Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-23 / 172. szám

19S5 Julius 33, szombat N e P L A r-5 Terv szerint augusztus 20-tól vállal munkát a Nyíregyházi Minőségi Textilruházati Vállalat Most már csak a Tata­rozó Vállalat dolgozóin mú­lik, hogy mikor kezdi meg a termelést a Nyíregyházi Minőségi Textilruházati Vállalat. Ha igyekeznek az átalakítási munkák befeje­zésével, akkor ez az' új üzem is hamarosan a la­kosság szolgálatába áll, a minőségi, mértékutáni ru­hák készítésével. Terv szerint augusztus 20-án meg kell nyílnia az üj vállalatnak. Szervezési­ig nincs is ennek akadá­lya. A jó szakemberek már ki vannak választva, akik a vállalatnál fognak dol­gozni. Kiváló minőségű férfi és női ruha és kabát- szövetekben is bő válasz­ték van biztosítva. Séra István, a női szabó részleg vezetője már eddig 10 uj nőikabát fazont tervezett. Tisza Sándor, a férfi szabó részleg vezetője is elegáns új fazonok tervezésén dol­gozik. Láttunk egy minta­ruhát is. Miként a fazon, úgy a zakó ujja, válla, ol­dala és zsebe is durchnádol- va van. A finom, drapp anyagból készített zákora foltzseb, s a íoltzsebbe szmokingzseb van várrva. Gyönyörű munka. Az új vállalat vezetősége szocialista szerződést kö­tött a BVT Mértékutáni Szabóság központjával. A szerződés értelmében a Budapesti Mértékutáni Szabóság védnökséget vál­lalt a nyíregyházi új válla­lat felett. Az induláshoz műszaki, szervezési és .ad­minisztrációs tapasztalatai­kat adják át, és egyéb mű­szaki dokumentációk, technológiai tervezetek, gépesítési javaslatok, sza- bási és mintafelfektetési rajzok rendelkezésre bo- csájtásával. A védnökség az év végéig szól. Az új vál­lalat bizonyára közmegelé­gedésre fog dolgozni. Egy százalékra csökkentették a szemveszteséget a baikónyi állami gazdaság diszistái Nyíregyháza, július 20. A balkányi állami gaz­daság DISZ-fiataljai hat nap alatt közel 800 hold ga­bonát arattak le, csépel­tek el. A jó munka nyo­mán már eddig 810 mázsa terményt szállítottak a ter­ményforgalmi vállalat rak­tárába. A gyors munka mellett különös gondot for­dítanak a szemveszteség csökkentésére is. Kombájn­juk rostaszerkezetét mint­egy 10 centiméterrel meg­hosszabbították, alá pedig ponyvát feszítettek ki. hogy még az eltévelyedő búza- szemek se vesszenek kárba. Az aratógépek munkáját is úgy szervezték meg. hogy hat aratógép nyomán két vontató halad, amely szál­lítja a kévéket a cséplő­géphez. ahol leteritett ponyvákról csépelik a t;r- menyt. i?zzel a munkaszer­vezéssel egy százalékra csökkentették a szemvesz­teséget, s eddig 184 mázsa kenyérgabonát mentettek meg az elhullástól, amely 92 dolgozó egy évi kenyér- ellátását biztosítja* A balkányi állami gaz­daság diszista araíógcpve- zetői jelenleg a nemesítés alatt álló szuperelit rozsot aratják. Ebben a rozstáblá­ban érték el idei legszebb eredményeiket Valii József és Molnár Sándor D1SZ- tiatal aratógépvezetők, akik 4 nap alatt 200 holdat arattak le. Az eddigi csép- léseredmények azt mutat­ják, hogy a gazdaság több mint 1000 holdas kalászos területén rozsból meglesz a 11, búzából pedig a 12 má- zsás átlagtermés. Felhívás a Tisza-menti halászokhoz A Földművelésügyi Mi­nisztérium halászati osztá­lya felhívja a Duna- és a Tisza-menti halászati ter­melőszövetkezeteket, lior- gászegyesületeket, hogy az áradások során az ártéri mélyedésekben rekedt, a pusztulás veszélyének ki­tett halivadékokat csopor­tos, szervezett halászatok­kal mentsék ki és helyezzék át a folyómederbe. Népnevelők az ország kenyeréért A kötelező szabadfelvá­sárlási rendelet megjele­nése után számos helyen dolgozni kezdett az ellen­ség, s tévesen magyarázva az idevonatkozó rendelete­ket, nyugtalanságot és elé­gedetlenséget keltett a dol­gozó parasztság körében. Megtörtént, hogy felelős „Itt minden dolgozó szakszervezeti tag44 Nem könnyű dolog em­berekkel foglalkozni. Ah­hoz, hogy megismerjük őket, az szükséges, hogy minél közelebb jussunk hozzájuk és megismerjük munkájukat. A szakszer­vezeti bizalmiakat e te­kintetben arra neveli az üzemi bizottság, hogy mi­nél közvetlenebb, minél elvtársiasabb viszonyba le­gyenek társaikkal. A Do- hánybegyűjtö és fermen­tálógyár üzemi bizottsága tudja, hogy a neveléshez nemcsak türelmes munka kell, hanem az is, hogy jó tapasztalatok felhasználá­sával megkönnyítsék a szakszervezeti bizalmiaknak ilyenirányú tevékenységét. Nemrég bizalmi értekez­let volt a gyárban. Almási Sándor bizalmi elmondotta, hogy nemcsak akkor megy a csoportjába tartozó mun­kásokhoz, amikor a szak- szervezeti bélyeget viszi nekik, hanem naponta fel­keresi őket. Beszélget ve­lük nemcsak a termelési problémákról, de otthoni ügyes-bajos dolgaikról is. Segít a tüzelöutalvány el­intézésénél, segít akkor is, ha fennakadás van a mun­kában és akkor is hallatja szavát, ha a csoportjába tartozó munkások megbi- rálásáról, megdicséréséről, vagy jutalmazásáról van szó. Á dolgozók hallgatnak arra, aki javukat akarja, és szeretik azt, aki törődik velük. Almási Sándor bi­zalmi csoportjában min­denki rendesen fizeti a szakszervezeti tagsági dí­jat. Munkahelyen olvas­hatja, aki oda belép, hogy „Itt minden dolgozó szakszervezeti tag.” Az üzemi szakszervezet a bizalmiak lelkes jó munká­ját sokra becsüli és foglal­kozik velük, segíti fejlődé­süket, előrehaladásukat. A gyár dolgozóinak most már 92 százalékra szaxszerve- zéti tag. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy a dolgo­zókkal való fokozottabb törődéssel, nevelő, felvilá­gosító munkával elérik, hogy auguszts 20-ra még több üzemrészben írhas­sák ki azt, hogy „Itt min­den dolgozó szakszervezeti tag.” Suska Ferenc tudósító. funkcionáriusok is félre­magyarázták ezeket a ren­deleteket, mint arra példa Tiszafádon merült fel. Hor­váth Mihály begyűjtési megbízott a tanácsülésen felelőtlenül kijelentette: „A kenyérgabona 95 százalékát be kell adni.” Természetesen a hasonló híresztelések bizalmatlan­ságot keltettek. A keme- csei járási pártbizottság idejében felfigyelt ezekre a jelenségekre s tervszerűen megindította az ellenséges, és tudatlanságból származó helytelen nézetek ellen a harcot. Kibővített aktíva­értekezleten foglalkoztak a Műszakiak versenye a MEGYEVILL. Vállalatnál Acél Béla főművezető a MEGYEVIL. vállalatnál még a II. negyedév elején versenyre szólította műsza­ki társait. A verseny főbb pontjai: az egy főre számí­tott termelési érték alaku­lása, az önköltségcsökken­tés és a jó minőségű mun­kavégzés voltak. Negyed­éves szinten értékelték a versenyt, mely szerint a legjobb eredményt László Ferenc művezető érte el. A vezetése alá tartozó rész­leg 19 százalékkal jobb eredményt ért el mint a versenyben második helye­zést elért Gyimesi Pál mű­vezető részlege. járás legjobb népnevelőivel, kitérve a legfontosabb más feladatokra is, az aratásra, cséplésre és begyűjtésre. | A népnevelők ezután a járás községeiben kisgyűlé- seken és személyes beszél­getések alkalmával felvilá­gosító, meggyőző munkába kezdtek. Nem sokkal ez­után már észlelhető volt a jó népnevelő munka ered­ménye is. A dolgozó parasztok nyi­latkozatai arról tanúskod­nak, hogy megértették, mit kíván tőlük államunk. Ju­hász János vasmegyeri 7 holdas egyénileg dolgozo paraszt kijelentette: „Ta­valy is 8 mázsa terményt adtam szabadon az állam­nak. Az idén is szívesen adom, hisz jó pénzt fizet­nek érte. ’ Vigh István szé- kelyi termelő a felvilágosí­tás után tisztán látta, hogy a szabadíelvásárlás az or­szág dolgozóinak érdekeit szolgálja, s minél több ke­nyeret kíván biztosítani a A FORDULAT EVE ZAJTAN (i.) Zaj tán van a megye egyik legöregebb termelő- szövetkezete. Az alapító ta­gok azt mondják maguk­ról, hogy hetedik éve a szö­vetkezetben dolgoznak. — 1948 óta sokféle külsó- belső harcot kellett meg­vívni a termelőszövetkezet igaz híveinek, hogy a Dó­zsa hírneve a maivá £é- nyesedjék. Hogy többször becsmérlő hangok hallat­szottak az egyre erősödő szövetkezetről, nem csoda, hiszen ebben az 1500 hol­das határú községben ,:ö kulák van. Nem egyszer sikerült is nekik ellentétet szítani a szövetkezetben lévő volt szegényparasztok és középparasztok között. Többször voltak változások a vezetőségben is. Ha a vezetőségben középparasz­tok voltak többségben, ak­kor azt súgták a szegény parasztok fülébe: látjátok, ők dirigálnak, ti pedig dol­goztok. Ha a szegénypa­rasztok kerültek többség­be, akkor a középparasz­tokhoz dörzsölődtek a ku- lákok és arról fecsegtek, hogy: csak a földetek kel­lett a kommunistáknak, de titeket semmibe vesznek. Az efféle torzsalkodás egé­szen ez év tavaszáig tar­tott. Emellett voltak hibák a vezetésben, a munkafe­gyelemben is. (II.) Mind e hibák ellenére a hét esztendő alatt mégis olyan eredmények szület­tek, amiről nem szabad lett volna már korábban sem megfeledkezni. (Most már helyesen beszélnek is róluk.) A Központi Vezető­ség márciusi határozatáig 112 tagja volt a szövetke­zetnek. A 112 tag közül huszonketten új lakóházat építettek, ötvenen vettek kerékpárt, tizennyolcán rá­diót, s a legtöbb új kerítés a szövetkezeti tagok por­táit fogja körül. A hat-hét évvel ezelőtt ceig-ruhások- ból szövetruhás, fényes ci- pős, csizmás szövetkezeti tagok lettek, akiknek az asszonyaik, gyermekeik is legalább olyan jól öltöz­nek, mint a legerősebb kö­zépparaszt családok. Tehát lett volna azokban az évek­ben is mivel dicsekedni, amikor nem ment minden olyan jól, mint most, a termelőszövetkezetben. Ez év tavaszától azonban már az ellenség sem tud a szövetkezet munkája ellen semmi kézzelfoghatót fel­hozni. Csak a tél végén 100 hold földet terítettek meg istállótrágyával. 500 holdon végeztek fejtrágyázást. A száraz tavaszi időjárás el­lenére a szövetkezetben jó magágyat tudtak készíteni, mert a gépállomás tárcsái, gyűrűs hengerei, ha kellett, háromszor is végig mentek egy területen, de 'ott rög nem maradt. Harmincöt hold kukoricát négyzetesen vetettek. Hat kilométer hosszan tisztították ki a vízlevezető árkokat. A köz­ség és a tanyaközpontjuk között lévő földút vízállá­sait. kottyanóit rendbehoz­ták. Három kilométer hosz- ■zan táble.elvá'asztó akácos nyárfás fasort ültettek. (III.) Mindezekhez elsősorban ■neg kellett szűnni a belső egyeriétlensean melynek első lépéseként javítottak pártmunkán. A partmunka megjavításában igen nagy szerepe van a községi párt. vezetőségnek, különösen Gergely Gábor elvtársnak, a partvezetőség titkárának, aki egyben a gépállomás kihelyezett agronómusa is. Gergely eivtars úgy han­golta össze a község vala­mennyi pártszervezetének és tömegszervezetének mun­káját, hogy azok a leg­több célt, a terméshoza­mok növelését, a termelő- szövetkezet erősödését se­gítsék elő Az eredmény: a márciusi határozat meg­jelenése óta 23 dolgozó pa­raszt lépett a Dózsa TSZ- be. Július 10-ig, tehat négy hónap alatt, amikor ke­vésbé tervszerű agitáció folyt, belépett 15 tag, az utóbbi egy hét alatt pedig, amióta szervezetten folyik az agitáció, 8 tag lépett be. Mit jelent az, hogy terv­szerűbb, magasabb színvo­nalú lett az agitáció? Azt, hogy elsősorban maguk a termelőszövetkezeti tagok a népnevelők, akik felke­resik az egyénileg dolgozó parasztokat. Személy sze­rint határozzák meg, hogy ki kivel beszélget. (IV.) Steinbinder János a köz­ség egyik legtekintélyesebb embere. Közvetlen szomszé­dai az utca eszének tart­ják. Sok tapasztalata is van, hiszen hat évtizedet hagyott már maga mögött. Az első világháború idején nem volt még Zaj ián má­sik olyan huszárszakaszve- zető, mint ö. De huszáro­sán kemény ember is, kü­lönösen nyakas volt a ter­melőszövetkezettel szemben. Nem ártott ő semmivel, csak a belépésről nem akart hallani. A szövetke­zet pártvezetősége a két vejét, — akik a termelő- szövetkezetben jól boldo­gulnak — bízta meg, hogy beszéljenek az apósukkal. Először csak Orosz Gábor, az egyik veje kereste fel ilyen céllal. Nem volt si­keres az útja. Másodszor- harmadszor már vele ment a másik vő, Tircsi Elek is és az eredmény az lett, hogy egy hét óta Steinbin- der János a szövetkezet tagja. Deák Lajos 17 holdas középparasztot a nagy­bátyja, Deák László ke­reste fel, aki a szövetke­zetben vezetőségi- tag is. Többszöri beszélgetés után ő is sikerrel járt, mint a többiek, hiszen az utóbbi héten 8-an lettek szövet­kezeti tagok. Most. a leg­nagyobb aratás idején is folyik az agitáció. Reggel kifelé menet, ebédszünet­ben, vagy este hazafelé módját kerítik a szövetke­zeti tagok, hogy a részük­re kijelölt családtagokkal beszélgessenek. E héten is többször beszélgettek La­dányi Mihály, Steinbinder Gábor és több olyan dol­gozó paraszttal, akik már nincsenek távol attól, hogy aláírják a belépési nyilat­kozatot. Ilyen megalapozott mun­kával indultak el a zajtai Dózsa Termelőszövetkezet tagjai a célért, hogy mire vetni kell, a ku’ákokon kí­vül mindenki a szövetke­zetben lássa boldogulását. Csikós Balázs. dolgozó parasztság szövet­ségesének, a munkásoknak az asztalára. Ezek után mondotta: „Helyes, hogy . államunk felvásárolja a 1 termény egy részét, én is szívesen eladom.” Ha­sonlóképpen nyilatkozott Jakab Dezső 9 holdas nyír- bogdányi középparaszt, Szo- kolai András 8 holdas dol­gozó paraszt és sokan má­sok. Ugyancsak a népne­velők jegyezték fel: Batári Sándorné mosolyogva je­lentette ki, hogy — Ki bo­lond piacra vinni termé­nyét, amikor otthon is megkapja érte a pénzét. A kemecsei járás nép­nevelői helyes módszerek­kel és sok feladat megoldá­sára vállalkoztak. Fevilágo- sító munkával mozgósítot­tak az aratás gyors befeje­zésére, a szemveszteség el­kerülése végett. Ennek eredményeként az elmúlt vasárnap csaknem minden helyen arattak a termelő­szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok. Vasms- gyeren közös szérűn csé­pelnek. Hogy az aktíva értekez­let nem volt hiábavaló, ta­núsítja az, hogy Tiszara- don, ahol pedig a legna­gyobb bizonytalanságot váltotta ki a téves és el­lenséges nézetek, hírveré­sek elterjedése, a dolgozo parasztok versenymozgal­mat indítottak minden be­adási és a kötelező szabad- felvásárlási terv teljesíté­séért. Versenyre hívták Sé- nyő község dolgozó pa­rasztságát. Jó munkát vég­zett a járási pártbizottság, dicséretei érdemelnek a népnevelők, hogy idejében és időt nem kímélve vették fel a harcot a betakarítás és dolgozó népünk kenyere érdekében. Ma este előadásra megyünk Sokan álltak meg a na­pokban a József Attila kultúrház plakátja előtt, amelyen az Operaház mű­vészeinek hangversenyét hirdették. Végre Nyír­egyházán is eltölthetünk élményekben gazdag es­tét. (Bár az utóbbi idők­ben nem lehet ok pa­naszra.) A mai estét még inkább értékelnünk kell, hiszen az Operaház mű­vészei felajánlást tettek arra, hogy nagyobb mér­tékben elégítik ki a dol­gozók kulturális igényeit vidéken. Ez pedig az első vidéki előadásuk, felaján­lásuk keretében. így rész­ben pótolják a Gördülő Opera hiányát is, más­részt valóra váltják a nyíregyháziak régi kí­vánságát. hogy magas - színvonalú,. szórakoztató hangversenyeken. balett­esteken vegyenek részt a város dolgozói.

Next

/
Thumbnails
Contents