak eredményes és sikeres oktatómunkát végző zenepedagógusok kaphatják meg 1956. szeptember 1-én az állandó működési enge­délyt. GACSÖ LÁSZLÓ, népművelési osztályvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents