Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-19 / 143. szám

Mai izámbé! ­A DISZ II. kongresszusának levele az MDP Központi Vezetőségé­hez (2, oldal) — A DISZ II. kongresszusának felhívása a ma­gyar ifjúsághoz (3. oldal) — Három művezető a ter­melés növeléséért (4. oldlal) — Boldog emberek között (5. old.) Gond és öröm (6. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM ARA : 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955. JUNIUS 19. H Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség megyei értekezlete Ez év február 28-án a Ma­gyar Szabadságiharcos Szövetség és a Magyar Repülő Szövetség országos választmányának egye­sített ülése kimondta a két szö­vetség egyesülését, és egy új szö­vetség létrehozását. A két szö­vetség egyesítésére a párt KV titkárságának 1955. január 24-i határozata alapján került sor. Ez a határozat elemezte és érté­kelte a két szövetség munkáját, és kimondta, hogy a 'honvédelmi tömegsport további megjavítása és kiszélesítése érdekében a Ma­gyar Szabadságiharcos Szövetsé­get és a Magyar Repülő Szövet­séget egyesíteni kell. A párt Központi Vezetősége és az országos választmány határozatának szellemében meg­indult megyénkben is e két szer­vezet egyesítésének gyakorlati végrehajtása. Megyei, majd já­rási kibővített választmányi ülé­seken, aktívaértekezleteken meg­történt az egyesülés kimondása és az ideiglenes elnökségek meg­választása. Ezek a küldöttérte­kezletekig, illetve a végleges el­nökség megválasztásáig hivatot­tak a szövetség szervezeteinek irányítására. Ezután kezdődött meg a Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetség első országos konferenciájának előkészítése, melynek során ma érkeztünk el a megyei küldöttértekezlethez. Az értekezlet feladata, hogy értékelje a Szabadságharcos Szö­vetség II. kongresszusa óta el­telt négy esztendő munkáját és meghatározza azokat a feladato­kat, amelyeket végre kell hajta­ni, hogy a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség széles tö­megszervezetté váljon megyénk­ben. Igen jelentősek azok az ered­mények, amelyeket a szövetség az alapszervezetek számának és a taglétszámának növelése terén elért. Nagymértékben megnőtt a szövetség népszerűsége, is­mertté vált megyénk egész la­kossága, főképpen a fiatalság körében. A DISZ-szel való együttműködése meghozta a várt eredményt. Az ifjúság széles tö­megei bekapcsolódtak a két szö­vetség munkájába és részt vet­tek az elméleti és gyakorlati ok­tatásban, a különböző körökben, a szövetség által, vagy a DISZ- szel közösen rendezett lövész, járőr és egyéb sportversenyeken. A szövetség lehetőséget bizto­sított a kört végzett és alapkép­zettséggel rendelkező fiatalok továbbképzésére a klubok meg­alakításán keresztül, ahol szín­vonalas szakmai képzettséget sajátíthatnak el és versenyezhet­nek a klubok csapataiban. Ma már négy klub műkö­dik megyénk székhelyén, me­lyek komoly eredményekkel és versenyeken elért első helyezé­sekkel büszkélkedhetnek. Az egyesülés, az országos konferen­cia előkészületei megmozgatták szervezeteinket, tagságunkat. A küldöttválasztó taggyűléseken és járási küldöttértekezleteken lel­kes hangulat alakult ki, több versenykihívás és termelési fel­ajánlás született az országos konferencia tiszteletére. Az eredmények mellett hibák is voltak szövetségünk munká­jában. Legfőbb hiba a politikai nevelőmunka, a tömeg között végett agitáclóe munka elha­nyagolása, amelynek következté­ben nem tudtuk bevonni a hon­védelmi tömegmunlka különböző ágaiba a megye fiatalságának széles tömegét. Ez aztán gátjá­vá vált mindkét szövetség továb­bi fejlődésének. Akadályozta a munkát az is, hogy a honvédelmi munkával két önálló tömegszer­vezet foglalkozott, ami megosz­totta az erőket. Emellett hibák ■mutatkoztak a szövetség egyes vezető szerveiben, az oktatási munka minőségében és a tagság nevelésében is. Súlyos hiba volt az is, hogy alapszervezeteink jelentős része nem élt egészséges, szerve­zett életet, csak kiképzéssel és sporttal foglalkozott. A Magyar önkéntes Honvé­delmi Szövetség létrehozása a honvédelmi tömegmunka egysé­ges, egy központi szervből való irányítását jelenti, ami véget vet az eddigi megosztottságnak. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy az ifjúság egy szervezet keretében tudja elsajátítani mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy felkészül­jön a néphadseregben való szolgálatra, jól képzett védelme­zője lehessen országunknak. Te­hát a lehetőség megvan a to­vábbi jó munkához, csak ki kell ■használnunk azt, végre kell haj­tani azokat a feladatokat, amiket a párt KV határozata alapján a mai értekezlet megjelöl számunkra. Melyek ezek a főbb feladatok? Elsőrendű feladatunk tagságunk mozgósítása a párthatározatok végrehajtására, a népgazdaság] tervek teljesítésére, a termelé­kenység növelésére, az önköltség csökkentésére, az aratás, cséplés, begyűjtés időben való elvégzésé­re, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítésére. Nevelőmunkánk másik feladata a párt és a Szovjetunió iránti hűségre, a néphadsereg megsze­rettetésére való nevelés. Meg kell javítani a vezető szervek munkáját, hogy azok több gya­korlati segítséget adjanak az alapszervezetek jó munkájához. Törekedni kell a kiképzés szám­szerű növelésére is, mert jelen­leg megyénkben elmaradás ész­lelhető ezen a területen. Külö­nösen lövész, ejtőernyős, vitor­lázó és motoros repülés, vala­mint modellezés terén kell nö­velni a részvevők számát. Ki kell szélesíteni a fiataljaink részéről igen kedvelt harci túrát, céllövő és járőr, a pákozdd ifjúsági és egyéb sportversenyek megrende­zését. A fenti, szövetségünk előtt álló feladatok végrehajtása ál­dozatos munkát követel a veze­tő szervektől, elvtársaktól. Éppen ezért, nagyon fontos, hogy olyan elvtársak kerüljenek a szövetség megyei vezető szervébe, a vá­lasztmányba, akik szívesen vál­lalják ezt a munkát. Feladataink elvégzéséhez min­den lehetőségünk megvan. Se­gít bennünket a párt, a DISZ, a néphadsereg, az egész dolgozó ■magyar nép — csak a szövetség vezetőin múlik, hogy olyan mun­kát végezzenek megyénkben, amellyel állandóan erősítik nép­hadseregünket, szabadságunk, békénk, függetlenségünk védel­mezőjét. Pető Béla, a MÖHSZ ideiglenes megyei ünöks. Dicső pártunknak a DISZ édes gyermeke! Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a Ü1SZ 1L kongresszusán A DISZ II. kongresszusának péntek délelőtti ülésén a fiatalok forró lelkesedésétől kísérve emelkedett szólásra Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek első titkára. A tanácskozás részvevői hosz- szan ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Rákosi elvtársat — ünnepelték nagy pártunkat, amely erői; nem kiméivé harcol a magyar ifjú­ság jövőjéért, a béke megvédéséért, a szocializ­mus felépítéséért. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalásában ezeket mondotta: Kedves Elvtársak! Ifjú Barátaim! Engedjék meg, hogy mint a budapesti DISZ egyik küldötte, én is igénybevegyem a hozzá­szólóknak engedélyezett időt. {Nagy taps.) Mindjárt elöljáró­ban fel akarom hívni a DISZ kongresszus figyelmét arra az ál­talános érdeklődésre, amelyet ez a kongresszus nemcsak pártunk, 3 Magyar Dolgozók Pártja tagjai, hanem az egész dolgozó nép kö­rében keltett. Az egész ország figyel most arra, amit itt, ebben a teremben a dolgozó ifjúság szí- ne-virága mond és tervez. Min­denki számára világos, hogy ez a kongresszus cs határo­zatai új határkövet jelente­nek a DISZ fejlődésében. r Nagy figyelemmel kísértük különösen az utolsó hónapokban a DISZ fejlődését és igaz örö­münkre szolgált, hogy a tettek és a számok a DISZ további erősö­déséről, új lendületéről adtaié hírt. Itt elsősorban a termelés­ben elért nagyszerű eredmények­re gondolok, mert ezek a legjobb mutatói a jó DlSZ-munkának. Ha szabad nagy forradalmi köl­tőnk, Petőfi szavait egy kicsit variálni: a legszebb szónoklatnál is többet beszél a tett — mond­juk a jelen esetben az a kétszáz­húszezer tonna szén, amit a di- szisták terven felül juttattak a magyar dolgozó népnek, a szo­cializmus építéséhez, a béke meg­védéséhez. A DISZ az utóbbi időben jelentősen megerősödött Ugyanakkor nem lehet lebe­csülni az ifjúsági szövetség szám­szerű fejlődését sem. Tény, hogy közvetlenül a kongresszus előtti időben a DISZ taglétszáma 165 000-rel emelkedett. Ezen be­lül például Somogy megyében, amely sok tekintetben elmara­dottnak számított, az utolsó hó­napokban a taglétszám majdnem 50 százalékkal nőtt. Tehát jelen­tős fejlődésről van szó. Ez annál örvendetesebb, mert tudvalévő, hogy 6—8 hónappal ezelőtt a DISZ a jobboldal és a jobboldali el­hajlók pergőtüzében állott és bizony a pártnak teljes mel­lel kellett kiállni a DISZ-ért, hogy megmutassa mindenki­nek: a DISZ pedig a mi édes gyermekünk, nem hagyjuk cserben, ellenkezőleg, teljes erővel támogatjuk. (Hosszantartó, ütemes taps. Éljen a párt! Hurrá! DISZ, DISZ! Hur­rá! felkiáltások. Mindenlki feláll.) Az azóta eltelt hónapok azt mutatják, hogy a DISZ ezektől a támadásoktól nem gyengült, ellenkezőleg, szorosabbra zárta sorait, új fejlődésnek indult és ez a legmegfelelőbb válasz min­den hasonló támadásra. A beszámolóban és a hozzá­szólók szavaiban is megfelelő he­lyet kapott a szocialista építés, a termelés kérdése. És itt nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy milyen óriási jelentősége van számunkra az ifjak példa- mutatásának. Ez különösen azért fontos, mert hiszen az utolsó 20 hónapban azoknak a jobboldali hibáknak a következményei, amelyek pártunk és népi demok­ráciánk életének különböző terü­letein jelentkeztek, bizony a ter­melésben is alaposan megmutat­koztak, és e bajok kijavításában nagy szerep vár a mi lelkes di- szistáinikra Nemcsak arról van szó, hogy vissza kell állítani a népgazda­sági terv tekintélyét. A termelési terveket maradéktalanul teljesí­teni, s ahol lelhet, túl kell teljesí­teni, méghozzá pontosan minden mutatójával együtt — úgy, hogy a termelékenység nőjön, az ön­költség csökkenjen, hogy javul­jon a minőség. Takarékoskodni kell minden téren, mert bizony eddig ennek elég gyakran az el­lenkezője történt. Vissza kell ál­lítani az állampolgári fegyelmet, a munka- és a technológiai fe­gyelmet is és ezen a téren külö­nösen a fiatalokra, a diszistákra számítunk. Vonatkozik ez termé­szetesen az iskolákra, az egyete­mekre is. Az utolsó 20 hónapban elég kár esett ott is és a mi di­szistáink, akik az iskolákban és az egyetemeken dolgoznak, le­gyenek tudatában annak, hogy nekik is meg kell feszíteniük ;,z erejüket ahhoz, hogy az elmúlt húsz hónap hibáit kijavítsák, az elmaradást behozzák. Terveink teljesítésével kapcso­latban itt néhány talpraesett és helyes felszólalás mutatta, hogy milyen jelentősége van annak, ha a diszisták jól dolgoznak. Én csak egyetlen felszólalásra hivatko­zom, Pozsonyi Tibor elvtárséra, aki elmondotta, hogy kezdetben mennyire lekezelték őket. De amikor netkigyürlíőztek a munká­nak, tanulmányozták a szovjet módszereket és a végén 280 szá­zalékot értek el, a!kkor ugyan­azok, akik kezdetben felülről le­felé „kisöcsémezték“ őket, jelent­keztek a brigádjukba munkára. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a példa nem egyedülálló. Különösen fontos most, az új ötéves terv küszöbén, hogy a dolgozók elsajátítsák az új tech­nikát, a fejlettebb műszaki tu­dást. Semmi kétség, hogy ebben a tekintetben a mi diszistáink, a fiatalok előnyben vannak. Bennük még nincs úgy be­gyökerezve a régi, az ő fejük jobban fog, könnyebben ta­nulnak, és ha megértik a fej­lettebb technika, a fejlettebb termelés jelentőségét, meg va­gyok győződve róla, hogy nagy lökést fognak adni új ötéves tervünknek, melynek feladatai között ott van a szo­cializmus alapjainak leraká­sa, a szocializmus építése nemcsak városban, hanem a falun is. A mezőgazdaság szocialista átépítésén belül a legfontosabb a tsz-mozgalom Itt áttérek a mezőgazdaság szocialista átépítésének néhány kérdésére. Helyes, hogy a DISZ kongresszusa olyan széles teret szentelt a mezőgazdaság szocia­lista átépítésének. Egyre világo­sabb, hogy ez a parasztság fel- emelkedésének és ezzel együtt a szocializmus építésének egyik legfontosabb soronkövetkiező kér­dése. Azért határozta el ezt a múlt évben pártunk kongresszu­sa és ezért fordít ekkora figyel­met rá a DISZ jelenlegi kong­resszusa. A mezőgazdaság szocialista átépítésén belül természetesen a legfontosabb a termelőszö­vetkezeti mozgalom. Elsősorban erre kell a hangsúlyt helyezni és ebben a tekintetben ezen a kongresszuson nincs is hiba. Az a benyomásom azonban, amikor elolvastam a DISZ kong­resszusának beszámolóit és a hozzászólásokat, hogy az elvtár­sak a döntő kérdés mellett kissé elhanyagolják a nem kevésbé fontos tényezőket, amelyek ugyancsak a mezőgazdaság szo­cialista szektorának további fej­lődésével kapcsolatosak: az álla­mi gazdaságok és a gépállomá­sok ügyét. Nálunk a mezőgazdaság szo­cialista átépítésének egyik gátló­ja éppen az, hogy a gépállomá­sok, s különösen az állatai gaz­daságok nem állnak feladatuk magaslatán. Az állami gazdasá­goknak mintagazdaságoknak kel­lene lenniük és mindenki tudja, hogy bizony ettől még messze vagyunk. A gépállomásokon is van elég megoldatlan nehézség. Ha ezen a téren nem tudunk ala­pos változást előidézni, akkor lassabban fog fejlődni a termelő­szövetkezeti mozgalom is, annak ellenére, hogy ma már alig van megye, ahol (Folytatás a 2, etdalsn»

Next

/
Thumbnails
Contents