Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-16 / 166. szám

XII. évfolyam, 163. szám ÁRA 50 FILLER 1955 július 16. szombat A mai számban : Az SZKP Központi Bizottságának határozata (3. oldal.) Felhívás az állami gazdaságok dolgozóihoz (5. oldal.) Számoljunk (5. oldal.) Nyíri Pajkos (6. oldal.) ______________________ Első gabonát a hazának! Megyénkben elsőnek a császárszállást Uj Alkotmány Termelőszövetkezet teljesítette gyors-beadását Népnevelők a termelőszövetkezeti mozgalom győzelméért Nagy lendülettel folyik az aratás, kezdetét vette a termésbetakarítás. Számvetéshez hasonlít ez az idő­szak, amikoris kiderül: ki hogyan vetett, milyen gyü­mölcsöt hoz egész évi munkája. A termelőszövetke­zetekből érkező eddigi jelentések azt igazolják, hogy ismét kitűnik a nagyüzemi gazdálkodás előnye. Olyan terméseredményekről számolnak be a jelentések, amelyek minden beszédnél világosabban mondják: igazán jól gazdálkodni csakis a termelőszövetkezetek­ben lehet. A nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet­nek 25 mázsás ősziárpa termése volt. Ez igazán ki­emelkedő eredmény. De nem megvetendő az sem, hogy a nyírgyulaji Petőfi Termelőszövetkezet őszi­árpája 17 mázsát fiztett holdanként, a nyírbátori Vö­rös Csillag földjén pedig 16 mázsás átlag termett. Ám nemcsak az ősziárpánál van így. Nemrégiben jött hír a tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezet­ből, hogy a búza egyes táblákon 15 mázsát fizetett. Nagymértékben hozzájárul a kimagasló termésered­ményekhez az, hogy nemcsak szorgalmasan dolgoz­tak a szövetkezeti tagok egész éven keresztül s al­kalmazták a legújabb agrotechnikai eljárásokat, ha­nem gondosan ügyelnek most a szemveszteség csök­kentésere is. A szélsőbokori Szabadság Termelőszö­vetkezet földjén arató Racskó Sándor kombájnvezető 1.5 minimális szemveszteségi százalékkal aratta az árpát. A szakolyi Vörös Sugár Termelőszövetkezet tagjai kézi kaszálásnál mindössze 2.5 százalékos szem­veszteséget mértek. Helyesen teszik a termelőszövet­kezeti tagok és kombájnosok, aratógépkezelők, hogy hagy gonddal kerülik a szemveszteséget, figyelmesen, körültekintően aratnak. Hiszen a jó aratás, a kis szemveszteség, a gondos munka nemcsak a termelő­szövetkezeti gabonászsákok számát növeli, nemcsak a munkaegység értékét gyarapítja, hanem jelentős mér­tékben befolyásolja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is. Ha a még kívülálló dolgozó parasz­tok látják azt, hogy legbensőbb szívügye a szövetke­zeti tagságnak az aratás, a munka, a közös vagyon gyarapítása és hogy megszűnt a felelőtlenség, a pa- 'zarlás, akkor közelebb kerülnek a belépés gondola­tához. A rendes portát még a vendég is szívesebben látogatja, nemhogy az, aki tagja akar lenni a nagy családnak. Nyugodtan, bizakodva vágnak neki az új életnek az egyénileg gazdálkodó parasztok, ha a *ag- ság munkája valóban bizalomgerjesztő. A termelőszövetkezeti népnevelők jelenlegi fel­adata mindebből következésképpen adódik. A szem- veszteségnélküli, gyors aratás kettős, nagy jelentősé­gét látva, minden erejükkel, konkrét érvekkel, vilá­gos szavakkal kell a tagságot jó munkára serkenteni. Termelőszövetkezeti népnevelőink emeljék fel a sza­vukat a késlekedés, tehetetlenség ellen, egyengessék a gépi aratás útját. De ne csak szóval cselekedjenek. Tegyenek úgy, mint ahogy Kiss János elvtárs, a nagykállói járási pártbizottság instruktora tett: ka­szával a kezében mutatta meg, hogy mint kell har­colni a gabonacsata frontszakaszán! Tettekkel futas­sanak példát a népnevelők — legyenek ők a legjobb kaszások, a legjobb munkások. Felvilágosító szavuk­nak csak így lesz ereje! Ez azonban csak egyik része a ma feladatának. Nem elég a termelőszövetkezeten belül felvilágosító munkát folytatni, hanem most már sokkal inkább, mint ezelőtt, kifelé kell fordulni. Itt van az ideje, hogy pontos, kilogrammokban mérhető eredmények­kel bizonyítsuk be a szövetkezeti mozgalom elsőbbsé­gét. Helyesen ismerték fel feladatukat a tiszaszalkai népnevelők, akik mihelyt új terméseredményekről tudnak beszámolni, azonnal megteszik azt. Felkeresik az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat és el­mondják: 15 mázsát fizetett a búzánk holdanként! S az egyénileg dolgozó parasztok, akik még csak most húzakodnak neki a búza aratásának, mert az övék nem fejlődött úgy, mint a szövetkezetieké, kezdenek gondolkodni. Közülük az utóbbi napokban hatan már be is léptek a Búzakalász Termelőszövetkezetbe. Ne tétovázzanak a termelőszövetkezeti népneve­lők máshol sem. Nincs szégyelnivalójuk szövetkeze­teinknek a dolgozó parasztok előtt. Értesüljön hát azonnal az egész falu mindenütt arról, hogy „téesz- csések" jól gazdálkodtak, sokat arattak, bőséges lesz az asztalukra kerülő új kenyér! Törekedjenek arra a népnevelők, hogy minél több dolgozó paraszt lépjen máris be a termelőszövetkezetekbe, vagy alakuljanak új termelőszövetkezetek. Ezt a feladatot szabják a napi munkák a szövet­kezeti népnevelők számára. Dolgozzanak hát olyan lelkesen, hogy necsak a gabonaszem szaporodjék a kamrákban, hombárokban, hanem új tagokkal is erő­södjék minden egyes termelőszövetkezet! Csütörtökön este érkezett meg az első búza a nyíregyházi terményraktár telepre, amelyet a császár­szállás! Üj Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai hoz­tak be. Pénteken délben fellobogózott gépkocsi szál­lította a terményraktárba az utolsó mázsákat, a gyors­beadásként teljesített százhúsz mázsa idei búzából. Tóth Sándor tsz-tag boldogan segítette le a ko­csiról a kövér zsákokat, hiszen nagy büszkeség az, elsőnek teljesíteni a kötelességet. Nem kisebb büsz­keség az sem, hogy a levágásra került hét és fél hold terület nyújtotta a százhúsz mázsa búzát, amely 16 mázsa átlagos terméseredményt jelent. — Minden termésünk gyönyörű — mondta mo­solyogva Tóth Sándor, keze között pergetve a telt szemeket. — Árpából teljes beadásunkat teljesítettük. Az sem hozott kevesebbet a búzánál. A burgonyánk­nak meg derékig ér a szára, múlt esztendőben 120 mázsa átlagot eredményezett, de fele ilyen szép sem volt. Lehet, hogy százhatvan mázsánál is több lesz az idén. Egy kicsit nedves még a búza, de a terményrak- tár szárítógépei nyolcvan perc alatt megszárítják. Egy­szerre 5—6 mázsa kerül szárításra. Készen várja a raktár a további gyors-beadást. Csütörtökön a nyírturai Vörös Hajnal TSZ 30 mázsa rozsot, az aporligeti Petőfi TSZ pedig 40 má­zsa rozsot vitt a begyüjtőhelyre. A csengeti járásban elsőnek a pátyodi Vörös Nyíl adta be takarmánygabonáját A pátyodi Vörös Nyil Termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy a ked­vezőtlen időjárás ellenére sem engednek egy szem terményt sem veszendőbe menni. 30 holdas árpatáblá­juk végénél állandóan ott áll Kaucsi József, a tyuko- di gépállomás kombájnosa gépével, hogy mikor tud csak néhány órát is arat­ni. Eddig két félnap tudott dolgozni. Igen megfeszített munkával, nagy hozzáér­téssel végezte a két félnapi betakarítást, ahol minden lépésnél arra kell vigyázni, vajon nem süllyed-e el a kombájn a víztől csillogó talajban? Eddig 127 mázsa terményt takarított be a kombáin. Az egész vizes te­rületeken, ahol vízbői kell kiaratni a terményt, 10 kasza vágja megfeszített erővel, hogy minél előbb learassák árpájukat. Tegnap reggel a nagy munka közepette arra is jutott erő a szövetkezetben, hogy feldíszítsék szekerei­ket és a kombájn csépelte terményből teljesítsék ta­karmánygabona beadásu­kat. Nagy öröm volt a szö­vetkezetiek számára, ami­kor megtudták, hogy az ó szövetkezetük már nyolc órakor bent volt a csen- geri átvevő helyen, így el­sők lettek. Ha félórát kés­nek, a szamostatárfalvai Ady TSZ tagjai megelőzik őket. A szövetkezet tagjai most azon dolgoznak, hogy jú­lius 20-ra még kenyérga­bona beadásukat is tel.ie- c,'t=ék. Az aratási versenyben első a nyírbátori járás A megyei tanács Mező- gazadsági Igazgatósága ér­tékelte a járások jelentése szerint az aratási munkát. Első helyre a nyírbátori járás került, maga mögött hagyva a mindig élenjáró nagykállói és baktai járá­sokat. A sorrend tehát a követ­kező: 1. nyírbátori járás, 2. baktalórántházi, 3. nagy­kállói, 4. Nyíregyháza vá­ros, 5. kisvárdai járás, 6. mátészalkai, 7. kemecsei, 8. a nyíregyházi járás. A kötött talajú járások versenyében első helyre a vásárosnaményi járás ke­rült, 2. a csengeri, 3. a ti- szalöki, 4. a fehérgyarmati járás. A gépállomások verse­nyében első a nyírbátori, 2. a tyukodi, 3. a nagykál­lói, 4. a fehérgyarmati. A jó munka gazdag eredménye A szakolyi Vörös Sugár egy homokos talajon gaz­dálkodó kis :,zövetkezet. — Eredményeik azonban szé­pek. ősszel a négyholdnyi árpának előkészítendő ta­lajukra holdanként 100 kiló szuperfoszfátot szórtak ki. A vetőmagot tisztítva, csá­vázva tették a gépbe. Ta­vasszal 80 kilónyi pétisó­val holdanként kétszer fejtrágyáztak. Az aratást sárgaérésben végezték, így a szemveszteségük csupán 2 és fél százalék volt. A négy holdról 62 mázsa ter­ményt takarítottak be. A learatott területen már el­végezték a másodvetést. Molnár Albert, a balkányi gépállomás főmezőgazdásza. Nappal a mezőn, éjjel a gáton \ (iszalölii dolgozó parasztok hősiesség-e Mint ismeretes, a rendkí­vüli esős időjárás következ­tében a természet kora ta­vasztól próbára tette a ter­melőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó paraszto­kat a mezőgazdasági mun­kák jó minőségben, határ­időre való elvégzéséi')'— Azonban pártunk Köz­ponti Vezetőségének már­cius 2—4-i és a június 7—8-i határozatainak útmutatásai alapján bebizonyosodott, hogy járásunkban — a kedvezőtlen időjárás ellené­re is — lehetőségeink jó kihasználása mellett lehet fokozni termésátlagainkat. Termelőszövetkezeti tag­jaink, egyénileg dolgozó parasztjaink ezekkel a le­hetőségekkel éltek is. Ezt legjobban bizonyítja a já­rásunk területén végig fo­lyó 30 kilométeres Tisza- szakasz mellett elterülő árterület megművelése. A tiszalöki dolgozó pa­rasztok a községhez tartozó mintegy 3000 hold árterüle­tet bevetették, megművel­ték és most közel 1000 hold embermagasságig' érő jó tér. mést ígérő kukorica virít ezeken a táblákon, r.em be­szélve a sokatigérő széna, cukorrépa és egyéb kony­hakerti veteményekről. EZ A GAZDAG termést | Ígérő árterület került ve- i szélybe az elmúlt napok­ban, a Tisza vizének emel­kedése folytán. A községi pártbizottság lelkesítő, szervező munkája, a tisza­löki községi tanács végre­hajtó bizottsága, a hazafias népfrontbizottság együttes felhívása azonban időben mozgósította a dolgozókat. A tsz. tagok mellett az egyénileg dolgozó parasz­tok az egész r.ano«. fárad­ságos növényápolásból, vagy aratásból .hazatérve, a gá­takhoz siettek. Itt mutatko­zott meg igazán, hogy a párt hívó szava percek alatt milyen óriási erőt tud összekovácsolni. A községi pártbizottság elnöke, Kiss Miklós elvtárs egyszerű, de mindenki számára érthető szavai a község lakosságá­nak ezreit mozgósították az áradó Tisza gátjaira. Nagyszerű hőstetteket hajtott végre a tiszalöki Űi Élet TSZ tagsága, Szabó Gábor elnök elvtárs és a j Haladás TSZ tagjai Tóth J István elnök vezetésével. Jő szervező munkájuknak köszönhető, hogy a trágyá­val megrakott szekerek szá­zával segítették az áradó1 Tisza megfékezését. A HŐSIES MUNKÁBÓL derekasan kivették részü­ket a község DISZ íiá,u..u,. I) csérét“! érdemelne’.-:: Ba­logh Zoltán villanyszerelő, Kiss Zoltán postás, Kiss Erzsébet és Rácz Erzsébet DISZ fiatalok, akik nagy szorgalommal vették ki ré­szüket az árvízvédelmi munkából. Balogh Lászlóné járási MNDSZ titkár vezetésével, a községi MNDSZ asszo­nyok — közöttük sokan olyanok, mint Makra Gá- borné, Kiss Lászlóné, Ko­vács Károlyné és sokan mások is, — nagyszerű munkát végeztek. Többen tanakodtak, hogy mi történik, ha valaki rosszul lesz, vagy ha besö­tétedik, mert nem fogunk látni a sötétben. A tömeg­jei va'aifi felkiált: Itt va­gyok elvtársak“. Kérdezi az egyik kis úttörő: „Ki az’“ — Én vagyok Baltigh dok­tor. Alig telt el 1-2 perc, s a motorkerékpárok, a vi­harlámpák sokasága vilá­gította meg az átázott, föl- detrakó emberek százainak verejtékes arcát. A KULÁKOK most is kimutatták a foguk fehé­rét. A 92 holdas Bodnár Demeter, vagy Matiszkó János spekuláns kupec ba­rátja gúnyosan mosolyog­va mondogatták: „Nincs különösebb veszély, nem érdemes kimenni.“ Szeret­ték volna persze, ha minél nagyobb kár éri dolgozó népünket. A becsületes, gá­takra siető emberek százai azonban nem a kulákok szavára, hanem a pártra hallgattak és órák alatt 5-6 kilométeres nyúlgát vá­lasztotta el 60—80 centis magasságban a zavaros Tisza vizét a kultúrnövé­nyektől. Mi jól jártunk valameny- nyien, mert 5-6 hold kivéte­lével megvédtük az árterti- leten a sokatigérő, ,ió ter­mést. A pártbizottságunk biz­tos abban, hogy járásunk valamennyi dolgozója az előttünk álló nagy felada­tokból, az aratás, cséplési munkálatokból, a beadás­ból, ugyanilyen derekasan veszi ki részét, és így biz­tosítsuk dolgozó népünk kenyerét. Harkal Ferenc, az MDF járási vb. titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents