Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-09 / 160. szám
XII. évfolyam, 160. szám ■■nonann bhbbrbie& ARA 50 FILLER 1955 július 9, szombat A mai számban : Fejlődik az állattenyésztés a nyírbátori járásban (2. o.) Mi történt a külpolitikában (3. oldal) Ifjúsági regényrészlet (4. oldal) IMásodvetés nélkül nincs jó gazdálkodás (5. oldal) Nyíri Pajkos (6. oldal) H ÍREK A FALVAKBÓL Rekord-almaterwnést várunk I“ ,tu"tet*ek ki a Bcdkcgnvi Hl&azm Gazdasuaot Levél a csengeri Lenin Termelőszövetkezetből Szövetkezetünkben, a csengeri Lenin Termelőszövetkezetben ebben az évben mindenből jobb termés ígérkezik, mint a múlt évben. Almából pedig rekord- termést várunk. Eddig a csenkeszt és a repcét csépeltük el. Az ősziárpánkat learattuk, aminek a cséplését még a búza aratás előtt el akarjuk végezni. Még van egy kevés kapálni valónk, csak az idő jó legyen, azonnal befejezzük azt is. Én mint raktáros dolgozom a szövetkezetben. Minden raktár készen áll a gazdag termés fogadására. A családból négyen vagyunk a termelőszövetkezet tagjai. 1948 óta ezt az esztendőt az egyik leggazdagabb esztendőnek reméljük. SZABÓ LAJOS Csenger, Lenin TSZ. Az állami gazdaságok minisztere és a MEDOSZ elnöksége élüzem címmel, az ezzel járó vándorzászlóval és oklevéllel tüntette ki, valamint pénzjutalomban részesítette az 1955. évi tavaszi időszakban a növény- termelésben, az állattenyésztésben és a gépek kihasználásában legjobb eredményt elért kilenc állami gazdaságot: közte a Balká- nyi Állami Gazdaságot is. A kitüntetést és a pénzjutalmat ma adják át ünnepélyesen a gazdaságokban. „íveljenek versenyre a megye föídműves- szövetkezeteinek baromfibegyűjtői44 A földmüvesszövetkezetek dolgozói is lelkesen készülnek Alkotmányunk napjának megünneplésére. A tojás-, baromfibegyűjtési és szabad tel vásárlási tervek teljesítésében versenyeznek. A nagykállói földmü- vesszövetkezet baromfi- és tojásbegyűjtő versenyre hívta ki a megye valamennyi szövetkezeti baromfibegyűjtőjét. Versenykihívásában vállalta, hogy a helyi párt- szervezet és a tanács segítségével, szorgalmas munkával eléri, hogy a nagykállói dolgozók augusztus 20-ra egész évi tojás- és sovány baromfibeadási kötelezettségüknek eleget tesznek. Emellett vállalta, hogy a szövetkezetek harmadik negyedévi tojás és baromfi szabadfelvásárlási tervét is teljesíti Alkotmányunk napjáig. A versenykihívás után most már a szövetkezeti ba- romfibegyűjtökön a sor, hogy minél többen csatlakozzanak a versenyhez és nemes vetélkedéssel teljesítsék a versenyfeltételeket. A MÉSZÖV segíti a versenyt. A versenyben kitűnt harminc legjobb baromfibegyűjtő közt 15.000 forint jutalmat oszt majd szét. Gycirnv Istvánná Nyíregyháza. A Nyíreddel és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet csatlakozott a 20 budapesti üzem felhíváséhoz Miért utolsó ex beadásban Penészlekf Megyénkben a beadásban legutolsó helyen van Penészlek. Első félévi tervét tojásból 40.7, baromfiból 59.9, hízottsertésből 10, vágómarhából 57 százalékra teljesítette. Ha e szégyenteljes lemaradás okát keressük, éppen eleget mond például maga az a tény, hogy 41 tanácstagnak több mint a fele és pedig pontosan 27 hátralékos! És több hátralékos van a végrehajtó bizottság tagjai között is. Ilyen körülmények között aztán nincs mit csodálkozni azon, ha a dolgozók egész serege van hátralékban a beadás teljesítésével. Olyan tekintélyes és jómódú középparasztok tartoznak az államnak, mint a 20 holdas Napköri György, aki 42 kiló tojással, 11 kiló baromfival, 2 mázsa 72 kiló vágómarhával és 4 mázsa 19 kiló sertésbeadással van hátralékban. Vagy a 21 holdas Bu- latkó Mihály, akinek 2 mázsa 17 kiló sertés-, 6 kiló tojás- és 4 kiló baromfibeadási hátraléka van. De lehetne végtelen hosszan sorolni az ilyen névsort, hogy általában 10 hóidon felüli középparasztok sok mázsa sertéssel. vágómarhával, tojással, baromfival tartoznak a nép államának. De ezek után nyilván azon sincs csodálkozni való, hogy mindezt látva, a kulákok egyre jobban felbátorodva, aljasul, szándékosan szabotázst folytatnak beadási kötelezettségük teljesítése ellen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a 64 i holdas Karászi Ferenc ku-j Iák 11 mázsa 34 kiló ser-} téssel, 4 mázsa 12 kiló1 vágómarhával, 27 kiló ío- j jással, 9 kiló baromfival adósa államunknak! És ugyanígy adós a több; ku- lák is: Karászi Mihály, Szilágyi György. Mi a feladat? Az, hogy a legrövidebb időn belül maguk a község választott vezetői rendezzék állam iránti tartozásukat és példát mutassanak többi dolgozó társaik előtt. Az kell, hogy a községi tanács karöltve a begyűjtési megbízottal, sürgősen számoltassa el a szabotáló ku- lákokat, hogv megtanulják: a dolgozó nép államát nem lehet büntetlenül megkárosítani! És ahhoz, hogy Penészlek mielőbb a lobbi jól teljesítő községek sorába kerülhessen, adjon meg minden segítséget a párt- szervezet és a nyírbátori járás begyűjtési osztálya is. KOHN SÁNDOR, a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat nyíregyházi kirendeltségének vezetője. Mi, a Kyírmada és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói az 1955. évi terv minden részletében való teljesítése érdekében csatlakozunk a húsz budapesti nagyüzem felhívásához. Működési területünk lakossága bővebb áruellátásán dk, termelő tevékenységének, termelvé- nyei értékesítésének elősegítésére vállaljuk, hogy: a) kereskedelmi áruforgalmi tervünket 102, beszerzési tervünket 100.5 százalékra teljesítjük. b) Költséggazdálkodás te- i réti 8.2 százalékos megtaka- j rí tás t érünk el. Ez az j 1955-ös évben 16.009 forint ) megtakarítást jelent. e) Biztosítjuk a mennyiségi és minőségi ániátvé- j telt, valamint helyes áru- ; kezeléssel és raktározással | elérjük, hogy szövetkeze- 1 tünknél nem lesz leírás. A kötelező havi egyeztetéseket népi ellenérzéssel végezzük és elérjük, hogy leltárhiányunk nem lesz. A leltározási terveket az előírásnak megfelelően végrehajtjuk. d) Ruházati boltunkat a harmadik negyedévben mintabolttá fejlesztjük. e) Vendéglátóipari eladási és beszerzési tervünket 110 százalékra teljesítjük. Helyi ár .talapból tervünk teljesítésének 10 százalékát biztosítjuk, 130 ezer forint értékben. f) A helyi Dózsa TSZ-től bizományi értékesítésre zöldárut veszünk át. Ezzel közel 50 ezer forint forgalmat bonyolítunk le. g) Szövetkeztünk könyvelése és nyilvántartásai állandóan naprakész állapotban lesznek, hogy ellenőrizhessük költséggazdálkodásunkat, és biztosítsuk szövetkezetünk vagyonvédelmét. SZONDI ILONA ügyvezető. DORKA FERENC szb. elnök. Kedvezményes szállítás a tsz-ek részére ötven százalékos kedvezménnyel kapnak tehergépkocsit terménybehordásra a termelőszövetkezetek, abban az esetben, ha a saját és a gépállomasi fuvareszközök nem lennének elégségesek. A kedvezmény a földművelésügyi minisztérium rendelet* szerint nemcsak a fuvardíjra, hanem a fuvarozással kapcsolatban felmerült összes pót- és mellékdíjakra is kiterjed. A gépkocsit kizí rólag termény betakarításra lehet igénybevenni. Új napközi otthon nyílik Csarodán A vásárosnaményi járás egyik kis községében. Csarodán ma avatják az üj napközi otthont. Tegnap egész nap takarították, rendezgették a helyiségeket, hogy ma má'h a gyermekek vidám kacagásától legyen hangos. Az egyelőre még idényjellegű napközi otthonban többségében a Béke és a Bástya Termelőszövetkezet tagjainak gyermekeit íratták be. Ezzel újra nagy segítséget kapott mindkét termelőszövetkezet a most kezdődő aratási munkához. Ugyanis itt a beregi részen még nem indult meg az aratás teljes ütemben-A tegnapi nap is borult, esős volt és így eltolódik a gabona betakarításának ideje. De éppen ezért fokozott gyorsaságú munkára lesz majd szükség, hogy az aratás a legminimálisabb szemveszteséggel végződjön. SLü tátj. .. Irta: M. YODOPJANOV, a Szovjetunió Hőse Elvtárs... — valamennyien átérezzük e nagyszerű szó értelmét és drága valamennyiünk számára. Élvtársnak nevezzük az embereket, akikkel együtt dolgozunk, tanulunk, szórakozunk. Mi, szovjet emberek, valamennyien elvtársak vagyunk, hiszen közös erővel építjük a kommunista jövőt. És a hazánk határain túl élő barátok millióihoz, — akik az emberiség boldogságáért harcolnak — szintén e megtisztelő szóval fordulunk: elvtársi Ezzat a szóval fordul az egyetemi hallgató a professzorhoz, a tábornok a katonához, a gyárigazgató a munkáshoz, a kolhozparaszt a miniszterhez. Hozzászoktunk ehhez és még gondolatban sem szólítjuk meg máshogy a körülöttünk élőket. Pedig vplt idő, amikor ez a szó tilos voit országunkban ... Gyermek- és ifjúkorom nehéz id üben telt el, a cári Oroszországban, ahol — mint a kapitalista világban mindenütt — vadállati törvény uralkodott: „Az ember az embernek farkasa”. Ezekről az időkről mondotta Vlagyimir Iljics Lenin: „A régi társadalom azon az alapon épült fel, hogy vagy te fosztasz ki másokat, vagy más foszt ki téged, vagy te dolgozol másnak, vagy más dolgozik neked, vagy rabszolgatartó vagy, vagy pedig rab...” A forradalmat megelőző években Tambov-terüle- ten egy istenhátamögötti faluban éltem, amely a népnyúzó kulákok igáját nyögte. Szinte minden paraszt írástudatlan volt és a városból, ahol a dolgozók felszabadításáért folyt a harc, csak késve érkeztek a hírek. De azután hozzánk is eljutott a hír, hogy kitört a forradalom, hogy a munkások és parasztok saját kezükbe ragadták sorsuk irányítását. 1918-ban én, a fiatal falusi fiú, a Vörös Hadsereg önkéntese lettem, elindultam megvédeni a fiatal Szovjet Köztársaságot. Amikor a katonai parancsnokság elé kerültem, elvtársnak neveztek. És az Hja Muromec szállító repülőgép hadosztályban — ide osztottak be szolgálatra — a parancsnok „harcos elvtársnak” nevezett. És azután mindenütt éreztem, hogy körülöttem barátok, elvtársak vannak, akik mindig szívesen, segítenek nekem bármiben. Segítettek nekem a tanulásban, segítettek, hogy gépkocsivezető, ma jd repül‘.'gépszerelő, végül pedig pilóta lehessek ... Az „elvtárs” szó, a bizalom, a megbecsülés, a barátság, a segítőkészség szava — 1917 után diadalmasan terjedt szét egész hatalmas országunkban. Nem ért. el rögtön a legtávolabbi vidékekre, ahol az elnyomott, jogfosztott kis népek éltek, amelyeket azelőtt a cári hivatalnokok lenézően „kisebbségnek” neveztek. De fokozatosan tért hódított az ő életükben is. És milyen nagy szeretettel mondták ki... Az egyszerű emberek testvériségéről, barátságáról szőtt régi álom országunkban gyönyörű valósággá vált. A régi törvény „Az ember áz embernek farkasa” már a múlté. Űj, megdönthetetlen törvény lépett helyébe: „Az ember az embernek — elvtársa.” Országunk fiataljai jól ismerik az elvtársiasság nagyszerű érzését. Ez az érzés államunk természetéből következik, amely csodálatos példája a közös célért küzdő embermilliók együttműködésének. A szovjet hatalom létrejötte után mindennapi gyakorlattá vált a jelszó: „Mindenki egyért és egy mindenkiért.” Korunkban ez az elv határozza meg a becsületes emberek millióinak egymáshoz való kapcsolatát. Egy mindenkiért és mindenki egyért — a harcban és a munkában, a tanulásban, mindig és mindenütt, nagy és kicsiny dolgokban egyaiant — így élnek és dolgoznak a szovjet emberek. Az elvtársiasság nemes érzése késztette Alekszandr Matroszo- vot halhatatlan hőstettére: mellével fedte az ellenséges kísérőd lőrését, hogy így segítse elő csapatteste támadását. Ez az érzés vitte előre Leonvid Meskovot, mikor szétroncsolt vállal úszott keresztül a Volgán és segített sebesült eivtársának. Nincs a világnak egyetlen országa sem, ahol az emberek olyan egybeforrottságát, elvtársiasságát, kölcsönös bizalmát tapasztalhatnánk, mint a mi hazánkban!
