Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-09 / 134. szám

4 NÉPLAP 1855. JUNIUS 9. CSÜTÖRTÖK DISZ ELET Forr a munka a dereeskei DISZ-ben Derecske járási székhely, éppen ezért az itteni DISZ szervezet arra a feladatra lett volna hiva­tott, hogy az egész járás terüle­tére hatása legyen, kisugározza a DISZ munka minden szépsé­gét, politikai, kulturális téren egy­aránt. Ehelyett azonban a DISZ szervezet - névLeg szerepelt csak Derecskén. Ebben a közel 18 ezer lakosú faluvárosban mindössze 49 tagja volt a DISZ szervezet­nek, mintegy másfél éven keresz­tül. Miért történhetett mindez? Elsősorban a kommunistáik, a he­lyi pártszervek felelősségét kell keresni. Nem látták a DISZ-be.n a párt legközvetlenebb segítőtár­sát, a dialistákban a jövő, 'har­cos párttagjait. Talán csak tize­dik rangú ügyként kezelték De­recskén a DISZ ügyet. Az egyéb­ként sok más kérdésben jól dol­gozó derecskéi pártbizottság az egyik legfontosabb feladatát ha­nyagolta el az ifjúság százainak és ezreinek a nevelésének elha­nyagolásával. így az ifjúság oo- Iitikai nevelését kiszolgáltatta a véletlennek. így matt ez. majdnem más­fél éven keresztül. Mert hiszen visszapillantva az elmúlt két év­re azt tapasztaltuk most, hogy hosszú ideig semmiféle DISZ rendezvény, megmozdulás nem volt a községben. Hiszen a 49 ta­got számláló DISZ szervezet er­re jórészt képtelen is volt, mei t hiányzott -hozzá a kellő segítség, amit meg kellett volna adniuk a kommunistáknak. A járási párt- bizottság azonban — bár egy ki­csit későn —, de mégis eszre- vette, hogy valami nincs reno^ jén a fiatalok soraiban, nincs erő, amely összefogja őket és rájött, hogy sürgősen változtatni kell a helyzeten. Januárban tárgyalta a járási pártbizottság általában a DISZ munkáját a járás területén. Különböző határozatokat hozott a munka megjavítására, a szer­vezeti élet feltámasztására. Tóth László elvtársat, a járási pártbi­zottság egyik titkárát bízta meg a jb felelősként a DISZ-ért. Az csak a továbbiak során dérült ki, hogy a DISZ-nek még csak he­lyisége sem volt, annyi sem, ahol egy vezetőségi, vagy taggyűlést hívjanak össze. Azonnal helyisé­get biztosítottak a DISZ számá­ra és már február elején komoly politikai előkészítő munkával taggyűlést hívtak össze, s azon­kívül személy szerint mintegy 200 fiatalt — akik még nem vol­tak tagjai a DISZ-nek — kértek fel megjelenésre. Ez a február eleji taggyűlés szinte fordulópont volt a derecs­kéi fiatalság életében. A régi ve­zetőségből egyetlen egy fiatalt hagytak meg, akit rögtön meg is választottak a szervezet titkárá­vá. Ezen a taggyűlésen alaposan megvitatták az eddigi lazaság okait és a párt felelős vezetői, a járási és a községi pártbizott­ság képviselői Ígéretet tettek, hogy a legnagyobb segítséget nyújtják ezután a DISZ munká­jához. Megállapították azt is, hogy hiába Derecskén székel a DISZ járási bizottsága, mégis itt volt leggyengébb a DISZ-élet, mert a járási DISZ bizottság is úgy fogta fel, hogy itt csak jól mehet a DISZ munka, ahol járási székhely van. Az új vezetőség tagjai, Börcsök Albert titkár, Cuprik Elemér kultúrfelelős, Móré Imre szerve­zőtitkár, Vass Teréz szervezőtit­kár, Juhász Júlia sajtófelelős, Serestyén Róza ágit. prop. fele­lős, Fábián Imre gazdaságvezető és Dávid Csaba sportfelelős nagy ■ erőfeszítéssel fogtak hozzá a DISZ élet felvirágoztatásához. Első feladatnak tartották szerve­zetileg megerősíteni a DISZ-t és megteremteni annak előfeltételét, hogy Derecskén az ifjúság zöme a DISZ tagja lehessen. Először is 16 tagú gárdista csoportot állí­tottak össze, akik közvetlenül szervezték az ifjúságot, különbö­ző területeken dolgoztak. Bár nem tudtak szervezett agitációt kifejteni még, azonban különbö­ző rendezvényekre a fiatalok tö­megeit mozgósították. Már feb­ruárban olyan erős kultúrgárdát hoztak létre, amelynek előadásai és általános kultúrmumkája von­zotta a fiatalokat. Megteremtet­ték ezzel az ifjúság szórakozási lehetőségét. A járási és a falusi pártbizottság segítségével, leg­először is ideiglenes, de jó he­lyiséget biztosítottak a DISZ élet számára. Tavaszra már két női és három férfi röplabda csapatot állítottak össze, valamint asztali- tenisz csapatot is. Most van ki­alakulóban a labdarúgó csapat is s ezek a spor.^gak is rendkívül sok fiatalt vonzanak maguk kö­ré. Ahogy kinyílt az idő, sport- versenyek, bajnokságok tarkítot­ták a vasárnapokat, s közben- közben népszerű tudományos • és kulturális előadásokat is tartot­tak esténként az ifjúság számá­ra. A komoly szervező és erőfeszítő munkának meg is lett az eredménye. A fiatalság moz­gósításával elérték, 'hogy május végére a 49 tag helyett már 480 ifjú hordja zsebében a DISZ tag­sági könyvet, s egy-egy rendez­vényen a tagság csaknem telje­sen megjelenik. De helyiség hiá­nyában ennyi embert még min­dig nem tudtak elhelyezni. A diszisták ebben is segítettek ma­gukon. Hosszú harc árán, de a járási pártbizottság segítségével megkaptak egy olyan épületet, amit most szinte kizárólag tár­sadalmi munkával, sok ezer fo­rint értékben otthonossá vará-> zsoltak. Néhány nap múlva saját helyiségébe költözihetik a derecs­kéi DISZ szervezet. Nagy ünnepre készülnek a derecskéi diszsisták. Közeledik a DISZ II. kongresszusa és a IV. Világifjúsági Találkozó. A hosz- szú, kemény, tartalmas munka eredménye, hogy a derecskéi DISZ szervezet „az ország má­sodik legnagyobb és legjobb köz­ségi területi DISZ szervezete“ megtisztelő címet kapta. A kong­resszus tiszteletére azt vállalták, hogy 500 tagúvá, a VIT tisztele­tére pedig 550 tagra növelik a területi DISZ szervezetet. Ez •máris persze komoly gondot je­lent, mert ilyen létszámú szerve­zetet együtt jól irányítani nehe­zen lehet annál is inkább, mert sok fiatal különböző üzemben és termelőszövetkezetben dolgozik. Most tervezi a DISZ vezetőség, hogy a Rákóczi TSZ-ben, a Tég­lagyárban alapszervezeteket hoz létre. A derecskéi DISZ szervezet különösen jól kiválasztott veze­tői elismerést érdemelnek ered­ményes, jó politikai és szervező munkájukért. Rendszeresen meg­tartják a vezetőségi üléseket, melyeken majdnem mindig részit vesz a községi pártbizottság va­lamelyik tagja, legtöbbször Cse­lre Sándor elvtárs, a községi párt- bizottság titkára is. A jó munká­jáért Börcsök Albert elvtársat a járási DISZ bizottság tagjelöltté javasolta, s rövidesen, mint ifjú kommunista vezetheti még ered­ményesebben a derecsikei ifjúság munkáját. A másik nagy elisme­rés, hogy Börcsök elvtárs, mint a magyar ifjúság egyik képvise­lője, Varsóba megy a IV. Világ­ifjúsági Találkozóra. Olyan di­szisták nevelődtek ki Derecskén az elmúlt fél év alatt, mint Létai Sándor -egyénileg dolgozó pa­rasztifjú, aki a járási DISZ bi­zottságnak is tagja, egyben a 'hajdúszováti DISZ munkáért fe­lelős ... Munkája révén szinte a legjobb, legélőbb DISZ szervezet a járás területén Hajdúszováton van. Létai Sándor kongresszusi küldött is ... Nagy napra készülnek a de­recskéi díszesek, az elkövetkező napokban. Járási ifjúsági talál­kozót hívták össze a DISZ II. kongresszusának tiszteletére, június 19-re. Mintegy 2500 fia­talt várnak Derecskére, s velük együtt akarják felavatni újjáva­rázsolt otthonukat. Méltó és szép eredménnyel készülnek a derecskéi diszisták és a DISZ szervezet vezetői a DISZ II. kongresszusára, vala­mint az elkövetkezendő negye­dik Világifjúsági Találkozóra. st- yy-tijn kéiuk és erőfeszíté­Létai Sándor sük példamutató lehet a többi járások és községek fiataljai szá­mára is. A derecskéi példa bizo­nyítja, hogy ahol a pártszervek, s mint ezúttal is, a járási és a falusi pártbizottság egyik fő fel­adatának tekintette azjfjúság ne­velésének ügyét, ott valóban hű­séges és biztos segítőtársa az if­júság — a DISZ — a pártnak, s valóban nevelő iskoláéi a jövő harcos kommunistáinak. F. S. ♦ Megjelent a Társaduim i Szemle új száma I A Társadalmi Szemle most meg­jelent májusi számának vezércik­ke a varsói szerződés jelentőségét méltatja a békéért folyó harcban. „Harcoljunk pártunk gazdaság- politikájáért — az opportunista ferdítések ellen“ című szerkesztő­ségi cikk a jobboldali veszély le­küzdésével kapcsolatos feladato­kat tárgyalja. Lakatos Béla ú ása az iparban folyó munkaverseny eredményeivel és feladataival fog­lalkozik. Kovács Sándor a falusi Jpártmunka megjavításának kérdé- Iseit tárgyalja a kaposvári járásban ♦ szerzett tapasztalatok alapján. ♦ Részletet közöl a folyóirat Lukács t György: „Adalékok az ifjú Marx ^filozófiai fejlődéséhez“ című tanul- > mányából. j Szerkesztőségi cikk foglalkozik | irodalmunk pártosságának kérdé- ♦seivel. Göncöl György írása a l an- Jjdungi értekezlet eredményeit és | nemzetközi jelentőségét méltatja. % A SZEMLE rovatban Csatár %Imre a DISZ munkájával és fel- | adataival foglalkozik, különös te­♦ kintettel az ifjúsági szövetség kc- Jzelgő II. kongresszusára. Dávid ♦ Katalin a képzőművészetünk tíz ♦ éves fejlődését bemutató kiállítást ; ismerteti. J A FOLY ÓIR ATSZEMLÉ-ben $Szántó Rezső a MEZSDUNAROD- 1NAJA ZSIZNY című, nemzetközi I kérdésekkel foglalkozó új szovjet f folyóirat eddig megjelent számait | ismerteti s Huszár István és Pálos Zlstván a Számvitel című folyóirat % 1954. évi évfolyamát értékeli. CSEHSZLOVÁK HiMGSZEREK KÜLFÖLDÖN A népi demokratikus Cseh- --.Slovakia jelenleg 63 országba | ex portál eredeti csehszlovák | hangszereket. A különböző hang­iszerek közül legnagyobb sikerük Ja zongoráknak van. Csefnszlová- ♦kia ma 50-szer annyi zongorát ♦exportál, mint 1936-ban. _ Ezt a szocialista munka­versenyt pedig nem. a mi szá­munkra találták fel. Kár az erőfeszítésért, nálunk sosem lesz munkaverseny! — jelentet­te ki Polivka brigádvezető, az­zal letörölte hatalmas bajszáról a sör fehér habját és megelége­detten pillantott körül az üzemi kaniinban, hogy a hallgatók he­lyeslő bólongatását elkönyvelje. — Nem mondom, alaposan megfogni a munka, végit, hogy lássák, mit tud a Polívka-bri­gád, abban benne vagyok _ no de versenyezni? Valami új nor­mást raktak ide az építkezésre, hogy megszervezze a munka­versenyt. Mászkált jobbra-balra, hozzám is eljött, hogy Polivka elvtárs így, Polivka elvtárs úgy. kapcsolódjanak be a versenybe és tegyenek felajánlást arra az alagsorra, amit most építenek, hiszen maguk olyan jól dolgoz­nak, és így tovább. ~BAépzelhetitek, hogy elkerget- -**• tem onnan a fiút. De ő csak egyre mondta a 'magáét, hogy bezzeg mellettünk a Horinek brigádja vállalta és alá is írta, hogy kilenc nap alatt megcsi­nálják a szakaszulcat. Ismeritek Horineket, tudjátok, milyen fel­vágós, hát csak nevettünk rajta ebédidő alatt. No, amikor aztán láttuk, ho­gyan fontoskodik Horinek és mennyire körülugrálja a pallér, mindenből a legjobbat szerzi meg nekik és szinte tálcán ad a kezükhöz minden anyagot — csak azért, mert hogy bekapcso­lódtak a versenybe — hát na­gyon megharagudtam. Meg­mondtam a normás fickónak, hogy hiába minden, mert én, az öreg Polivka meg a brigádja nyolc nap alatt felhúzzuk azt az alagsort, anélkül, hogy a pal­lér 1körülugrálna minket — és folea verseny nélkül! Emil Konoptísekt POLIVKA KŐMŰVES KÖZBELÉP Pedig ez nagy hiba bolt. A normás azonnal megvitte a hírt Horinekhez, azt kellett volna látnotok! Fajront után sem akarta hazaengedni az embere­ket, csakhogy teljesíthessék a vállalást, hogy aztán nagy fiúk lehessenek előttünk. Láttam, nem hátrálhatunk meg _ szép dolog is lenne, ha Polivka bri­gádvezető mond valamit és nem tartja meg! j\ ekiláttunk. Felvonónk nem volt — azt átvitte a pallér Horinekéknek a versenyzéshez, hát úgy megizzadtunk a cipelés- ben, mint (tz igáslovak. Horinek le nem vette a sze­mét rólunk, de nyolc nap alatt, ahogy megmondtam, készen állt az alagsor. 'Az igazat meg­vallva, Horínekék is teljesítet­ték, amit vállaltak, de a mi ér­demünk volt, hogy még rövi- debb Idő alatt végeztünk. Ezt el kellet ismernie Horineknek is, akár tetszett neki, akár nem. Beszéltek erről a gyűlésen is, azokat megdicsérték, jutalmat is kaptak, Horinek meg úgy jár­kált, mint a páva. Erre aztán igazán elöntött a méreg, meg­mondtam néki mindenki előtt, köpje meg a markát, ha meg akarja tartani a dicsőséget, mert mi most már csak azért, mert kedvünk tartja, — de verseny nélkül! — egy hét alatt megcsi­náljuk az egész földszintet. A fiúk a brigádban először csak káromkodtak. Apám, hát maga tönkretesz minket ezzel a nagy hajszával! Hiszen így ma­gunk rontjuk le az időnket, az­tán majd így dolgozhatunk min­dig. Ki hallott ilyet — egy hét alatt a földszintet! En meg csak fújtam a magamét: Ne féljetek, megbirkózunk vele! EB iszen az ember már annyi mindent látott az építke­zéseken, hát nekiláttunk hár­masban dolgozni. Van nálunk agy olyan égimeszelő, a Vincék, azt odaállítottam malterozni, Franta adogatott, és én raktam, hogy csak úgy csurgóit rajtam a verejték. A pallér kétarasznyira nyitot­ta a száját a csodálkozástól. Odajött: ő nem is tudta, hogy ismerem ezeket az új munka- módszereket. Mondom neki, mit tudja ő egyáltalán, hogy mit is­merek és mire képes a Polívka- brigád, ha ákarja? Es különben is, miféle új munkamódszerek? Ügy dolgozunk, ahogy legjob­ban megy, hát mi köze ennek az újítgatáshoz? Hát. .. azért nem volt nyara­lás felhúzni egy hét alatt az egész földszintet. A fiúk alig győzték, hordani a maltert, meg a téglát. Legtöbb bajunk a falusi gye­rekekkel volt, ha rá akartunk húzni. Mindegyiknek van ott­hon egy nadrágszíj-jöldecskéje, hát igyekezett, hogy minél ha­marább hazajuthasson a földet val<argatni. Csakhogy: aki szép pénzt akar zsebrevágni Polív- kánál. annak a brigáddal kell mennie akkor is, ha fajront után is kell még anyagot hor­dani. Szóval beszéltünk a fe­jükkel, aztán ment minden, mint a karikacsapás. Alig győz­ték hordani! Hej, de egy földszint nem épül fel magától, még ha hár­masban dolgozik az ember, ak­kor sem. Hanem aztán csütörtökön már láttam,, sok még a munka. Nem volt mit tenni, megegyez­tünk a pallérral, hogy felszerel­tet világítást és rádobunk egy éjszakát : _ de a földszintnek készen kell lennie, még ha ci­gánygyerekék potyognak is az égből. Az építésvezetőség azt sem tudta, hogy járjon a ke­zünkre, a csillagot is lehozták volna az égről. m mikor látták a fiúk, hogyan ' * figyelik a munkánkat, ab­bahagyták a szitkozódást és szá­molgatni kezdték, mennyi lesz a borítékban. Az éjjeli műszak utáni napon már mindnyájan láttuk, hogy győztünk. Aztán szombaton elkezdődött. Az utolsó sorokat raktuk már, amikor Vincék odaszól: „Papa, egy csomó úr jön!“ Mondom én: hogy-hogy urak? Mi vagyunk az uraik, mi csináltuk meg ezt a földszintet, hát nem? Szóval meg volt a dicsőség, mellettünk a Horinek pedig sárga volt az irígységlől.Odajölt mindenki, a főmérnök is, meg­néztek mindent, aztán gratulál­tak. A mérnök mondott is vala­mi olyat, hogy segítettünk túl­teljesíteni a tervet'és megszi­lárdítottuk a munka} egyeim't, meg hogy mi vagyunk a leg­jobb brigád az építkezésen. Ok­levelet 'kaptunk, meg új mun­karuhát, aztán a normás el 5- l ^ a a munkalanokat. F,’ n csak rápillantottam, az- tán odaadtam a fiúknak. Nesztek, mondom, ha azt hi­szitek, hogy a papa tönkretesz ftiteket azzal a nagy hajszával. Hát amint a fiúk meglátták, olyanók lettek, mint a. kezes bá­rányok, mindjárt: papa így, meg papa úgy, csoda ember mana, mégis csak megmutatta, nekik. Hát ami igaz, az igaz: meg­mutattuk. Hisz, ha arról van szó, hogy jó munkát végezzen az ember, abban benne vagyok — de versenyezni, azt aztán nem fogóké

Next

/
Thumbnails
Contents