Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-19 / 143. szám
135S. JUNTOS 19. VASÁRNAP NÉH U A P 7 MEGBECSÜLÉST rßejjctupl &Ujöifcpj biJiajL eiidlkmick! Két evvel ezelőtt, 1953-ban je lent meg Szauder József tanulmánya Bessenyei Györgyről, a magyar felvilágosodás kiemelkedő úttörőjéről. Kultúrpolitikánk nagyra értékeli és ápolja napjaink előfutárainak az érdemeit. Ezt bizonyítja az előbb említett tanulmány megjelenése is, valamint a Magyar Klasszikusok sorozatában megjelenő válogatott Bessenyei- művek kiadása (1953). Hajdú-Bihar megye súlyos mú- iasztásokat kell hogy pótoljon Besenyeiről való megfeledkezése miatt. Ennek a cikknek nem lehet célja a nagy író érdemeiről és bi- haH életéről részletes ismertetést adni, legfeljebb néhány vonással vázolhatjuk itteni tevékenységét. Bessenyei, — anyagi okokból, — 1782-ben hagyta el Bécset és hazament szabolcsi birtokukra. 1785- ben. a birtok testvérek között való felosztása után átköltözött a bihari Feketetótiba, majd 1787 tavaszától Pusztakovácsiban találjuk egészen haláláig (1811. február 19). A* helységet ma is Kovácsí-pusz- iaként tartják nyilván. Közigazgatásilag a Berettyóújfaluhoz mintegy nyolc kilométerre levő Bakon- szeg községhez tartozik. ,, 4 bihari remete“ közel negyedszázados tevékenysége aránylag közismert. Visszavo- nultságban élt. bár ez relativen értelmezendő. Bessenyei igazi írói nag.yságát az itten írott művek adják: „A természet világa“, „A bihari remete“, „Magyarországnak törvényes állása“, „Az értelemnek keresése“, „Tarimenes utazása“. „A természet világa“ előszavában olvashattuk: ..Ha pedig én írásommal a közboldogság templomának oszlooa alá egy követ tehetek, abból származott vígasztalásom a halálnak örök álmai között is he- vülésbe hozza hideg hamvaimat.“ Néhányszor bekocsizik Nagyváradra. Diószegre, ahol mint tábla- bíró részt vesz a megyegyűléseken. Néhány alkalommal jobbágyok ügyében döntő úriszék tagjaként is megjelenik, de nem sokszor, mert mindig a vádlott parasztok mellett emelt szót. Egy 1804-ből való föl jegyzésében írja: „Enqe- met húsz esztendő elfolyása alatt háromszor hívtak el külömb- kü- lömbféle helyen tartott domináns székekre, csak azért, hogy soha többet egybe se hívjanak. Ettem, ittam, olyan gorombaságokkal hálálván meg a jóakaratot, hogy a gazda ügyét igazságtalannak találjam.“ Nem véletlenül írta Kazinczy- nak, hogy „megfojt a meleg“, és a József nádor elnöklete alatt álló 1 helytartótanács sem véletlen rendelkezés folytán helyezte hatósági felügyelet alá. Haláláról is közel félévvel később szerzett tudomást a szélesebb közvélemény. A pesti Hazai Tudósítások 1811. június 8-i száma, a bécsi Magyar Kurír junius 21-i száma közölte. Sírját 1883-ban derítették fel és az Akadémia emlékoszlopot állíttatott fölé. Viszont 1899-ben egyik irodalomtörténészünk már panaszt emel: „A sírhantot védő léckerítés elkorhadt, a gyepet dudvák. ka- tángkórók, tüskebokrok lepték el. a síremlékhez a falu csürhéjének mocskos disznai járnak dörgölődz- ni." Sajnálatos tény, de ma is szomorú látvány tárul elénk. A Berettyó-gáthoz mintegy tizenöt méterre levő emlékművet, felelőtlen elemek már le is döntötték. Néhány hónapja újból talpraállították ugyan, de más nem történt. Ökrös István tanító lelkes tevékenysége önmagában nem lehet elég. Gondozásnak alig van nyoma, hanyagság, gaz, elfeledés. Ezen , semmit sem ment az, hogy ham- ' | vait a háború előtt Nyíregyházéra í vitték át. Itt viszont meg kell je- ) gyeznünk egy döntő hírt. Nadá- nyi Zoltán Aranypiros pillangó című most megjelent posthumus válogatott verskötetének utószavát a költő leánya, Nadányi Gertrud írta. Ebben a visszaemlékezésben a következő rendkívüli érdekességet olvashatjuk: „— (A bakohszegi epizódok közé tartozik egy groteszk s mindmáig mélységesen titkolt ügy: Nyíregyháza akkoriban perelte el a bakonszegiektől Bessenyei György földi maradványait. Az egyik ravasz Nadányi-rokon azonban, aki az exhumálásra vállalkozott, sajnálta faluját ilyen nevezetességtől megfosztani, úgyhogy Nyíregyháza máig is egy kondás csontjaival büszkélkedik Bessenyei gyanánt. Apánk, mint a titokba beavatott, derűsen rejtegette egész életében a csíny emlékét.)“ — (Magvető Könyvkiadó Bp., 1955. 281—282. oldal). Különös, hogy az emberi hiúság néha milyen ostobaságot eredményez. Utolsó kívánsága szerint itt temették el egyházi szertartás nélkül, egyik kedvenc fája alá. Nadányi Gertrud közlése alapján tehát ma is itt nyugszik, ezt a helyet a jelenleginél nagyobb megbecsülésben kell részesíteni. Nem sokkal különb a helyzet a sírhoz mintegy százhúsz méterre levő egykori házával kapcsolatban sem. Á Berettyóújfalui Gimnázium jónéhány évvel ezelőtt elhelyezett és már szinte olvashatatlan kopott deszkatábláján kívül semmi sem jelzi, hogy a magyar felvilágosodás legjelentősebb alkotásai ezen falvakon belül vettettek papírra. A ház jelenleg Pálfy Antal egyénileg dolgozó paraszt tulajdona. A telekkönyvben így jelzik : „Rogyadozó épület érték nélkül.“ A ház hossza mintegy tizenkét méter. Három részből állott. Középen akkor is konyha lehetett, Aminek két oldalán szabadkémények voltak. A házat tulajdonképpen két szoba alkotta, amelyeknek mennyezetét gondosan gyalult deszkák, gerendák tartják. Jelenleg az egyik szoba istálló, előtte trágyadomb. A ház rogyadozóban van, oszlopok támogatása menti meg a végleges összedőléstől. A környéken Bessenyei-kultusz nincs. Elvétve tudnak annyit, hogy „nagyerejű ember volt", Mária Terézia udvarában f,egY huszárt lovastól a nyakába vett“. Családját a Toldi családdal többen is azonosnak emlegetik. Arról is lehet hallani, hogy egy bizonyos Verebi János volt a jóbarátja és a „piros almafa alá temették“. Nagy a valószínűsége annak, hogy ez sem a nép ajkán maradt fenn, hanem jórészt Laczka János nevű kortársának a leírásaiból, amit valami lateiner egyén tehetett ismertté, vagy egyes ritka megem lékezések adatai terjedtek el különböző dilettáns variációkban. Felszabadulásunk után is nagyon kevés lépés történt a helyi Bessenyei-kultusz ápolására. Nehezen hihető, hogy túlzás volna felvetni a sírhely és a ház helyreállításának gondolatát. A sírhelyet ismét be kell keríteni, a házat jelenlegi gazdája szívesen eladná, hiszen már csak kulturális értéke van. Szégyenfoltot kell itt jóvátenni megyénknek. Az illetékesek sürgősen hassanak oda, hogy ezek a Bessenyei-emlékek méltó gondozásba kerüljenek. Sülé Sándor Hacdos Atbul IRODALMI EMLÉKVERSENY Debrecen Város Tanácsa oktatási osztálya ebben az iskolai évben Is megrendezte az immár hagyományossá vált Kardos Albert irodalmi versenyt. Az idei versenynek külön jelentőséget adott az a körülmény, hogy. a kiváló nevelő éppen 10 esztendeje lett a fasizmus áldozata egy ausztriai gyűjtőtáborban. A versenyben városunk öt középiskolájának huszonöt tanulója indult. Az első díjat Pintér Ernő, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium IV. o. tanulója nyerte. II. helyezett: Papp Endre (Fazekas g.), III. Tóth Valéria (Svetits) és Vájó Pirogka (Kossuth), IV. Buda Ferenc (Fazekas), Kornya László (Fazekas), Harmathy Attila (Ref. Koll.), V. Mártha László (Csokonai). A győztesek pénz- és könyv- jutalomban részesülnek. Í1 varsói Vlf-re utazik a Betaeui Népi Együttes táncegyüttese és zenekara Tegnap, a késő esti órákban fővárosban nagy sikert aratott Debreceni Népi Együttes táncegyüttese és zenekara tagjaitól és vezetőitől az alábbi távirat érkezett szerkesztőségünkbe: „Örömmel jelentjük, hogy feladatunkat teljesítettük és ennek eredményeként a táncegyüttes és a zenekar a varsói VIT-re utazik. Debreceni Népi Együttes.“ ★ Nagy örömmel értesültünk népi együttesünk nagy kitüntetéséről és biztosak vagyunk abban, hogy mint 1953-ban, a bukaresti VIT-en az együttes énekkara, ugyanúgy most a táncegyüttes és a zenekar is megállja helyét és hírt, dicsőséget szerez a magyar népi kultúrának valamint az együttes szülővárosának, Debrecennek, a testvéri Lengyelországban. A Csokonai Színház Bánk bán előadásával kezdődik héttőn esle a Nemzeti Színházban a magyar színházak ünnepi hete A debreceni Csokonai Színház Erkel: Bánk bán című operájával és Schiller: Ármány és szerelem előadásával szerepel a magyar színházak ünnepi hetén. Téri Árpád, a színház igazgatója az előkészületekről a következőket nyilatkozta: — Rendkívül nagy jelentőségűnek tartjuk — mondotta, — hogy lehetőségünk van operával és prózával egyaránt bemutatkoznunk. Ez az első alkalom, hogy a fesztiválokon a debreceni Csokonai Színházát a zenés műfajban is megismerhetik. Úgy érezzük, hogy e két darabon keresztül a színház egészéről képet tudunk adni. Színházunk, amely öt éve gerincében egységes és változatlan, arra büszke, hogy a művészi színvonal emelkedésével együtt a debreceni közönséggel megszerettette a színházi kultúrát. Ezt a határozott fejlődést, a színház felé fordulást bizonyítja az is, hogy ebben a f idényben nézőszám terén „évadcsúcsot“ értünk el. Azt szeretnénk, hogy a budapesti fesztiválon is kiérdemeljük azt a sikert, amelyet debreceni előadásainkon oly jólesöen mélyen szívünkbe zártunk. A Csokonai Színház a Bánk bánnal hétfőn este lép a fővárosi közönség elé a Nemzeti Színházban, a magyar színházak ünnepi hetének megnyitóján. A Debrecenben oly forró sikert aratott opera reméltük Budapesten is kivívja a közönség és a szakemberek teljes elismerését. KÖNYVTÁR NYÍLT A NAGYERDEI FÜRDŐBEN A Megyei Könyvtár a fürdő- zők szórakozásának, művelődésének, tanulási lehetőségének segítésére június 18-án strandkönyvtárat nyitott. A könyvtárban főként szórakoztató rövid olvasmányok, novellas kötetek, „Olcsó Könyvtár“ kiadványok találhatók. Gondolt a Megyei Könyvtár azokra is, akik vizsgáikra a fürdő árnyas lombjai alatt egy-egy zuhanyfürdő köz- beiktatásával kívánnak felkészülni, viszont azokról sem feledkezett meg, akik ideológiai, vagy szakmai ismereteiket a jótékony nap barnító 'hatása közben akarják bővíteni. A legifjabbak részére pedig érdekes mesekönyvek állnak rendelkezésre. Ze'ke Zoltán Megyei Könyvtár A bandunqi értekezlet Az Országos Béketanács külpolitikai füzetsorában megjelent Árkus 1st v á n : B a n- didng című írása. A füzet az ázsiai és afrikai népek ban- dungi konferenciája eredményének tükrében feltárja azokat a történelmi jelentőségű változásokat, amelyek Ázsiában és Afrikában a legutóbbi idők során végbementek. Néhány napja nyílt meg a Déri Múzeum kiállítási termeiben a kiváló magyar festőművész-pedagógus, Balló Ede (1859—1937) másolat-gyűjteményének kiállítása. Balló Ede, a budapesti Mintarajziskola (a mai Képzőművészeti Főiskola) tanára, nemcsak kitűnő realista arcképeket festett, hanem főként az európai festészet kimagasló alkotásairól készített másolat-gyűjteményével tett nagy szolgálatot népének. Balló bejárta Európa maid minden nevezetes múzeumát, képtárát s gondos, évekig tartó munkával, alapos technikai tanulmányokat végezve (könyvet is írt a festészet technikájáról) másolta a kiváló művészek jellemző alkotásait. A Déri Múzeum kiállítása ennek a jelentős gyűjteménynek néhány kiemelkedő darabját mutatja be. IB.ALLÖ EDE MÁSOLATAI közül a legkorábbiak a kapitalizmus korai, fejlődő, előremutató korszakának — az olasz reneszánsznak néhány alkotását mutatják be. A legkorábbi, de egyúttal a legsikerültebbek egyike a hirhedt Lucrecia Borgia-t mutatja be Bartolomeo V e n e t o (működött A REALIZMUS NAC/Y MESTEREI (Ballá Ede festőművész másolatainak kiállítása) 1505—1530 közt) képe nyomán. A festmény felfogásában még a korai reneszánsz, világos, tiszta formákra s színekre törekvő szemléletét tükrözi. Ezzel szemben az érett, sőt későreneszáns? puha, festői felfogására is találunk meggyőző példákat a kiállításon: két nagy velencei festő — Jacopo Tintoretto (1518— 1594) és Vecellio Tizian arcképein. A NÉMET RENESZÁNSZ festészetet ifj. Hans Holbein- nak (1497—1543) egy kitűnő jellemképe ismerteti meg a nézővel: ez a portré a nagy reformátorról, Zwingliről készült. Balló Ede másoló tevékenységének legkedveltebb területe a németalföldi művészet volt. Németalföldön már a középkor folyamán a terület sajátos gazdasági helyzete következtében — egy demokratikus jellegű társadalom biztos alapjai épülnek. amely — nehéz szabadságküzdelmek — főként a Habsburg elnyomás elleni harc — után a XVII. századra éri el fejlődésének tetőpontját. Éppen ezért a németalföldi művészet különös jelentőségre tesz szert az újkori realista művészet kialakításában, — különösen a népi jellegű társadalomábrázolás terén. i A németalföldi festészet fejlődésének megindítója Jan van Eyck (1441—1490), akinek a kiállításon szereplő „S z e g f ű s f é r f i“-je a realisztikus polgári arcképfestészet első remekei közé tartozik. A XVII. századi németalföldi festészetben a realista irányzat a holland területen teljesedik ki, a déil rész, — a mai Belgium Habsburg befolyás alatt a feudális művészet hatáskörébe kerül. Hollandiában — ahol a protestáns szemlélet következtében — csak a világi művészet fejlődik — jelenik meg Rembrandt (1606—1669). akinek legtehetségesebb, legátéltebb másolatait éopen Balló Edének köszönhetjük. Bár Rembrandt rendkívül gazdag finom festői- ségét s magkapó erejű népi jellegű realizmusát néha méa neki sem sikerül teljes értékűen visszaadni, mégis kiemelkedés Rembrandt egyik korai tájképéről, továbbá a nagy holland mester édesanyjáról készített kéD másolatai. A SPANYOL FESTŐK közi a déli realizmus egyik úttörőjének V e 1 a s q u e z-nek (1599 — 1660) Margerita infánsnőt ábrázoló képére hívjuk fel a figyelmet, Francisco Goya (1746 — 1828) képét viszont az eredetiben (a budapesti Szépművészeti Múzeumban) kell megtekinteni. A Balló Ede kiállítás nagyon alkalmas arra. hogy a modern festészet úttörő, haladó mestereiről azok is némi fogalmat nyerhessenek, akiknek nincs módjukban ezeket eredetiben tanulmányozni s ezért nagy népnevelő értéke van ennek a kis, de tanulságos másolat- gyűjteménynek. Kádár Zoltán.
