Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-27 / 175. szám
€ NÉPLAP Arattak az a oagykállói A oagykállói járásban azj MNDSZ-szervezetek alaposan kivették részüket az altatásból. Nagykállóban a | községi MNDSZ-szervezet-1 bői 24 asszony járt ki rend- I szeresen aratni a mezőre. A sokgyermekes édesanyák j jártak elől a munkában ! Nagy Sándorné, akinek 17 gyermeke van, Gelsi Mi- hályné 13 gyermekes, Kri- 2sai Jánosné 8 gyermekes édesanyák is az elsők között dolgoztak. Ezeknek az asz- szonyoknak a példamutata- sa jó hatással volt a többi anyára is, és így ők is egyre többen mentek dolgozni a termelőszövetkezet föld- jére, a nagy munkák idején. Ügy szintén jól dolgoztak a földmüvesszövetkezet MNDSZ-tagjai, s a gyógyintézet , MNDSZ-tagsága. asszonyok járásban is Azok az asszonyok, akik aratni nem mentek, család- látogatásokat végeztek. A tűzőrséget is az asszonyok vállalták. Balkány községben 62 asszony ment arat* ni. Nagyon sok egyénileg dolgozó parasztasszony is segítséget adott az aratás szemveszteség nélküli végzéséhez. Szakolyban, Kállo- semjénben, Bökönyben, Biriben, Geszteréden és Érpatakon is igyekeztek férjeik mellett az asszonyok. Felvilágosító munkát is végeztek; sokan látják már a nagykállói járásban, hogy érdemesebb termelő- szövetkezetben dolgozni, és ezért arról beszélgetnek, hogy az ősz folyamán ők is tsz. tagok lesznek. Sőrés Sándorné MNDSZ járási elnök. ásszonyfcúálkoző üszőtökön Tiszalökön is, mint má-j sutt a megyében, arattak az] asszonyok. Tiszalökön 10 j | tagú MNDSZ brigád ment | a Haladás tsz-nek segíteni j Poll Lászlóné községi, MNDSZ-titkár vezetésével. A tíz asszony közül is ki- j vált Huri Lajosné, Kissi Lászlóné és Makra Gábor-j né munkája. Ez a három asszony nemcsak az aratás-] ban segített, hanem az ági- i lációs munkában is. A me-l zőn dolgozva. beszélgettek: az asszonyokkal, a tsz. éle-| téről, fejlődéséről, össze-j hasonlítást tettek az egyé- j niek életével és munkájá-1 val. A községi szervezetben j még az aratás megkezdése- előtt MDP-csoport alakult, ennek tagjai méginkább szívükön viselik az asszonyok politikai nevelését. Ök kezdeményezték, hogy szervezzenek a tsz. és egyéni asszonyok között találkozót. Elhatározásukat tett követte. Ügy határozták,! hogy a termelőszövetkezet-* ben rendezik meg a talál-] kozót. Már reggel elindul-] tak Tiszalökről az egyéni-) leg dolgozó asszonyok a | termelőszövetkezetbe. Dél-1 előtt előadásokat hallgat- [ tak, amelyen a termelőszö-1 vetkezet fejlődéséről be- j széltek, és arról, hogy mi-] lyen megelégedettek tag-] jai. Délután kultúrműsor j szórakoztatta a résztvevő- i két, majd hajnalig tartó j tánc fejezte be ezt a ked- j vés napot. Többen elhatározták a találkozó részivé-] vői közül, hogy ősszel már ők is tagjai lesznek a tér-1 melöszövetkezetnek. Nagy Józsefné megyei ágit. prop. titkár. Zöldségkonzerv készítése Daráit zöldségfélékből korlátlan ideig eltartható konzervet készíthetünk egyszerű lesózással. 1 kg. sárgarépát, 1 kg. petrezselyemgyökeret, negyedkiló karalábét, 15 deka zellert. 10 dkg vöröshagymát, 10 dkg zöldpaprikát ledarálunk és teszünk hozzá 10 dkg finomra vágott paradicsomot. 10 dkg kelkáposztát és zel- lert meg petrezselyemzöldet. Az egészet " alaposan összekeverjük 60 dkg sóval, majd tiszta üvegekbe rak- juk, lazán lekötözzük. Használatkor az ételt nem kell külön sózni. Rizibizi Fél kiló zöldborsót zsírban kissé megpárolunk. Sóval, cukorral ízesítjük, s annyi vizet öntünk rá, hogy jól ellepje. Puhára főzzük. 20 deka rizst megmosunk, petrezselymes zsírban pár percig pároljuk, feleresztjük a cukorborsó levével. s fedő alatt puhára pároljuk. Azután leszűrjük a borsóról a levet és összekeverjük a- rizzsel. A rizibizit tálalhatjuk hús mellé, de nagyon finom zöld-. vagy gyümölcssalátával is. Töltött tök a darált hússal, egy egész után a tököt megtöltöttük, ] tojással, s megtöltjük vele beletesszük annyi paradi- a tököt. Zsírozott tepsibe ] csőm mártásba, hogy eltesszük. megsütjük. — Ké-j lepje, s abban puhára föz- szíthetjük úgy is, hogy mí-'zük. 1 millió 300 ezer m oz i előadás A friss tököt megtisztít-; juk,'hosszában kettévágjuk. | s kivágjuk a magját. 20 deka marha-, vagy sertéshúsból pörköltet készítünk, j ledaráljuk. Míg a pörkölt I készül, 15 deka rizst puhá- i ra párolunk, összekeverjük ] Az elmúlt évben a kínai j iparvállalatokban, falusi j kerületekben és távoleső1 lakótelepeken több mint 1,100.000 mozielőadást tar-1 tottak. A túlnyomórészt ] munkásokból és parasztok- j ból álló , közönség létszama! meghaladta a 820 milliót, A moziellátást végző ván-l dorbrigádok száma egvrc növekszik. A népművelési minisztérium és a kultúr- propaganda-intézmények ”avaly 300 új vándormozi- brigádot szerveztek. Idén közel 1,300 000 mozielőadást tartanak. Emellett 800-nál több a felállításra kerülő vándormozi- brigádok száma. 1955 július S7, szerda Meghalt Tóth István 1931-ben került Nyíregyházára egy dunántúli kis íalut-ska szülötteként, miután a Képzőművészeti Főiskolát igen jó eredménnyel elvégezte. A fiatal rajztanár nagy lelkesedéssel kmlett munkájához a Kossuth-gimná- z óimban s hamarosan szép eredményt ért el tanítványaival. Igen sok hazai reklám és dekorációs terv pályázaton nyertek abban az időben első díjat a nyíregyházi Kos- suth-aiákok, sőt többször külföldi pályázaton is sikert arattak Tóth István tanítványai. Nem egy tanítványa lett festőművész, rajztanár. A felszabadulás után azonnal megtalálta a helyét: egyi- ke volt az első pedagógusoknak, akik jelentkeztek a Kommunista Pártban. Főleg az első évek- ben végzett igen sokoldalú, kiterjedt párímun- kát. Ennek egyik legfon- tosa.bb harcát az iskolák államosítása idején végezte szerte a megyében. Igen jó pedagógiai kész- ségét becsülték meg, amikor több éven át ka- pett megbízást négy megyében a középiskolai ra jrtaníiás szakfel ügyel eÚjra termővé válna! A Vietnami Demokratikus Köztársaság dolgozó parasztjai a háború alatt teljesen tönkretett 130.000 hektár szántóföldből már 50.000 hektárt újra művelésbe vettek. Nam Dinh tartomány parasztjai például már az összes parlagon heverő földek 98 százalékát felszántották. A kormány nagyarányú támogatásban részesíti a falusi lakosságot, így például 1955 első öt hónapjában több mint egy múiiópiasztére és irányítására. Ezt a megbízatást akkor is megtartotta, amikor 1948-ban a Kossuth -gimnázium igazgatója lett. Mindent elkövetett, hogy iskolája a megye legjobb iskolája legyen, Közben azonban megbetegedett. Már betegen vette át az Építőipari Technikum igazgatását. Amikor lemondott; s újra tanítani kezdett a tanítónőképzöben, nagy örömmel foglalkozott tanítványaival, mert mindig igazi nevelő pedagógusnak értezía magát. Két évvel ezelőtt állította ki utoljára új életünket tükröző legújabb rajzait, festményeit és vidáman mondta mindenkinek, hogy újra van ide- je dolgozni, alkotni. Nem tartott sokáig: azonban: ereje fogyott s július 25-én hosszas szenvedés után meghalt. Szerdán, 27-én délután 5 órakor lesz temetése az Északi- temető halottas házából. Kommunista elvtársai ismerték ói becsülték, kartársainak sokasága tisztelte és szerette, tanítványainak ezrei meleg hálával gondolnak kedves rajztanárukra, Tóth 1st- vánra. i a vietnami földek tért és 77.000 tonna rizst bocsátott rendel kelésére. — Sokezer új lengyel pedagógus. A lengyelországi tanítóképzőkben és óvónői líceumokban ez év júniusában 7.800 tanító és 2.500 óvónő végzett. A pedagógusok száma 1945-höz képest megkétszereződött. A háború előtt az elemi iskolákban egy-egy tanítóra 64 gyermek jutott. Ma már csupán 32 tanuló jut egy-egy pedagógusra, s ez nagymértékben megkönnyíti a tanítók munkáját. Szovjet-Kárpátukrajna 10 éve Irta: VASZILIJ RUSZIN, a kárpátukrajnai terület végrehajlébizottságának elnökhelyettese. Csupán tíz esztendő múlt el azóta, hogy Kárpátuk- rajna egyesült Szovjetuk- rajnával, mégis nagy változások mentek végbe Kárpátokra jna eleiében. A Szovjetunió népei az első naptól kezdve hathatós sejkséget nyújtanak Kárpat- ukrajna népgazdáságának fejlesztésében. Moszkva autóbuszokat, keskenyvágá- nyú vasúti felszereléseket, tudományos műszereket küldött; Leningrad — közelítő traktorokat; Riga — gördülő villany telepeket; Rosztov és Voronyezs — mezőgazdasági gépeket; Voszk- reszenszk — műtrágyát. Több mint kétszáz város nyújtott és nyújt segítséget továbbra is a terület gazdasági és kulturális fejlődéséhez. Az egyesülés előtt a magánvállalkozók a gazdaságnak csupán azokat az ágait fejlesztették, amelyek nekik jövedelmet hoztak, főként az erdőkitermelő és fafeldolgozó ipart, a kis- üzemű bútorgyártást és a néhány épületanyag előál- Ttó üzemet. Ma már a nép érdekeit szolgálja Kár- nátukrajna egész természeti gazdasága. Üj iparágak keletkeztek: a barna szénbányászat, a papír- gyártás, a könnyű- és élelmiszeripar, stb. A múlt év Ipari termelése az 1946. évihez képest majdnem hatszorosára növekedett, az elektromos energia termelése 4.8-szeresére, a cipőgyártás 17-szeresére, a köt- szövött áruk gyártása 25- szörösére, a kenyér és pék- süteménygyártás majdnem ötszörösére. A barnaszén- bányászat nemcsak a terület szükségletét elégíti ki teljes mértékben, hanem jelentős mennyiségű barnaszén exportálására is lehetőséget nyújt. Hatalmas iramban fejlőik a terület fő gazdasági ága — a faipar. Régen fejszével és kézifúrésszel dolgoztak a favágók. A korszerű technika ma óriási előnyöket biztosít a fa- kitermelésben. A nag y-f mennyiségű közeli tőtraktor, villanyfűrész, rakodódaru és egyéb technikai eszközök, amelyek a Szovjetunió központi iparvidékeiről érkeztek. lehetővé tették a fakitermelés és száü-'tás alapvető munkáinak gépesítését. A fakitermelés gépesítésével a munkások teljesítménye háromszorosára növekedett. Az elmúlt tíz év alatt Kárpátukrajnában több mint 300 ipari üzemet létesítettek, vagy építettek újjá. Jelenleg számos fafeldolgozó, bútorgyártó és agyéb üzem épül. A terület legnagyobb építkezése a kárpátukrajnai vízierőmű. Nincs messze az idő, orrúkor a sebesíoíyású Terebla folyó egy óriási alagúton át a vízierömű zsilipjein zuhog majd és mozgásba hozza a turbinák sokaságát. Igen nagy változásokat hozott a tíz év a mezőgazdaságban is. Az egyesülés előtt Kárpátukrajna földjeinek nagy része a föld- birtokosok kezén volt. A Schön born grófok pl. egyedül birtokolták a földterület egyötödét, a fötdnélküli parasztok pedig minden évben ezerszámra vándoroltak ki a szomszédos államokba, hogy munkái kapjanak. A szovjet állam több mint 600.009 hektár földet adott öröké* használatra a parasztoknak, továbbá hathatós segítséget. nyújtott mezőgazdasági gépek, vetőmag és kölcsönök juttatásával. Ma már traktorok, kombájnok és más mező- gazdasági gépek végzik a munkák nehezét a kárpát- ukrajnai kolhozok földjén is. A technika és az ugró- biológia legújabb eredné- nyei alkalmazásával a Kclhozparasztok jelentős eredményeket értek el közös gazdaságuk lejlesziésé- oen. Az utóbbi években nagy fellendülés tapasztalható a szőlő és gyümölcs- termelésben, a kukorica, dohány és egyéb értékes növények elterjesztésében. Még soha nem adott a kárpátukrajnai főid olyan gazdag termést, mint ezekben az években. így például a Mukacsevo kerületi ..Kárpátaljai Pravda” kolhoz egyik munkacsapat vezetője, Terézia Gabovda, hek- féronkirtt 231 mázsás átlagtermést ért el kukoricából. Igen fontos mezőgazdasági ág az állattenyésztés is. Az utóbbi években jelentékenyen megnőtt a közös állatállomány létszáma és emelkedett a hozama. Lényeges változások történték Kárpátukrajna dolgozóinak kulturális éleiében. Az egyesülés előtt alig néhány gimnázium működött a városokban. A parasztok többsége írástudatlan volt. Jelenleg a kerüt letben 101 középiskola es 14 különleges tanintézet működik. Az uzsgorodi állami egyetemen, továbbá Moszkva, Leningrád és más városok főiskoláin „öbb mint hétezer kárpát- ukrajnai fiatal tanul. A Tyacsev kerületi Du- jovo faluban tíz évvel ezelőtt egy elemi iskola volt, tárom tanítóval és csupán i.27 gyermek tanult. Jelen- .eg van a falunak egy középiskolája, egy hétoszíá- .yos és egy elemi iskolája. E három iskolában összesen több mint 300 gyermek tanul. Kárpátukrajna városaiban és falvaiban új dolgozó értelmiség alakult ki az egyesülés óia. Ezidösze- •int a terüelten több mint 38.000 tanító, orvos és mezőgazdasági szakember dolgozik. A terület minden helyiségére átlagban 16 tanító, hét orvos és középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó jut. Minden kolhoznak van agronómusa és zooíecnni- kusa. Nincs olyan falu, ahol ne lenne klub - agy könyvtár. A könyvtárak könyvállománya tizenegyszeresére növekedett. A falvakban filmeket mutatnak be, a különböző kultűrcso- portok műsoros estéket rendeznek, de nem ritka vendég a falusiak számára a területi ukrán és orosz drámai színház, továbbá a kárpátukrajnai népi kórus együttese sem. Régen a munkásság egészségévei senki sem törődött. Mindössze öt kórháza volt a vidéknek, s azok is a városokban működtek. Jelenleg 99 kórház működik a területen, s közülük 76 falun. Ezenkívül létesítettek 374 felcser- és szülésznő rendelőt, 17 egészségügyi fertőtlenítő állomást, tíz tüdőgondozót és egyéb egészségügyi intézményt. A, volt földesúri kastélyokat szanatóriumokká, üdülőkké alakították. Az emelkedő életszínvonalról tanúskodik a lakóházépítkezés nagy Üteme is. Kárpátukrajna városainak és falvainak lakói az állam segítségével körülbelül 23.000 családi házat építettek tíz év alatt. Ez több mint amennyit a megelőző 100 év alatt építettek. Tíz év múlt el Szovjst- Ukrajnával való egyesülés óta, s ez a tíz év Kárpátukrajna dolgozó népe számára a szabadság, s a nagy Szovjetunió valamennyi, köztársaságával testvéri együttműködésben töltött alkotó munka tíz esztendeje volt. RECEPTEK
