Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-21 / 144. szám

1855. JUNIUS 21. KEDD NÉPLAP úiahh üzemek teliesíteilék a félévi tervet Az üzemek és vállalatok dolgo zóinak ez évben végzett jó mun­kája, lendületes munkaversenye újabb nagy sikereket hoz ezekben a napokban. Mind több örömteli jelentés érkezik szerkesztősé­günkbe arról, hogy az első félévi vagy a második negyedévi tervet jóval a határidő előtt teljesítet­ték. A KEFEGYÁR dolgozói több mint fél hónappal előzték meg az időt: június 13-án eleget tettek el­ső félévi export és belföldi gyár­tási tervüknek. A BÚTORGYÁRBAN is nagy az öröm. A gyár dolgozói tovább fokozva az első negyedévi kiváló teljesítményeiket, június 20-án globálisan teljesítették első félévi tervüket. A TEJIPARI VÄLLALAT ugyancsak június 20-án 102,3 szá­zalékra teljesítette első félévi ter­vét. A HAJDŰ-BIHAR MEGYEI BÁNYA- és ÉPÍTŐ ANYAGIPARI VA S Á R N A PI SÉTA a BŐSÉG FÖLDIÉN nak a talaját jól megmunkálták. Kapott 130 mázsa istállótrágyát holdanként és ez év tavaszán holdanként 75 kilogramm péti­sót fejtrágyaként. Meg is látszik az eredménye, vihetik jó hírét a tapasztalatcsere részvevői. 100 niássa burgonya egy holdról A szemle során egyöntetűen alakult ki a vélemény, hogy őszi árpában, búzában, burgonyában tengeriben, de a cukorrépában i: igen nagy termésre van itt ki­látás. Sokkal többre, 'mint a kör­nyező egyéni földeken ... Patva- ros Árpád 6 holdas polgári egyé nileg dolgozó paraszt kijelentette: ez a bőség földje. Lesz miről be­szélnem társaimnak a hazatérés után. Pocsajl Miklós hajdúdoregi középparaszt huzamosabb ideig vizsgálgatta a tsz egyik 30 holdas burgonyatábláját. — Szép fejlődése van, kifogás-; talanul töltögették. Megadja e?, holdanként még a száz mázsát ú — mondotta nagy elismeréssel. — Bizony megadja az — hagy­ták rá a Táncsics TSZ közelben lévő tagjai, s elmondották, hogy az elmúlt esztendőben is száz mázsás holdankénti átlagtermé-i sük volt burgonyából, amit an-| . nak köszönhettek, hogy gondo-] I san válogatták a vetőgumókat, , idejében végeztek el minden . munkát a burgonyaföidön. A búza 14—15 mázsás termést ígér, a cukorrépa megüti majd a holdankénti 200 mázsát is. A ten­geri 30 mázsásnak ígérkezik. A határszemle után a tanya- központot nézték meg a vendé­gek, s bekukkantottak min­denhova, mert igen kíváncsiak voltak, hogy ha már olyan szép termést igér a határ, mit bizo­nyít, milyen fejlődést az állat- állomány, az istállók környéke Tisztaság, rend volt mindenütt A fialás előtt álló hatalmas anya­kocák serege nagy elismerés' , váltott ki. De szépek a tehenei • is. Az istállóátlag 12 és fél liter 41S eser forint bevétel kövérsertéselíből A vendégek ebédelni a tsz gyönyörűségesen szép kertjébe tértek. Árnyas hársfák alatt te­rítettek az ízes ételhez és ott is tartották a megbeszélést a látot­tak felett. Révész Ferenc elvtárs, a tsz! Munka Vörös Zászló Érdemrend-! del kitüntetett elnöke ismer­tette a kérdésekre adott feleleté­ben a gazdálkodás eredményeit. Többek között elmondotta, hogy csupán a kövérsertések eladásá­val 415 ezer forint bevételük volt az elmúlt évben. Elmondot­ta azt is, hogy az állatállományt, mint jelentős jövedelemforrást tovább fejlesztik, különösen a szarvasmarhaállományt. Úgy ter­vezik, hogy ebben az évben mát 70—80 forintot tudnak adni — mindent összeszámítva, egy mun­kaegységre a tavalyi 42 fok-ut tál szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy akinek 300 munkaegysége lesz, ilyen pedig igen sok lesz a szövetkezetben, ha csak 70 forint­jával is számítjuk, már az 21 ezer forint jövedelem. Ehhez jör még a háztáji gazdálkodás hasz­na. Ott is lényeges a jövedeleír kövérsertésböl, tehénből, apró- jószágból. A tanácskozáson Szilágyi Lászli hajdúhadházi dolgozó paraszt be jelentette, hogy ők az ősszel ter­melőszövetkezetet alakítanak, mert a jó példa láttán megerő­södtek elhatározásukban. Eszenyi Sándor Hajdúvid dolgozó pa­rasztja is bejelentette, hogy elő­készítő bizottságot szerveznek. Hasznos, meggyőző erejű volt a vasárnapi tapasztalatcsere. So­kakat segít a bőség földjén tett séta tapasztalata ahhoz, hogy rá­lépjenek a szövetkezeti gazdál­kodás útjára. BENCZE MIHÁLY B ===== i Ma érkezik Debrecenbe az Állami Varsó Cirkusz A lengyel—magyar kulturális csereegyezmény keretében ma ér­kezik városunkba Debrecen Vá­ros Tanácsa meghívására az Ál­lami Varsó Cirkusz. Debrecen kö­zönsége a lengyel cirkusz előadá­sai elé nagy várakozással tekint. Az ünnepi díszelőadást holnap es­te 8 órakor tartják a Wesselényi utcai Kossuth laktanya előtti té­ren. 8===~=S A lengyel cirkusz Szolnokról érkezik városunkba, több, mint egy hónapi magyarországi ven­dégszereplés után itt mutatják be változatos és igen érdekesnek, szórakoztatónak ígérkező műsoru­kat. A műsorban a motorozó med­véken kívül változatos akrobata­számok és állatszámok szerepel­nek. JCét faltéi Jóvérű lovak csengős széké- r vekkel robogtak vasárnap dél- l előtt az áknosdi határban. Jár- t ták a dűlőutakat, amelyek men- 1 tén az áknosdi Táncsics Termelő- t szövetkezet földjei terülnek el. i A szekereken a megye különböző í i eszeiből érkező egyénileg dol­gozó parasztok és termelőszövet­kezeti elnökök, brigádvezetők ül- fek, telve kíváncsisággal: mit mutat a határ a szövetkezet mun­kájáról. Téglás, Hajdúnánás, Hajdúbö­szörmény, Hajdúdorog, Ebes, Hajdúhadház és még több he­lyéről Hajdú-Biharnak sereglet­tek itt össze az álmosdi határ­ban a jó gabonatermelők, tengeri és burgonya termelők, hogy a sa­ját eredményeiket összevessék a Táncsics eredményeivel. Vizsgá­lódó szemek figyelték a határt. Meg kell állapítani, hogy nagy részben olyan emberek gyűltek itt össze, akik szeretik az alapos munkát, akik a tapasztalatra épí­tenek, és bizony mémelyikük még az írásnak sem hisz, csak a saját két szemének. A tumáskodó téglásiak A tapasztalatcserére érkezők megkapták még a vasárnapi szemle előtt az álmosdi Táncsics működését, veteményeinek jelen­legi állását ismertető füzetet, me­lyet képek, igen jól szemléltető képek tettek értékessé. Van egy kép a füzetben, amely a szövet­kezet 35 holdas őszi árpáját mu­tatja. Tömör ez az árpa. melléig ér a benne álló férfiaknak. Megkapta ezt a füzetet Oláh Sándor 6 holdas és Mikó István 8 holdas téglási dolgozó paraszt is. Csóválták a fejüket a hatal­mas növésű őszi árpa tábla lát­tán és mert az ő községük hatá­rában ilyen szépen fejlett árpa »«hol nem található, kijelentet­ték: huncutság ez a fénykép nem is hiszik el, majd csak ak­kor, ha saját szemükkel látják. Oláh Sándor ki is jelentette: Menjünk már az őszi árpához mert ő azt nagyon meg akarja nézni. — Várjunk sorjára — mondot­ta az elnök —, amikor hazafelé tartunk, útbaesik az árpatábla. A csoport amikor megérkezett az árpatáblához, a téglásiak nyom­ban leugrottak a szerekékről. Be egyenesen az árpába. Oláh Sán­dor és Mikó István kezében ott volt a tsz eredményeit ismertető füzet. Nézték a fényképet. — Hát itt nincs hiba — jelen­tette ki Oláh Sándor. — Olyan szép ez az árpa, ahogy a kép mu­tatja, de még szebb is, mivelhogy azóta is fejlődött, »mióta a fü­zetet a nyomdából kiadták. — Mire becsüli a termést — kérdezte az elnök. — Hát megadja holdanként a 20 mázsát, olyan gyönyörűséges ez — mondotta Oláh Sándor, akit a saját két szeme győzött meg arról, hogy igazat beszél az Írás, igazat mutat a fénykép. Ennek a 35 holdas őszi árpá­A iieda&á&usO’lc totcg,tecs>üíése> a-ozatot ismertetni, hiszen azt min­ien pedagógus hallotta és aki ta­lán nem lehetett ott. ahhoz is mi­hamar elröppent a hír. A határo­zat lényege egyszerűen az, hogy 22 százalékkal emelik pedagógu­saink fizetését, rendezik a beso­rolási időtartamot és így tovább... Ebben a gesztusban ott él ncpi demokráciánk. államrendiink megbecsülése a jól dolgozók felé. Mennyi elismerés, megbecsülés nyugtázódik ebben a határozat­ban, hiszen a pedagógus munka, a pedagógus gond egyik legna­gyobb feladat. Okosan és szépen oldódnak meg nálunk a gondok, problémák, s országunk építésében, jövőnk for­málásában sohasem tévesztjük szem elől az emberek vágyát. Ma a pedagógusok vágyát visszük dű­lőre, holnap más döccenőt egyen­getünk simára, holnapután új problémák ágbogát cidozzuk. hogy felépítsük a szocialista Ma­gyarországot. A pedagógusok fi­zetésrendezése cs a szeptember elsejével életbe lépő határozat csak arról győzi meg újból és új­ból pedagógusainkat, hogy a mi államrendüuk szívén és vállán hordja az ő gondjukat is. Mun­kájuk országépítöen szép műnk*, nehéz munka, azt mi megbecsül­jük és jutalmazzuk is. * Lchet-e nagyobb öröm, mint az, re Jha az embernek elismerésre!, meg. di {becsüléssel szólnak munkájáról. A Iá {fáradságról, a verejtékről, ami h; {naponként elhasználódik, eiko- zí t pik, miközben új és új javakat 21 {termel a társadalom. És minél sí {nagyobb a megbecsülés, annál r< {több az emberben a munkakedv, E • annál inkább vágyát, szívét öli a d {munkába, hogy a megbecsülést n {meg is érdemelje. Hányszor ív {mondtuk cs ismételtük már, hogy n nálunk a munka becsület és di- b csőség dolga. Mi ma sem mond- a hatunk többet, de ma szeretnénk g úgy mondani, hogy minden frá- zisos máz és cécó lekopjék róla, a hegy ma az igazi megbecsülés és 0 dicséret összeggeződjék megálla- r pításunkban. s Ezt az örömet, — melyet a a munka megbecsülése lobbant ki l a szivekből — lestük el tegnap a ( gyűlésen a debreceni pedagógu- i sok arcáról. Nem akarunk axio- I mákkal érvelni, de az öröm az | mindig őszintén és gátlástalanul : bugyog ki az emberből, ha vala- i mi régi vágya, óhaja nyer betel­jesedést. Pedagógusaink arcán is ez az őszinte öröm mosolygott, míg a pedagógus nagygyűlésen kihirdetteiett a határozat, a pe­dagógusok fizetésrcndezésérol. Nem akarjuk most itt a haíá­EGYESÜLÉS első félévi tervéi június 17-én teljesítette. Hona;: régéig 1 millió nyerstéglát, fél­millió I. osztályú égetett téglái akarnak készíteni a dolgozók. A HŰTŐIPARI VÁLLALAT le törlesztve az első negyedévi adós­ságát. második negyedévi tervé június 17-cn befejezte. A KISKERESKEDELMI VÄL LALAT ugyancsak június 17-éi tett eleget első félévi kötelezett ségének. Tnnaxstalalcsere as álmosdi Táncsics Termelőszövetkezetben i, leolvashatjuk Illyés József ered­ményét: 160 százalék. A három számjegy az olvasztár jó munká­ját bizonyítja. Az öntődében a többiek is dere­kasan megállják a helyüket. Lé­vai Sándor fiatal formázó például ISO százalékra teljesíti átlag > an napi tervét. Még nagyobb ered­ményi is felmutatna, ha a négy formázógépet megindíthatnák, ami már be van állítva az öntő- csarnokba, de nem üzemel, mert nincs rá „keret“. (Beruházási ke­retről van szó, szerk.) Ebben a tágas, kicsit még ma- szatos, de kedves környezetben 52 talpig ember dolgozik. Lukács Gábor csoportvezető. Farkas Fe­renc művezető, Lukács Sándor, Sas László, Kovács Lajos és Szarka Imre öntők nevét külön is megemlítjük, mert ők a legjobbak közül is kiválnak. Szarka Imre például kétszeresére emelte telje­sítményét az új műhelyben. Lu­kács Gábor csoportvezető ISO szá­zalékos teljesítménnyel dolgozik. A többiek is úgy dolgoznak, hogy állandóan emelkedjen a termelé­kenység. Mióta itt. a Lányai utcán vannak, 61 százalékkal nőtt az öntöde termelékenysége. A ter­melékenység növelése mellett csökkentették a selejtet, s kiváló minőségű öntvényt továbbítottak az ország különböző helyeire. Pestről dicsérő levelet Is kaptak már a jól elkészített öntvényekért. BZ őzben megcsendül a kemence oldalán a kis harang „nyel­ve". S a földbe süllyesztett for­mák ismét megtelnek izzó vassal. Az emberek arca is piros, lángo­ló. S újonnan szerzett ismerősünk, Illyés József elvtárs kék munkás kabátján pedig a szív és a vas melegétől két tenyérnél nagyobb vizes folt szivárog előr. Dolgozik az öntöde, dolgozlak az emberek ..-. l & a kemence elé, gyönyörködnek a fortyogó vas kígyózó folyójábán.. Két csengetés közti időben szót váltunk az emberekkel. Illyés Jó­zseffel, az olvasztárral beszélünk legelőbb.A kemence mellől lép el, szemüvegéi a homlokára tol­ja, kormos kézzel végig simítja a homlokát. Fekete a grafitportól, de a szeme az mosolyog. Azzal kezdi a beszédet, hogy itt egész más, mint a Bagolyvárban. (A Bartók Béla úti öntödéről van szó) ott nem lehet bírni a füstöt, a meleget és a szűk helyet. — Egymásban bükiünk felany­nyira nem fértünk — mondja. _ Es nézze ezt az új öntődét. Igaz, most rendetlenség van, de van két jó kemencénk. A felvonó szerke­zetet gombnyomásra irányítjuk. A Bagolyvárban meg egy ember negyvenkettőt tekert a csörlő ke­rekén, míg a hárommázsás teher a kemence adagoló nyílásához ért. Azt meg ki sem tudom fejezni, hogy az egészségünknek mennyi­vel hasznosabb ez a környezet. Nem nyeljük a f üstöt, kormot. A rossz levegőt öt perc alatt eltávo­líthatjuk a csarnokból. A szellőző ablakokat kinyitjuk, nagyobb füst esetén meg a ventillátort bekap­csoljuk. B llycs József elvtárs látszólag " az idősebb nemzedékhez tar­tozik már. Bizonyára sok éves ta­pasztalat van a hátamögött? Azonban kiderül, hogy nem régen olvasztár, csalk“ 4 éves szakmai múltra tekint vissza. Mégis azt mondja: — „Postás voltam 11 évig. A . vasöntést még filmen sem figyel- , tem meg. Mikor a vállalathoz ke­rültem, akkor tetszett meg nekem ez a mesterség. Megtanultam. Na- ■ gyón szeretem ... Soha nem ha­- gyom el, és a két fiamból is ol- i vasztárt nevelek. Mert nehéz, de t nagyszerű munka ez. Nem csercl­- ■ ném el semmi mással..; r A falon függő versenytábláról JÉ z olvasztárok még a kemence mellett állnak. A formázok egyszer-kétszer szinte körüljárták íz öntvénymintákat, hogy rendben van-e vajon minden. A csapolás előtti percek feszült és figyelő vá­rakozása érződik a teremben. Még egy-két pillanat, aztán ... A tégelyek hosszú sora már ott vár a csapoló csatorna végén. Kétoldalt: félmeztelenre vetkezeti izmos emberek. Feltűnik, hogy de­rékig csupaszok, deréktól lefelé meg úgy fel vannalk öltözve, mint­ha éppen csikorgás január, s nem meleg június lenne. Bőrlábszár- védöt, fatalpú bakancsot visel­tek a lábukon, hogyha netán megbotlanak, akkor se égjenek össze. A kemence oldalához egy svájci sapkás ember áll. Csenget. A tá­las, szokatlan tiszta öntőcsar­nokon végig zeng a csengő hang­ja, fentről 10—12 méter magasból visszhang felel rá. Kezdődik a cs ápolás... A svájci sapkás olvasztár, Illyés József, az első adagot „leengedi“ a kemence» bői. Körülötte többen állnak. Né­zik a vörös folyócskát. A szeműi két „szúrja“ ugyan a vakító fény, le mégis a tűzbe néznek gyönyö­rűséggel. 'fajikor a kemence kiürül, a té- gclyekkel ellépkedtek az em­berek, a kemence háta mögött zörgés hallatszik. Újabb nyersvas adagot töltenek. A „kis motor ma­sina“ egy gombnyomásra hűsége­sen megindul és kiönti az adagot. •Körülbelül három mázsa nyers- j vasat, kovácsolt vasat zúdít egy­szerre a kemencébe. Kokszot, mészkövet, szilíciumot, mindent. I amire szükség van. Ez a pár ceruzavonással és szó- j val megörökített jelenet minden- mnap a kora délutáni órákban meg­ismétlődik a Lakatos és Gépipar i Vállalat öntödéjében. Több min I egy hónapja dolgozik már, de min ?dennav odasereglenek csapolásko:

Next

/
Thumbnails
Contents