Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-20 / 169. szám
Vil&qrwoletánai e^t^sülfeLek f XII. évfolyam. 169. szám AHA 50 FILLER 1955 július 20. szerda r------------------------------------^ A inat számban : A négy kormányfő nyilatkozata a genfi értekezleten (2—3. oldal) Dallal, tánccal, jó munkával (4. oldal) Jobb a szövetkezetben (5. oldal) Sport (6. oldal) 99A mi szöveíkezefiinltlíen jó gazdára akadtak ^ tehenek“ Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra készül a koesordi Új Élet TSZ Többször hallja az ember, hogy a tehenészet nem kifizető, nem érdemes vele foglalkozni. — Ha tíz liternél kevesebbet ad egy tehén, bizony nem kifizető — így vélekedik Jakab C. László, a koesordi Üj Élet tehenésze. — De hát nem minden tehén ad tíz liternél többet. — Vagy harminc évig egyéni gazda voltam, két-három tehenem mindig volt, de én olyat nem isnem jó. Nálunk megnézte a tagság azt is, hogy ki ért a tehenekhez, de azt is, hogy azok erős, jó munkabírók legyenek. Bakos Zsiga, a cimborám, akivel itt vagyunk a tehenek mellett, most arat, első kaszás. Én már ötven körül vagyok, de engem se igen kaszálna ki senki. — Vannak erős emberek az egyénileg dolgozó parasztok között is, meg aztán akik értenek is a tehénhez, még sem tudnak Jakab C. László a koesordi Üj Élet tehenésze Viola» Cifra és a Bözsi tehenekkel. Ez a három tehén megy az Országos Mezőgazdasági Kiállításra, mertem, hogy 12—14 liternél kevesebbet adjon friss fejős korában — emlékszik vissza Jakab elvtárs. Száz tehén közül 10 sincs olyan, amelyik a 10 litert de jóval többet is ne adna. — No és a termelőszövetkezetben? — Itt már a lehetőségek sokkal jobbak. — Biztosan jobb takarmány van a termelőszövetkezetben, mint az egyéilyen eredményt elérni, hogy lehet az? — Mint már szó is volt róla, nálunk könnyebben megy a takarmányozás is, aztán aki a szövetkezetben állandóan a tehén mellett van az még a lélegzetvételét is ismeri a teheneknek, ha odavaló ember. Nálunk egyik nap az állatorvos, másik nap állattenyésztő szakember, vagy agronómus, de minmegy a mezőre, akkor korábban kap a tehén is, ha siet, akkor rövidebbre fogja az etetést. Ha az eső haza zavarja a mezőről, akkor naplementre már minden el van végezve, ha meg jó idő van, akkor sötétbe jön haza és akkor ad enni a tehenének. — Szóval a pontosság ... — Az bizony, nálunk az Új Éleiben mindent órára csinálunk. Ott jön az asz- szony fejni, mindjárt húzzák a delet. Valójában Ja- kabné oda sem ért az istállóhoz, amikor a 12-őt harangozták. — Érdemes délben is fejni? — Tettünk, egy próbát néhány tehénnél, a 16—18 átér helyett csak 13—14 litert adtak, amikor kétszer fejtük. Tíz forintot dobnánk ki az ablakon naponként és tehenenként, ha csak kétszer fejnénk. — Meglátni, hogy készülnek a kiállításra — jegyeztük meg. — Készülünk, de úgy, hogy a íejési átlagunk 18 liter már hónapok óta. Nem csak azt a három tehenet cicomázzuk, ami megy Pestre, hanem valamennyit a legjobban gondozzuk. A legelső dicséret az, ha a tagság meg van elégedve a tehenészettel. — És meg van elégedve? — Ha megellik egy tehén, nincs olyan férfi, aki meg ne nézné már akkor nap a kisborjút, de sokan az asszonyok közül is eljönnek. Reggel, amikor mennek kifelé a mezőre, akár a kocsisok, akár a gyalogosok, mindig benéznieknél? — Az biztos, hogy jobban van módunk válogatni a takarmányokban, meg aztán az abrak keverékekben, de ezt már 53-ban is megtehettük volna, mégis csak 6.5 ilteres volt a íejési átlagunk, a legjobb tehenek is csak 1800—2000 liter tejet adtak. Tavaly pedig az egyik eiléstől & másikig a legalacsonyabb hazamú is 3.700 litert adott, közel 4.000 liter volt a laktáció átlagunk. — A teheneik nem jobbak, mint az egyénieké, vagy más szövetkezeté, a takarmányt a többi szövetkezetek is elő. tudják teremteni, honnan vannak mégis ezek a szép eredmények? — A tejét a tehén adja, de a gazda kezéből ered. A mi szövetkezetünkben jó gazdára akadtak ezek a tehenek. Azelőtt (1953 előtt) az a felfogás járta, nálunk is, de még most is így van sok szövetkezetben, azt állítják a tehén mellé, aki már máshová A Cifra tehén 10 hetes Miska borjával, amelyik már most 200 kiión felül van. A Miska nem szopott soha. Valamennyi borjút itatással nevelnek. A Miska már elő van jegyezve törzs úinyverésre, a jelenlegi árak mellett 18 hónapos korában 15.000 forirt körül kap érte a szövetkezet, mivel az anyja évi tejbozama felül van a 4000 literen. Nemcsak a tej, de a növendéknevelés is jó pénzt hoz a szövetkezetnek. dig megfordul valaki. — Hány állatorvos keilene, hogy csak hetenként is végig látogassa az egyénileg dolgozó parasztok istállóit. Az egyénileg dől-' gozó paraszt, ha korábban nek az istállóba. És én ennek nagyon örülök, mert látom, hogy mindnyájunk gondja a tehenészet, nemcsak az enyém, de mindnyájunk haszna is ... Csikós Balázs. Kapálják a dohányt a hodászi állami gazdaságban A szocialista nagyüzemben a legnagyobb aratási időben is jut erő a növényápolásra. A gépek végzik az aratást, a lófogatok pedig kapálják a dohányt a hodászi állami gazdaságban. Ki ad előbb kenyeret as ország asztalára? Két példát» mutató termeiéAz aranyosapáti Béke és a Keleti Termelőszövetkezet vállalta, hogy július ■ 20-1 g egész évi terménybeadási kötelezettségének eleget tesz. E vállalásukat teljesítették is. Már július 16-án az elcsépelt árpatermésből az első mázsálást a begyűjtőhelyre vitték. Versenyzett a két tsz. egymássá^ abban, hogy ki lesz az első. Az elcsépelt terménynyel úgyszólván egyszerre értek a két tsz. fogatai a begyűjtőhelyre. Az első eddig mégis a Keleti TSZ. De példát mutat az egyéni dolgozó parasztoknak a Béke TSZ is, az állam iránti kötelezettség teljesítésében; Mind a két termelőszövetkezet egymással vetélkedik abban, hogy ki előzi meg a másikat minden kalászos terményből államunknak járó beadás teljesítésében. Gyerák János begyűjtési megbízott, Aranyosapáti. Ki ad előbb kenyeret az' ország asztalára? Ki telje-1 siti legelőször állam iránti kötelezettségét? Ebben versenyeznek egymással ter-1 melőszövetkezeteink, állami] gazdaságaink és a legjobb ] egyéni dolgozó parasztok. Megyénkben gyorsbeadá-! son keresztül június 17-ig állami gazdaságaink 896 mázsa búzát és 1109 mázsa rozsot szállítottak be az ál-; lami raktárakba. Termelőszövetkezeteink pedig eddig 680 mázsa búzát es 2634 mázsa rozsot adtak dolgozó népünk kenyérellátására államunknak. A sényői Kossuth Terme-; lőszövetkezet eddig 64 má-j zsa rozsot adott. A nyír-1 túrái Vörös Hajnal Terme- j lőszövetkezet pedig tegnap j délután hatvenegynehány mázsa rozsot szállított bej az átvevőhelyre. — A biri Táncsics TSZ-ben befejezték az aratást A nagykállói járási ta- ; nács mezőgazdasági osz- {tályvezetője, Forró Sándor I elvtárs tegnap este telefo- I non jelentette, hogy a biri Táncsis Termelőszövetkezet a búza, rozs és ősziárpa aratását befejezte. A vállalt öt nap helyett négy nap alatt takarították be gabonájukat. Elsősorban a i családtagok bevonása segi- | tette őket abban, hogy vá!- ■ ialssukat határidő előtt tel- esítették. A termelőszövetkezet korábban segítséget nyújtott az egyénileg dol, gozó parasztoknak, akik j most aratáskor segítették j ezt vissza a termelőszöve-t- j kezeinek, ezzel is erősödött a termelőszövetkezet és az egyéniek kapcsolata. A nagydobosi Petőfi Termelőssövetkexet élenjár a kötelesség teljesítésében Nagydobosról az alábbi szövegű táviratot kapta szerkesztőségünk: „A nagydobos) Petőfi Termelőszövetkezet a mai napon teljesítette beadási kötelezettségét kenyérgabonából. Feleslegéből kötelező beadási tervét 200 százalékra teljesítette. Az aratás teljes lendülettel folyik. Az aratást és másodvetést 23-ra befejezik. — Jakab Ferenc tanácselnök.“ A marokpapi Pelöfí TSZ péidamsilafáse A vasárnapi an»“.asüói kenyérgabona beadási kötelezettségünket 87 százalékra teljesítettük. Vállaljuk, hogy. 22-re teljesítjük a beadási kötelezettségünket, a feleslegből kötelező beadási tervünket pedig 300 százalékra teljesítjük. Mar?rák József tsz, elnök. A baktalórántházi tanács a kenyérgabona begyűjtés sikeréért Baktalórántházán már! minden dolgozó paraszt tudja, mennyi kenyérgabonát kell beadnia az állam- í nak. A tanács a községi; tervet — az előzetes termésbecslések alapján — j már egyénekre is felbontotta. Minden dolgozó paraszttal személyesen beszél-' ték meg a beadás íelételeit. A tervek felbontása után a községi tanács minden tanácstag jegyzetfüzetébe be-, jegyzi, hogy választói közül, kinek, mennyi a beadása. A tanácstagok ennek alapján továbbra is felvilágosító munkát végeznek választóik között, serkentik őket.l hogy mielőbb teljesítsék beadásukat és kapja meg a község a szabadpiacot. A tervek felbontása után az egész községben bizakodó a hangulat. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a község nem csak teljesíti,1 hanem túl is teljesíti be- j gyűjtési tervét, mert igen sok dolgozó paraszt nyilat-1 kozott úgy, hogy szívesen; adja el majd összes feleslegét az államnak a megállapított jó áron. A tervek felbontása előtt az egész községben egyéni és csoportos beszélgetéseken ismertették a rendeletet. Az ellenséges híreszteléseket, amelyek az első napokban elterjedtek, szervezetten verték vissza. A dolgozó parasztok megértették, hogy ez az intézkedés az ő ügyüket is szolgálja, mert az általuk megtermelt kenyérgabonát valóban az ország kenyérellátására használják fel. A jó felvilágosító munka eredményeként a dolgozó parasztok már a kisgyűléseken, de a tervek felbontásánál is. saját maguk kérték a tanácsot, hogy a volt csendőröktől és ku- lákoktól összes felesleges kenyérgabonájukat vegyék igénybe, mert az elmúlt években is spekuláltak vele. A községi tanács a dolgozók kérésének tesz eleget, amikor kötelezi ezeket az ellenséges elmeket, hogy közös szérűre hordjanak, ahol jobban ellenőrizhető tevékenységük.
