Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-07 / 132. szám

;***. június i. kepd

NÉPLAP

5

Következetesebb kiállást u március 4-i uávthutározat mellett!

Az elmúlt hónapok eredményeit mérlegelve HajdmBihar megyében is megállapítjuk; van előrelendülés. Különösen az első negyedév eredményezett komoly sikereket. A felszabadulási verseny, még inkább a felszabadulási műszak tízezreket és százezreket buzdított kiváló és példamutató munkára, ami nemcsak közvetlen a gépeknél, munkapadoknál, de a szervezésben, az anyagbiztosításban, a technológiai fegyelem betartásában is megmutatkozott. Különösen márciusban jellemezte üzemeinket nagyszerű lelkesedés és munkakedv, Felszabadulásunk tízéves évfordulójára való készülődés mellett, ebben a lelkesedésben, a március 4-i párthatározat is igen fontos emelőként szolgált. Annál is inkább, mert egycsapásra eloszlatta azt a bizonytalanságot, amit a. jobboldali elhajlók próbáltak elhinteni, és újból kimondta. .hogy pártunk politikájának fő irányvonala a szocializmus építése mindenekelőtt a nehézipar elsődleges fejlesztése volt és marad.

Az első negyedév lezárásával —, amit a megye ipara 110 százalékra teljesített —, üzemeink újabb hasznos felajánlásokat tettek a március 4-i párt- határozatok szellemében. Hevenyészett számítások szerint is körülbelül 20—25 millió forintot tesz ki az az összeg, amit a dolgozók az évi terv határidőelőtti befeiezésével, a termelékenység növelésével stb, az előirányzaton leiül adnak a népgazdaságnak.

Ami a vállalások teljesítését illeti, kezdeti eredmények máris mutatkoznak. Üzemeink legtöbbje magáévá tette a 20 budapesti üzem felhívását és hozzáfogott, hogy következetes és jó munkával segítse győzelemre az 1955-ös évi tervet. A lendület azonban még vontatott, sokszor hiányzik a siker, mindenekelőtt a valóságos eredmény. A legfontosabb termelési mutatók alakulása a második negyedév első 1 felében márciushoz viszonyítva romlott.. Különösen kedvezőtlen a helyzet a fegyelemnél, a béraiapfelhasz- nálásnál. Gazdasági vezetőink és pártszervezeteink jól ismerik ugyan a KV március 4-i határozatát, előadásokat tartanak róla, igen sűrűn hivatkoznak rá, de valahogy a gyakorlati munkában nem mindig tudják következetesen érvényesíteni. Általában sok a szólam, pedig nekünk korántsem szólamok, hanem tettek kellenek, mert egyedül csak a termelés, a tartós és jól megalapozott sikerek biztosíthatják az ország erősödését, a népjólét további fellendítését.

liéfgésséhen a minisztériumi, a helyi és a szövetkezeti ipar eredményeit összesítve a megyében nincsen baj. A megye iparának teljes termelése áprilisban 1Q3,1 százalékra alakult. Azonban a megye jelentősebb vállalatainak körülbelül 20 százaléka nem tett eleget áprilisi kötelezettségének. A minisztériumi ipar tervteljesítése pl. még a 99 százalékot sem érte el. A Hajdúsági Gyógyszergyár többek között csak 38;2 százalékban tett eleget hazafias kötelezettségének, a Gördülőcsapágygyár is csaknem 31 százalékkal kevesebb árut gyártott, mint a tervezett. A lemaradók sorában szerepel még a Tejipari Vállalat, a Táncsics Cipőgyár, a Malomipari Egyesülés, stb. Együttvéve 871 ezer forintot tesz ki az az összeg, amivel a minisztériumi ipar adiís maradt áprilisban ... 871 ezer forint, tíz modern kétszobás, fürdőszobás családi ház felépítéséhez elegendő; vagy négy korszerű napközi otthont lehetett volna ebből az összegből létrehozni. Mindez jelzi és aláhúzza, hogy nem lehet a KV márciusi határozatának eredményes végrehajtừ«ií-a/íjjeszúlnit m-í0 a szavafcat nem követik valóságos tettek, míg lesznek olyanok, akik gyatrább eredményükkel épp az igyekvők, a legjobbak nyakán élősködnek! Nem vitatjuk, hogy az elmaradásban objektív okok is közrejátszanak, azonban a felelősség elsősorban mégis minket terhel. Hogy ez menyire így van, arra elég a Hajdúsági Gyógyszer- gyárra hivatkozni. A Hajdúsági Gyógyszergyárban a felemelt tervről tudomást szerezve, minden gondolkodás és mozgósítás nélkül kijelentették: „amit kiszabtak ránk, azt nem tudjuk teljesíteni“. Nyilván az ilyen „hozzáállás“ csak hátrafelé húzhat, leszerelhet és semmiképp sem öregbítheti a gyár által kivívott nagyszerű sikereket.

A megye ipartínab béralapfelhasználása sem alakult áprilisban kedvezően. Májusban is jócskán akad aránytalanság. Még mindig sok a fekete túlóra, az állásidő, a munkáslétszám túllépése, a laza, elavult, normákról, s a többi gátló okokról nem is beszélve. A minisztériumi ipar t áprilisban például teljes béralapjának 108.1 százalékát használta fel, 98.6 százalékos terv teljesítés mellett. A tanács ipari osztályához tartozó vállalatok is rendszeresen túlépiik béralapjukat, a kisipari termelőszövetkezetek

szintén. Mivel hazánkban a termelési költségek legjelentősebb részét a munkabér és az anyag képezi, mondani sem kell, mindez drágítja a termékek árát és kedvezőtlenül hat az önköltségcsökkentésre. Áprilisban csak a minisztériumi iparban 969 500 forintot tesz ki a béralap túllépés. Minden becsületes dolgozó elképzelheti, ha ilyen nagy összegeket dobunk ki minden hónapban az ablakon, akkor a termékek árának leszállítása nem váihatek lehetővé, a tervezettnél kevesebb jut új létesítmények építésére, szociális beruházásokra, tehát végeredményben az egyes üzemek és vállalatok lazaságát, rossz pénzgazdálkodását, az egész közösség érzi meg.

Amíg a Ruhagyár, vagy mondjuk a Dohánygyár sohsem lépi túl a megadott keretszámokat, addig a Baromfifeldolgozó, a Malomipari Egyesülés, szinte állandóan túllépi béralapját. A szó- banforgó két vállalat áprilisban az elért termeléssel szemben indokolatlanul sok pénzt fizetett ki. ügy véljük itt az ideje, hogy a városi pártbizottság megvizsgálja és szigorúan felelősségre vonja a bérfegyelem megsértőit, mert végeredményben tűrhetetlen az, hogy egyesek semmibe veszik a nép érdekében hozott párthatározatokat.

Ax építőipar hosszú hónapok pangása után még mindig nem tud magához térni. Állandó határidő problémákkal küszködnek. Nem javul a szervezettség, sok a kapkodás, átcsoportosítás, a bizonytalanság. Még továbbmen- ve bajok vannak a beruházási hitelek elbírálásánál, a tervdokumentációk lejuttatásánál is, amiért természetesen elsősorban az Építésügyi Minisztériumot terheli a felelősség. Az áprilisban „eléri“

80,5 százalékos tervteljesítés is mutatja, hogy a helyzet az építőiparban még mindig rossz. Különösen 'kirívó, hogy a 2/2 Építőipari Vállalat fontos munkahelyeken csak 44,2 százalékos tervteljesítést ért el. ami szinte megcsúfolása, semmibevevése pártunk legutóbb hozott nagy fontosságú határozatainak.

A kisipari szövetkezetek áprilisi munkája is meglehetősen kedvezőtlenül alakult. Májusban sincs lényegesebb javulás. Áprilisban a szövetkezetek 57 százaléka, 36 ktsz (!) nem tett eleget terv kötelezettségének. Mindenekelőtt a cipész részlegeknél van sok javítani való. Szembetűnő és aiegengisru'“,tí)Uer *<zeavá“ü.l, hog/-5

a tavaly hozott minisztertanácsi határozattal szemben a lakosság részére végzett szolgáltatások aránya nemhogy nőne, de állandóan csökken! A szövetkezetek februárban befejezett termelésüknek csak 18,2 százalékát juttatták a lakosságnak, nem is szólva márciusról, áprilisról, amikor az arány tovább romlott. Követeljük a KISZÖV-től, hogy sürgősen vizsgálja felül ezt a lehetetlen állapotot, s a mulasztókkal szemben ha szükséges, a büntetéstől se riadjon vissza!

Végül foglalkozni kell az egy főre jutó termelés alakulásával. Az arány márciushoz viszonyítva a második negyedévijén romlott. A miftisztériumi iparban áprilisban az egy főre jutó termelés 14,6 százalékkal volt alacsonyabb mint márciusban. Egyedül a helyiipar dolgozói javítottak áprilisban eredményükön, ami újból arra utal. hogy a szólamokat félretéve, az ipar minden területén sokkal komolyabban kell venni a március 4-i párthatározatot. Aki nem érti meg, hogy a termelékenység, a szocializmus építése során i legdöntőbb és a legfontosabb, aki csak beszél erről, de nem cselekszik, az nem érdemli meg a dolgozó nép bizalmát és akarva, akaratlanul az ellenség malmára hajtja a vizet. Vajon hogy értelmezik az olyan üzemek munkásai a KV március 4-i határozatát, ahol nő az önköltség, csökkep a termelékenység és sok a selejt?! Mit gondolnak és mit akarnak cselekedni?

A KV március 4-i határozatának megvalósítása mint már annyiszor szó volt róla, fontos nemzeti feladat. Megyénkén is sok múlik, mit teszünk ennek érdekében. Reméljük, hogy az átmeneti visszaesés után épp úgy, mint februárban, márciusban, újra fellobog -és eleven erőre kap a munkaverseny, üzemeink sorra és kivétel nélkül megvalósítják az évi terv időelőtti befejezésére tett felajánlásukat. Most a második negyedév harmadik hónapjában, különösen a félévi terv teljesítése a fontos. Kötelességünk, hogy adósság nélkül zárjuk 1955 első hat hónapját, hogy okuljunk i:?, elkövetett hibákból nemcsak az említett üzemeknél, de minden területen! K. TÚJÍTÓ PEDAGÓGUSOK

Az első pillanatra úgy hittem, hogy valami társasjáték, s éppen dominó fekszik az asztalon, a hosszúkás kék dobozban. A dobozban valóban játék van, csák éppen nem játék-dominó, hanem helyesírási dominó és ez tulajdonképpen Dorogi Márton püspökladányi nevelő újítása.

A helyesírási dominó igen érdékes és Dorogi Márton tapasztalata szerint a tanulók már is megszerették. Hogyne szerették volna meg, hiszen nemcsak szórakoztat ásra szolgál, hanem az iskolások játszva tanulják meg ennek segítségével a szófajokat. A játék az ismert dominó játék szabályai szerint történik. A lapokat az ügyes újító két részre osztatta és a pontók helyett piros felírással száfajt, kék felírással pedig példákat jelölt szófajokra, A hozzáilleszthető lap felírásának egyezni 'kell a letett lappal, tehát névmás felírás mellé névmást (én), névutó mellé névutót helyezhetnek (óta) a játszó párok. Az úntás feltétlenül hasznos — nemcsak a tanulók, hanem a nevelők is örülnek majd ennek és bizonyára sok iskolában elterjesztik.

Nagy érdeklődésre tarthat számot mind a nevelők, mind a tanulók körében Hüse József hajdúböszörményi gimnáziumi tanár újítása is. Ez a Nap napi, évi látszólagos mozgásának és a nap- fogyatkozás könnyebb megértését és szemléltetését biztosítja. Dorogi Márton és Hüse József újításait csak példának említettük, kívülük még igen sok pedagógus küldte be a megyei tanácshoz ez Oktató-, nevelőmunkát elősegítő Újításait. Természetesen az újításokat — amelyek hasznosíthatók, díjazzák is. 1954-ben 158 javaslat közül 75-öt fogadtak el, és újítási díjként 18 560 forintot fizettek ki. 1955. januártól május 25-ig 56 beérkezett újításból 19 felelt meg, amelyekért 3150 forint volt a jutalom.

Az újítások terjesztése érdekében a Pedagógus Szak-szsrvezet megyei kultúrotthonának újító klubjában havonta találkoznak az islkolák újítási megbízottjai, akik a bevezetésre alkalmas újitáso- 'kat megismerik és ismertetik nevelőtestületük tagjaival. Gon- dcslcodtak arról is, hogy munkagépék segítségével készíthessék el az újítók mintadarabjaikat. Ez az újítási taneszközmühely a Csokonai Gimnáziumban működik.

N. É.

Egyre súlyosabbá válik a szlrájkhelyzel Engliában

London (MTI) A Reuter írja: Az országos vasutas-sztrájik kezdi éreztetni hatását a termelésben, elsősorban a döntő fontosságú vas- és acéliparban.

A húszezer dpildsmu.nik'ás

sztrájkja továbbra is rendkívül akadályozza hat nagy. kikötő "m ű- ködését. A sztrájk vasárnap álterjedt a Southampton és' Liverpool között közlekedő öt óceán- járó gőzösre is

Nehru indiai miniszterelnök Prágába érkezett

(MTI) A Szovjetunió és más európai országok meglátogatása előtt Nehru indiai miniszterelnök Bombayból jövet vasárnap repülőgépen Kairóba érkezett — jelenti a Reuter. Az egyiptomi fővárosban ötnegyed órát tartózkodott és ezalatt megbeszélést folytatott Naaszer egyiptomi miniszterelnökkel.

Nehru Kairóban tartott sajtó- értekezletén a többi között kijelentette, hogy látogatása során felveti India jövőbeni kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait a szóba nforgó országokkal.

Nehru később repülőgépen Rómába utazott, ahonnan Prágába folytatta útját.

Legújabb jelentések szerint az indiai miniszterelnök hétfőn repülőgépen 24 órás látogatásra megérkezett Prágába, ahonnan kedden folytatja útját Moszkvába.

0 svéd narlamenii küScflütíséo Sztálingrádba érkezeit

Sztálingrád (TASZSZ) A Szov- Volga—Don csatornán. Délután a

küldöttség megtekintette a hős város nevezetességeit. A svéd küljetunióban vendégeskedő svéd parlamenti küldöttség június 5-én a Konsztarutyin Trenyev gőzösön hajóutat tett a Volgán és a

döttek megkoszorúzták a sztálingrádi hősök sírját.

„HÁZTŰZNÉZO“ POLGÁRON

GYÖNYÖRŰ csütörtök reggel, r

Ezen a reggelen a járás különbö ző községeiből, Görbeházáról, Ti- szagyulaházáról, Egyekröl a polgári hetivásárra siető emberek között olyanok is jöttek, akiket nem a vásár é/dekelt, hanem a falubeliek küldték őket igen fontos megbízatással,

Nyolc óra körül már összejöttek tizennyolc-huszan a Táncsics Termelőszövetkezet helyiségében, ahol a tsz brigádvezetője, Lénárt Albert és a járási tanácstól Bucz^ kó József fogadta őket.

„Ház.tűznézőbe“ jöttek.

VAN LÁTNIVALÓ a vendégek számára. A tsz helyiségében hazánk tízéves fejlődését bemutató képekben gyönyörködhetnék. Minden egyes kép győzelmet, a nép győzelmét, a dolgozók fel- emelkedését hirdeti.

— Nehéz volt a mi utunk — mondja Lénárt Albert, amikor ismerteti a termelőszövetkezet fejlődését.

_Termelőszövetkezetünk 1948

őszén alakult. Tíz család, tíz taggal, gazdasági felszerelés nélkül, jóformán puszta kézzel kezdett az akkori 80 hold föld megmunkálásához. A párt, az állam segítsége és a tagság önfeláldozó mun-, káia azonban meghozta gyümölcsét. Számban is, gazdaságilag is megerősödtünk. Ma már 68 csa- lád~75 taggal dolgozik a közösben, 870 katasztráüs hold íöldterüla- Tize” "Ágy lóíoeatpnk, 71 darabból álló tehén és növendék marhaállományunk, 271 serté sünk, 28 anyakocánk, 768 juhunk van.

Az ember alig bírja jegyezni a hallottakat. A jóformán semmivel kezdő tsz-nek öt év munkája után közel 3 millió az összvagyona. A „háztüznézők“ bólogatnak. Hiszik is nem is. Szeretnének szeT műkkel meggyőződni az igazságról. Erre is sor kerül. Amikor a gépállomás vontatója a tagok háztáji területe mellett robog el velük, az egyik vendég odakiált az ott dolgozó asszonynak: „Kapálja, ez a magáé!“ Később, amikor a közös területeken dolgozó tagokkal beszélget, szinte restek a kijelentését, mert hogy azok büszkén mutatják a nagy, négyzetesen vetett tengeritáblát, cukorrépaföldet, búzatáblát.

A VENDÉGEK aztán ellátogatnak néhány csoporttag házalájá- ra is. Éppen útba esik. Ez igazán érdekli őket, mert sokan azt állítják, hogy nincs a tagoknak otthon semmijük. Elsőnek az öreg K. Juliászékhoz nézünk be. A jó gazda gondosságával rendezett udvart látunk. Van itt minden. Két hízó és négy süldő napozik az udvaron. Takarmány, tüzelő, minden rendben. A tornácon vagy tíz zsák szemes tengeri. A .továbbiakban megtudjuk a háziasz- s’zonytól, bogy két jókora hízót vágtak a télen. Felül voltak a két mázsán. Négyet pedig eladtak. A

kamrájuk még tele van, bár nemsokára itt az új. Legközelebbi terveikben a házuk cserepezése szerepel. Az anyag már ott várja a serény munkáskezeket.

K. .Juhászék portájáról az új lakások felé vesszük az utunkat. Idáig nyolcán építettek új lakást a csoport tagjai közül, ketten éppen a napokban költöztek be. A szemle úgy látszik tetszik a „ház- tűznézőknek“, mert elismeréssel mondogatják, hogy ezt nem gondolták volna.

A ..HÁZTÜZNÉZŐK“ elmondják véleményüket. Mindegyik azzal kezdi, hogy nem hitte volna, milyen szép az élet a közösben, milyen szépen gazdálkodik a termelőszövetkezet. Molnár Endre Görbeházáról. Bognár Bertalan, az öreg Domún, Csele János és a többiek mind elismeréssel nyilatkoznak. Nem kerülte el a figyelmüket azonban az sem, hogy például a trágya helyes kezelése nem csupán a szarvasba rakásból áll. Arra is felhívták a tsz figyelmét, hogy bár nem rossz a lóállományuk, azért nagyobb gondot fordíthatnának az állatokra. Ebből tanulhatnak a Táncsics vezetői is, tagjai is.

Sok szépet láthattak, tapasztalhatlak rövid idő alatt a Táncsics „háztűznézői“. És míg a júniusi nap érleli a vetést, bennük is egyre inkább forrnak, érlelődnek a gondolatok a felemelkedésről . .;

Emnczki Bertalan,