Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-14 / 138. szám

1955. JUNIUS 14. KEDD NÉPLAP Bizalom nélkül nincs helyes vezetés! üéliány tanulság a Tiszántúli Épületanyajfuvarozó Vállalat munkájáról A Tiszántúli Épületanyagfuva- rozó Vállalatnál az utóbbi más­fél évben sok olyan dolog tör­tént, ami összeegyeztethetetlen a kommunisták helyes vezetési módszerével. Különösen Kajái Károly igazgató és Bállá Lajos műszaki vezető magatartását ki­fogásolták joggal a dolgozók. Nézzük meg miről is van szó? A vállalat, mint a megye te­herfuvarozásának lebonyolításá­ra hivatott szerv, általában tel­jesíti tervét. A gépkocsivezetők átlagos teljesítménye a 120—135 százalék között mozog. A gépko­csipark üzemképes, a hibás jár­művek száma igen alacsony. Laza a pénzügyi ellenőrzés Az első pillanatban úgy tűnik tehát hogy az Épületanyagfuva- rozónál rendben mennek a dol­gok. Persze ez csak a látszat. Ha mélyebben belenézünk az ügyvi­telbe, rögtön más vélemény ala­kul ki. A tervteljesítés ellenére az Épületanyagfuvarozó 1954. negvedik negyedévbed 51 ezer, 1955 első három hónapjában pe­dig már 252 ezer forint üzemi veszteséggel zárt. A termelékeny­ség alakulása is csökkenő ten­denciát mutat. Elég csak annyit idézni, hogy az első negyedévben egy-egy gépkocsivezető 6 száza­lékkal kevesebb árut szállított 1—1 óra alatt, mint az elmúlt év befejező időszakában. Az állami vagyon megőrzése szintén joggal kifogásolható. 1954-ben például 258 ezer forintot írtak le normán felüli anyag­hiányra. (!) A könyvelés szerint ennyi volt a valóságos különbö­zet, amit csak veszteségként le­hrt elszámolni. A másik rész­ről ugyanakkor anyagtöbblet is mutatkozott, ami arra utal, hogy az anyagkivételezések területén nagyfokú liberalizmus van. Az ilyen elnéző magatartás, a pénz­ügyi ellenőrzés lazasága adott Pásztor József forgalmi osztály- zetőnek lehetőséget arra, hogy nagyobb összeget sikkasszon el a vállalat pénzéből, a dolgozó nép kárára. fl dolgozók szavára nein sokat adtak a vezetők Az Épületanyagfuvarozó »Válla­latnál fennálló komoly hibák nem véletlenek. Oka elsősorban, hogy a dolgozók, beleértve a kommunistákat i£, mindeddig nem merték véleményüket nyíl­tan megmondani. Háttérbe szo­rult az üzemben a pártszerve­zet vezető szerepe. Ügy Kajái elvtárs, mint Bállá Lajos és a műszakiak közül még többen le­becsülték a kommunisták segít­ségét, vitatták a pártszervezet irányító és nevelő szerepet. To­vábbi ok: a párttitkár elvtárs is méltatlannak bizonyult hivatá­sához. Innen van aztán, hogy a gazdasági vezetés hibát hibákra követett el. Kajái igazgató és Bállá műszaki vezető elől járt a bírálat elfojtásában. Különösen Bállá vívta ki ezért — joggal — a dolgozók ellenszenvét. Ballát öntelt, nagyképű és goromba em­bernek ismerik. Főmérnöknek neveztette el magát, pedig csak a műszaki vezetői cím illeti meg. A vállalatnál hosszú ideig ő irá­nyított Kajdi elvtárs helyett — aki helytelen módszereket való­sított meg a vezetésben. . Nem volt elég határozott, gerinces, ami még feltűnőbb, egyetlen al­kalomkor sem adott ki írásbeli utasítást. A június elsejei forró hangu­latú taggyűlésen a kommunisták közül többen beszéltek erről. Is­tók Lajos például elmondotta, hogy Bállá vele szemben több­ször durván, megengedhetetlen módon járt el. Egyszer például, amikor a dolgozók fizetését vitte ki motorkerékpáron — Bállá kia­bálással, fenyegetőzéssel próbál­ta leszállítani a járműről, mivel azt csak ő 'használta. Egy másik alkalommal a műszaki vezető a vidékről bejött és a vállalatnál párosversenyben levő dolgozó pa­rasztoknak egyszerűen megtiltot­ta, hogy az üzem területére lép­jenek, olyan „érvet“ hangoztatva, hogy nincs erre lehetőség. Ha valaki a fenti dolgokat ki­fogásolta és nem értett vele egyet, akkor minden további nélkül el­küldték a vállalattól. így került másik 'helyre Bárdos László, aki joggal helytelennek tartotta, hogy a műszaki vezető egyedül hasz­nál egy motorkerékpárt. Barbócz Piroskát, aki szintén bírálta a vezetőség munkáját, létszámcsök­kentés ürügyével küldték el. Még ennél is jellemzőbb Kisfaludi Sándor esete. Kisfaludi, amikor bírálta Bállá egyik ténykedését, nyomban kezébe adták a felmon­dó levelet. Fülöp Gábor gépkocsi- vezető, Bauer Piroska SZTK-s szintén hasonlóan jártak. Nyilván az ilyen légkör mellett már csak egy lépés vezetett odáig, hogy a Munka Törvénykönyvének több fontos rendelkezéseit is megszeg­jék. Sajnos erre is van több pél­da. Kovács István, a vállalat ak­kumulátorosa például a közel­múltban ólomimérgezést kapott és beteg lett. Felgyógyulása után annak rendje-módja szerint mun­kát kért, azonban munka helyett minden további nélkül felmond­tak néki és elküldték a vállalat­tól. Vagy itt van Rochfalvi szer­vizes esete. Rochfalvi baleseti sé­rülést szenvedett. A baleset kö­vetkeztében megrokkant. Ahe­lyett, hogy ezt a tényt a vállalat­nál figyelembe vették volna, egy­szerűen neki is kilépő cédulát nyomtak a kezébe. Csak a Terü­leti Egyeztető Bizottság erélyes közbelépésére változtatták meg a döntést. Tanulságok és következtetések Hogy a bírálat, a jogszerűség durva elfojtása milyen visszás helyzetet eredményezett, azt mu­tatja, hogy az utóbbi hónapok taggyűlésein, termelési értekezle­tein felszólaló jóformán nem volt. Kajdi elvtárs azt mondja, hogy nem tudja az ilyen maga­tartásnak az okát. Pedig min­denki előtt világos, hogy azért hiányzik a bíráló hang, mert az Épületanyagfuvarozó dolgozói­nak jogos véleményét a gazdasá­gi vezetés több tagja személyes sértésnek vette. A Tiszántúli Épületanyagfuva­rozó Vállalatnál meghonosodott helytelen irányítási módszer szemléltetően mutatja, hogy bí­rálat nélkül, a pártszervezet se­gítsége nélkül nem alakulhat ki szilárd, biztoskezű vezetés! A túl­kapások és fenyegetőzések csak olajat jelentenek a tűzre. Egy to­vábbi tanulság, hogy a gyenge ellenőrzés, a liberalizmus szinte ■kitenyészti a közösségi vagyon vámszedőit, a rendellenességeket A megyei és városi pártbizott­ság tudomást szerezve a dolgok­ról, az elmúlt napokban erélye­sen fellépett az Épületanyagfuva- rozónál tapasztalható torzítások és rendellenességek ellen. A hibák okát a kommunistáikkal taggyűlé­sen is megbeszélték, ügy hisszük, hogy ennek az igazi helyzetet fel- báró kemény, de elvtársias bírá­latnak meglesz a kellő eredmé­nye. A vállalat kommunistái és dolgozói végre magukra falúinak és rendet teremtenek saját por­tájukon. Minden bizonnyal nem hagyják, hogy a túlkapások újból megismétlődhessenek. Mindez biztosítékot nyújt arra, hogy egy­ségesebb vezetéssel, a párszerve­zet megerősítésével megszűnik a jelenlegi parancsolgatási szélién>, a pökhendiség, s a mindennapi munkában nem a megfélemlítés, de egymás kölcsönös megbecsü­lése, az elvtársi bírálat és segít­ségnyújtás veszi át a vezető sze­repet. KOVÁCS T. Labdavásár az Állami Áruházban Itt van végre a jó idő és ezzel együtt elérkezett az isko­lai év vége is. A gyermekek, kicsinyek és nagyok egyaránt örömmel várják a vakációt. Most van nagy keletje a lab­dának, a gyermekek legked­vesebb játékának. Az Állami Áruház megoldotta a júniusi nagy labdavásárt. Az áruház melletti irodahelyiséget labda­üzletté alakította át, ahol a vásárlók nem zavartatva a nagy áruházi forgalomtól, vá­logathatnak több, mint 10 000 különféle labda között. Szom­baton nyilt meg a labdavásár és már az első napon több, mint 1000 darab különféle lab­dát adtak el. Különösen nagy sikere volt az óriási, 21.40 Ft-os piros labdának. Már 5.90 Ft-tól kezdődik a gumilabdák ára. Mindenki kedve szerint válogathat belőlük. Szerencsés kezdeményezés­nek tartjuk a labdavásárt, amely már az első napon meg­mutatta, hogy érdemes volt megrendezni. Hajdú-Bihar megyében a tavalyihoz viszonyítva kétszeresére emelkedett a sörfogyasztás Hajdú-Bihar megyében a megyei tanács kereskedelmi osztálya időben gondoskodik arról, hogy a megye kereske­delmi élete kielégítse a növek­vő igényeket. Az utóbbi időben különösen sörben nagy a ke­reslet. Amig az elmúlt év má­sodik negyedében 14 854 hekto­liter sör fogyott el Debrecen­ben és Hajdú-Bihar megyében, addig ez év hasonló időszaká­ban már több mint 10 ezer hektóliterrel mértek ki több sört a tavalyinál. Kétszeresére emelkedett a sörfogyasztás. A II. negyedévre 31150 hektoliter sört kaptak a debreceni és haj­dúmegyei vendéglátóipari vál­lalatok és földművesszövetke­zeti italboltok. A nyári nagy melegben — júliusban és augusztusban — sem lesz hiány sörben, mert amig tavaly 27 013 hektoliter sör fogyott el a harmadik ne­gyedévben, addig ez év hasonló időszakára sörből 39 150 hekto­liter a megrendelés. Érdekes­ségként említjük, hogy Debre­cenen kívül Hajdúszoboszlón és Hajdúböszörményben fogy leginkább a sör — itt üdülnek — és itt laknak a legjobb „sör­ivók“. Megkezdték a láda- és épülefelemgyári bűnszövetkezet bűnügyének tárgyalását A Megyei Bíróság tegnap kezdte meg Erdélyi Imre és 19 társa ellen indított bűnügy tárgyalását. Erdélyi és társai a társadalmi tulajdont ismé­telten megsértették s most so­rozatos sikkasztás, csalás, hűt­len kezelés, valamint más bűn- cselekmények miatt állították őket bíróság elé. Erdélyi Imre 1952. decem­bere óta a Hajdú-Biharmegyei Láda- és Épületelemgyár mű­szaki igazgatója volt. Beosztá­sát a vá'lalat főkönyvelőjével, beruházási előadójával, terme­lésvezetőjével és telepvezetőjé­vel összejátszva arra használ­ta fel, hogy hamis nyug'.ók alapján nagy összeget vett fel és azon társaival megosztozott. A vállalat könyvelési bizony­latainak jelentős része hamis. Az okozott kár több százezer forintra tehető. Tegnap, a tárgyalás első napján, Dr. Nagy Samu taná­csa Erdélyi Imrét hallgatta ki. Ma a főkönyvelő kihallgatására kerül sor. Vasárnap több mint 1309 fia­tal sereglett össze a megyéből, hogy részt vegyen a megyei kulturális seregszemle döntő­jén. A legjobb üzemi, termelő­szövetkezeti, iskolai és községi DISZ szervezetek kultűrcso- portjai jöttek el a versenyre, hogy szebbnél szebb számok­kal igazolják azt a nagy válto­zást, amely kulturális életünk­ben mind szélesebben és széle­sebben gyűrűzik. Ez a -ereg- szemle már a legjobb csoportok vetélkedése volt, s mint ilyen nem egy számban kiemelkedő eredményeket mutatott. Művé­szi érettségük pedig egyenesen azt bizonyította, hogy fiatal­jaink tele vannak olyan ener­giával és tehetséggel, amelynek gyümölcsöztetését, kamatozta­tását mindenképpen érvényesí­teni kell kulturális életünkben. Ii'zek a kulturális seregszem- lék — a járási, városi és körzetiek is — mind a DISZ II. kongresszusa jegyében fo­gantak, s ha művészi ered­ményben még nem is hozták volna azt, amit hoztak, ezeknek a seregszemléknek akkor is csak örülhetünk. Valahogy rz egész seregszemle gondolata, el- visége, eszmeisége úgy átjárta megyénk fiataljait, mint ko­vász a tésztát, s nem volt az a község, vagy tsz, ahol meg ne pezsegtette volna a fiatalokban a vért, a lelkesedést. Olyan sokszínű volt ez a kulturális seregszemle, mint még talán soha, s a legkisebb úttörő ar­cáról is ugyanaz a lelkesedés sütött, mint a legöregebb DISZ 'kultúrmunkáséról. Mi ma nem akarjuk művészi, színvonalbeli eredményeiben MEGJEGYZÉSEK a DISZ kulturális seregszemléjének megyei bemutatójáról irányt szab, utat mutat. De po­litikai eredmény abból a szem­pontból is, mert ezek a sereg­szemlék nemcsak kulturális életünkben jelentenek pezsgést és forrongást, hanem a termelő munkának azt a lendületét is mérik, amit fiataljaink valósí­tanak meg naponkénti helyt­állásukkal. A napokban összeül a DISZ II. kongresszusa. A fiatalok ta­nácskoznak anajd a maguk, a fiatalok sorsáról, problémáiról. Ha egy Hajdú-Bihar megyei kongresszusi küldött beszél ■majd a megye fiatalságáról, mondataiban ott fog zúgni a kulturális seregszemlék lehel- ietfinom dallama, vagy zápor­szerű robbanása is. Fiataljaink­ban ez az erő és lendület vált élővé, míg készültek a kultu­rális seregszemlékre, s ez az erő és lendület végső formájá­ban valahogy mindig ott gyöke­rezett a DISZ II. kongresszu­sáért jelszóban. Fiatalosan, len­dületesen élni, dalolni, alkotni, mert a jókedv sokszínűsége, az élet ezerszínűségét jelenti. A vasárnapi seregszemle tele volt ezzel a sokszínűséggel. // órusok, tónccsoporíok, báb- színjátszók, szavalok, szó­listák mind-mind külön színt és eredményt képviseltek a be­mutatón. Különösen az ének­karok, kórusok fejlődése és eredményei jelzik, hogy fal- vaink. városaink kulturális élete fellendülőben van. Az énekkarok közül is 'kiemelke­dően szerepelt a 80 tagú hajdú­sámsoni úttörő kórus, a debre­ceni Poroszlai úti Általános Is­kola úttörő kórusa és a Hajdú­szoboszlói Gimnázium kamara­kórusa. Szinte meglepetés volt a Debreceni Vttöröház zeneka­rának a teljesítménye, de népi játékuk is tele volt bájjal, üáe- séggel és tehetséggel. A pocsaji úttörők népi játéka is szép ki­dolgozással nyerte meg mind a bírálák, mind a közönség tet­szését. A tánccsoportok teljesítmé­nye mintha halványabb lett volna, mint a kórusoké, bér egy-egy táncszámiban itt is meg­lepően szép megoldásokat lát­hattunk. A vértesi Vörös Sarok DISZ fiataljai a „Vértesi foná“- val arattak nagy siliert, Vfflie rd fiataljai pedig helyi gyűjtésű román táncukkal. Az Ohaii Ál­lami Gazdaság fiataljai román tánccal szerepeltek, az Építők Kultúrotthonának tánccsoporí- ja pedig a „Dübögő“-t táncolta egy-egy szépséghibától eltekint­ve színvonalasan. A színjátszók közül a Ruhagyár csoportja versengett az elsőségért a Ruhá- zati Bolt csoportjával. A balett táncszám közül Borsos Éva, a szólóénekesék közül Zsámbó Magda (Polgár), a szavalok kö­zül pedig Szabó Lajos (Dohány­gyár) nyújtott kiemelkedő tel­jesítményt. seregszemle reggel 9-kor kezdődött és este 9-kor ért véget. Ez a bemutató méltó híradás volt kulturális életünk­ről és még szebb híradás ifjú­ságunkról. fiataljainkról. B. I. b "'!■'■? ■ 11'gP: értékelni a csoportok munká­ját, de szeretnénk megjegyzé­sünket hozzáfűzni az egész se­regszemléhez. Persze nehéz volna most olyan sokszínűén és úgy elmondani, ahogy íz ott zúgott, kavargott, de aki hal­lotta és látta ezeket a csopor­tokat, kicsit büszkélkedve is ült a dallamok varázsában, a tán­cok dobajában. Hiszen még azok is, akik gyengébben sze­repeltek — a szívüket adták a számokba, s az itt-ott a gyenge­ségnek talán nem is annyira a felkészületlenség — és éppen nem a lelkesedés —, hanem a meglepődés, vagy a rájuk zu­hogó izgalom volt az oka. AJ i most észrevételeinkben ■**■* nem a hiányosságokat akarjuk hangoztatni, inkább az eredményt szeretnénk kellőkép­pen érzékeltetni. A hibákat majd úgyis elmondja a bíráló­bizottság, de a seregszemle eredménye szeretnénk, ha má­sokat is, és mindenkit lelkesí­tene. Mert eredmény az már maga is, hogy több mint 1300 fiatal úttörő és DISZ tag egy teljes vasárnapot rászán és örömmel és lelkesedéssel tesz híradást mindarról, ami kultu­rális életünkben át, meg átfris­síti őket. És ez nemcsak kul­turális, de politikai eredmény is. Politikai, mert ebben az eredményben krisíálvo.san tük­röződik mindaz, amit a rrv. szellemi, kulturális éle* iinknei.

Next

/
Thumbnails
Contents