Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-19 / 168. szám

világip.fGlelájtiaiyeQ;t^sül^eCt 1 XII. évfolyam, 168. s/ám ____________ARA 50 FILLER 1955 július 19, kedd mrnmmmmmmmmmmmmmmmmma—— i« m iiutmuii ........■ ...........................l■l■l — i .................................. Tamási Ferenc és Horváth Ferenc, a 110. sz. MTH. iskola tanulói a nyíregyházi Dózsa TSZ földjén végzik a tarlóhántast. Kinesetérő napok Egy esztendő küzdelmes munkájának eredménye, a legdrágább kincs, az ország jövő évi kenyere ring most a kövérre hízott gabonafejűkben. Féltő gonddai, nehezen vártuk ezeket a napokat, hogy beérjen az életet jelentő kenyérmag. Amikor a szikkasztó, hűvös tavaszi szelek fújtak, vagy terhes felhők közeledtek vetéseink felé, mindig aggódva néztük: vajon nem lesz-e kisebb kenyerünk? Végre elmondhatjuk, hogy a jó munka eredményeként ott fekszik szántóföld­jeinken a gazdag termés csak be kell takarítani. Az ősziárpa után, a múlt hét derekán, megye- szerte megkezdődött a kenyérgabona betakarítása is. A császárszállási Üj Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai pénteken délig már 120 mázsa búzát be is ad­tak az államnak. A nyírbogdányi Partizán Termelő- szövetkezetből azt jelentették, hogy szombaton délre befejezték a rozs aratását. Laskodon 10 aratócsapatot állítottak szombaton a gazdag termésbe. A bessenyődi Szikra Termelőszövetkezetbe csak aratógépet tervez­tek korábban, de amikor látták, hogy milyen roha­mosan érik a gabonájuk, kombájnt is kértek. A leg­több termelőszövetkezetben vasárnap is arattak. Ke- mecsén, Nyíregyházán, Üjfehértón, Tiszavasváriban és szerte a megyében ott kelepeitek az aratógépek a szövetkezeti földeken, de a kicsi táblák szélein ott fenték a kaszát az egyénileg dolgozó parasztok is. A tiszalöki járásban vasárnap alig lehetett valakit látni az utcán, mindenki a határban volt. Köztudomású dolog, hogy amikkor érésben, vagy félérésben hosszú esőzést kap a gabona,' a szemek megduzzadnak, így a szemet körülvevő polyvatok ki­tágul. Ilyenkor az esőzés után rendszerint, — mint most is, — nagy forróság szokott lenni, amikor a szemek hirtelen száradnak ki és szinte lógnak a kitá­gult polyvatokban. A legkisebb szél, — nem is be­szélve a nagyobb viharokról — hatalmas károkat okozhat az ilyen gabonában. A teljesérés utáni na­pon a szokásos pergésen túl már 25—30 kiló a szem­veszteség holdanként, az ötödik, hatodik napon pedig már 100—120 kilóra rúg egy holdon a pergési szem­veszteség. Az egyszerű késedelem ilyen veszteséget jelent. Ha pedig egy szélvihar vagy jégverés ér csak egyetlen olyan nagyobb községet, mint például Tisza- vasvári, ahol közel 10.000 holdon termelnek kalászost, — 30—40 ezer embernek az egész évi kenyere vesz­het oda egyik napról a másikra. Most már minden pere veszélyt rejtegethet magában és veszteséget je­lent, amíg talpon lesz a gabona. Ezen a héten már nincs zöld gabona, most csak veszteség lehet, ha nem aratunk. A parasztságnak eb­ben a nagy munkájában ott van segítségül a mun­kásosztály keze, nem csak ügy, hogy a munkaidő után és vasárnap kaszát ragadnak az öntudatos mun­kások, hanem a milliókat érő gépekben is. Több mint félszáz kombájn és kétszáz aratógép van a gépállo­mások birtokában megyénkben. Legolcsóbban, leg­gyorsabban és legkisebb szemveszteséggel a kom­bájnok dolgoznak. Míg a kombájn 2 és fél, 3 száza­lék szemveszteséggel arat, addig a kézi aratással 7—3 százalék a veszteség. Ez azt jelenti, hogy csak egy 10 mázsás búzatermést figyelembevéve is holdanként 50 kiló gabonát takaríthatunk meg a kombájn ara­tással. Legfontosabb feladat tehát, hogy minden kom­bájn teljesítse a tervét. Igen nagy segítséget jelent az arstógép is. Nyolc-tíz ember egy aratógéppel naponta 10 holdat, jobb esetben 15—16 holdat is könnyen le­arat, míg kézi aratással 30—40 ember szükséges 10 hold levágásához. Legnagyobb segítség tehát az ara­táshoz a gépek ereje, amit minden termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban a legmaximálisabban ki kell használni. A termelőszövetkezetekben is, de különösen az egyéni gazdaságokban, a kézi erőre ma még igen nagy szükség van. Most azok a napok járják, amikor a parasztemberek azt szokták mondani: majd pihen­hetsz karácsonykor. Éjt nappallá téve kell most né­hány napon át dolgozni, hogy a kedvező termésből egyetlen szem se hulljon el hanyagság miatt. A szorgalmas munka és az utóbbi hónap ked­vező időjárása kincset teremtett a nyírségi-szatmári földekre. Most azok a napok következnek, amikor ezt a drága kincset össze kell szedni. A betakarítás kulcsa a gyorsaság. Aki ebben a csatában késik, az veszít, aki a perceket is kihasználja nyer. Az ország szeme most a falut vigyázza, mert nem kisebb dologról, mint a jövő évi kenyerünkről van most szó. A na­gyobb darab kenyérért használjuk hát ki e kinesetérő napok minden percét, arassuk le minél előbb szem- veszteség nélkül a jövő évi kenyerünk magvát. Geiifben megkezdődött a négyhatalmi értekezlet A négy kormányfő világ­szerte nagy érdeklődéssel várt értekezlete hétfőn dél­előtt magyar idő szerint 11 óra 16 perckor nyílt meg az ENSZ genfi palotájában. Az épületet az érdeklődők hatalmas tömege vette kö­rül. Az épületbe azonban csak néhány fényképész és televíziós közvetítő jutha­tott be. A világ minden részéről egybegyült újságírók ha­talmas tömege a sajtóház­ban televíziós közvetítés ut­ján kíséri figyelemmel az eseményeket. Az ENSZ-palota elé első­nek a francia küldöttség ér­kezett meg: Faure és Pinay.. Nagy tapssal fogadtak az egybegyűltek, az ezután ér­kező szovjet küldöttség gép­kocsijait. Előbb Molotov, majd Zsukov szállt ki az autóból, utánuk Bulganyin és Hruscsov. Rövid várakozás után az épület bejárata elé gördül­tek az amerikai küldöttség megerősített biztonsági kísé­rettel övezett autói, majd nyomban ezután az ango­lok érkeztkek meg. Az egybegyűltek és a svájci rendőrség motorke­rékpáros rendfenntartó osz­tagai körében egyaránt fel­tűnést keltett, hogy az ame­rikai küldöttség autóiból az út minden kanyarulatánál széleskarimájű szalmakala­pot viselő biztonsági ügynö­kök ugrottak ki s helyez­kedtek el az útvonal men­tén. Hasonló ügynökök vet­ték körül Eisenhower elnök várakozó gépkocsiját. A küldöttségek közül az ame­rikaiaké érkezett a legna­gyobb biztonsági szolgá­lattal. Az ENSZ-palota hatal­mas üléstermében négy­szögalakban helyezték el a tárgyalóasztalokat: az an­golok az amerikaiakkal ke­(Folytatis a 3. oldalon.) A* elmúlt ftiéten csalúd 118 tagja lépett be a termelőszövetkezetekbe Termelőszövetkezeteink szép terméseredményei, várható magas jövedelme, a szövetkezeti tagok jólété­nek gyors emelkedése egyre több dolgozó parasztot győz meg arról, hogy a boldogulás egyetlen helyes és biztos útja a nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszö­vetkezet. Megyénkben napról-napra töboen és többen választhatják életútjuknak azt az utat, amelyet pár­tunk és kormányunk mutat és amelynek helyességé­ről dolgozó parasztságunk meggyőződhet. Az elmúlt héten megyénkben 82 család 118 tagja lépett be a szövetkezetbe. A csengeri és a mátészalkai járás ter­melőszövetkezeteibe léptek be a legtöbben. A belépők közt napié. ,pra több a középparaszt. Ez azt mutatja, hogy szövetkezeteink gazdálkodásá­ban, terméseredményekben, jövedelemben, a tagság terveinek megvalósításában könnyen felülmúlja a leg­jobban gazdálkodó középparasztokat is. A szövetke­zetek tagjaiknak olyan jövedelmet tud biztosítani, amit egyéni dolgozó paraszt nem tud elérni, mert a kisüzemi termelés erre képtelen. Ezt ismerte fel Ko­vács Jenő 16 holdas középparaszt és belépett családjá­val együtt a tisztaberek! Május 1 TSZ-bc, Adorján Andorné 11 holdas parasztasszony belépett az óköritó- fülpösi Vörös Csillag TSZ-be. Az állattenyésztés is sokkal előnyösebb és nagyobb jövedelmet biztosít a szövetkezetben, ezért lépett be Dajka József juhász 168 juhival együtt a tiborszállási Petőfi TSZ-be. Új termelőszövetkezet alakult Nyírbogát István- tanyán. Itt 11 család 22 tagja 87 hold földdel alakított új termelőszövetkezetet. Előkészítő bizottság alakúit: Nagycserkeszen 5 családdal, 38 hold földdel, a tiszadobi Rejú-tanyán 3 család 6 taggal és 17 hold földdel, Baktalóránlhazán 10 család 12 taggal és 40 hold földdel. A vasárnapi aratás hírei Üjfehértón AZ ÁLLAMI GAZDA­SÁGBAN Az újfehértói allami gaz­daságban vasarnap reggel loop, mint 200 üoigozo in­dult a gabonaföidűKra. A Kombájn az arpa betakarí­tását vegezte, míg a négy kévekötő aratogtp és kcl uarab fűkasza pedig a rozs aratásán dolgozott a kétszáz tot kitevő munka­csapatokkal. Ahogy halad- niK az aratogepsk, úgy ha­ladtak utánuk a kereszi- i'SKók, s nyomukban a **- lűblye, majd a lartóhán.ó traktor. A Minisztertanács határozatát valóságban is végrehajtják, egy területet akkor tekinteneic csak ié- aratottnak, ha ott a tano- nántást is elvégezték. A gazdaság legjobb ura- tógépkezelője Paicsu La­jos, aki péntekén és szom- oaton 17—17 hóidat vagoa le és vasárnap is hasonló területre vállalkozott, amit a kora délutáni órákig végzett munkája is .ga­zolt. Palcsu Lajos mögött az aratógépen Orsó János, néphadseregünk egyik tisztje ült, aki szabadsagát tölti otthon a gazdaságban. Néhány évvel ezelőtt ő is traktoros volt Palcsu elv­társsal, most ahogy itthon van szabadságon, nem tudja tétlenül nézni az év legfontosabb munkáját, az aratást, segít régi társai­nak, az államnak. A PETŐFI TSZ-BEN Egy hatalmas rozstábla egyik végén Mészáros Jó­zsefet, a másikon pedig Juhász János kézi kaszá­sokat találtuk egy-egy marokszedővel. Éppen a hűvösön ültek, mert „ke­rek” volt a tábla sarka. Nekik ugyanis az volt a megbízatásuk, hogy Hudák Anna elvtársnő aratógépe előtt készítsenek utat és kerekítsék a sarkokat. Amikor Hudák elvtársnő­höz értünk, éppen az át­adás folyt. Ezen a napon még aratott, de már ott volt a helyettese. Nem azért, mert Hudák elvtárs­nő megúnta volna az ara­tást, vagy a gépállomás ve­zetősége látta volna úgy, hogy nem érdemes az ara- tógép vezetésére. Nagy ki­tüntetés érte Hudák Anna elvtársnőt. Megyénk egyik küldöttje lesz a varsói VIT-en. Az aratásban ugyan még nem sok hold­dal dicsekedhet Hudák elv. társnő, — összesen 30 hold körül van amit levágott,— annál inkább büszke lehet a tavaszi tervteljesítésére, amit 231 százalékra teljesí­tett nem kell tehát szé­gyenkeznie, ha megkérde­zik bármely ország fiatal­jai is, hogy miért mehetett a varsói találkozóra. AZ ÁCHIM TSZ-BEN Legelevenebb mozgás eb­ben a termelőszövetkezet­ben volt. A kombájn Mak- hándi József és öccse Já­nos irányításával — mivel a talpon álló gabonát nem lehetett vágni, — kereszt­ből csépeltek búzát, hogy a gyorsbeadásukat teljesí­teni tudják. A harmadik Makhándi fiú, Ferenc, ara- tógépével serénykedett, hogy a vetőmagnak való búza mmél kevesebb vesz­teseggel kerüljön kereszt­be. Makhándi Ferenc ed­dig az űjfehértói gépállo­más traktoristái közül a legtöbbet aratott. Vasárnap délig már 60 hold tarló maradt mögötte. A szomszéd táblán a cséplőgép dolgozott, ahová négy fogat is hordta előbb az árpa, majd a búzake­reszteket. A szövetkezet vezetősége 18 mázsa búza gyors leszállításéra kötöft szerződést, de vasárnap délután már 30 mázsát ad­tak be és azt vállalták, hogy az összes kötelezett­ségüket beadják 20-ika előtt. A baktalórántházi járási pártbizottság közli, hogy a pusztadobos! Béke Termelő- szövetkezet befejezte az aratást. * A sóstóhegyi Kossuth Ter­melőszövetkezet idejében befejezte az aratást. A szö­vetkezet tagsága megkezdte' a cséplést is és a tegnapi nap folyamán kenyérgabona beadási kötelezettségének is eleget tett. A szövetkezet a learatott kalászosok után elvégezte a tarlóhántást is és megkezd­te a másodvetést. * A nyírbátori járás terü­letén lévő tsz-ek a kenyér­gabona eséplésének meg­kezdésekor azonnal eleget tesznek beadási kötelezett-, segiiknek is, közvetlen a cséplőgép alól. Eddig 6 tsz: a nyírgelsei Dózsa, a nyír­bogát] Hunyadi, a nyírgyu- laji Béke, az encsencsi If­júság és Űj Élet, valamint az aporligeti Petőfi TSZ tett eleget egész évi kenyér- gabona beadási kötelezett­ségének. Az egyénileg dol­gozó parasztok közül Bra- dács Gusztáv, Mészáros Já­nos, Sándor Gyula és íd. Sándor Mihály nyírbéltekl dolgozó parasztok voltak az első kenyérgabona beadók. ILLÉS BÉLA, vb. titkár. Lapzártakor jelentik %

Next

/
Thumbnails
Contents