Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

1355 július I, péntek NÉPLAP & A helsinki bchevlláglalalhozó felhívása a világ népeihez A helsinki béke-világta- laikozó küldöttei a követ­kező felhívást intézték a világ népeihez: Egy kettészakított világ­ban a világközvélemény erőfeszítéseinek eredménye­ként tíz év óta először ül­nek majd össze a nagyha­talmak kormányfői. Általá­nos reménység előzi meg tanácskozásukat. Az lesz az első kötelességük, hogy le­győzzek a kölcsönös bizal­matlanságot. A békevilág­találkozón, amelyen 68 ál­lam küldöttei vettek részt, bebizonyosodott, hogy mély véleménykülönbségek és el­térő világnézetek ellenére meg lehet egyezni rontos kérdésekben és hogy tár­gyalások útján ma már szá­mos problémát meg lehet oldani. " A világközvélemény szem­befordul az „erő politiká­jával", a katonai tömbök­kel, a fegyverkezési ver­sennyel és az atomháború borzalmas veszedelmével. A genfi egyezmény, az in­dokínai háború befejezése, A* bandungi értekezlet, Ausztria szerződéssel meg­pecsételt semlegessége, a belgrádi nyilatkozat — a kormányok magatartásában tükröződő felébredt közvé­lemény küzdelmének meg­annyi gyümölcse. A leszerelés és az atom­fegyverek kérdésében az álláspontok, amelyek eddig áthidalhatatlan ellentétben merevedtek meg, olyan mértékben jutottak köze­lebb egymáshoz, hogy a megegyezés csupán a jó­akarattól függ. A biztonság kérdését il­letően a bandungi értekez­leten elfogadott elvek be­bizonyították, hogy egy egész földrész különböző társadalmi rendszerű álla­mainak békés együttmű­ködését biztosítani lehet a Kína és India által meg­hirdetett elvek alapján. A helsinki találkozó meg­mutatta, hogy a négyha­talmi értekezlet, ha figye­lembe veszi a közvélemény követeléseit, olyan Európa felépítésének első szakasza lesz, amely szavatolja va­lamennyi európai állam biztonságát és ezek az ál­lamok a szoros gazdasági és kulturális együttműkö­dés útjára lépnek. Ez az építés összefügg a minden katonai szövetségen kívül álló és a militarizmus fel­támadásától mentesített Németország újraegyesíté­sével. A négyhatalmi értekez­letnek ugyanebben a szel­lemben tárgyalások útján elő kell készítenie az ide­gen csapatok kivonását Tajvan (Kormoz») kínai szi­getről. Az értekezletnek ellenőriznie kell az Indokí- náról kötött genfi egyez­mény pontos végrehajtását. Lehetővé kell tennie, hogy az ENSZ a Kínai Népköz- társaságnak tagjai sorába való bebocsátásával meg­szerezze igazi világszerve­zet jellegét. De vannak még erők, amelyeknek megfelel a hi­degháború. Ezek akadályo­kat gördítenek a négy nagyhatalom közeledésé­nek útjába. A helsinki ta­lálkozó felszólítja a világ valamennyi országának köz­véleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyaló partnereket. A béke ügye végülis dia­dalmaskodik, ha a béke­erők, amelyek azonos célt követnek — főként a kü­lönböző békemozgalmak, valamint a keresztény és a szociáldemokrata irányzatú nagy politikai szervezetek — egyesítik erőfeszítéseiket a bizalmatlanság szerteosz- latása és a békeharc győ­zelme érdekében. A nemzetközi ellentéte­ket lépésröl-lépésre át lehet hidalni és akkor megvaló­sulnak a népek reményei. Ä népek egységesek w^ban a reményben, hogy a négyhatalmi korányiéi értekezlet elősegíti a nemzetköz. problémák helyes és igazságos m^oidását Hatalmas lelkesedés köxepette ért véget a ke-világtalálkoxó Helsinki, jún. 29. (MTI) A helsinki béke-viiágta- lálközó szerdára virradóra éjszakai ülést tartott, ame­lyen a Bolgár Népköztár­saság, Libanon, Tunisz, Ma­rokkó, a Mongol Népköz- társaság, Anglia, Burma, Madagaszkár, Argentína, Irán, Svájc és Uruguay kül­döttei, valamint Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkára szólalt fel. Az időhiány miatt el nem hangzott be­szédeket a béke-világtalál­kozó jegyzőkönyvében hoz­zák nyilvánosságra. Ezek közé tartoznak a Béke-V:- lágtanács amerikai tagjai, közöttük Howard fast, is­mert írónak és Paul Robe­son, világhírű énekesnek beszédei, amelyeket hang­szalagon voltak kénytele­nek eljuttatni a béke-világ- Lalálkozóra, mivel az Ame­rikai Egyesült Államok ha­tóságai nem adtak útleve­let az amerikai békemoz- galom vezetőinek. A béke-világtalálkozó zá­róülése, amelyen Kuo Mo- zso elnökölt, szerdán dél­utá. j3 órakor kezdődött Vainc Meltti, finn tarto­mányi -ormányzó a finn nép nejben köszönetét mondott a pépek békekül- dötteinek helsinkiben vég­zett nagy jele.tősépű mun­kájukért. A fin» nép — mondotta Mettti — mindig ügy fog visszaemlékezni a helsinki békevilágtalé.l- kozóra, mint korún* nagy történelmi eseményére, amely fontos mérföldkő a világbéke megszilárdításá­hoz vezető úton. A béke-világtalálkoxó katároxatai Rövid külföldi hírek NEW-YORK (TASZSZ.) Mint az Uni­ted Press fúr ügynökség közli, Antoine Pinny fran­cia külügyminiszter június 28-án, hazarepülése előtt kijelentette a laptudós tok­nak, hogy véleménye sze­rint a sanfraneiscoi tárgya­lások elősegítették a négy nagyhatalom közeledését. Pinay hozzátette, hogy „a külügyminiszterek között teiemteti kapcsolat, úgy hi­szem, elősegítette a kedve­ző légkör megteremtését a közelgő genfi értekezletre.” BONN (ADN) A bonni kormány katonai politikájának szö­vetségi gyűlési vitája után is nézetéltérések u'lnak lenn a nyugat-német zsol­dos hadsereg főparancsno­kának kérdéseiben a Ke- resztény-Deiélokrata Unió és a Szabad Demokrata Párt között. ^'Hírügynökségi jelentés szerint a Szabad Demokrata Párt még ezen a héten tárgyalni fog a többi koalíciós párttal erről a Vitás kérdésről. A Sza­bad' Demokrata Párt, mint eddig is, azt követeli, hogy Heuss szövetségi elnök le­gyen a főparancsnok. A ke­resztény demokrata unió Adenauerra akarja ruházni a főparancsnoki tisztséget. PEKING (TASZSZ) A japan rádió jelentése szerint Jamanaszi prefekturában Tiltakozó gyűlést tartottak. A gyűlés ^résztvevői egy­hangú határozatot hoztak, amelyben követelik, hogy haladéktalanul szüntesse­nek meg mindennemű ka­tonai támaszpontot a Fu- zsijama térségében és ha­tálytalanítsák a japán-ame­rikai „biztonsági szerző­dést”. A határozati lavasls- tot el fogják, juttatni kormányhoz. VARSÓ (PAP) Varsóban most fe­jezték be a város három különböző - pontján egv-egy „fesztivál” falu építését. E falvak az V. Világifjüsági Találkozóra érkező kü’döf­ték ezreinek nyújtanak majd hajlékot. PHENJAN (TASZSZ) A Koreai Köz­ponti Távirati Iroda jelen­tése szerint a Korea felsza­badulásának tizedik évfor­dulója alkalmából rende­zendő ünnepségek előkészí­tő bizottsága az ünnepsé­gekre meghívta Phenjanba a délkoreai nemzetgyűlés, valamint a délkoreai pár­tok, társadalmi és vallási szervezetek, hivataluk és tanintézmények képviselőit. Ezenkívül meghívót küld­tek a Japánban élő ko­reaiak szervezetének is. WASHINGTON (TASZSZ) Eisenhower el­nök június 29-én sajtóérte­kezletet tartott. A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet összehívásával kapcsolatban nozzáintézert több kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az érte­kezletnek több esélye van a sikerre, mint bizonyos idővel ezelőtt gondolta, de hozzáfűzte, hogy „igyek­szik nem túlsókat várni az értekezlettől.” Eisenhower nem értett egyet azzal a véleménnyel, hogy a genfi értekezleten esetleg nem hoznak határozatokat. Rá­mutatott, hogy lehetséges­nek tartja a problémák megközelítése módjáról szóló határozatok hozata­lát. Eisenhower kijelentette, hogy az értekezleten való részvételének bizonyára korlátot szab az idő. Az amerikai repülőgép­pel a Behring-szoros térsé­gében történt incidensre vonatkozóan kijelentette, hogy az helyi jelentőségű és nem politikai megfon­tolások idézték elő. Hozzá­fűzte, hogy az incidens tér­ségében köd volt és félre­értés történhetett. BOLDOG NYÁR Kellemes nyári este adta a megfelelő keretet a Mű­soriroda .,Boldog nyár“ cí­men hirdetett, szórakoztató zeneestjéhez. Keringők, operettrészle­tek, olasz dalok, népszerű balettszámok alkották ezt a műsort. Schubert szerenád­jából, Kálmán Imre Cir- kuszhercegnö-jéig nagyjá­ból a múlt század kedvelt dallamaiból hallottunk né­hányat. Ez egyben a mű­sor hiányosságára is rámu­tatott: mai dalaink nem kaptak elég helyet benne. Gyurkovics Mária és Szabó Miklós régi kedves isme­rőseink, a tőlük megszokott nemes művészettel és köz­vetlen előadási stílusukkal megérdemelten arattak nagy sikert. Virágos Mihály a zenedráma terén otthono­sabban mozog, nem tudott eléggé feloldódni a lírai természetű, könnyebb da­lokban. Kitűnő, erőteljes baritonját így is élveztük különösen a ráadás Ger- mont-áriájában. örömmel láttuk Lakatos Gabriellát és Havas Ferencet a nagyrészt már tavaly is látott balett­számokban: új számaiknak még jobban fogunk tapsol­ni. Ki kell emelnünk a Rádió nagyszerű kisegyüttesét — köztük is Radics László hegedű- és Erdélyi Antal nagybőgő-művészt, — akik szólószámaikban és a kísé­retekben egyaránt kiválóan szerepeltek. Töliik csak azt szeretnénk kérni: bizonyos hatásvadászó, „betoldások- tó V tartózkodjanak; egy ilyen remek együttesnek nincs szüksége olcsó fogá­sokra. Mindent egybevéve: érté­kes és szórakoztató volt a műsor legnagyobb részé­ben, várjuk a Szabadtéri Színpad további hangverse­nyeit a nyári idényben. STRAKY TIBOR. Ezután a béke-világtalal- kozó hát albizottsága a plénum elé terjesztette a munkájáról szóló jelentését. A leszerelés és az atom­fegyverek kérdésével fog­lalkozó bizottság, amelynek jelentését az indái Magnad Saha ismertette, határozat­ban követeli valamennyi atom és hidrogénbomba megsemmisítését, a nuk­leáris és más tömegpusztí­tó hadieszközök eltiltását, az atomerő békés célokra való felhasználását és álta­lános leszerelést az ENSZ megfelelő albizottságához benyújtott szovjet, angol és francia javaslatok alapján. A katonai tömbök és a biztonság kérdésével fog­lalkozó bizottság, amely­nek jelentését a francia Madaule terjesztette elő, élesen elítéli a katonai tömbök politikáját, amely Európát kettészakította, Ázsiát testvérháborúba so­dorta és amely ellenkezik az ENSZ alapokmányának elveivel. A bizottság java­solja, hogy a Korea kér­désében érdekelt államok képviselői a közeljövőben tartsanak értekezletet a Koreával kapcsolatos prob­lémák megoldására. A nemzeti szuverenitás és a béke kérdéseivel foglal­kozó bizottság, amelynek jelentését a szíriai Saleh Akii adta elő, határozatá­ban teljes mértékben ma­gáévá tette a bandungi ér­tekezleten elfogadott alap­elveket. A gazdasági és szociális kérdések bizottságának je­lentését a brazíliai Josue de .Castro terjesztette be. A bizottság követeli, hogy az államok- fordítsák a most fegyverkezésre fel­használt összegeket a jö­vőben a lakosság életszín­vonalának emelésére, első­sorban a munkanélküliség megszüntetését célzó mun­kákra és új munkahelyek létesítésére. Követeli to­vábbá a világ gazdasági egyensúlyának helyreállítá­sát, a Kelet és Nyugat kö­zötti kereskedelem kiszéle­sítése és a gazdaságilag fej­etlen országok hathatós megsegítése utján. A kulturális csere kér­déseivel foglalkozó bizott­ság, amelynek jelentését az clasz Raoaci ismertette, az hók, művészek és tudósok nemzetközi értekezletének összehívására, a szellemi munkások együttműködé­sének kiszélesítésére és meekönnvítésére tett ja­vaslatot. A nevelés és az ifjúság kérdéseit megvitató bizott­ság, amelynek jelentését a kanadai Reyerson asszony terjesztette élő, követeli az ifjú nemzedéknek a béke a népek ' közötti barát­ság szellemében vaió neve­lését az iskolában és az is­kolán kívül. Ennek érde­kében javasolja a szenny­irodalmi termékek és a brutalitást dicsőitő, úgyne­vezett kalandorfilmek ter­jesztésének eltiltását. A békeerők együttműkö­désével foglalkozó bizottság jelentését az olasz Donini ismertette. A bizottság ha­tározata javasolja, hogy a helsinki béke-világtalálko­zó részvevői hazatérésük után lássanak hozzá a bé­keharcosok legszélesebb frontjának megszervezésé­hez, mert csak a jóakaratét embereknek a kicsinyes­ség és szektárius azükkeb- lűség nélküli hatalmas bé­kehadserege járulhat hozzá hatékonyan a háború meg­hiúsításához. A bizottságok jelentései­nek elhangzása után Jean Laffitte, a Béke-Világta- nács főtitkára közölte, hogy a helsinki béke-világtalál­kozón 68 országból 1841 de­legátus, megfigyelő és ven­dég és ezenkívül 107 lap és 26 hírszolgálati iroda, va­lamint rádióadó képvisele­tében Hf5 tudósító vett részt. A küldöttek 79 százaléka férfi, 21 százaléka nó, A béke-világtalálkozó munká­jában különböző hitíeleks- zetek 72 lelkésze, a külön­böző országok parlamentjei­nek 146 képviselője vett részt. Ezután felolvasták az el­nökség által elfogadott hel­sinki felhívást a világ né­peihez, majd szünetet ren­deltek el a szavazás meg- ejtésére és a szavazatok összeszámlálására. Szünet után Jean Laffit­te közölte a szavazás ered­ményét: a szavazásban 1487 küldött vett részt. A .felhí­vást 1486-an elfogadták, egy küldött tartózkodott a szavazástól, ellenszavazat nem volt. A béke-világtalálkozó részvevői, leírhatatlan lel­kesedéssel fogadták a béke­világtalálkozó főtitkárának bejelentését. Több mint negyedóráig zúgott a viha­ros erejű taps. A küldöttek és a vendégek kendőket lo­bogtatva, a békét éltetve ünnepelték a béke-világta­lálkozó egyöntetű határo­zatát. Kuo Mo-xso xársxava Az elnöklő Kuo Mo-zso zárszavában — amelyet a jelenlévők ugyancsak nagy lelkesedéssel fogadtak — kiemelte, hogy a helsinki béke-világtalálkozó a leg­teljesebb vélemény- és szó­lásszabadság jegyében roly- tatta tanácskozásait. — Kétségtelen — mon­dotta —, hogy a bizottsá­gokban véleménykülönbsé­gek merültek fel, de ezek kizárólag a bákeküzdelem módszereire vonatkoztak. Az alapvető kérdések­ben, a béke, az együtt­élés, az atomfegyverek eltiltásának kérdésében mindannyian egysége­sek vagyunk. És ez nagy eredmény. A né­pek egységesek abban a reményükben is, hogy a közeli hetekben össze­ülő négyhatalmi érte­kezlet döntő mérték­ben elősegíti a nemzet­közi feszültség további csökkenését és a meg­érlelődött nemzetközi problémák helyes és igazságos megoldását. Kuo Mo-zso a továbbiak­ban köszönetét mondott Finnországnak és a finn népnek, amiért lehetővé tette a nagysikerű helsinki béke-világtalálkozó megtar­tását. Megköszönte a kül­dötteknek, a megfigyelők­nek, az újságíróknak és a béke-világtalálkozó műsza­ki személyzetének a béke- világtalálkozó eredményest sége érdekében végzett munkájukat. — Ha egyes újságírók valótlanságot, vagy semmit sem írnak a békevilágtalát- kozóról — folytatta beszé­dét Kuo Mo-zso —, nem neheztelünk rájuk, mert tűdjuk ennek az okát: azt, hogy bizonyos országokban még nincs teljes sajtósza­badság. Ennek kivívása is a békemozgalom céljai közé tartozik. Kuo Mo-zso végül meg­hívta a béke-világtalálkozó részvevőit, hogy látogassa­nak el Kínába. — Minden barátunkat szívesen látjuk — mondot­ta. — Örömmel várjuk bí- L-álatukat, mert tudjuk, hogy á hatéves népi Kíná­ban még nem megy min­den tökéletesen. Szeretjük és elfogadjuk a szigorú bírálatot, mert ez viszi előre a fejlődést. Kuo Mo-zso befejezésül az amerikai békeharcosok küzdelmének jelentőségét méltatta és azt a reményét fejezte ki, hogy a legköze­lebbi béke-világtalálkozón népes küldöttség képviseli majd az Amerikai Egyesük Államokat.

Next

/
Thumbnails
Contents