Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-28 / 176. szám

NÉPLAP

1953 iulius 2S. esüUírtÖk

PÁRTÉPÍTÉS

X

Legyen osztályharcos a besenyőd! népnevelők felvilágosító munkája

Terebélyes, zöidlomboza- tú fák övezik Besenyőd községet. A faluba érve, csak Jtt-ott látunk egy-egy öregembert, vagy homokban játszadozó gyerekeket. Mindenki a határban van.

A falu határa, a jól ápolt gyümölcsfák, a szépen rendben tartott házak, udvarok elárulják: szorgos emberek lakják ezt a falut.

A tanácsházához érve, megállunk. Katona elvtárs, a községi tanács elnöke boldogan újságolja:

— Talán most suhog az utolsó kaszavágás ;;) Talán most rakják az utolsó kévét a keresztbe .: Ilyen hamar még nem arattunk le!

Serény, szorgoskezű emberek laknak itt. Ma befejezik az aratást.

A SZORGALMAS MUNKA JÖL KAMATOZIK A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN

A szorgos emberek munkája különösen kiemelkedik a Szikra Termelőszövetke-, zetben. Nemcsak az aratásban, hanem minden munkában élen jár és példát mutat a szövetkezet. Mint a szikra, úgy pattan ki a munkalendület a közös erőből a magasabb termés- eredményekért, a szebb, a boldogabb életért.

Persze, nem mindig volt ez így. Még tavaly is probléma volt az aratásnál és egyéb munkánál. A tagok nem érezték még eléggé magukénak a szövetkezetét. De egy év leforgása alatt sokat változott, fejlődött és erősödött a szövetkezet, s benne az emberek is. Azelőtt— őszintén szólva — egyes veteményeikkel nem igen dicsekedhettek. Viszont az idén, ha valaki kiment a határba, szép árpát, búzát, rozsot látott, azt mondta: „Ez a termelőszövetkezeté!“ Ha valaki szép, tiszta kukoricát, jól ápolt gyümölcsöst lát, azt mondja: „Ez is a szövetkezeté!“

Legjobban a termés- eredmények beszélnek .erről. Árpából 15 mázsát termeltek holdanként, búzából 10 mázsás átlagtermést értek el, 2 mázsával felülmúlva az egyénieket. Ezt tudják és elismerik az egyéni dolgozó parasztok is. — Kozma András, B. Tar József, Kecskeméti Károly és még több egyéni paraszt így vélekedik:

— Nagyon jól dolgozik a szövetkezet. Nagyobb lesz a terméseredményük, jövedelmük, mint a miénk.: \

GONDOLKODIK A FALU — VANNAK MAR DJBELÉPÖK

De vannak olyanok is, akik nemcsak elismerik a szövetkezet eredményeit, hanem magukénak érzik már a szövetkezetét. Nagy Sándor és Tisza András nyolcholdas dolgozó parasztok, özv. Jenei Pálné ötholdas dolgozó paraszlasszony az elmúlt napokban beléptek a szövetkezetbe.

A község m'■-'mozdult. Ha este egymással találkoznak az emberek, feltétlenül szó esik a szövetkezetről. Ha vasárnap délután a kiskapuba kiülnek és kártyázni kezdenek — végezetül a szövetkezetről beszélnek. Az emberek vitatkoznak, vívódnák magukban:

— Hát hogyan is lenne jobb?

Aztán számolgatnak, mérlegelik a szövetkezeti tagok életét. Meg-meg jegyzik:

— A tagoknak semmire sincs gondjuk, jól megélnek a szövetkezeti munkából.

KULAKHAZUGSÁGOK

Am a besz. ’-■etések során gyakran másról is szó esik. Furcsa, hamis hangok ütik fel itt is, ott is a fejüket. Faluszerte elterjedt az a hír például: „hiába aratták le a búzát, árpát a szövetkezeti tagok, úgysem kapnak belőle semmit.“

Még arról is beszéltek: „várjanak a szövetkezetbe való belépéssel, majd a genfi értekezlet eldönti:;: Ügy sem lesz már sokáig egybe a szövetkezet“.

Ezek nyilvánvaló hazugságok, rágalmak,

Vajon kik terjesztik ezeket?

Nem nehéz kitalálni. — Csakis a kulákok, akik hol nyíltan, hol burkoltan, — de megtalálják a módját, hogy a szövetkezet ellen izgassanak. Jenet Menyhért kulák az aratás előtt nyíltan hangoztatta: „Még nem lehet aratni.“ Amikor javában folyt az aratás, ő még akkor sem aratott, ezzel is azt mutatva: „még nem lehet aratni“. Ar. " _r a tanácselnök felszólította, hogy kezdje meg az aratást, szemtelen pimaszsággal azt felelte: „Mi jogon von engem felelősségre, akkor aratok, amikor én akarok ;..“

A kulákokra ma inkább az a jellemző, hogy nem szoktak két mellel kiállni, hanem mások útján, a becsületes dolgozók félrevezetésével próbálnak ellenállni, íme egy példa. Fridii András kisiparos az egyik nap kőművesmunkát végzett Jenei Menyhért kuláknál. Este, a munka végeztével a kulák leitatta. Fridii András a kuláktól jövet, utcahosszat nyíltan a tsz. és a párttitkár ellen izgatott.

Majd a későbbiek folyamán Fridii András őszintén bevallotta:

— Félrevezettek. Jenei Menyhért bu.itogatott..:

Nyilvánvaló, hogy Jenei Károlynak, Nagy Bálintnak, Jenei Menyhértnek és a többi kuláknak nem tetszik: a termelőszövetkezet virágzása, nem tetszik az, hegy egyre több dolgozó paraszt kopogtat a szövetkezet kapuján. Jenei Menyhért például azt szeretné, ha újból ő lenne a falu „mindenható ura“, azt szeretné, ha Fegyver Ferenc, Tóth Ferenc és a többi dolgozó parasztok az ö földjeit dolgoznák.

KICSODA

JENEI MENYHÉRT?

Nem! Ebbe nem egyeznek bele a falu becsületes dolgozói Nagyon jól ismerik, ki volt a múltban Jenei Menyhért és a többi kulák. Jól emlékeznek n ég arra, hogyan tollasodéit évről évre Jenei. De miből? A dolgozó parasztok véres, ve- rejlékés munkájából. Egy pár év alatt 25 hold földje, kocsmája lett. Nyilván nem becsületes munkából. Megrázó történetek fűződnek ehhez.

MegyeszeHe híres hamis- kártyás volt Jenéi. Amikor észrevette, hogy valamelyik dolgozó paraszt eladta a tehenét a vásárban, behívatta magához és megkínálta kocsmájában egy féldecivel. Addig-addig beszélgettek, hogy egyszeriben előkerült a kártya .;: Amikor a szegény paraszt észrevette, már nem volt pénze .;. Oda a tehén ára;: > Most mi lesz ...?- így járt Kálmándi Berti is, aki utolsó kétség- beesésében a pérz elvesztése után felakasztotta magát. Jenei csak röhögött rajta .::

De volt más módszere is Jenéinek. Erre is jói emlékeznek a dolgozó parasztok. Gyakran előfordult, hogy pénzük nem volt és hitelbe ittak meg egy-egy íéidecit, vagy két deci bort. Aztán, amikor egy kis pénzük került, rendezni akarták adósságukat. Igen ám, de akármennyi pénzt vittek, soha sem volt elég. Csodálatosképpen egy féldeciből félliter lett — két deci borból két liter. Ha valaki ezt nem akarta elismerni, az egymá- zsás ember akkorát rágott belé, hogv csakhamar a kocsma aitaja előtt találta magát.

Nbs, ilyenek voltak a kulákok Besenyődön! fis ha

módjukban volna, ma is ezeket tennék. De mivel nem tehetik, aljas fondorlatokkal, hazugságokkal próbálják félrevezetni a dolgozó parasztokat. El szeretnék hitetni a falu dolgozóival, hogy ők is olyan emberek, mint a többiek, ők is úgy dolgoznak és dolgoztak, mint a becsületes szegények, kis- és középparasztok. Szeretnének minden becsületes dolgozó paraszt bizalmába férkőzni. Sajnos, álnok, mézes-mázos szavukkal nem egy esetben sikerül is a becsületes dolgozókat félrevezetni.

A NÉPNEVELŐK FELADATA

A pártszervezetnek lenne az a feladata, hogy a kulákokat hazugságaikkal egyetemben leleplezze! A párt- szervezetnek, a népnevelőknek gyorsan kellene az ilyen valótlan hírekre reagálni. A termelőszövetkezet tagságát és a népnevelőket elő kell készíteni arra, hogy a dolgozó parasztok a szövetkezet eredményei t ne csak közvetve, hanem közvetlenül is ismerjék. Ha három ember összejön, ne a kulák legyen a negyedik, hanem a népnevelő.

Helyes a pártszervezetnek az a kezdeményezése, hogy a tsz-tagok és a kívülállók között baráti család- látogatást szervez. Csak ez ne papíron, hanem a valóságban is legyen meg. Akkor elérik azt, hogy a dolgozó parasztok, nem hallgatva a kulák szavára, — mind többen lépnek be a szövetkezetbe;

BÁLINT LAJOS.

M©s@ik@k m kineseikcipu hőseinek

KINCSESKAPU. így nevezte el a nép a záhonyi vasútállomást. A felszabadulás óta temérdek kincset érő élelmiszer, nyersanyag, ipari és mezőgazdasági gép érkezett hazánkba a szovjet nép segítsége, vagy ajándékaképpen. Ez a segítség — amit a magyar nép kincsnek nevez — gazdagította és gazdagítja hazánkat, ékesíti szociális cs kulturális eredményeinket, boldogítja népünket. Záhonyról elsősorban ez jut eszünkbe, és azok a vasutasok, akik ott dolgoznak, akik tisztelegve fogadják a haláron a kincset hozó vas- úti szerelvényeket, átveszik a küldeményt, majd normálkocsikba rakják át és az országba továbbítják.

*

LÁTTUK a hires vasutasokat: P. Tóth János tolatásvezetőt, Béres Géza szolgálattevőt, Pásztor Jenő kocsimestert, Gyüre István és Rákóczi Ferenc mozdonyvezetőket, a legjobbakat. — Megismertük munkájukat. Rákóczi Ferenc mozdonyvezető neve sokat szerepel az újságban. Ö jár élen a mozdonyvezetők versenyében. Legtöbbször ő vezeti a bc- kevonalokat, a koksszal, érccel és egyéb nyersanyagokkal rakott szerelvényeket — a menetidőt csökkentve, — a Ferencvárosi

munkájából

Pályaudvarra, vagy a borsodi iparvidék üzemeibe.

*

Teherautó állt meg az állomás előtt, melyen pattogó ritmusú nótát daloltak a lányok. Tarka táncruhába voltak öltözve a tánccsoport tagjai: Koslyu Gizella, Illés Mária, Kokas Jolán, Tóth Gizella és a többiek. Irodákban és a vonaton teljesítenek szolgálatot. Ebédszünetben a záhonyi Béke TSZ-ben és a győröcskei Szabadság TSZ- ben voltak. Az aratóknak vittek a vidám kedvhez még vidámabbat: eltáncolva a szabolcsi leánytáncot.

•*

A DARU-PALYA alatt átrakó munkások dolgoznak. A széles nyomtávú vasúti kocsikból rakják át a magyar vagonokba a többmázsás ládákat, bálákat és gépeket. Gyüre Károly és Bori József átrakó munkások — a legjobbak és a legszorgalmasabbak társaik között.

*

A KOKSZ-CSÜZDA körül is éjjel-nappal folyik a munka. Drótkötél-pályán házatják a koksszal teli szovjet vagonokat, a normál sín-péTya fölé. Papik. József éwS Rohály István irá- nyitja a vagonokat, Páncz József pedig a koksz leeresztését. Nagy robajjal ömlik a koksz előbb a tölcsér alakú leknőbe, onnan — a teknők aljának kinyi-, tásakor — a normál vagonokba. 16-an foglalatoskodnak a koksz átrakással. Na-] ponta 25—30 darab 350 ton-, nás vagon kokszot raknak át.

*

MŰKÖDIK a távírógep, az ügyeletes távirász olvassa a szalagról a jelentést és válaszol. Cseng a telefon, a, szolgálattevő veszi a hírt, és máris továbbítja, vagy in-l tézkedik az ügyben. Szőke vasutaslány körmol az íróasztalnál. Égy másik a pénztár ablakánál adja a jegyet az utasoknak. Kint, az állomás épülete előtt, az első vágányon áll egy személy- vonat. a jegykezelő sürgeti beszállásra az utasokat, A vonatinditó megadja a jelt az indulásra, öszhajú váltókezelő (több mint 20 év szolgálat után) szabadra állítja a vágányt, — szabadot jelez a jelző is — és a "vonat elindul Budapest felé.

*

A záhonyi vasutasok, hírnevükhöz méltóan, teljesítették eddig tervüket. Az V. Vasutasnap tiszteletére tett új felajánlásaikat is bizonyára túl fogják teljesíteni, újra elnyerik az „ Élüzem“ címet.

0. A.

4 pártmunka tapasztalataiból

Példamutató cselekedet volt

A nap már jól fenn járt az égen, amikor Nyakó Sándor elvtárs, a kisvárdai gépállomás párttitkára, a nyírkarászi Május 1. TSZ gabonatáblájára ért.

— Jó reggelt, — fogadta Biró elvtárs, a szövetkezet elnöke.

Kissé bosszús volt, mert már két napja, hogy a kombájn az akkumulátor miatt állt. Most ugyan dolgozott, de mért ne adja haragját tudtára a párttitkárnak, — gondolta. Nyakó elvlárs nem szólt semmit. Nagyokat hallgatott. Jogos volt az elnök elvlárs bosszankodása:

— Nem ártana, ha sürgősebben intézkednétek. Nyakó elvtó,rs, — zsörtölődött az elnök.

— Igaza van, — válaszolta nyugodt tekintettel a fiatal párttiikár.

— Nem szeretnénk, ha ilyen megismétlődne — szippantott nagyot cigarettájából Biró elvtárs. — Hisz tudod, csak kárunk lehet a késlekedésből.

— Nem jog megtörténni,

— fogadkozott a párttitkár.

Aratott is szépen a gép.

Nem volt semmi baj. Meg voltak elégedve miinkájával a szövetkezet tagjai. De egyszer aztán mégis csak hiba történt. Ügy estefelé történt az eset, amikor eltörött a vágószerkezetet meghajtó rúd. Ott volt az esetnél Vincze elvtárs is, a gépállomás mérnöke. Ezt ott helyben nem lehetett megjavítani. Gyorsan motorra ült és bevitte a gépállomásra. A műhsly dolgozóinak a munkaideje lejárt, a szerelők meg mind kinn voltak a határban, ki erre, ki arra. Egyedül a titkárt találta otthon, de már Nyakó elvtárs is menni akart.

— Baj van, titkár elvtárs,

— szólította meg a készülőben lévő párttitkárt.

— Mi baj?

— Eltörött a vágószerkezet meghajtó rúdja.

— A kutyafáját, — simította végig haját mind a tíz ujjúval Nyakó elvtárs.

— Ha most nem készül el, akkor csak holnap délben indulhat újból a munka. Pólyák László, a kombáj- nos, meg várja, bosszankodik, hogy áll a gépe.

Nyakó elvtárs agyában hirtelen átfutottak a szavak: „ígérem, hogy nem fog megtörténni.“

— Meglesz, Vincze elvtárs, — szólt határozottan a mérnöknek.

— Mikor?

— Hajnalban jöhetsz érte.

A mérnök berúgta a motorkerékpárját és tova robogott. Nyakó elvtárs pedig szólt Kászonyi Márton bácsinak, az öreg éjjeliőrnek, hogy nyissa ki a műhelyt. Az csak nézett. Nem tudta elképzelni, mi ütött a párttitkárba, ilyen késő este.

— Mit akar a párttitkár elvtárs?

— Dolgozni, Márton bácsi, — válaszolta mosolyogva.

— Most, az éjszaka?

— Igen! Sürgős a munka.

Az éjjeli őr kinyitotta a műhelyt. Nyakó elvtárs munkához látott. Már éjfél

is elmúlt, amikor rányitotta az ajtót Marion bácsi.

— Segítsek? — szólította meg a munkában kifáradt titkárt, akiről folyt az izzadság .

r— Nemsokára kész lesz, — válaszolta Nyakó elvtárs.

Hajnal három órára készen volt a vágószeri:: meghajtó rúd.

Nem múlt még el öt óra, amikor Vincze elvtars, a gépállomás mérnöke megérkezett, A kijavított alkatrészt megtalálta ott a műhelyben, ahova a parttitkar állította.

— Ez igen, — mondta magában, miután megnézte, hogy csinálta meg a titkár a munkát. Aztán gépére ült és úgy elrobogott, mint ahogy érkezett, örömmel vitte. Időben érkezett.

— Kész van? — kérdezte az elnök a mérnöktől.

— Kész, — válaszolta örömmel. — Mindjárt indulhatunk. A párttitkar elvlárs csinálta meg az éjszaka.

Bíró elvtárs nem válaszolt, csak mosolygott.

— s. K. —

Új öntözőművei avattak tel az Elbáit Népköztársaságban

Június utolsó napjaiban j felavatták a Recs-Koplikj öntözőművet, Skodra terü-j let egyik jelentős tervalkotását.

Az öntözési rendszer főcsatornája több mint 301 kilométer hosszú és felépí-j tésére a népi hatalom több mint 27 millió leket ruhá-j zott be. Skodra terület dol-j gozó parasztsága szabadidejében lelkes rohammun-j kával segítette elő a csatornaépítés meggyorsítását'

és mintegy 53.000 köbméter földet mozgatott meg. Különösen kitettek magukért Koplik, Puka és Dukagyin vidékének dolgozó parasztjai.

A Recs-Koplik öntözómú megnyitása igen jelentős Skodra terület mezőgazdasága számára, hiszen mintegy 1000 hektár dohányföld rendszeres vízellátását biztosítja és már az idén jelentősen emeli a terméshozamot,