Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-01 / 127. szám
1035. JUNIUS 1. tlSE'HDJ, NÉPLAP 3 ÜLÉST TARTOTT a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei bizottságának elnöksége A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei bizottsága elnöksége hétfőn délután a megyei tanács-házán ülést tartott. Bariba János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke megnyitó szavai u*án elmondotta: a Magyar Dolgozók Pártja, Központi Vezetősége márciusban megtartott ülésén feltárta azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyek a Hazafias Népfront eddigi -munkájában megmutatkoztak. A Központi Vezetőség határozata útmutatást és irányt szabott a népfront-mozgalomnak. Határozottan jelenthetjük ki — mondotta —, hogy a Központi Vezetőség határozata után megszűnt a népfront munkájában a bizonytalanság. Egyre inkább mindenki előtt világossá válik a pártirányítás jelentősége. A népfrontban a pártirányítás megszilárdult, s keményebb lett a harc a kulákság, népi demokráciánk ellenségei, a béke ellenségei ellen. Szükség van a népfront-mozgalomra, hogy ezzel is mozgósítsa a párt a kormány által kitűzött feladatok megvalósítására a dolgozókat. Nemcsak a párttagok, hanem a pártönkívüliek is egyre inkább látják, hqgy a népfront nem valami párt- ellenes csoport. Sőt, csakis a párt irányításával és vezetésével töltheti be hivatását. Majkut Tibor, a Hazafias Népfront Haj- dú-Bihar megyei titkára tartott beszámolót az elmúlt hónapokban végzett munkáról, majd a megyei iroda nyári munkatervét ismertette. A márciusi KV ülés után eredményesen felszámoltuk a népfront-mozgalomban mutatkozó káros jobboldali elhajlásokat és azokat a tendenciákat, amelyek a párt vezető szerepének tagadását célozták — mondotta. — Az elmúlt hónapok során gazdag tapasztalataink vannak arról, hogy a helyi párt- és tanácsi szervekkel szorosan együttműködő népfront-bizottságok hogyan találták meg a helyűket, a helyes utat és hogyan láttak újult erővel munkáihoz. Munkájukkal adtak tagadó választ azoknak, akik azt híresztelték, hogy nincs szükség a népfrontra, így például a monostorpályi népfront-bizottság kezdeményezésére 1000 méter csatornával több mint 10 hold földről vezették le a vadvizet. A nyíracsádi népfront-bizottság tagjai közül többen vállalták, hogy beszélgetnek a hátralékosokkal kötelességük mielőbbi teljesítése érdekében. A bagaméri népfront-bizottság kezdeményezésére 42 hold hasznavehetetlen földet megforgattak és megkezdték a szőlő és gyümölcs telepítését. A legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy a falusi népfront-bizottságok elnökei és tagjai személyes példamutatásukkal vigyék magukkal az elmaradókat. Bárándon, Furtán, Hajdúhadházon, Aknosdon, Mikepér- csen, Püspökladányban, Tetétlenen és más községekben a népfront-bizottságok tagjai példamutatóan élen járnak a beadási kötelezettség teljesítésében. Ezután a népfront-bizottság elnöksége megvitatta a megyei iroda nyári munjkatervét. A munkatetv felsorolja a népfront-bizottságok tennivalóit, gazdasági téren, a haladó ha- gyon-'ínyok ápolásában, a rendezvények, ünnepségek szervezésében és előkészítésében. A gazdasági tennivalók között az elkövetkezendő napokban minden népfrónt-biZottság tekintse fontos, feladatának a növényápolás mielőbbi és jó elvégzését — állapította meg az elnökség. A gabona- és kukoricatermesztés területének növelése, és a ihozam emelése a növényápolástól a betakarításig fő feladat. Az állattenyésztés fejlesztése erdőkében tett intézkedéseket segítsék mindenütt megvalósítani. A termelőszövetkezeti mozgalom erősítése érdekében végezzenek jó munkát, a falusi népfront-bizottságok. Az elnökség meggyőződött, hogy ezek az intézkedések mind egy szálig azt eredményezik, hogy többet és jobbat termelhessünk. A munkatervben szerepel többek között a tapasztalatcserék szervezésében való részvétel, és annak. segítése, termelőszövetkezetek látogatása. A ‘homoki községek legjobb gazdáit elviszik a Nyíregyházi Állami Gazdaságba, ahol személyesen győződhetnek meg, hogyan lehet a legjobban hasznosítani a homóki talajt. A jövő héten almatermelők utaznák Szabolcsba tapasztalatcserére. Zeke László hajdúhadházi egyéni gazda elmondotta: Községükből is szívesen mennének el dolgozó parasztok egy-egy nagyobb gyárba, üzembe, ‘hogy személyesen * is láthassák, hogyan dolgoznak a munkások. Kérte a megyei népfrontbizottságot, segítse elő, hogy dolgozó parasztok eljuthassanak nagy létesítményeinkhez, hogy ezzel is erősíthessék a 'két nagy osztály — o munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségét. A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei bizottságának elnöksége a munkatervet jóváhagyta. Virágzó háposztatáhlák Pallapsztán Hazánkban egyedül a Pallag- pusztai Kertészeti Kutatóintézet munkatársai foglalkoznak káposztamag termesztéssel. A környék legkiválóbb nemesített téli fejeskáposzta fajtáiból — az idei kilátások ezt mutatják — termelik az ország káposztamag szükségletét. Huszonöt holdon teljes virágpompájában díszük a káposzta. Hajdúhadházi, szabolcsi és Nagyecsed vidéki helyi' nemesítést! fajták ezek. De izolátorok alatt kibontották már sárga virágaikat a kutatómunka újabb gyümölcsei, a hazai és külföldi keresztezésből nyert téli fejeskáposzták. Különös gondot fordítanak erre a meg- porzás idején, a további kísérletek, a jobb minőségű ká- posztafajta előállítása érdekében. Kétszázötven éves a Gáborjáni Általános Iskola Gáborján átalános iskolája vasárnap fennállásának 250. évfordulóját ünnepelte. Az ünnepi alkalomból az iskola kiállítást rendezett. Az iskola alapítása Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevéhez fűződik. Ezért kérték az Oktatásügyi Minisztériumot a gáborjániak, hogy az iskolát Bethlen Gáborról nevezzék el. Az engedélyt megkapták és vasáraap ünnepélyes külsőségek között tartották meg az évforduló alkalmából a névadó ünnepséget. Az ^pn.nepségen pénzjutalomban részesítették a gáborjáni tantestület minden tagját. Délután és este kultúrműsor szórakoztatta a jelenlévőket. A berettyóújfalui iskola fúvószenekara térzenét is adott, a gáborjáni úttörők pedig korhű táncokat, életképeket mutatta’: be. EREDMÉNYES VASGYUJTÉS A Debreceni Sütőipari Vállalat DISZ szervezetének tagjai közül négyen —- Bozóki László, Szabó László, Hadházi Ferenc és én — a DISZ II. kongresszusa tiszteletére azt vállaltuk, hogy vállalatunk minden üzemrészében összegyűjtjük az ócskavasat. Vasárnap reggel a megbeszélés szerint találkoztunk a Nyíl utcai üzemben. Innen gépkocsival kimentünk a Szabadság-telepi üzemünkbe. Nagyon megörültünk, mert sok ócskavasat talál tun.:. Gyorsan felraktuk a gépkocsira és indultunk tovább. Bejártuk minden, üzemrészünket. Ahogy közeledtünk ütünk végcélja, a Böszörményi úti üzem felé, úgy nőtt a kocsi rakománya. Dél lett, amire végeztünk a gyűjtéssel. Boldogan vettük tudomásul, hogy közel 20 mázsa ócskavasat sikerült összegyűjtenünk és így sikerült eleget tenni vállalásunknak. . , _ . ° Lechner Ervin DISZ titkár ii. A földművelésügyi miniszter rendelete a ponlyfogási tilalmi idő meghosszabbításáról A hűvös időjárás elhúzódása miatt a földművelésügyi miniszter módosította a nemrégiben megállapított pontyfogási tilalmi időket. A módosítás szerint a Balatonon június - 13-ig, az előző rendeletben megjelölt természetes vizeken pedig június 20-ig tilos pontyot fogni. letétien! is bekapcsolták az autóbusz forgalomba Tetétlen — Kaba és Földes között terül el. Az autóbusz •eddig Földesig járt, Kaba pedig a vasúti fővonal mellett fekszik. így aztán Tetétlen mindeddig kimaradt a közlekedési hálózatból. Múlt szerdán azonban az ottaniak nagy örömére az Autóközlekedési Vállalat első autóbusza befutott Tetétlenre. Ezentúl hetenként egyszer, szerdán reggel Debrecen felől, délután pedig Kaba felől megy át az autóbusz Tetétlenen. Ma tehát másodszor teszi meg ezt az utat. Működik a Hajdúszoboszlói egészségház A Hajdú-Bihar megyei Tanács és Hajdúszoboszló Város Tanácsa kezdeményezésére ez évben, a volt járásbírósági épületet, mintegy 400—500 ezer forint beruházással átalakították egészségházzá. Az egészség- ház átalakítási munkálatai az elmúlt hetekben fejeződtek be, s a szép épületben megkezdődött a gyógyító munka. Az egészségházban *bc gondozó, bor- és nemibeteg gondozó, anya- és csecsemővédelmi tanácsadó és központi körzeti orvosi rendelő létesült. Ugyanitt egy hatágyas szülőotthont helyeznek el. amit a közeljövőben adnak át rendeltetésének. Öt év alatt több mint tf millióval emelkedett a megyében a mozilátogatók száma Az ötéves terv keretében Hajdú-Bihar megye minden községébe és kiterjedt tanyavilágába eljutott a kultúra fényének egyik forrása: a mozi. A Hajdúság földjén 46 mozi létesült az ötéves tervben, a nagyobb tanyatelepüléseket ván- dormozi járja, Debrecen környékén pedig két termelőszövetkezeti vándormozi működik. Ez a vándormozi minden -mp más-más termelőszövetkezetben tart előadást. Debrecenben Híradó mozi kezdte meg működését s ebben a városban létesítették az országban elsőnek a Stadion mozit és a Klinikai filmszínházat. Ugyancsak .az ötéves terv eredménye, hogy a nyári hónapokban 11 kertmozi. vetíti a filmeket Debrecenben és a megye nagyobb városaiban, községében, mint például a fürdőhelyéről hires Hajdúszoboszlón, a Keleti Főcsatorna menti Balmazújvároson és Hajdúnánáson, a román határszéli Bihar- keresztesen. A mozik számával nemcsak megnőtt, hanem sokszorosára emelkedett a mozilátogatók száma. Amíg 1950-ben 2 millió 121 657 néző volt Hajdú-Bihar megye filmszínházaiban, addig az ötéves terv utolsó évében, 1954-ben már 5 millió 194101. A hárántliak a földes i Petőfi — Nagyon sók épület... — Gyomtalan, tiszta földek ... — Igen szépek az állatok ... — A tagok jómódban élnek, a jövedelem magas... — Miért? Hogyan? Hogyan csinálták?? A földest Petőfi TSZ bárándi látogatóinaik megállapításai és kérdései voltak ezek az elnökhelyettes, V ány i Imre elvtárs felé. Vá- nyi felelt sorban, mindenre. Elmondta a kezdet Icezdetétől a Petőfi történetét és végül talán a legfontosabbal fejezte be: — Nálunk az alapszabály megdönthetetlen törvény. Mindenütt az kell hogy legyen. Mi itt mind makacsul ragaszkodunk hozzá. Ezért szebbek a tsz közös földjei, mint a háztáji földék. Nálunk csak az foghat neki a háztáji földhöz, aki a 'közöst megművelte, hiszen a ma.gas jövedelem forrása a közös terület, a közös gazdaság. Másrészt a háztáji semmi körülmények között nem haladhatja meg az egy holdat, ahogy azt az alapszabály kimondja. Ebbe az egy holdba beletartozik a ház melletti kart és udvar, vagyis a háztelek, meg, ha van, a szőlő is. A tagok tudják, hogy a háztájiból legfeljebb cseppen a jövedelem, ellenben a közösből — abból csurog ... Beszámoló után ismét a kérdések özöne hangzott el. P. Nemes L a- j os, Bakó Ilona, Lakatos J'ózsef, Barna Béni és még mások, bárándi egyénileg dolgozó parasztok, tsz tagők egyre mélyebben szerették volna megismerni a Petőfit. Főleg arra voltak kíváncsiak sókan, hogy a Petőfi, hogyan tudja átteleltetni azt a temérdek állatot. — Már most látjuk — hallatszott a válasz —, hogy a szálas takarmányok hozama az idén nem lesz kielégítő, ezért elhatároztuk, hogy télire a tervezett 15 siló helyett huszonötöt ká- szítünik. Minden mellék- terméket besilózunk. Ez az egyik módszer, minél több silót biztosítunk télire. A mási'k a takarékosság a takarmánygazdálkodásban. Meg kell érteni, hogy a szálastakarmány — érték. Ezért nálunk a jószágok elé csak mérve kerülhet szálasta'karmány. A tehenek most nem is kapnak szálas- takarmányt. Legelnek. Ezzel is jelentős meny- nyiséget takarítunk meg. Hozzá tartozik még a takarékossághoz az is, hogy csak szecskázott széna és egyéb szálas- takarmány kerül a jászolba. Nem pazarolunk el semmit. Mindezzel jelentős mennyiségű megtakarításra teszünk szert és növeljük a rendelkezésünkre álló területet. Az erdőgazdaságtól is béreltünk kaszálót, kihasználjuk a másodvetés lehetőségeit és silózunk, silózunk! Bízom abban, hogy nem lesz gond a télen ... — Jegyezzék meg maguknál:, hogy a helyes takarmánygazdálkodás nem télen kezdődik, mert akkor már 'késő, hanem most, a nyár elején ... Ezt az ottlévők megfogadták. Aztán még egy kérdésről indult vita. P. Nemes Lajos, a bárándi előkészítő bizottság elnöke kérdezte: a fiatal legények sokszor többet dolgoznak, mint az öregek, miért nem 'kaphatnák ők is egy hold háztájit? — A háztáji családosoknak jár, Sőt, csak TSZ~hen családoknak jár. Célja, hogy a házi szükségletek egy részét onnan fedezzék — mondotta Vú- nyi Imre. — Viszont a fiatalok, ahogy megnősülnek, meglcapják a háztájit. Ez biztos. Nem szép dolog az, hogy teljesen biztosak ebben? De értse meg mindenki, hogy a háztáji föld mellékes. Nézzük meg a bá- rándiakat. Sok egyéni gazda van itt. Nos hát. a földesi Petőfi tagjai több terményt visznek a szabadpiacra, mint a bárándi egyéni gazdák, pedig nekik „csak“ egy hold háztáji gazdaságuk van, de ott van mögöttük a hatalmas közös gazdaság. A jelenlévők magukba mélyedre latolgatták a hosszú asztalok mellett a hallottakat, míg egy másik kérdés nem buggyant fel: — Mi az eljárás azok- !<al szemben a Petőfiben, akik nem veszik ki részüket a munkából? — 'kérdezte a bárándi Dózsa egyik tagja. Elmosolyodott erre az elnökhelyettes: — Ez a kérdés nálunk már csalknem. ismeretlen ... — Ezért gazdag, ezért jó tsz a Petőfi! — kiáltott fel valaki. Es így igaza volt G. L.
