Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-05 / 156. szám

2 NÉPLAP 1955 július 5, kedd A béke-világtalálkozó bizottságai indítványainak kivonata Helsinki, (TASZSZ.) A LESZERELÉS ÉS AZ ATOMFEGYVER ÜGYÉ­BEN KIKÜLDÖTT BI­ZOTTSÁG JELENTÉSE A jelentés ismertet egy tervet az általános leszere­lés végrehajtására. A terv előírja a kísérleti atomrob­bantások beszüntetését, ün­nepélyes kötelezettség vál­lalását arra, hogy nem használják az atomerőn alapuló fegyvereket, meg­semmisítik azokat és je­lentős mértékben szaka­szomként fokozatos leszere­lést hajtanak végre. Szigo­rú ellenőrzés mellett. A terv értelmében az ellenőr­zés rendszerének pártatlan­nak kell lennie, olyannak, amely lehetetlenné teszi, hogy bármely ország is ki­bújjon az ellenőrzés alól, megfigyelőket alkalmaz a kikötőkben, a katonai ob­jektumoknál, a hadiüze­mekben, az atomnyers- anytag-lelőhelyek közelé­ben, az atomipar vállala­toknál stb. Minderre vonatkozólag — állapítja meg a jelentés — elvileg már megvan az egyetértés, a jelenleg az ENSZ leszerelési bizottsága előtt fekvő angol-francia és a szovjet tervben, Annak érdekében, hogy ezt a tervet minden or­szágra kiterjesszék, érte­kezletet kell összehívni, minden kormány részvéte­lével, akár tagja az ENSZ- nek, akár nem. A megegyezés létrejötte parancsoltján szükséges és a legrövidebb időn belül meg kell valósítani, A négy hatalom kor­mányfőinek küszöbönálló genfi találkozója széles­körű távlatokat nyit meg. A világ népei követelik, hogy ez a találkozó sikeres legyen, és küzdenek is a találkozó sikeréért. A KATONAI TÖMBÖK ÉS A BIZTONSÁG KÉR­DÉSÉBEN KIKÜLDÖTT BIZOTTSÁG JELENTÉSE A bizottság három albi­zottságot alakított, A német kérdéssel kap­csolatban alakított albi­zottság indítványaiban rá­mutat arra, hogy a párizsi egyezmények következté­ben fokozódott Európa ka­tonai tömbökre szakadásá­nak veszélye és ez a körül­mény a békét fenyegeti. A veszély kiküszöbölése érdekében szükséges, hogy valamennyi európai állam kölcsönös megértésre jus­son egymással egy kollek­tív biztonsági rendszer megteremtése érdekében. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokat meg kell hívni, vegyen részt ebben a biz­tonsági rendszerben. Németország egyesítése — hangzik a továbbiakban — összefügg az európai biz­tonságnak ezzel az új íel- fógásával. Németország egyesítése csak akkor va­lósítható meg, ha olyan feltételek között történik, amelyek kizárják a német militarizmus feltámadásá­nak és Németország vala­milyen katonai szövetségbe való részvételének lehető­ségét. Az ENSZ ügyeivel fog­lalkozó albizottság a többi között követeli, hogy a Kí­nai Népköztársaságnak ad­ják meg jogos helyét az ENSZ-ben. A béke-világtalálkozó fel­hívja a világ közvélemé­nyének figyelmét arra, hogy tevékenyen részt kell venni az ENSZ céljainak és alapelveinek megvédé­séért folytatott harcban. Az ázsiai és középketeti országok kérdésében ki­küldött ' albizottság köve­teli, hogy vonjanak ki Ázsiából minden külföldi csapatot és semmisítsék meg az összes ázsiai kül­földi támaszpontokat, A NEMZETI SZUVERE­NITÁS ÉS A BÉKE ÜGYÉBEN KIKÜLDÖTT BIZOTTSÁG JELENTÉSE Kijelentjük — olvashat­juk az indítványban —, hogy a békét csak az aláb­bi feltételek mellett lehet megszilárdi tar, j. 1. Be kell szüntetni a békére, függetlenségre és szabadságra törekvő gyar­mati népek ellen irányuló mindennemű hadműveletet és megtorló intézkedést olyan országokban, mint Malájföld, Kenya, Algír, Marokkó, Madagaszkár, Brit- és Francia Kamerun stb. 2. Meg kell szüntetni a katonai támaszpontokat, amelyeket a gyarmati or­szágokban az országok akarata ellenére létesítet­tek és amelyek az orszá­gok biztonságát fenyegetik. 3. Meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy országo­kat népeik akarata ellené­re mesterségesen megoszt­va tartsanak. Példa erre Goa, Nyugat-Irán, Togo stb. 4. Meg kell szüntetni mindennemű faji megkü­lönböztetést, aminőt pél­dául Dél-Afrikában gyako­rolnak. 5. Meg kell szüntetni mindennemű idegen ural­mat az országok gazdasá­gában és kulturális életé­ben, valamint a rendsze­res külföldi bevándorlást, amelynek célja, hogy alá­rendelt helyzetbe hozza a bennszülött lakosságot. A béke világtalálkozó a béke érdekében felszólítja az érdekelt országokat, tar­tózkodjanak mindennemű eröszakpolitikátó! és min­den vitás kérdést tárgyalá­sok útján oldjanak meg. A BÉKESZERETÖ ERŐK TEVÉKENYSÉGÉNEK KÉRDÉSEIVEL KAPCSO­LATBAN KIKÜLDÖTT ALBIZOTTSÁG JELEN­TÉSE Javasolja, hogy augusz­tus 6-án Hirosima atom­bombázásának évfordulóján tartsanak világszerte akció­napot a béke érdekében, amelyen a leszerelést és az atomfegyver teljes eltiltá­sát követelik. A GAZDASÁGI ÉS SZO­CIÁLIS KÉRDÉSEK ÜGYÉBEN KIKÜLDÖTT BIZOTTSÁG JELENTÉSE A béke-világtalálkozó ab­ban a törekvésében, hogy elősegítse a béke helyreál­lítását, az életviszonyok és a munkakörülmények sza­kadatlan javulását minden országban és különösen az elmaradott országokban, in­dítványozza, hogy a parla­mentek és kormányok dol­gozzanak ki és fogadjanak el egy tervet a fegyverzet és a fegyveres erők csök­kentésére, az így felszaba­duló anyagi eszközöket pe­dig a békés iparágak és a mezőgazdaság fejlesztésére használják fel, hozzanak olyan törvényeket, amelyek tiltanak mindennemű hát­rányos megkülönböztetést és összhangban állnak az „egyenlő munkáért egyenlő bért“j A KULTURÁLIS KAP­CSOLATOK ÜGYÉBEN KIKÜLDÖTT BIZOTTSÁG Altalanos NYILATKOZATA A béke-világtalálkozón megjelent kultúrmunkások — mondja a nyilatkozat — felszólítanak minden értel­miségi dolgozót a kultúra és a művészet minden dol­gozóját, álljanak ki váll­vetve népükkel, segítsék elő kulturális és társadalmi tevékenységükkel, hogy az egész világon létrejöjjön a megértés és egyetértés lég­köre; A NEVELÉS, MŰVELŐDÉS ÉS AZ IFJÚSÁG KÉRDÉ­SEI ÜGYÉBEN KIKÜL­DÖTT BIZOTTSÁG JELENTÉSE A bizottság indítványai rámutatnak arra, hogy az ifjúságot a türelem, a ba­rátság és a béke szellemé­ben kell nevelni. Az isko­lai oktatásból ki kell kü­szöbölni az erőszak és a háború mindennemű dicsőí­tését a faji, politikai, vagy vallási megkülönböztetés minden formáját. A fegyverkezési verseny végzetes hatást gyakorol ‘a fiatalság nevelésére és mű­velésére — mondják az in­dítványok. Ennélfogva szük­séges, hogy minden ország költségvetésében az első hely a nevelésre és műve­lődésre szánt kiadásokat il­lesse meg, a katonai kiadá­sok csökkentése révén. Nehru indiai miniszterelnök Boszniában és Hercegovinában Vasárnap reggel Nehru indiai miniszterelnök leá­nyával Indira Gandhival Tito köztársasági elnök és felesége kíséretében Zeni- cába, a boszniai iparváros­ba érkezett. A zenicai vas­kombinát megtekintése után, folytatták útjukat Szarajevó felé. Rövid szarajevói tartóz­kodás után Nehru indiai miniszterelnök és Tito el­nök folytatta útját Jabla- nica felé, útközben Ivan- szedlo község közelében Tito és Nehru két fenyőfát ültettek el az út mentén lévő Kisdombon, az indiai és a jugoszláv nép barátsá­gának jeléül. Jablanicánál, a Neretva partján megtekintették Ju­goszlávia legnagyobb vízi­erőművét, amelynek egy részét ez év elején helyez­ték üzembe. Ezután Gyúró Pucar, a boszniai, hercegovinál nem­zetgyűlés elnöke és felesége ebédet adott Nehru minisz­terelnök és kísérete tiszte­letére. A íaiiácsiimnka tapasztalataiból A járási tanács végrehajtó bixottságánah ülése Nyír gyulaj hiixséghen A nyírbátori járási ta­nács végrehajtó bizottságá­nak II. negyedévi munka­tervében szerepelt a nyír- gyulaji községi tanács végrehajtó bizottsága mun­kájának értékelése, a ta­nács és a tömegek közötti kapcsolat 'megszilárdítása terén végzett munkája alapján. Végrehajtó bizottságunk az elmúlt negyedévekben már több községi vb. mun­káját értékelte, s ezek ta­pasztalatai alapján azért határozta el Nyírgyulaj község végrehajtó bizottsá­ga munkájának megvizsgá­lását, mert ebből a község­ből a tanácsválasztás óta több ellentétes irányú meg­állapítás jutott végre­hajtó bizottságunk tudo­mására. Ezek a megállapítások többségében jó képet al­kottak a községről: a ta­nács és a tömegek közötti kapcsolatról. Éppen ezért volt végrehajtó bizottsá­gunk előtt érthetetlen az, hogy az utóbbi időben alko­tott kedvező kép elle­nére a község az ál­lammal szembeni köte­lezettség teljesítése te­rén fokozatosan az utolsók közé került a verseny értékelésénél, a járási rangsorban. Hogy a községi vb. mun­káját helyesen tárgyalhas­sa meg végrehajtó bizott­ságunk, úgy határozott: az elkészített jelentések alap­ián a helyszínen, Nyírgyu­laj községben tartja meg ülését. A helyszínen tartott vb. ülésre meghívtuk és azon részt vett a köz­ségi vb. minden tagja, a községi áb-ok elnö­kei, a párttitkár elv­társak, a népfront-bi­zottság, a termelési bi­zottság elnöke és a Nyírgyulaj községhez legközelebb fekvő öt község vb. elnöke. A végrehajtóbizottsági ülésen a jelentésekből és a helyszínen szerzett tapasz­talatokból megállapítást nyert, hogy a községben a tanácsülések jók, eredmé­nyesek. A községi végre­hajtó bizottság komoly gon­dot fordít a tanácsülések megszervezésére. A tanács­ülés előtt a vb. tagjai sze­mélyesen is felkeresik a tanácstagokat, így biztosít­ják a tanácstagoknak álta­lánosan mintegy 90—95 százalékban való részvéte­lét a tanácsüléseken. A ta­nácstagok meghívása a ta­nácsülésre nem mechani­kusan történik. A tanács­ülésen a tanácstagok aktí­van kiveszik részüket a napirenden szereplő anyag megbeszéléséből, aminek eredményeként a tanács megfelelő határozatokat hoz. A községi vb. üléseket is rendszeresen megtartják. Kivételes esetben fordul elő, hogy egy-egy vb. tag igazoltan távol marad a vb. ülésr51. Az állandó bizottságok üléseiket rendszeresen tart­A pártoktatás hírei 0 A császárszállási Uj Alkotmány TSZ politikai iskolájának múlt évi záróvizsgáján több olyan elvtárs vett részt, aki nem vett részt pártoktatás­ban. Az 1955—56-os pá.t- oktatási év előkészítésénél ezek közül több elvtárs kérte a termelőszövetkezet pártszervezetének a veze­tőit, hogy osszák be politi­kai iskolára. Ez az ered­mény betudható annak, hogy az itt dolgozó propa­gandista már három éven keresztül jó munkát vég­zett. Az elmúlt oktatási év­ben is minden hallgató le­vizsgázott. A termelőszövet­kezet tagjai most is azzal a kéréssel fordultak a járá- ti bizottsághoz, hogy Juhász Ferenc elvtársat, a járási tanács dolgozóját bízzák meg az ő politikai iskolá­juk vezetésével. A járás; pártbizottság a termelő- szövetkezet pártszervezeté­nek a kérését örömmel tel­jesítette. Juhász elvtárs már ezelőtt egy hónappal mun­kához látott. Személyesen felkereste az elvtársakat és beszélgetett velük az új pártoktatási év jelentőségé­ről, a tanulás fontosságá­ról. A marxizmus-leniniz- mus alapjai tanfolyam mind a 16 hallgatója örül annak, hogy olyan tapasztalt pro­pagandista fogja őket ok­tatni ebben az oktatási év­ben is, mint Juhász elvtárs. A kófaji Vörös Október Termelöszövetkezetben a pártszervezet vezetői elő­ször vezetőségi ülésen be­szélték meg az új pártokta­tási évvel . kapcsolatos ten­nivalókat. Ügy döntöttek, hogy addig nem osztják be a pártszervezet tagjait ok­tatásba, míg a vezetőség tagjai nincsenek beosztva. Ezen a vezetőségi ülésen Szabó István párttitkár elvtárssal az élen, minden vezetőségi tag be lett oszt­va a pártoktatás különböző formáiba. Megalakították az elbeszélgető bizottságot is, melyben jó munkát vég­zett a párttitkár elvtárson kívül Rubóczki Mihály pro­pagandista is. Együtt, a nö­vényápolási munkák köz­ben keresték fel a hallgató­kat és beszélgettek velük. A pártszervezet tagjai örömmel jelentkeztek tanu­lásra. A pártszervezet 18 tagja közül az 1955—56-os pártoktatási évben 12 elv­társ mellett a szövetkezet, legjobb pártonkívüli tagjai is részt vesznek a pártok­tatásban. A nyírbogáti Rákóczi TSZ pártszervezetében is párt­vezetőségi ülésen beszélték meg az új pártoktatási év előkészítésének feladatait. Itt a pártszervezet tagjai- j nak 75 százalékát vonták be szervezett pártoktatásba. 1 A háromtagú elbeszélgető bizottság tagjai, Zöldesj Jó- zsefné tsz. párttitkár, Csu­dái Margit.' a községi párt- bizottság titkára, propagan­dista és Mankó Mihály, a pártszervezet vezetőségének egyik tagja már minden hallgatóval beszélgettek. Több olyan elvtárs volt, mint Erős János, M. Tóth József, akik már előre fi­gyelmeztették a pártszérve- zet vezetőit, hogy őket ki ne felejtsék ~a pártoktatás­ból. ják. Az ülésekre esetenként meghívják a választókerü­letükből bevont aktívákat is. Az aktívák segítséget adnak az áb-ok munkájá­hoz. Ennek ellenére az ered­mény a tanács és a tömegek közötti kapcsolat kiszé­lesítése, a tervek telje­sítése terén a község­ben mégsem kielégítő. A végrehajtóbizottsági ülé­sen megjelentek elmondták azokat a hibákat is, me­lyek a községi vb. munká­jában megvannak és aka- dályozzák a tanács és a tömegek közötti kapcsolat további kibontakozását, megszilárdítását, az állam­mal szembeni kötelezettseg teljesítését. Hiba azonban az, hogy a határozatok nem nyernek végrehajtást. A tanácstagok a ta­nácsülésen hozott ha­tározatokat nem ismer­tetik rendszeresen vá­lasztókerületükben la­kó választóikkal. Nem mozgósítják, nem von­ják be a dolgozókat a határozatok végrehajtá­sába. Ugyancsak ez a fő hiba a végrehajtóbizottsági ha­tározatok végrehajtásánál, valamint az állandó bi­zottságok munkájában :s. Bár az áb-ok rendszeresen megtartják üléseiket, azon résztvesznek a választóke- rüietenkénti aktívák is, de tevékenységük jóformán csak erre korlátozódik, mert sem az áb. tagjai, sem pedig azok aktívét nem ismertetik rendszeresen a dolgozókkal az áb. ülésen elhangzottakat. Ezen túl baj van a sze­mélyes példamutatás terén is az állammal szembeni kötelezettsé­gek teljesítésével. Ugyanis a községi tanács-1 nak 43 tagja van, akik kö­zül 12 hátralékos a beadási kötelezettség teljesítésében. Ezeket a hiányosságokat kell megszüntetni a köz­ségben rövid időn belől, akkor a tanácsválasztás óta a tömegkapcsolat ki- szélesítése terén elért eredmények fokozódni fog­nak, a tervek teljesítése, az állammal szembeni kötele­zettségek teljesítése pedig megjavul. A járási végrehajtó bizottság megállapítot­ta, hogy a nyírgyulaj! vb. munkájának hely­színen történt megtár­gyalása meghozta a várt eredményt. A helyszínen adott segít­séget a végrehajtó bizott­ság tagjai, az állandó bi­zottsági elnökök és más községi funkcionáriusok munkájának megjavításá­hoz. Ezáltal közelebb került a járási vb. a községi vég­rehajtó bizottsághoz, javult a kapcsolat a járási vfy tagjai és a községi funk­cionáriusok között, Éppen ezért a járási vég­rehajtó bizottság célul tűz­te ki azt, hogy a következő időben egyre több község végrehajtó bizottsága mun­káját fogja megtárgyalni a helyszínen tartott ülésen, egy-egy konkrét feladat végzésének értékelése so­rán. Illés Béla a nyírbátori járási vb. titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents