Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-27 / 175. szám
1985 július 21, szerda NÉPLAP Szuromi István jobban járt... Az urak országában „Az emberek aputikusak „Szabolcsvármegye alispánjának, Nyíregyháza, 1935. március 20. Értesítem, hogy a nagykállói szakaszparancsnok íolyó hó 7-én kelt jelentése szerint Üjfehértó községben ezideig 450 népes család van megállapítva olyan, amelyiknek semminemű ellátása nincsen s ezeknek nyomora kimondhatatlan. Az ellátatlanok jelenlegi állapota a közbiztonságra nézve igen aggályos, mert a 450 család körülbelül 2000—2500 lelket számlál, s ennek a nagy tömegnek az élelmezési lehetősége a legkomolyabban vett értelemben — biztosítva egyáltalán nincs. Az emberek apatikusak, sötét arccal, hallgatagon viselkednek. Nem panaszkodnak már, mint az előbbi időben. A főbíró szerint a népnek ez a hangulata olyanforma, mint a vihart megelőző szélcsend, vagyis az erőszakosságok kirobbanása várható. Reichmann Gyula, csendőr osztályparancsnok.” ínséges körzetek Nyíregyházán „Nyíregyházán nyolc, a tanyákon három körzet van. Egy-egy körzetben a város belső területén körülbelül 120——140, a tanyákon 180—200 gondozásra szoruló szegény be- j teg vagy munkanélküli j ínséges van.’’ Nyírvidék-Szabolcsi | Hírlap 1938 jan. TI. .V Soványka napazámbér „A téli hónapokban sokszor még a férfi munkaerő keresete is az egy pengő alá süllyed. Például a j hivatalosan megállapított legkisebb férfi napszámbér december hónapban 80 fillér, a női 60 fillér, a gyermeké 40 fillér ...” I „Ehen kell pusztulnom...“ lágy tisztviselő levele a kormányzó feleségéhez ......sajnos nagyon távol vagyok a fővárostól s így segély iránti kilátásom ereje nagyon is legyengül míg az rendeltetési helyére ér, pedig a vidéken is van nyomor és szükség. ... inár évek óta állás és kereset nélkül vagyok. Sem rokonom, sem olyan ismerősöm nincs, aki segítene rajtam. Segély iránt már több kérvényt voltam bátor Főméltóságodhoz felterjeszteni az országos segélyakció keretén bőiül — azonban sajnos, a mai napig még eredmény nélkül — pedig lakóhelyem községi elöljárósága igazolhatja, hogy az eddig benyújtott kérvényemben és jelen kérvényemben foglaltak is mindenben megfelelnek a valóságnak, segélyt sehonnan nem kaptam és nem kapok, pedig ha valaki, úgy én is reá vagyok szorulva. Ismételt legalázatosabb kérésem Mehát oda terjed, hogy legalább most, már a tél közepén az előző kérvényeimben foglaltak értelmében az országos ínségakció keretében némi segélyben részesíteni kegyeskedjek, mert másképp éhen kell elpusztulnom, vagy meg kell fagynom ruházat, lakás és kenyér hiányában. Legalázatosabb kérésem ismétlésével maradtam teljes tisztelettel Fehérgyarmat, 1932. évi február hó 17-én legalázatosa'ob szolgája: Neszméri Gáspár tisztviselő.-’ »»Elsikkadt a munka becsülete...“ „A társadalom csak a mával tör5dvén, nem tudta a legközelebbi évek erőtartalékait sem felhalmozni, sőt a lehetőségek gyors felhabzsolásával s azzal, hogy új lehetőségek létrehozását teljesen figyelmén kívül hagyta, a következő évekre már a munka eredmé- •nyességének is útját szegte. Megmutatkozott a legutóbbi évek egyre növekvő munkanélküliségében, az ennek következtében beállott vásárlcképtelenségben, a termelés ebből következett fennakadásában, amely három tényezőt ma együttvéve világgazdasági válság néven szoktunk emlegetni. Ebben a válságban elsikkadt a munka becsülete, elveszett a munka értéke. Állás nélküli, dolgozni vágyó emberek százezrei szaladgálnak az utcákon munka nélkül, családok éheznek, rongyolódnak. Az izmok nem kapnak táplálékot, elernyednek, az akarat megbénul a lehetőségek teljes hiánya láttán, az inerciák elporladr.ak.” Felsőszabolcs, 1933 szeptember 7. R demokrácia építette „Most sokszáz ember dolgozik itt, a záhonyi pályaudvaron... raktárházak, melegedők, irodák, új fűtőház, hatalmas víztorony, sokreflektoros világító- torony nőtt ki a földből. A pályaudvar mellett vasutasváros épült. Palotának beillő modern vasutas laktanya, 54 szobával, központi fűtéssel, fürdőszobákkal, nagy kultúrház, hatalmas színpaddal, mozival és a Gerő-telep 45 ikerházzal, amelyekben 90 vasutas család lakik. Minden ház két-három szobás, fürdőszobás j lakásból áll. Ez Záhony, az új Záhony, amelyet a j demokrácia épített két évnyi idő alatt és aki két év- | vei ezelőtt járt itt utoljára és lelép a nyíregyházi motorról, megdörzsöli a szemét . . .” Nyírségi Magyar Nép, 1949 január. ] 1000 épitőmunkás egy vállalatnál „Az építőkön kívül ácsokat, asztalosokat, lakatosokat, vízvezeték- és villanyszerelőket és bádogo- sokat egyesít üzemünk, tehát minden építőipari ágat, amit foglalkoztatni tudunk építkezéseknél. Több munkásnak tudunk kenyeret adni, ugyanakkor jelentősen csökkentjük az építkezési költségeket. 1949-ben 1U00 munkással 15 millió forint értékű építkezést bonyolítunk le” — mondotta Je- szenszki István elvtárs, a nyíregyházi Magasépít 5- ipari Vállalat igazgatója.’’ Nyírségi Magyar Nép 1949 március 8. Életünk megszépült „Községünkből a felszabadulás óta majdnem háromezer ember ment el ipari üzembe, a vállalatokhoz dolgozni. Sokan vannak felelős funkciókban is. így ma már nem beszélhetünk munkanélküliségről. Életünk megszépült. Míg a földművesszövetkezet ez év! januári forgalma 700.000 j forint volt, addig április- I ban 833 ezer forin’ia emelkedett. Jószágálio- mányunk háromszorosára emelkedett.” Mikó József tanácselnök levele 1953 má jus 16-án. 7 úgnak a cséplőgépek J az érpataki határban. Kihallik a kertek alól a gépek muzsikája Prepocsák Sándor házához, pedig az már az érpataki határnak igen a szélébe épült, úgyhogy odalátszanak az új- fehértói házak. Szélcsendes időben kétfelől búgnak a gépek. Jól esik a fülnek hallgatni ezt a zenét, mert az emberi munka diadalát hirdetik. Sándor bácsi is. ha megáll az udvaron, hallja. örül is neki, ő már elcsépelt, de egy kicsit bosz- szantja is valami. — Hej, ha nekem.. r — ennyit szokott mondani ilyenkor és megvakarja a tarkóját. Aki nem ismeri, nem sokat értene ebből. Ugyanis Sándor bácsi nincsen megelégedve a földjével. Van neki pedig nyolc holdacska, de abból csak két hold szántó, négy hold rét — esős időben vízállás — két hód pedig erdő. Ebből is van haszna, szénája, fája van, de: — Az lenne az igazi, ha búzát teremne — mondja. em titkolja azt sem, | hogy éppen az iménti számolta ki. hogy ha neki! annyi búzája terem, hogy legalább húsz mázsát eladhat a feleslegből az államnak, akkor sokkal kevesebb gondja lenne, mint így van. G azonban nem tudott eladni felesleget. Teljesítette a beadási kötelezettségét, vetőmagot hagyott és ke- nyérnékvalót. Több ennél egy szemmel sincs.'. De azért neve kint van a dicsőségtáblán, mert a megtermett terményből elsőnek teljesítette állammal szembeni kötelezettségét. Az adóval sem marad el sohasem,- Most is előre fizetett. — Szuromi István, az jobban járt. mint én — mondja és elnéz a fehértói határ felé. Ott van a szomszédos tanya. — fi igen — mondja Prepocsák néni is. — Jobban, mert neki jobb földje van és nyolc mázsát adott el az államnak a feleslegből. Valami tíz mázsa feleslege volt neki. Kiszámoltam mennyi mindent kap — mondja és már magyarázza is. T gén. pénzben kapott *■ 1920 forintot. Kap 160 kiló korpát, kilónként 1.50 forintért, kap 240 forint szántási kedvezményt, vagy műtrágyát. — De az a sok jó korpa... az ér sokat... — számolja Prepocsák néni, mert ő bizony, mint a legtöbb háziasszony, tejben számol. Ebben igaza is van. mert bizony a százhatvan kiló korpából. negyven deka korpa után számítva egy liter tejet, 400 liter tejet várhat a gazdasszony. Literjét 2.50 forinttal számolva pon- tosan ezer forint. Nem is kell beszélni arról, hogy nemcsak a tehénnek, de annak a három süldőnek is milyen <jó lett volna a korpa, amit Sándor bácsi büsz- kén mutat meg a látogatóknak. — Az jár jól, akinek van mit eladni az államnak — vonja le a végső következtetést Sándor bácsi. Egy kicsit —I látni az arcán —> kesernyésen, mert nem ő adta el a nyolc mázsa terményt az államnak, hanem Szuromi István, méghozzá elsőnek. (—ó. G. —) Tavasz van! „A neve Szuromi Péter. A foglalkozása: termelőszövetkezeti tag. A tyukodi Előre tagja. A nyíregyházi városi színház hatos páholyában találkoztam vele a művészeti csoportok megyei bemutatóján. Pont hatvan esztendős. Ö is fellépett. Sógornőjével, idős Oláh Fe- rencnével együtt járta el vidáman, örömtől harsogón, büszkén, keményen a kanásztáncot botjával. Bajuszát fölfelé pödörte s rikkantott minden forgásnál, mint egy húszesztendős legény. Fellépése után sokan gratuláltak neki és sokmindent kérdeztek tőle. Szuromi Péter elmondta, hogy több, mint 10.000 forintot és sok minden mást keresett 1952-ben a szövetkezetben. „Ezért vagyok én ilyen jókedvű, — mondotta — mintha csak tavasz lenne.” Aztán, hogy szóba jött a tavasz, lelkesen, nagy buzgalommal kezdett arról beszélni, hogy a szövetkezet már hozzálátott a nagy munkához, serényen vetnek, szántanak. „Én is kiveszem a munkából a részem — fejezte be aztán. Mi parasztemberek régen, tavasszal sokat éheztünk, szenvedtünk. Köny- nyeinkkel öntöztük a barázdát. De most már a magamfajta öreg ember is nótázva állítja barázdába az ekét.” Néplap, 1953. március 1. Jó munka, jó kereset melést akadályozó, a vékony kések töredezéseiből származó gépallást, melynek eredménye, hogy minden elkészítendő munkadarabnál több, mint 40 százalékos időmegtakarítást ér el. Nem ismer selejtet és százszázalékos minőségi munkát végez. Havi átlagos teljesítménye 196 százalék, keresete 1430 forint. Április 4 tiszteletére megfogadta, hogy munkáját topábbra is jól végzi, szeretné Kiérdemelni a sztahanovista címet.” Néplap, 1953. febr. 1. „Kovács Géza a kisvár- dai Vulkán vasöntödéjének dolgozója, mint betanított . egédmunkás szorgalmasan résztvesz a szakmai tanfolyamon. A szovjet szakkönyveket állandóan tanulmányozza. Szakmáját, a maró- szakmát kitűnően elsajátította. Több ésszerűsítés és újítás dicséri szorgalmas munkáját. Legutóbbi újítása az, hogy gépén az eddig használt négy vékony kést egy vastag és egy vékony késre cserélte fel. Ezzel az eljárással megszüntette a terA lakott épületek tatarozását október 15-ig be kell fejezni Az elmúlt esztendőkben igen sok jogos panasz hangzott el amiatt, hogy koratavasszal és nyáron elkezdik egy-egy épületen a tatarozás], illetve felújítási munkákat, de még télen is dolgoznak rajta. Éz természetesen, különösen hideg időkben, sok kellemetlenséget okozott a lakóknak. ! Az ilyen jelenségek megszüntetésére a város- és községgazdálkodási minisztérium lakásgazdálkodási főigazgatósága határozatot hozott: azoknál a lakott épületeknél, ahol tataroznak, illetve lakásfelújításo- kát végeznek, a munkálatokat legkésőbb október 15-ig feltétlenül be kell fejezni. Éghetetlen cipőtalp műanyagból A munkavédelmi tudományos kutatóintézet dolgozói műanyagból éghetetlen cipótalpat állítottak elő. Ennek különösen a kohászatban van jelentősége, a munkások itt ugyanis fatalpú cipőket használnak, amelyek elég kényelmetlenek, kemém'ek. Az éghetetlen cipőtalp bőrtalpvékcny- ságú és olyan hajlékom’, rnmt a gumi. Az éghetetlen cipőtalpat elfekvő anyagból készítették. Előreláthatólag még ebben az évben nagyobb mennyiséget állítanak elő az üzemek tészére. Ujfoitci nylon zokni Újfajta nylon zoknik kö-j tését kezdte meg a budapesti harisnyagyár. A krepp1 nylonnak nevezett szintetikus fonalból készült harisnyák nem selymesfénynek, hanem inkább a oamathoz hasonlóak. Tartósságuk! azonban hat-nyolcszorosa a pamutharisnyáké’,iák. Legfőbb előnye, hogy fonala rugalmas, ennélfogva Kellemes viselet. A női is férfi zoknikon kívül gyermekharisnyát is kötnek a krepp nylonból. Ez különösen azért célszerű, mert nem növi ki a gyermek, olyan rugalmas, hogy a láb méretéhez igazodik. Ebben a negyedévben 350.00) pár krepp-nylon zoknit gyártanak. fedettuszodát. Az uszodában 3 méter magas ugrótorony is a sportolók rendelkezésére áll. Az uszoda befogadóképessége 500 fő. „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és ?, végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.” A dolgozók hazájában Új fedettuszodát kapott Brno Morvaország legnagyobb! f városában, Brnoban, né-| j- hány nappal ezelőtt ünnepélyes keretek között átad- 1 ták rendeltetésének az újon- ^ nan létesített 25 méteres if
