Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-21 / 144. szám

Mai számból: Elutazott Helsinkibe a magyar békéküldöttség (2. oldal) — A Minisztertanács határozata az 1955. évi termény begyűjtésről (3. oldal) — Vjabb üzemek teljesítették határidő előtt a félévi tervet (5. oldal) *— Vasárnapi séta a bőség földjén. Tapaszta­latcserén az álmosdi Táncsics TSZ-ben (5. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM ÁRA : 50 FILLÉR KEDD, 1955, JUNIUS 21. Pontosságot a statisztikában! A pontos adatszolgáltatás nél­külözhetetlen része a gazdasági vezetésnek. Csakis az alapos és tárgyilagos számvitel mutathatja meg, milyen sikereket értünk el a termelésben, csakis a számok szakszerű elemzésével válik le­hetővé a hibák kijavítása is. A statisztika végeredményben olyan tükör, amelyben szemléltetően, a valóságnak megfelelően jelentke­zik a termelékenység, a minőség alakulása, az önköltségcsökkentés és béralapfelhasználás mérve és még sok más fontos tényező. A felszabadulás óta kivívott si­kereinkben a statisztikának is fontos része van. A statisztikusok jó munkánkkal értékes segítsé­get nvújtottak a párt és állami vezetésnek. Az eredmények elem­zésére a statisztika nélkül nem lett volna lehetőség. Sztálin elv­társ a számvitelről szólva nem esvszer hangsúlyozta, hogy se­milyen építő munka, semilyen állami munka, semilyen terv­szerű munka nem képzelhető el helyes számvitel nélkül. Gazdasági, műszaki vezetőink és statisztikusaink általában tisz­tában vannak a pontos és a helyes adatszolgáltatás jelentőségével. Gyakran azonban felületességből, vagy kapkodásból elfelejtkeznek g kiszámított adatok ellenőrzésé- -51. Pedig a szakmai becsületes- r ég, a pontos rhunka a statisztiká­ra különösen vonatkozik, még pe­dig annál is inkább, mert minden szám. minden adat, amit a sta­tisztikus közread, végeredmény­ben a termelés hőmérője. Sainos több területen egyesek még min­dig az elért eredmények kozmeti- kálására, vagyis magyarán mond­va megszépítésére törekszenek. A Központi Statisztikai Hivatal Me­gyei Igazgatóságához érkező havi jelentések például több esetben ‘udatos elferdítésről, vagy felelőt­len és gondatlan adatösszeállítás­ról tanúskodnak. Nézzünk meg egy-két ilyen pél­dát. A Kajdú-Bihar megyei Tatarozó és Építő Vállalat ez év májusá­ban például 101,1 százalékos ter­melési eredményt jelentett. Az el­lenőrzés megállapítása szerint va­lóságos teljesítés 97,5 százalék. A Debreceni Sertéstenyésztő Vállalat az elmúlt év végén a la­kásépítkezéseknél próbálta a ha­tóságokat félrevezetni. Több épü­letet beköltözhetőnek jelöltek meg, holott a jelentésadáskor eze­ken a szóbanforgó helyeken még a mennyezet, az oldalfalak és a homlokzat vakolást, továbbá a burkoló, üveges és festő munká­kat sem végezték el. A Hajdú me­gyei Tejipari Vállalat most már­ciusban a béralapfelhasználást „szépítette“ meg. Helytelen ösz- szegezcs miatt csak 110,4 száza­lékos béralapfelhasználást jelen­tettek, pedig a valóságban ez a szám 114,4 százalékra alakult. Azonban nemcsak az iparban, h»nem a mezőgazdaság, sőt a kulturális munka területén is fel­fedhetek helytelen jelentések. Az Ebesi Állami Gazdaság 1954. őszén például 76 vagonnal több cukor­répatermést jelentett, mint amit a valóságban elszállított. A Nád­udvari Gépállomás ez év áprilisi jelentése pedig azon erősködik, hogy csak 48 traktpcvasíűjs .vaa, holott Nádudvaron összesen 84-en vezetnek erőgépet. A megyei tanács népművelési osztálya is következetlen ilyen te­kintetben. Hogy csak az első ne­gyedévi jelentést említsük, az is­meretterjesztő előadások megyei összesítőjében a derecskéi járás adatainál egyedül a Pocsaj köz­ségben megtartott előadások szá­mát írták be. A statisztikai jelentések késői beadása is akadályozza az igazga­tóság munkáját. Ilyen tekintet­ben ugyancsak sok a mulasztás. Sorozatosan a határidőn túl kül­dik jelentéseiket a Hajdú megyei KISZÖV. a Berettyóújfalui Föld­művesszövetkezet Járási Központ­ja, sőt júniusban a Gördülő­csapágygyár és a Tejipari Válla­lat is késedelmesen jelentett. A szóbanforgó lazaságok fel­számolása időszerű és fontos fel­adat. A statisztikai adatok meg­bízhatóságát minden területen ér­vényesíteni kell! Fontos feladat ez annál is inkább, mert enéikül nem kaphatunk teljes képet a termelés alakulásáról. A hanya­gul jelentők végeredményben a népgazdaságot csapják be. Akik úgy vél'k, hogy saját területükön még „zsonglőrösködhetnek“, azok előbb, utóbb, de mindenképpen népköztársaságunk törvényével találják magukat szemben. A valótlan adatszolgáltatás, továb­bá az adatszolgáltatás megtaga­dása ugyanis büntetendő cselek­mény. Mivel a statisztikai adatok He­lyességéért elsősorban a vállalat- vezetők felelősek, szükséges, hogy a gazdasági apoarátusunk követ­kezetesebben ellenőrizzen. A fe­gyelemsértőket már az üzemen belül kérdőre kell vonni. Sajnos, sok esetben épp ez a felelösségre- vonás hiányzik. Nem egy igazgntó még ma is csak aláírja a jelenté­seket. anélkül, hogy azt tüzeteseb­ben is átnézné. Csak akkor kap már észbe, amikor értekezleteken, vagy a sajtóban bírálni kezdik üzeme munkáját, és felfedik ter­meléshiányosságait. Olyan esetek is előfordulnak, hogy az újság egv-egv elemző cikkére — amely­nek adatai a valóságot tükrözve, a statisztikai igazgatóságtól ke­rültek ki — valóságos invázió in­dul meg. Az illetékesek kézzel- lábbal igyekeznek vélt igazságu­kat megmagyarázni. Vagy a me­gyei és városi pártbizottságot keresik fel, vagy levelet írnak és közlik: „igaz ugyan, hogy má­jusban csak 93,5 százalék volt tervteljesítésünk, de ... Vagyis jönnek a kifogások anélkül, hogy az elmaradás valódi és igazi okát elemeznék. Az ilyen reklamációk közös vonása, hogy íróik sértődöt­tek a kifogások mellőzése miatt. összefoglalva: a statisztikai je­lentések tökéletesítése soronlévő fontos feladat. Megköveteli ezt a népi demokráciánk fejlődése, megköveteli a tudományos igé­nyesség. A mi statisztikánknak is követnie kell a szovjet statisztika példáját mind pontosságban, mind lelkiismeretességben, hogy nagy célkitűzéseink megvalósítását ez­úton is elősegítsük. Takács Sándor a KSH Megyei Igazgatóságának vezetője A megyei, járási és helyi szervek fontos kötelessége az új mezőgazdasági szövetkezetek támogatása A Termelőszövetkezeti Tanács ülése Az Építőik Rózsa Ferenc bu­dapesti kultúrházában szombaton tartotta meg rendes negyedévi tanácsülését a Termelőszövetke­zeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnöke, Matol- csi János, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára és Erdei Ferenc földmű­velésügyi miniszter. Az ülést Fodróczi Lajos, a mi- hályi Táncsics Termelőszövet­kezet Kossuth-díjas elnöke, a ta­nács elnökhelyettese nyitotta meg, utána Dobi István tartott beszámolót. A III. pártkongresszus hatá­rozatának megvalósítása nagy lé­Ha szövetkezeti mozgalmunk többéves eredményeit vesszük, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink igen jelentős része — különösen azok, amtelyék az utóbbi években meg­szilárdították gazdaságukat, úgy­szólván teljesen túljutottak a kezdettel járó nehézségeken. Az ilyen termelőszövetkezetekben kézzelfoghatóan mutatkozik meg a nagyüzemi szocialista gazdál­kodás magasabbrendűsége, fölé­nye, a kisparaszti parcellás gaz­dasággal szemben. Eredményeik jóval túlhaladják a jól gazdálko­dó egyéni parasztok eredményeit — mondotta Dobi István. A termelőszövetkezeti mozga­lomban végbemenő egészséges fejlődés a Központi Vezetőség határozatai nyomán nemcsak ab­ban mutatkozik meg, hogy nő a munkalendület, javul a munka­fegyelem, hanem ennek olyan ki­fejezői is vannak, amelyek a tag­létszám növekedésében jelentkez­nek. A termelőszövetkezetekbe az elmúlt hónapokban egyre növek­vő számban léptek be új tagok. A soronlévő növényápolási munkák közül — a kertészeti nö­vényeken kívül — kukorica, ré­pa, napraforgó ad a legtöbb mun­kát a szövetkezeteknek. A ter­melőszövetkezetek döntő több­sége példamutatóan végezte el a munkák jelentős hányadát. Gép­állomásaink ebben az évben sok­kal több növényápolásra alkal­mas géppel rendelkeznek, mint a múlt évben. Ezt mutatja az, hogy ez év májusában gépállo­másainkon már négyszer annyi Univerzál-traktor és nyolcszor annyi függesztett kultivátor állt rendelkezésre, mint az elmúlt évben. Amíg 1954-ben a termelő- szövetkezetek csak 152 600 'Teát. holdon végeztek gépi kul tiváto­rozást, addig ebben az évben már 231 000 kát. holdra szerződ­tek és ebből már csaknem száz­ezer kát. holdon el is végezték a munkát, A szövetkezetek egy péseklkel viszi előre a szocializ­mus győzelmének ügyét — kezd­te beszédét — biztosítja a szo­cializmus alapjainak lerakását hazánkban. Ebben a szellemben született a Központi Vezetőség júniusi határozata, amelynek valóraváltásában fontos szerep jut a mezőgazdaság dolgozóinak, elsősorban a szövetkezeti embe­reknek, vezetőknek, szövetkezeti tagoknak egyaránt. Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Központi Vezetőség határozatai nagy ha­tással vannak a termelőszövetke­zeti tagságra. A 'határozatokból szövetkezeti tagjaink félreérthe­tetlenül láthatják, hogy a párt és államunk teljes erejével mö­göttük áll és mindenben segíti őket. Ebben az évben június 1-ig ter­melőszövetkezeteinkbe 16 318 csalód, 22 815 taggal lépett be. A szövetkezeti mozgalom erő­södését mutatja az új termelő- szövetkezetek alakulása is. Az országban jelenleg mintegy 278 előkészítő bizottság működik. Ezekben az előkészítő bizottsá­gokban számos helyen aktívan közreműködnek a középparasz­tok, a termelési bizottságok el­nökei, a községi tanácselnökök, a falu egyéb köztiszteletben álló dolgozó parasztjai, s készülnek, hogy az új gazdasági év kezde­tekor szövetkezetét alakítsanak. Termelőszövetkezeteink előtt jelenleg három igen fontos ter­melési feladat áll: a növényápo­lás, a szálastakarmányok betaka­rítása és felkészülés az aratásra. Az eddigi — nem egészen ked­vező időjárás növényeinket fej­lődésükben visszatartotta. Azon kell lenni, hogy a szövetkezeti parasztság a javuló időjárással egyidejűleg a még hátralévő nö­vényápolási munkáikat, még az eddiginél is nagyobb gondosság­gal végezze el. részénél azonban még ma is le­het tapasztalni a gépi munkától való idegenkedést. A gépek fokozott igénybevéte­le mellett a növényápolás mun­kája megkívánja, hogy a család­A párt és a kormány továbbra is nagy segítségben részesíti egyénileg dolgozó parasztságun­kat is a termelés növelésében, mind az állattenyésztés, mind a növénytermelést illetően. Ugyan­akkor a termelőszövetkezeteket az eddiginél is fokozottabb tá­mogatásban részesíti. Segítséget nyújt dolgozó parasztságunknak ahhoz, hogy saját meggyőződése alapján önkéntesen rálépjen igazi I boldogulásának útjára. A fő fi- I gyeimet a legjobban bevált Híj tagúk, az asszonyok és a fiataldk is lehetőleg minél többen részt vegyenek a közös munkában. A példák azt mutatják, hogy a csa­ládtagok bevonása azokon a he­lyeken a legsikeresebb, ahol az elnök, a vezetők családtagjai is részt vesznek a közös munká­ban. A növényápolás és a takar- mánybetakarítás mellett jelent­kező fontos feladat az aratásra való felkészülés. Közismert, hogy az aratás — amelynek sikeres elvégzésétől nem kismértékben függ dolgozó népünk kenyér­ellátása — a mezőgazdasági ter­melés egyik legnagyobb munka­csúcsa, amely körültekintő és alapos szervező munkát, gondos előkészületeket igényel. Ebben az időben minden figyelmet, min­den rendelkezésre álló erőt, mun­kaerőt és anyagi eszközt egy­aránt itt kell összpontosítani. A termelőszövetkezetek majdnem kivétel nélkül úgy készülnek az aratásra, hogy a gépállomás se­gítségét jelentős mértékben igénybe veszik. Ezt mutatja az, hogy amíg az elmúlt évben a szövetkezetekben az aratás gépe­sítése 47,9 százalék volt, addig ebben az évben a területnek már SÍ százalékára kötöttek szerző­dést. Az aratás és a betakarítás munkáinak veszteségmentes el­végzése mindenekelőtt a szövet­kezet és a gépállomás együttes munkáján múlik. Az aratási munkákkal egy idő­ben el kell végezni a tarlóhántist is. Fokozott figyelmet követel az, hogy biztosítani tudjuk a tarló­hántás gyors elvégzését a kom­bájnnal aratott területeken. Meg kell honosítanunk azt a szelle­met, hogy az aratási és a beta­karítási munkákat nem lehet befejezettnek tekinteni, amíg a tarlóhántást el nem végeztük. A Központi Vezetőség júniusi határozata újból aláhúzta a ga­bonatermés növelésének fontos­ságát hazánkban. Ennek a fel­adatnak megoldásában nagy sze­rep jut a termelőszövetkezetek szorgalmas parasztságára. Bizto­sak vagyunk abban, hogy szö­vetkezeteink példát mutatnak a gyors és veszteség nélküli ga­bonabetakarításban. A szocializ­mus építésének érdekei azt is megkövetelik, hogy termelőszö­vetkezeteink maradéktalanul ele­get tegyenek beadási, adó, gép­állomási díj és egyéb állami kö­telezettségüknek. típusra kell fordítani, de nem szabad elhanyagolni a szövetke­zés egyszerű formáit sem. Az ala­csonyabb típusú termelőszövet­kezetek fejlődését figyelemmel kell kísérni és törekedni kell ar­ra, hogy az alapszabályban elő­írt módon közös tevékenységet folytassanak és ütjük a fejlet­tebb típusok felé vezessen. Az alacsonyabb fokú szövetkezési formák közös tevékenysége ki-< fejlesztésének növelése érdekéd (Foíutatés i t stázjex# Ebben az évben több mint 16 OOO család lépett a termelőszövetkezeti útra Nyolcszor annyi kultiváforunk van, mint tavaly Fokozódik a dolgozó parasztság érdeklődése a termelőszövetkezetek iránt

Next

/
Thumbnails
Contents