Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-09 / 160. szám
1955 július 9, szombat NÉPLAP 3 MI történt oz elmúlt 24 érában VESSÜK ÖSSZE! a külpolitikában? Eredményes kereskedelmi tárgyalások a Német Demokratikus Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között A napokban Belgrádban befejeződtek a Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi kamrájának, valamint a Jugoszláv Szövetségi külkereskedelmi kamarának és mértékadó jugoszláv hivatalos képviselőinek tárgyalásai. A megbeszélések barati légkörben zajlottak le. A tárgyalófelek megállapították, hogy a kölcsönös árucsereforgalom ] lehetőségei jóval túlszárnyalják a két or- i szág egyezményének jelenlegi színvonalát. A Német Demokratikus; Köztársaság mezőgazdasági i gépet, gépépítőipari, finom-' mechanikai, optikai, elek-; trotechnikai és vegyészeti gyártmányokat szállíthat Jugoszláviának. A Német Demokratikus i Köztársaság szempontjá- I bői pedig igen értékes a jugoszláv nyersanyagbehozatal például ía és pirit, valamint a különböző fogyasztási cikkek — például hús, tojás, gyümölcsvelő, bor és dohány behozatala. A német és jugoszláv képviselők megállapodtak abban, hogy a kereskedelem kiszélesítése érdekében | szakértőkből álló k • '. j get cserélnek és előkészítik , a kereskedelmi képvisele- ! tek cseréjét. Kövei ©lések A Hét Vrije Volk című lap jelentése szerint a holland egyházi vezetők egy csoportja levélben fordulta holland református egyház vezetőségéhez és abban elítéli az atomháborús készülődéseket, Az egyház — hangzik a levél — fel kell, hogy szólítsa a kormányt, harcolja ki az atomháborús készülődések megszüntetését minden országban. Amint az Imprensa Popuaz alomfeg-yver lar jelenti, Sao Paulóban nagygyűlés volt, amelynek részvevői megtárgyalták a békeharc kérdéseit. A nagygyűlés .felhívással fordult az ország dolgozóihoz, ebben javasolta, tartsák meg az év végén a brazil dolgozóknak az atomháború ellen állástfoglaló országos tanácskozását. E célból állandó előkészítő bizottságot . választottak. Az angol országos vasutas szakszervezet évi konferenbetj Kásáért ciája egyhangúlag hozott határozatában kimondta: a legsúlyosabb aggodalommal szemléli azokat a pusztító célokat, amelyekre az atomerő fejlesztését jelenleg irányítják. Felhívta a szakszervezet országos végrehajtó bizottságát, vesse latba minden befolyását annak kieszközlésére, hogy az atomerő fejlesztését békés célokra, az emberiség boldogulására és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányítsák. A varsói VIT hírei A Szovjetunióból sok szakiskolai tanuló utazik a varsói VIT-re. Szaiatovbói. Szverdlovszkból és Bakuból szakiskolás múvészcsupo r- tok is érkeznek. A bakui tánccsoport azerbajdzsán táncokat mutat, be, a szara- tovi zenekar pedig csen- getyükkel ékesített harmonikákon orosz népdalokat játszik majd. * Bulgáriában kihirdették a VIT zenei pályázat eredményét. A zsűri négy kiváló zeneszerző egy-egy müvét találta alkalmasnak arra, hogy Varsóban bemutassák. * A lengyel VIT-élőkeszító bizottság felkészült a Külföldi. vendégek érkezésére. A tervek szerint, közvetlenül a VIT előtt, naponta 21 különvonat érkezik majd Varsóba. A lengyel VIT-küldöttek a Vajdaságokból külön vonatokon érkeznek négy turnusban. A külföldi vendégeket szállító szerelvényeket feldíszítik s rádióval, hangszórókkal látják el. Szociális a bonni szövetségi gyűlésben: Bonnbann a 487 szavazásra jogosult képviselő közül 85 vállalkozó vagy nagykereskedő, 51 , földbirtokos, 35 valamely konszern alkalmazottja, 138 úgynevezett. ,.szabadfoglalkozású'’, 113 állami vagy egyéb alkalmazott és 15 munkás — javarészt jobboldali szakszervezeti vezető. A képviselők 91.1 százaléka férfi és mindössze 8.9 száösszeíétel az NŐK néni kamarájában: A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájában nincs egyetlen nagytőkés vagy földbirtokos. — Az NDK lakosságát a következek képviselik a népi kamarában: 7 vállalkozó, 67 állami vagy egyéb alkalmazott, 34 iparos, 43 értelmiségi, ÍZ dolgozó paraszt és 268 munkás. A képviselők 76.2 százaléka férfi —■ a nők aránya 23JS százalék. zaiéka nő. Két város költségvetéséből A nyugat németországi Dortmundban a középiskolai tanulók 14 százaléka tandíjmentes, további 14 százalék tandíjkedvezményben részesül. A város költségvetése 24.000 D-márkát irányoz elő az összes iskolás gyermekek 1955. évi nyári vakációjára. A város 1955-ben 5.50 D- márkát fordít lakosonkint a színházak támogatására. Halléban, az NDií-nan, a középiskolai tanulók 65 százaléka tandíjmentes, a tanulók 40 százaléka ösztöndíjat is kap. Habár a lakosság száma a dortmun- dinak csak a fele, a város 316.000 D-márkát folyósít idén az iskolások nyári táborozására, kirándulásaira és változatos szünidei programjára. A színházak lakosonkint 13.30 D-márka állami támogatást kapnak. 0 Es falun . Az Anyák Világ-kongresszusán Az Anyák Világkongresszusának július 7-i délutáni ülésén egyhangúlag megválasztották a mandátumvizsgáló bizottságot és a kongresszus titkárságát. Ho Si Minit és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Pekingből Uian Botorba és Moszkvába utazott Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége miután a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására 15 napos látogatást tett Kínában, pénteken délelőtt repülőgépen Ulan Bátorba, illetőleg Moszkvába utazott, A vietnami kormányküldöttség pekingi tartózkodása során tartott megbeszélések befejeztével a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya csütörtökön közös közleményt Ho Si Minh elnök és a írt alá. A kongresszus résztvevői nagy figyelemmel hallgatták meg Sinone asszonynak — Oradour-Sur-Glane francia városka véletlenül életben maradt egyik lakosának — beszédét. (Oradour- Sur-Glane francia várost a hitleristák 1944 júniusában eltörölték a föld színéről:) Sinone asszony arról a szörnyű napról beszélt, amikor, legyilkolták a város lakóit. Felszólította az anyákat,! hogy egyesüljenek az ú.; háború réme elleni harc- I ban. „A mi erőnk -— a világon élő valamennyi anya I ereje — óriási. Valameny-! nyien együtt kijelentjük: soha többé háborút!“ A nyugati hatalmak értekezlete A három nyugati hatalom; i külügyminiszterei július ] ' 15-én Párizsban egynapos1 ' értekezletet tártanak, ame- j ; lyen összehangolják a I nyugati hatalmaknak a gén-! j fi kormányfői értekezleten \ I követendő politikáját. Javul az idő Szokatlanul sok csapadék hullott —; szerdán még csak a Tiszántúl északi felében és az északkeleti hegyes vidéken — csütörtökön már az ország egész területén esett. Nemcsupán a csapa- dék mennyisége rendkívüli, de az eső oka is. Ezúttal nem a Nyugat felől érkező légtömegekben indult meg az esőzés, hanem Kelet te- lől a Fekete tengerről jövő meleg, légtömegek törtek fokozatosan Nyugat felé, összeütköztek a hazánkban fekvő hűvös levegővel s ez vezetett a nagyfokú felhő- képződésre, a nagy esőkre. A javulás fokozatosan várható. A meleg légtömegek most a magasba emelkedve, folytatják útjukat az Alpok és Cseh-medence felé. Pénteken az esőzés az Alföldön már megszűnt, az ország nyugati részében azonban egyelőre még tovább tart. Bonnban nemrégiben új törvényt iktattak be, amely szerint a gabona ára aratáskor a legalacsonyabb. Az erősen eladósodott kis- parasztok persze azonnal kénytelenek túladni az új termésen, hogy a gyakran íP százalékot is elérő uzsorakamatot és a magas adót lörlesszek. A mindenfele állami kedvezményben részesülő földbirtokosok és kulákok nyugodtan kivárhatják, míg a gabona ára a legmagasabb. Kombájnjuk, cséplőgépük csak a földbirtokosoknak és kulákoknak van, akik 160 D-márkát is elkérnek egy-egy hektár gabona aratásáért és cséplé- séért. A Német Demokratikus Köztársaságban azok a dolgozó parasztok, akik szeptember 20-ig teljesítik egész évi gabonabeadási kötelezettségüket, még jelontís felárat is kapnak a gabonáért. Az NDK dolgozó parasztjainak munkáját lényegesen megkönnyítik a hatalmas gépállománnyal rendelkező gépállomások, amelyek idén már az összes gabona 72 százalékát aratják le és a tarlóhántás 69 százalékát végzik el. A 20 hektárnál nem nagyobb parasztgazdaságokban mindössze 30 D-márkáf fizetnek a gépállomásoknak egy hektár gabona le- aratásaért és kicséplóséért. A Magyar Rádió szombaton a Kossufh-adón j A Népstadion KK mér- 18 óra 55-től 19.50-ig hely- j kőzéséről (Bp. Vörös Lobogó színi közvetítésben Számol! —N. K. Hajdúk (Split) a be Bécsböl a Wiener SC— í Petőfi-adón lesz helyszíni Bp. Honvéd mérkőzésről. | közvetítés 20.20-tól 21 óráig. Beszél:'Szepesi' György-. í Beszél: Szűcs Ferenc. FELJÖN A VÍZ Murad apó Gndevar falujában élt a hegytetőn és egyáltalában nem hasonlított azokhoz a falusi öregekhez, amilyeneket a. szokványos kolhoz-színdarabokban láthatunk. Kitűnően ismerjük már az ilyen öregeket, akikről a drámaírók azt írják a rendezői utasításban: galambősz, de még friss erőben lévő öreg, s arcán bölcsesség tükröződik, mozgása lassú stb. A mi öregünkről azonban nem lehet elmondani, hogy a bölcsesség kútforrása lenne, nem ontja a szellemes aforizmákat, ettől eltekintve, azonban valódi öregapó. Becsülettel dolgozott a múlt század közepétől mostanáig és jelenleg a jól megérdemelt nyugalmat élvezi. Murád apó szeret üldögélni a napon, beszélgetni, nézni, hogyan ereszkednek le az asszonyok vízért a szakadékba. — így megy ez az egész életen át, — mondja az öreg a mellette ülő fiatal kolhoztagoknak. -— Járnak fel és le ... — Nem sokáig fognak járni — mondja a fiú. — Ugyan miért? — A víz feljön magától. — Hát aztán hogyan jönne fel magától? — hunyorog az öreg. — A víz lefelé szokott folyni, nem pedig felfelé. — Felhozzuk, apó. Vízvezetékkel! — Hm ... Vízvezetékkel! — Az öreg soha-életében nem látott vízvezetéket, de nem akarta, hogy egy ilyen tejfelesszájú kölyök előtt tudatlannak lássák. így szóit: — Hát. ha isten adja, akkor feljön a víz a vezetéken. — Nem az isten adja. — Hát ki? — A védnökök. Jerevánból. Az öreg gúnyosan nézi a fiatalt és így szól: — Es kik azok a védnökök? — Munkások. — Rokonai talán a kolhozelnökünknek? — Nem. — Rokonságuk van itt a faluban? — Nincs. — Hát akkor miért jönnek éppen ide és miért hezzák fel ide a vizet? A kemszomoltag szerette volna megmagyarázni az apónak, hogy tulajdonképpen mi is az a védnökség és a baráti segítség, de az öreg már nem figyelt oda. Nézte Nubar anyót és odakiáltott neki nevetve: — Nubar-dzsán, mikor hagyod abba a vízhordást7 — Nemsokára meghalok, — felelte Nubar anyó — és akkor abbahagyom! — Dehogyis. A védnökök felhozzák neked a vizet, — nevetett az öreg. Nubar anyó erre semmit sem felelt Csak ment lefelé az ösvényen, ahogy egész életében tette. Néhány nap múlva valóban megérkeztek a védnökök Gndevarba. Murád apó minden különösebb érdeklődés nélkül szemlelte, hogyan dolgoznak a szakadékban. Nem volt valami nagy véleménye a jövevények munkájáról. Fiatal légények voltak, akiket egy Migran nevű vidám, sapkás suhanc dirigált. Murad apó ezúttal azonban tévedett. A fiatalok, úgylátszik, értették a dolgukat. Hamarosan bekényszerítették a forrás vizét egy csőbe és a víz egyszercsak a kis hegyi faluban bukkant fel újra. Bármilyen furcsán hangzik, de Murad apó volt az, aki legkésőbben írtesült erről. Egyik nap, ahogy gyanútlanul kilépett a házából, hallotta, hogy szólnak a zurnák. * Odasietett a zenészekhez és látja, hogy ünneplőbe öltözött asszonyok és leányok csoportosulnak. Egyik a másik után lép a hegytetőre került forráshoz és megtölti korsóját vízzel. Az apó még most sem hitt a szemének és közelebb ment a kúthoz. A csőből két vízsugárban tört elő a víz. Az öreg tenyerébe vett egy kis vizet és megkóstolta. Igazi víz volt! Újra vett belőle és mégegyszer megízielte. Kétségtelenül ugyanaz a víz, amit több mint száz év óta ivott. Körülnézett és megpillantotta a feketeszemű, borzashajú Migrant. Ű hát ez az ügyes, ördöngős fickó. Arany keze van. bizonyos! Az öreg odasietett, hozzá és örömében megölelte, megcsókolta. A * Zurna — keleti fúvóhangszer. fiatalság tapsolni kezdett, az öregasszonyok könnyeztek, a zurnások meg még vidámabb nótára gyújtottak. Ekkor pillantotta meg Murad apó Nubar anyót, aki éppen — szokásához híven — a forráshoz ereszkedett le. — Nubar-dzsán, Nubar-dzsán! — kiabált az öreg. — Miért mégy a forráshoz, amikor az már feljött hozzád a faluba? De az anyó folytatta útját lefelé az ösvényen, tán nem is hallotta Murad apó szavát. Mindenki arra nézett, amerre a töpörödött kis öregasszony lefelé igyekezett a szakadékba, ahonnan egész életében hordta a vizet. — Utoljára megy... — jegyezte meg valaki. — Vajon hány kilométert ment már Nubar anyó víz után? — kérdezte egy parasztember elgondolkozva. — Legalább százezer kilométert a kilencven év alatt. — Ha-ha! — nevetett az egyik védnök. — Százezer kilométert, méghozzá nagyjavítás nélkül! Maradjon még soká ilyen jó egészségben. Murád apó a vízre pillantva, életében először gondolt arra, hogy nemcsak istenre számíthatnak, hanem a védnökökre is, különösen ha azok olyanok, mint ez a vidám fickó a napsütötte Jerevánból. (Krokogyil 5
